pb69

Érdekes magyarázat, de nem hangzik problémásnak. Őszintén szólva nekem eszembe se jutott volna, hogy ez Luke tudatos döntése, hogy ezzel jobban húzza Kylot. Amúgy neki szerintem az lehetett Luke-ban a legnagyobb trauma, hogy egyáltalán megjelent ott és erőt, valamint óriási hatalmat sugározva megjelent ott. Elvégre úgy nézett ki, mint anno, nem megtört öregembernek. Ráadásul simán kiállt egy kisebb hadsereg ellen, majd lazán túlélte, hogy rommá lövik. Kylo az alapján, amit Snoke mondott miután beleolvasott Rey gondolataiba, simán gondolhatta, hogy Luke már tényleg nem tényező. Egy szánalmas összezuhant vén bolond, akit enélkül sikerült megtörnie és tönkretennie, hogy az ominózus eset óta egyáltalán találkoztak volna. Ehhez képest Luke se nem volt betoji, se nem volt megtört, pláne nem tűnt úgy, mint akivel ne lenne ott az Erő. A kék kardnak én egyébként egy teljesen más jelentőséget tulajdonítottam. Az az ő régi kardja, egy legendás fegyver, ami által először találkozott a jediséggel annak idején. Már a 6 film alapján a legikonikusabb fénykard volt, de erre a 7-8 csak ráerősített. Ne felejtsük el, hogy a Bespin óta először látja és foghatja a kezébe a film elején. A legfontosabbnak mégis azt tartottam, hogy Luke ezt a kardot dobja félre. Az a mozdulat volt a jelképe annak a közönynek, kiábrándultságnak és passzivitásnak, amit a remeteségbe vonult Luke képviselt. Szemben a jedikkel, szemben az Erővel, szemben a világgal, szemben korábbi önmagával. Az, hogy a végső csatában, pont ezzel a karddal jelenik meg, az azt mutatja, hogy mindezeket az előbb sorolt dolgokat maga mögött tudta és tényleg visszatért arra az útra, ahol jediként járt.

Igen, pontosan erre írtam, hogy kivételesen gyorsan és hatékonyan tanul, ettől lesz különleges. Rey ilyen szempontból tökéletesen tiszta ideológiailag. Nem nevelték bele, hogy a veszélyekre vagy a sötétségre irányuló kíváncsiság rossz lenne. Ő nem élt hosszú éveken át burokban, ahol óvták mindenfélétől. Fel se merült benne, hogy probléma lenne a sötét oldal által kínált térben is válaszokat keresni az amúgy jogos kérdésére. Az ő szemszögéből nézve az lett volna baromi furcsa, ha "ellenáll" a hívogatásnak.

Szerintem ez elég egyszerű. Az érzelmek is az élőlények szerves részét képezik és önmagukban nem rosszak vagy jók. A szenvedély, a düh vagy épp a gyűlölet közt megvan az átmenet és egyre veszélyesebb és negatívabb, de nem kötelez el a sötét oldal mellett. Én mindig is úgy gondoltam, hogy az Erő egy eszköz, amit lehet jó és rossz célra is fordítani. Valójában az érzelmeink is ugyanilyenek, amiatt hordoznak nagy veszélyt magukban, hogy nemigen lehet irányítani őket. Kellő önfegyelemmel és helyes értékrenddel viszont megoldható. Ha valami negatív érzelemből sikerült erőt venni ahhoz, hogy egy tömeggyilkost megfékezzenek, akkor az nem rossz cselekedet. Ugyanígy hiába nemes például segíteni a másiknak, ha valaki egy gyerekmolesztálónak segít folyamatosan, akkor az rossz. Luke esetében sem önmagában az lett volna helytelen és sötét, hogy megöli Vadert, hanem azért lett volna rá nézve veszélyes, mert a saját eszméivel ment szembe. Azaz ha nem tudott volna hamar eljutni a józan gondolkodás azon fokára, hogy átértékelje a helyzetet és amit tett, akkor hatalmasat csalódott volna magában, kiábrándult volna. Annál ártalmasabb pedig nincs, amikor valaki saját magában csalódik és a saját értékrendje dől össze. A sötét oldal inkább az érzelmekre épít, a világos pedig a racionalitásra. Előbbi azért veszélyesebb, mert az érzelmeink nem tudatosak. Önmagában nem rossz dolog az érzelmekre hallgatni, csak veszélyes, mert torzítja a józan gondolkodást. A morális dolgok pedig a gondolkodásunkból fakadnak, a természetben nincs jó és rossz, nincs erkölcs, ezeket a fogalmakat a tudatos gondolkodásunk alkotta. Így ösztönösen "jól" cselekedni igazából lutri. Ha kikapcsoljuk a "tudatos tudatot", akkor csinálunk mindenfélét, ami csak úgy jön, ezek pedig a világ aktuális erkölcsi normái alapján tekinthetők jónak vagy épp rossznak. Ha egy jedi használja a sötét oldalt, akkor az a kérdés, hogy ki irányít kit. Ha legalább annyira megvan a kontroll, hogy a jedi a kritikus pillanatban le tud higgadni, átlátni a dolgokat, akkor az tökéletes. Ha csak annyira van meg, hogy később a nyugalmi fázisban történjen meg ugyanez, de megtörténjen, akkor az még mindig rendben van. A baj akkor van, ha annyira elragadják az érzelmek, hogy már nem képes reálisan gondolkodni és átcsap ösztönlénybe, akinek nincsenek morális korlátai. Fontos megjegyezni, hogy egy alapvetően helyesnek és jónak tekinthető értékítélettel rendelkező ember számára így lehet veszélyes a sötét oldal. Ez nem jelenti azt, hogy aki a sötétség rabja, az mind ebben a helyzetben van. Azaz nem kell valakinek ahhoz "agyatlan" ösztönlénynek lennie, aki az érzelmei által elvakulva képtelen józanul gondolkodni, hogy a sötét oldalon álljon, rossz ember legyen. Az is simán lehet, hogy eleve "rossz" erkölccsel rendelkezik, így hiába vezeti a tudata és gondolkodik, mert ez is sötét irányba viszi. Tökéletes példa erre Sidious. De még az is lehet, hogy alapvetően nem is lenne olyan rossz ember, csak valamiért az akar lenni. Lásd Kylo. Sidious esetében azt látom, hogy ő egészen más erkölccsel és értékrenddel bír. Olyannal, ami a világ jelenlegi felfogása alapján mérhetetlenül gonosz és sötét, ő viszont nem így látja. Ő így látja logikusnak és helyesnek. Neki szent meggyőződése, hogy amit tesz, az valójában helyes, csak a világ túl hülye hozzá, hogy belássa. Ő nem szándékosan gonosz, hanem az teszi gonosszá, ahogyan értelmezi a világot. Kylo ezzel szemben pontosan tudja, hogy mi a rossz és mi a jó, hasonlóan, ahogyan mindenki más. Elvégre, ha nem lenne egy normális értékrendje, akkor nem tudná megítélni mi vezet a sötétség felé és mi nem. Ő szándékosan tesz erkölcsileg rossz dolgokat, ez jól mutatja, hogy tisztában van a morális dolgokkal, csak éppen direkt rossz akar lenni.

Rey nem csinál semmi olyat, amire egy átlagos jedi vagy sith ne lenne képes elég könnyedén. Tényleg attól lesz különleges, hogy piszok hamar eljut erre a szintre. Lényegében ahogy megtapasztalja, hogy van olyan, hogy Erő, megvilágosodik. Ahogy látja, hogy az Erővel miket lehet csinálni, úgy ő maga is megcsinálja. Ez a kirívó, neki ez a kiváltsága. Olyan ez, mintha valaki elmenne egy focimeccsre, utána rugdosna egy kicsit Robbennel és Müllerrel, ezután pedig már le tudná venni a labdát, belőné a tizenegyest, tudná a biciklicselt stb.. Rey esetében azt amúgy tényleg nem érdemes elfelejteni, hogy nagyon jól bánt a bottal, valamint hogy Erőérzékeny is. Azt már láttuk, hogy noha a fénykard forgatásában sokat segít az Erőhasználat, nem feltétlen szükséges ahhoz, hogy valaki ügyes legyen. Rey jól harcolt közelharci fegyverekkel, valószínűleg sokat is gyakorolt, sőt szüksége is volt ezen tudására bizonyos éles élethelyzetekben. Ezek után nem meglepő, hogy egy fénykarddal sem ügyetlen. Pontosabban még akkor sem lenne meglepő, ha amúgy nem tudnánk, hogy mellé még Erőérzékeny is. Meg ugye hipertanulékony. Az a fénykard "szólította" őt, Kylo elől is sikerült a 7-ben magához rántania, ezek után nem meglepő, hogy a harc közben is jól rezonál vele. Ha az egyéb Erőhasználatot igénylő mozzanatokat ilyen gyorsan és hatékonyan el tudta sajátítani, akkor a fénykardhasználathoz kapcsolódó rész sem kivétel. Ha ezt hozzávesszük ahhoz, hogy eleve jó volt közelharcban, akkor logikus az eredmény. Helyette visszaköszönt néhány elem Ahsoka "fordított" kardtartásos technikájából. Legalábbis én több ízben ezt véltem felfedezni. Valószínűleg ez is olyan, hogy Rey ösztönösen próbálkozik mindenféle módszerrel és megközelítéssel. Most csiszolja a technikáját, ismerkedik a lehetőségekkel, míg végül egyszer letisztul a stílusa.

Miért? Egyáltalán hogy kerültem szóba pont akkor és ott?

Azon én is. Ez a film sem tökéletes, ahogyan egy másik film sem, illetve ahogyan egy másik SW film sem. Több pont is van, ahol el tudok képzelni olyan alternatívát, ami az én szívemnek/fejemnek kedvesebb. De ez persze abszolút szubjektív. Mindettől függetlenül a filmet mindenképp 5-ösre értékelem, mert az összes többi jelenete minimum jó, nagyon sokat közülük meg kifejezetten mesterműnek gondolok. Egyes jeleneteknek vizualitásukban, mondanivalójukban, eszmeiségükben, hangulatukban, zeneiségükben olyan mélységük és rétegeltségük van, ami miatt 20x meg lehet nézni, még akkor is fogok benne olyat találni, amire felkapom a fejem, hogy eddig nem vettem észre.

Na most van az, hogy ez a jelenetsor szerintem nemcsak ennek a filmnek, de a teljes SW univerzumnak is az egyik legfantasztikusabb jelenete, amelynél az utolsó idegszálammal is együtt rezdülök az egésszel. Az, ahogyan Kylo az indulattól és bosszúszomjtól megrészegülve fröcsög Luke-nak, miközben egyszerre van ott benne az diadalittas önelégültség és az idegtépő bizonytalanság. Aztán Luke már fátyolos tekintettel, ámde arcátlanul pimasz higgadtsággal és egyben lemondással közli vele, hogy minden egyes szava tévedés. Az ezt követő képsorok a hőseinkkel, aztán ahogy Rey az Erővel tartja a sziklákat. Másodperceken át tartó katarzis. A totális kudarcot valló Kylo arca is megér egy misét, itt is kapunk egy nagy felkiáltást, mint anno Vadernél. Meg aztán ahogy Hux néz, amikor már beérnek és konstatálják, hogy az ellenállók sehol. Az a mámorító káröröm. Rey és Kylo még kapcsolatban vannak az Erőn keresztül, de Rey becsukja az ajtót. Ő hősként távozik, az új jediként, aki a nagy senkiből lett az utolsó jedi. Kylo ezzel szemben hiába ölte meg mesterét, hiába lett az ER legfőbb vezére, fejlehajtva kénytelen elkullogni, mert újfent bődületes kudarcot vallott. A másik parádé mégis Luke eggyé válása az Erővel. Ahogy utolsó lélegzetét és a maradék erejét összeszedve feltápászkodik, majd életében utoljára belenéz a kettős naplementébe, és persze mindezt a legendás zenei aláfestéssel. Aztán a köpeny összerogy, ellebben a szélben, az öreg Luke pedig már egy az Erővel. De az egész végjátéka annyira luke-os. "Mire számítasz, hogy majd egy lézerkarddal kiállok az ER seregei ellen??? Baromi jól teszed, mert pontosan ezt fogom tenni." Aztán ahogy odaszól még Kylonak, hogy találkozunk még kölyök. Nem elég, hogy már eleve olyan szinten zsebre tette ezzel az illúzióval, ami önmagában is megsemmisítő, még meg is nyugtatja, hogy örökké kísérteni fogja. De már a nyitány is zseniális amúgy. Amikor Leia és Luke váltanak pár szót, ott annyira megelevenedtek bennem a fiatalkori önmaguk. A poénos szösszenetek, majd ahogy Luke egy pillanatra magába roskadva bocsánatot kér, Leia pedig megnyugtatja. Egy kis ajándék a Falconról, puszi a homlokra, utána meg mehet a kacsintás 3PO-nak. De az is kemény, hogy az OT arról szólt, hogy Luke mindent egy lapra feltéve hisz az apja jóságában és mindenáron meg akarja téríteni. Itt pedig azt mondja, hogy nem mentheti meg Bent. Egyszerre mondja azt Kylonak, mint amit Obi-Wan neki, illetve Vadernek. Egyrészt, hogy ha lesújt rá, erősebbé válik, valamint, hogy örökké vele marad majd. Ja és amúgy Kylo agymenése egy dolog, hogy korábban minden fegyverrel Luke-ot lövette. Viszont az nagyon beszédes volt, amikor ő nem szólt semmit, az utolsó parancsa az volt, hogy még lőjenek, Hux meg azt mondta elég, és beszüntették a tüzet, Kylo pedig megtörten és ziláltan a hátsójára esett.

Jó, de nyilván aki szülőként inkább szabadul a saját gyerekétől, hogy folytathassa a kicsapongó és erkölcstelen életét, annak az értékrendjével hatalmas problémák vannak. Persze, hagyhatták volna árvaházban meg vihették volna civilizáltabb vidékre is, de miért tették volna? Nem voltak jó emberek, pont ez a lényeg. Nekik az volt a kézenfekvő megoldás, hogy lepasszolják valahol, ahol fizetnek is érte, aztán ennyi, csak szabaduljanak tőle. Sajnos a mi világunkban se mindenki árvaházba viszi vagy a kórházban hagyja a gyerekét, ha nem akarja nevelni. Még csak nem is a templomküszöbre teszik. Ettől függetlenül nem is arról van szó, hogy konkrétan eladják egy dílernek pár g-ért. Én egy szóval nem állítottam, hogy Rey szülei nem voltak erkölcsileg hulladékok, azok voltak. Sokféleképp meg lehet szabadulni egy nem kívánt gyerektől, ők választottak egyet az ízléstelenebbek közül. Nyilván sok ennél jobb vagy rosszabb megoldás lehetett volna.

Én úgy látom, hogy DJ alapvetően nem tekinthető rossz embernek. Csak épp egy pozitív hősnek sem. Egyszerűen megszoktuk azt, hogy a filmekben sokszor csak jó és rossz figurák vannak, ráadásul szélsőségesen. A jók mindig bátrak, hősiesek és hajlandóak sok mindent feláldozni a jó ügyekért. DJ viszont egy hétköznapi emberke volt, aki ettől még lehet jó vagy rossz, de nem ilyen "eposzi" mércével mérve, hanem sokkal földhözragadtabbal. Jött egy jó üzleti lehetőség, a kaland is kedvére lehetett, így bevállalta. Nem akart ő elárulni senkit és semmit, csak hát lebuktak és már az élete volt a tét. Nem volt akkora hős, hogy meghaljon az ellenállók céljaiért, meg hát ugye maga sem mutatott túl nagy érdeklődést egyik oldal eszméi és sorsa kapcsán sem. A halál helyett az alkut választotta, ami még jó pénzt is hozott a számára. Lássuk be, hasonló helyzetben az emberek 99%-a így döntene. Ehhez nem kell gyarlónak lenni.

Az eset előtt is visszaszólt párszor Kylo, de Snoke-ot nem érdekelte. Amikor felpattant, akkor viszont odapörkölt neki. Ráadásul Kylo le is dobta magáról a köpenyt, ami nem arra utal, hogy csak beszólni akart volna. Eleve nem beszélhetünk egy racionális figuráról, ráadásul jól fel is húzták. Teljesen mindegy mennyi esélye lett volna Snoke ellen, még az is, hogy szerinte mennyi esélye lett volna a mestere ellen. Nem gondolkodott, hanem támadott.

Szerintem Kylo (ha igazat mondott egyáltalán) szavait nem kell ennyire szó szerint érteni. Aligha az történt, hogy Rey szülei beugrottak Unkarhoz, nem volt már zseton, így otthagyták Reyt két üveg piáért. Az, hogy eladták a lányukat, hogy vedelhessenek, sokkal inkább szólhatott a felelősségtől való szabadulásról. Alapesetben egy gyereket nevelni kell, foglalkozni kell vele, etetni-itatni kell, eltartani stb.. Ez rengeteg időt, energiát és pénzt igényel, amit egy erkölcsös és jóravaló ember kérdés nélkül beletesz a sztoriba, mert így természetes. Vannak viszont olyanok, akiknek többet jelent a maguk nem épp magasröptű életvitele, pl. drogokkal és/vagy piával tarkított "éljünk bele a nagyvilágba" alapon. Rey szülei valószínűleg ilyen figurák lehettek, akik nem akartak felelősséget, kötöttségeket, alkalmatlanok voltak egy normális életre, amibe egy gyerek belefért volna.

Az a baj az ilyen számító takonygerincű haszonlesőkkel, hogy bármikor elárulnak, hátba szúrnak. Nincs olyan, hogy "jól megfizetni" valakit, mert mindig jöhet más, aki még jobban megfizeti. Az ilyen típusú emberek a legveszélyesebbek, mert sose tudod mire számíts tőlük. Csak a saját érdekeik mentén mennek, nincs stabil értékrendjük, pontosabban abban csak a pénz szerepel minden helyen. Kockázatos ilyenekkel szövetkezni, mert bármit is tud rólad, azt már 5 perc múlva pénzzé teszi bárhol. Effektíve semmit nem nyernének DJ megölésével, csak egy ilyen fazonnal kevesebb szaladgálna. De itt inkább a személyes ellenszenv szokott döntő tényező lenni. A "szélkakasokat" sehol nem szeretik, mert megbízhatatlanok és kiszámíthatatlanok. Fizetsz neki nem keveset, azt hiszed emiatt téged szolgál, aztán az utsó pillanatban kiderül, hogy mégse. És még csak nem is biztos, hogy más többet fizet neki, lehet csak épp az irháját menti, mint itt DJ is. És hát ugye DJ épp ezt tette a lázadó "pajtásaival" is, aztán nem is rejtette véka alá, hogy ezt bármikor megtenné az ER-del szemben is. Arról nem is beszélve, hogy DJ már többet tud, mint amennyi az ER-nek kényelmes. Szóval azért lett volna itt indok a kinyírására. Huxék kifejezetten lovagiasak voltak, hogy az élete megkímélése és az elengedése mellett még fizettek is neki.

Igen, ez jogos, akkor még úgy tűnt, hogy kivégzik őket. Amúgy mekkora húzás lett volna már Huxtól, ha ezután ugyanúgy hidegvérrel kivégeztette volna DJ-t is. Főleg a kis életművészetének ismertetése után.

Ennek az egész finnes szálnak szerintem a legnagyobb tanulsága az volt, hogy nem megy minden olyan könnyen, ahogy azt elképzeljük/elképzelik. Nem olyan egyszerű a világ működése, hogy bátrak és vakmerőek vagyunk, hősködünk és akkor majd minden összejön. Ha nem jövünk ki a felettesünkkel és nem értjük mit akar, akkor összeverbuválunk egy rögtönzött csapatot és belefogunk egy magánakcióba. Egy kalóz infói alapján elutazunk egy teljesen idegen világba és közegbe megkeresni egy ismeretlen embert. A hajónkat lek*rjuk valahova az út közepére, berongyolunk egy kaszinóba, aztán lerohanjuk az illetőt. Persze amikor nem jön össze, akkor lepaktálunk egy vadidegen dörzsölt fazonnal, megteszi ő is. Az ilyen spontán és rögtönzött háttérakcióknak megvannak a maga buktatói és sokszor balul sülnek el. A hősködés lehet nemes dolog, de ettől még nem fog óhatatlanul működni. Ilyen az élet. Én ezért örülnék neki, ha a 9-re mégis kapna valahonnan masszívabb segítséget az Ellenállás, mert akkor maradhatna az az üzenet, hogy pár hős nem feltétlenül elég az underdog pozícióból történő hatalmas diadalhoz.

DJ kapcsán egyetlen dolgot furcsállottam. Ugye azt mondja, hogy nem mindenkit érdekelnek az Ellenállás és az ER eszméi, a háború sorsa, csakis üzletként tekintenek az egészre. Mindkét oldalnak adnak el fegyvereket, kvázi a háborúból élnek, azaz a legfőbb érdekük, hogy ez a galaktikus konfliktus minél jobban elhúzódjon. Ez esetben nem értem, miért árulja el az ellenállókat és segít az ER-nek. Még ha semlegesként is, de az az ominózus lépése akkor és ott ezt jelenti. Oké, hogy több pénzt kap, viszont ezzel gyakorlatilag akkora előnybe hozta az ER-et, hogy alapesetben véget vethet a háborúnak. Ezek után ugyanis kisebb csoda kellett ahhoz, hogy az Ellenállásból egyáltalán maradjon bármi is. Így se sok maradt. Ha pedig vége a háborúnak, akkor persze továbbra is lesz fegyverkezés, de szerintem sokkal nagyobb biznisz van ebben,ha épp dúl egy nagyobb háború. Már csak azért is, mert ha az ER bebetonozza a hatalmát és túl domináns erővé válik a galaxisban, akkor az ilyen nyerészkedő "üzletembereknek" nem biztos, hogy jó világ jön el. Egy háború kellőképp leköti a harcoló feleket ahhoz, hogy a zavarosban lehessen halászni. Egy nyugodtabb periódusban tisztul a kép, és hát miért fizessen olyanért az ember, amit erőszakkal el is vehet. Szóval nem az lenne a legjobb DJ-nek, ha mindig azt segítené inkább, aki épp rosszabb helyzetben van? Ez nyújtaná el leginkább a háborút és szolgálná legjobban a saját érdekeit.

Nyilván egy linkre gondoltam.

Egyetlen szempontból volt kicsit "könnyebb" Leiának, mint édesanyjának. Han és Luke hősként haltak meg, akik a galaxis ügyeitől és tulajdonképpen Leiától is elfordultak, majd visszatértek az ügyhöz és hozzá. Anakin viszont egy szörnyeteggé vált, aki elárulta nemcsak Padmé eszméit, de őt magát is. A közös gyerekeiket úgy kellett megszülnie, hogy titokban tartsák az apjuk elől, az elől, akivé vált. De az való igaz, amit korábban is írtam, hogy Leiát soha senki nem volt képes megtörni. Az anyja, az apja, az öccse, a férje mind-mind eljutottak arra a szintre, amikor már meghátráltak vagy átálltak. Leia ugyan nem vitt véghez olyan hatalmas dolgokat, mint a többiek, de mindvégig megingathatatlanul képviselte az eszméit és értékrendjét. Ez pedig kulcsfontosságú volt abban, hogy a körülötte lévő hőstársai jókor lehessenek jó helyen és megtehessék, amit kell.

A sors furcsa fintora, hogy valójában pont Rose és Finn "sikere" miatt veszett oda majdnem az Ellenállás. Ha lekapcsolják őket a kaszinóban, akkor nem szedik össze DJ-t, aki végül "elárulta" őket. Igazából Finnék akciója már eleve totálisan felesleges volt, ráadásul balul is sült el, amiért kis híján totális kudarccal fizettek. Persze ez nem róható fel nekik, hiszen nem tudhatták mi történik Holdoéknál, illetve hogy DJ ki is valójában. Bár azért ebből megtanulhatták, hogy egyrészt nem kéne egy haver szavára adva szembemenni a parancsokkal és magánakciózásba kezdeni. Másrészt pedig szintén nem kéne az első jöttmentben megbízni, akivel szembetalálkoznak. Többek közt egyébként ezért is annyira ütős a 8. rész, mert sokszor hibáznak a pozitív hősök is, sok a kudarc. Ez már nem egy mese, ahol bármivel próbálkoznak a jók, valahogy mindig jól jönnek ki belőle. Rose és Finn akciója teljes vakvágány, ami Poe-t is minősíti. Így Holdo terve is félremegy, de már a film felütése az, hogy az Ellenállás nem tud elmenekülni a hiperűrben. Aztán ott van pl. Finn kamikaze-akciója is, ami szintén kudarcba fullad. Ahogyan az ellenállók segélykérése is, amire nem érkezik időben válasz.

OFF: Ha nem túl arcátlan kérés, át tudná valaki dobni valahogy a magyar kalózverziót privátban? Újra kéne néznem 1-2 jelenetet, és szükségem lenne a magyar fordításra is, hogy össze tudjam vetni az eredetivel. Előre is köszi.

Milyen érdekes, hogy 30 év után újra "visszatért a jedi". Először Anakin volt a visszatérő jedi, aki anno a sötét oldalt választotta, évtizedekig szolgálta a sötétséget, majd onnan tért vissza. Luke-ot viszont noha megérintette a sötétség, (talán pont apja sorsa miatt) ettől annyira megijedt, hogy elfordult a világtól, sőt az Erőtől is. Ő így járt meg hatalmas mélységet, neki innen kellett visszatérnie. Anakin mindennél jobban akart élni, olyannyira, hogy túlélte a "túlélhetetlent" is, hogy a sötétség rabja lehessen, illetve belevesse magát a galaxis átformálásának sűrűjébe. Luke ezzel szemben tökéletes fizikai állapotban vonult félre, hagyott hátra mindent és választotta a halált. Végül mindkettejük sorsa az lett, hogy visszatértek, majd feláldozva magukat végül eggyé váltak az Erővel. Anakint a fia térítette meg, Luke-ot pedig a nővére (és némiképp Rey) ébresztette fel. Amíg Skywalkerek léteznek, addig nem irthatják ki a világosságot, akár ellene fordulnak, akár elbújnak előle. Mindig "van egy másik Skywalker", aki ráébreszti őket a tévedéseikre. A sötétség nem diadalmaskodhat. Kylo pontosan ez ellen küzd, önmagában is viaskodik a fénnyel. Nagyon kíváncsi leszek arra, hogy sikerül-e megtörnie ezt a vonalat. Rajta kívül már csak Leia van (hétköznapi értelemben véve) élve a Skywalkerek közül. Ő soha nem ingott meg, mindvégig a világosság hithű elkötelezettje volt. De látszólag ő már nem érdekli Bent. Luke-ot pedig gyűlöli, Vadert pedig elengedte. Csak hát mit is írtam korábban? Anakin is gyűlölt és elfordult a fénytől (ahogy Kylo Luke esetében), de hiába. Luke pedig elengedte a világot (ahogyan Kylo Vadert), de hiába. Kylot vajon melyik oldalról fogja megpiszkálni az adott Erőszellem? Vajon képes lehet ekkora nyomás alatt egyedül ellenállni és megmaradni a sötét oldalon? A Skywalkerek hagyatéka akárhogy is nézzük az, hogy sehogy nem mehetnek szembe a fénnyel, végül ott kötnek ki.

OFF: Azért én erősen árnyalnám ezt a képet a jedik és Yoda (vagy épp Obi-Wan) kapcsán. Az bizonyos, hogy senki, így ők sem voltak sem tökéletesek, sem pedig tévedhetetlenek. Két dolgot említenék még. 1. Vader esete azért kivételes. Gyerekeket mészárolt le, rátámadt a saját szerelmére, mindent és mindenkit elárult, aki neki fontos volt. Csatlakozott egy romlott ember romlott eszméi által felépített és irányított romlott rendszerhez. Utána is nem kevés vér tapad a kezéhez és megannyi szörnyű dolog szárad a lelkén. Valahogy nem tudom felróni senkinek, ha ezek után lemondott róla, és úgy gondolta, számára már nincs visszaút. Nálam már negyedennyivel is gondolkodás nélkül elvágná magát bárki. Nem tudok elmenni szó nélkül amellett, hogy Vadert a mestere elárulta, ő elbukott, aztán a fia haláltusáját kellett néznie. Nem azt mondom, hogy nem volt nagy dolog a megtérése, de azért abban a helyzetben bőven érthető. Igazából sose tudjuk meg, hogy Anakin mennyire tért meg igazán, hisz a döntését követően rögtön "meghalt". Egyrészt a sok szörnyűséget már semmivel nem tudja jóvátenni, másrészt ez a döntése még éppenséggel nem bizonyítja, hogy jó ember. Értem én, hogy "mese", de ha egy pszichopata gyerekgyilkos megmenti a fiát, attól még lehet ugyanolyan rossz ember. Ráadásul Vadert egyetlen valaki menthette meg, mégpedig a saját fia. Miért? Pont emiatt a családi kötelék miatt. A jedik viszont erről nem tudnak semmit, már ami a személyes tapasztalatokat illeti. Nyilván tudják milyen szeretni, de arról fogalmuk sincs mit jelent az, ha valakinek gyereke van. Ebből kifolyólag érthető, hogy nem hisznek abban, hogy Anakint majd az amúgy számára tök ismeretlen fia meg tudja menteni emiatt a kapocs miatt. 2. A jedik alapvetően azért voltak ennyire dogmatikusak, mert féltek. Féltek attól, hogy ha nem tiltják a tanítványaiknak a veszélyes érzelmeket, cselekedeteket, akkor azok elvesznek. Tabuvá tettek bizonyos dolgokat, amiktől féltették magukat. Ez nem egy felvilágosult gondolkodásmód, viszont a saját világunkat szemlélve azért nem érthetetlen. Ez pontosan olyan, mint amikor a szülő tilt valamit a gyerekétől. És itt elmehetünk egészen odáig, hogy sokan a mai napig zsigerből elutasítják a drogokat, mélyen elítélik azt is, aki csak kipróbálta. És mivel szokták rémisztgetni a fiatalokat? Hogy ne próbálják ki pl. a füves cigit (valójában a simát se), mert rászoknak és örökké a rabjává válnak. A szexualitás is sokféleképp tabu, pláne a fiatalokat érintve, gyerekek pl. nem nézhetnek erotikus tartalmakat, még 16-17 éves korban sem szabad megélni a szexualitást stb.. Kicsit elkanyarodtam, de a lényeg talán érthető. A jedik ugyanilyen konzervatív, sőt begyepesedett módon álltak hozzá a sötét oldalhoz és az érzelmekhez. Ne lépj a sötét oldal ösvényére, mert örökké elemészt, lásd drogok. Ne légy szerelmes, ne légy szenvedélyes, ne ragaszkodj a szeretteidhez, mert eltorzítja a gondolkodásod és eltérít a helyes útról, lásd szexualitás és erotika. Lehet emiatt szidni a jediket, én magam sem értek egyet ezzel a tabuorientált megközelítéssel, mert szerintem a merev tiltás sokkal több kárt okoz, mint hasznot. Viszont be kell látni, hogy manapság is emberek milliárdjai gondolkodnak így. Ettől még ez persze nem lesz automatikusan helyes, ez nem mentség a hibákra, csak rávilágít arra, hogy nem olyan triviális elítélni vagy leszólni őket.

Én is azt gondolom, hogy Donát ötlete most túl merész. A felvetés ötletes, de szerintem már durván szembemenne a SW szellemiségével, illetve túlságosan "op" pozícióba emelné Reyt. Eleve, nem tudjuk Luke hogyan és mennyire vágta el magát az Erőtől, ez homályos. Simán lehet, hogy ez fizikai értelemben nem is olyan jelentős, inkább ideológiailag és szellemileg történt meg. Fél pillanat alatt "visszatért" az Erőhöz, tehát nem arról van szó, hogy kizárta az Erőt, inkább csak rácsukta az ajtót. Meg ugye magadban könnyebb változást generálni, hiszen mégiscsak nagyobb hatásod van rá. Ezzel szemben idegen tárgyat/tárgyakat, lényt/lényeket, pláne egy egész galaxist elvágni az Erőtől úgy gondolom lehetetlen. Leginkább azért, mert eddig annyira esszenciális volt, hogy a világot mozgató rendezőelv az Erő, ez volt ennek az univerzumnak a lényege. Ez olyan, mintha a mi világunkat el akarnád vágni pl. a gravitációtól. De ha lehetséges is vhogy, akkor ehhez olyan hatalmas entitásnak kell lenni, amilyen létezését soha nem szeretném a SW-ban látni. Dzséjt záróbekezdése szöget ütött a fejemben. Mindig élesen elvált a sötét és a világos oldal, a használói valahogy mindig el akartak köteleződni az egyik pólusnak. Ha már nem létezhet fény sötétség nélkül és fordítva, illetve az Erő békéjéhez (egyensúlyához) is kell egyfajta kiegyenlítettség, akkor persze megoldás, hogy ne létezzen egyik oldalon se tudatos Erőhasználó. De az is jó megoldás lehet, hogy az Erőhasználók bátran használják mindkét oldalt. Igazából a sithek zsigerből gyűlölnek minden fényt, a jedik pedig mereven elzárkóznak a sötétségtől. Azt láttuk, hogy a jedik azt vallják, hogy a sötétség egy méreg, ami fertőz és könnyen végleg elragadhatja az embert, ahonnan nincs visszaút. Kylo kapcsán azt is látjuk, hogy a fénnyel kapcsolatban is lehet viaskodni, így elképzelhető, hogy a sithek is ilyen elutasítóan gondolkodtak, csak visszafelé. És pl. Sidious mondja is Anakinnak, hogy ne legyen benne könyörületesség. Mindkét oldal elzárkózik a másiktól, mert lényegében félnek tőle. A nagy megoldás meg pont az lenne, ha valaki mindkét oldalt merné használni. Ha az erővillám megidézéshez negatív érzések kellenek, gyűlölet, fájdalom és szenvedély kellenek, de az adott szituban életeket lehet menteni vele, akkor miért ne? Elvégre mindenkiben ott vannak ezek is, láttuk Obin, láttuk Yodán, Luke-on stb.. Ezek természetes dolgok, amiket jól kell kezelni, nem elfojtani, egyik irányban sem. Most miért lenne akkora probléma egy sithnek, ha szeretne is valakit? Pont Anakin volt jó példa arra, hogy először nagyrészt azért állt át, mert tiltották a sötét oldaltól. Ami egyrészt megvolt benne, így folyamatosan magával kellett hadakozni. Másrészt pedig olyan dolgokkal kecsegtette, amire nagyon vágyott, de nem érhette el. Aztán viszont megtérni is ezért tért meg, mert ott meg a pozitív dolgoktól tiltották. Miután Sidious hátba szúrta, végig kellett volna néznie, ahogyan halálra kínozzák a saját fiát. Luke meg arra volt jó példa, hogy ha meg is érint valakit a sötétség, akkor is lehet helyesen cselekedni. Sőt, ha valakit a személyes érzelmei irányítanak és minden mást félrelök, ez is vezethet jó döntéshez. Később meg próbált tisztán a fényben ténykedni, mégis jött Ben, Luke-ban pedig érlelődött a sötét gondolat. Egyszer csak egy gyengébb pillanatában kitört belőle, amiért még úgy is hatalmas árat fizetett, hogy nem ölte meg a fiút. Ha több teret enged a negatív érzéseinek is, akkor lehet, hogy eleve el se jutott volna idáig. De ha már megtörtént, ezt se úgy kellett volna felfogni, hogy akkor lehet is meghalni meg elfordulni mindentől és mindenkitől. Sokkal inkább szembenézni mindezzel, a benne rejlő sötétséggel, uralni azt és ezt is segítségül hívva küzdeni azért, hogy helyrehozza, amit lehet.

Canto Bight-ról sokat hallom, hogy nem illik a SW univerzumába, ahogyan ebbe a filmbe se. Annyiból egyet tudok érteni, hogy valóban elég SW-idegennek hat, ugyanakkor pont ez a lényege. Elvégre egy újításról beszélünk, újra szélesítve lett a látókörünk az univerzumban. Ebből kifolyólag mondhatni nem illeszkedik a SW világába, de ez valójában annyit jelent, hogy az eddigi világába nem. És nyilván nem, hiszen pont az a fontos, hogy ez a galaxis új szegletébe kalauzol. Olyan ez, mintha mi elmennénk egy víz alatti vagy jégbe vájt szállodába. Nem illeszkedik a földi világról alkotott képünkbe, nem ilyennek ismerjük a bolygónkat. Ettől még létezik. Vagy pl. Rey azon is meglepődik, hogy mennyi zöld is van a galaxisban. Az ő nézőpontjából az is teljesen újszerű és számára idegenül hat. Canto Bight ráadásul nemcsak egy csilli-villi kis hely, ami kinézetre lóg ki a világból, hanem egy olyan ideológiát és mondanivalót is kíván közölni, ami szintén új és eddig a SW csak pedzette. Hisz az egy dolog, hogy a SW világa nemcsak az ÚK, az ER és az Ellenállás területeiből áll, ahogyan anno se csak a Köztársaság vagy a Birodalom létezett. Mi ezt láttuk, de van ott még sok más is. Az Ismeretlen Régió egy ezek közül, a Vállalati Szektor egy másik. Csakhogy itt azt is bemutatják, hogy vannak olyan rendszerek, amik kihúzzák magukat azokból az eseményekből, amiket mi mindig követünk a Saga filmjei során. Legalábbis nem szállnak be a harcba, hanem csak egy nyerészkedési lehetőségnek veszik az egészet, egy üzleti játéknak. Ez annyiból demoralizáló, hogy 8 film (meg sok más tartalom) után itt a 9., amikor végigkövetünk epikus háborúkat, egyedi sorsokat, izgulunk a hőseinkért és a világukért, a céljaikért, erre a semmiből megmutatják, hogy ez csak egy szelete a valóságnak, in-universe vannak egy csomóan, akiknek ez semmit nem jelent, csak mocskos biznisz. Kőkemény kitekintés ez, ami fájóan csapja arcul az embert, hogy a SW világa még sokkal nagyobb annál, mint amilyennek eddig láttuk. Mindaz, amit mi láttunk, pedig csak egyfajta játék a homokozóban. DJ karaktere is erről szól. És annyian várták, hogy majd valahogy a végén csak kiderül, hogy ő mégis valamelyik oldalon áll, vagy ha korábban nem is, most állást foglal. De nem, mert ez a két világ bizony most nem találkozik és fonódik össze ilyen téren. DJ egy "másik világ" gyermeke, akinek az általunk ismert galaxis csupán játszótér, egy játékgép, amiből ha jól játszik, kiesik neki a sok zseton. Örüljünk, hogy felhívta a figyelmünket arra, hogy mik is a játékszabályok ott, ahogyan megtette ezt Finnékkel is. Hannal anno csak vetítés volt, hogy léteznek olyan fazonok, akiknek az ilyen nagy háborúk, ideológiák meg hasonló világmegváltó "őrületek" egyáltalán nem számítanak, mert ők kívülállónak tekintik magukat. DJ viszont megmutatta, hogy igenis vannak ilyenek. És a "mainstream" világon kívül nemcsak a porban vergődős tatooine-i tengődős élet van, hanem akár ilyen fényűző elitista luxus is. Már persze a gátlástalanabb és módosabb rétegnek, mert a felszín alatt itt is itt a fertő, amiről Dzséjt is írt. Ody metaforája pedig szintén nagyon tetszik ezen bolygó kapcsán.

Rey szülei és Snoke kapcsán is úgy látom, hogy a 7 tudatosan többnek akarta láttatni őket, mint akik valójában, már ami a sequelt illeti. Én legalábbis kifejezetten úgy éreztem, hogy a lány és Snoke eredete fontosnak van felvezetve és valami nagy csattanót tartogatnak a ködösítéssel. Hogy ez szándékos félrevezetés, vagy olcsó marketingfogás, hogy utólag többet beszéljenek a filmről, nem tudom. Annyiból mindenképp bejött, hogy mindkét téma kapcsán rengeteg teória született, és folyamatosan foglalkoztatta a rajongókat, beszédtéma volt. Azt elismerem, hogy ezek a húzások, főleg így párban kissé bazárian is hathatnak. Snoke-ot simán meg lehetett volna jeleníteni valós (nem holografikus) formájában, egyelőre a sérülései se tettek hozzá semmit a karakteréhez, ahogyan az a félmondat se, miszerint látta a Birodalom felemelkedését vagy ő "rontotta meg" Bent. Így nem lett volna csalódás a 8, viszont egy érdektelen szereplőt kaptunk volna, akivel ráadásul már csak izzadságszagúan lehetett volna később is mit kezdeni. Lásd Darth Maul. Helyette kaptunk egy érdekesnek és izgalmasnak tűnő fazont, akivel a 8 nemigen kezdett semmit és egyelőre sok lehetőséget benne hagyva megöltek. Ami viszont fontos, hogy a maradék potenciált még lesz lehetőség kiaknázni később. Persze most fájó lehet, hogy Snoke zsákutcának tűnik, de meggyőződésem, hogy ez csak ideiglenes. Egyszerűen ez a trilógia egyáltalán nem róla szól, a szerepe ebben a sztoriban ennyi volt. Ben általa válhatott Kylová, ez több szinten is igaz, és ennyi. Írtam korábban párhuzamokat, nyilván mindre lehet azt mondani, hogy "de hát az más volt", teljesen jogosan. Nyilván nem lesz egyik eset sem pontosan ilyen, de szerintem bizonyos aspektusból érthető volt mit szerettem volna velük közölni. De mondhatnám akkor Dookut is, aki nagy jedi volt, Qui-Gon mestere, a 2-ben meg sithként tűnik föl. Ez is tök érdekes, hogyan hagyta ott a jediket, hogy vetette ki rá a hálóját Sidious, miért bíztak benne utólag is ennyire a jedik, hogyan álltak mögé a szeparatisták és lett a CIS vezetője, mit akart ott az ominózus beszélgetésében Obi-Wannal stb.. Sok-sok megannyi izgalmas kérdés, ami megválaszolatlan maradt a 2-ben, a 3-ban pedig azzal nyitunk, hogy Dookut lefejezik.

Mondjuk ez azért így elég barokkos, bár "bizonyos szemszögből nézve" jogos. Erről beugrott, hogy Leia szerepe gyakorlatilag egész végig az, hogy befolyásolja a karaktereket és fordítson a sorsukon. Vagy ha épp nem is a sorsukon, de egy-egy cselekedetükön. Anno ő viszi a segélykérést Kenobinak. Ráadásul ez kelti fel Luke érdeklődését, őt akarja megmenteni. Han beleszeret, többek közt ezért kötelezi el magát a lázadás mellett. Ő találkozik az ewokokkal is. Ő Luke testvére, ezáltal Vader vele tudja kibillenteni Luke-ot a trónteremben. Majd Anakin a megtérése után arra kéri Luke-ot, hogy Leiának is mondja el, hogy igaza volt és volt benne jó, visszatért. Az ő gyereke Ben, akivel nem bír Luke, illetve akiből Kylo lesz. Leia kéri meg Hant, hogy hozza vissza a fiukat, de végül Kylo megöli az apját. Az anyját viszont már képtelen megölni, ott megint meginog. Aztán Luke-ot többek közt megint Leia veszi rá arra, hogy visszatérjen.