pb69

Jó, csak így meg igazából lóg a levegőben, amit írsz. Amit tudunk, hogy Anakint túlkorosan kezdték nevelni, erős volt a tudatos kötődése édesanyjához. Ebből aztán lett egy igen komoly lépés a sötét oldal felé. Együtt voltak Padméval, majd jöttek a rémálmok, így Anakin újfent elkezdett lépkedni a sötétség felé. Meg akarta menteni a feleségét? Igen. Támogathatták ezt a jedik? Nem. És akkor se tették volna, ha "legális" a kapcsolat, hiszen ettől még nem fognak szembemenni a halállal, már ha egyáltalán lehetséges is. Szóval ebből a szerelemből is lett egy még komolyabb esés a mélybe. Gyakorlatilag két szoros kapcsolat (amit a jedik amúgy tiltanak), mindkettőből baj lett. Miért ne vitte volna végig? A kezében volt minden, a jedik zömét a 66-os paranccsal irtotta ki, a Szenátust politikai úton állította maga mellé és hozta létre a Birodalmat. A gyanútlan szeparatistákat vagy jedi kölyköket kis túlzással bárki lemészárolhatta volna, ehhez nem kellett Vader.

Érdekes és jópofa kép. Ez szerintem egy eléggé túlzó és elnagyolt megállapítás. Mondjuk a konzervatív szó eleve furcsa a jedik kapcsán, de nem is ez a lényeg. A szerelemhez és hasonló mély lelki kötődésekhez való hozzáállásuk jóval összetettebb kérdéskör annál, mintsem hogy elintézzük ennyivel. Még persze Satine-t is oda lehetne tenni Obi mellé és akkor pláne hú de szép lett volna minden. Csak ki tudja mi lett volna akkor, ha a jedik nem veszik szigorúan ezeket a dolgokat. Sokkal súlyosabb következményei is lehettek volna, nyilván nem poénból találták ezt ki anno. Pont Anakinnál azért látjuk is hova vezetett a kivételezés. Most arról nem is beszélve, hogy igazából semmiképp se lehetett volna így. Vagyis nagyon sok mindennek kellett volna totálisan másképp történnie, nem a Renden múlott ez. Eleve Anakin átállása se csak ezen múlott, ráadásul Sidious nélküle is simán végigvitte volna a tervét, aztán akkor ő is ment volna a levesbe, a többiekkel együtt.

Annyiban egyetértek Dzséjttel, hogy figyelembe kell venni azt is, mi segíthet tényleg Ezrának. Feltéve persze, hogy az Erő tényleg "segíteni akar" és nem csupán mutatni egy jövőképet. A sithek elpusztításában valóban Luke a főszereplő, de ekkor még őt nem ismeri senki. Lényegében a létezéséről is csak pár ember tudhat, semmire nem mennének vele Ezráék, ha egy látomásban megjelenne. Főleg úgy, hogy Luke se tud róluk és a lázadásról semmit, ha valahogy rá is találnának, mire mennének vele? Ők nem tudnák elindítani abba az irányba, mint Obi-Wan vagy később Yoda. Eleve ezen két jediről se tud kb. senki semmit, ill. Anakin szerepe se ismert sokak számára. Szóval a megoldáshoz vezető első lépés Obi-Wan, ott kell kezdeni, neki van meg minden olyan infója, ami a továbblépéshez kell.

30+ évvel az Ep.6 után, egy hatalmas csatát követően elképzelhetetlen lenne, hogy van olyan kietlen része a Tatooine-nak, ahol ez a helyzet? Hát nem tudom...

Nagyon jó kis rész volt. Imádom Sabine karakterét, és már régóta sírva könyörgött magáért az, hogy úgy igazán kezdjenek vele vmit. Nagyon örültem pl. annak, amikor lett végre jetpackje. Ebben a részben pedig mindent megkaptunk, amit egy ilyen mérföldkőtől el lehet várni. A fénykard előkerülése adta magát, miután elhozta Maultól, de alaposan rápakoltak erre a készítők, főleg érzelmileg. Mindeközben pedig Kanan, Hera és Ezra kapcsán is jöttek azért dolgok. Ja és persze a mandalóri történelemlecke is remek volt, kifejezetten jópofa és ötletes (még ha nem is soha nem látott) megvalósítással. Nekem két dolog volt furcsa. Az egyik az, hogy mintha azért kissé eltúlozták volna a kard jelentőségét. Értem, hogy ez mennyire fontos és szimbolikus a mandalóriaknak, de azért rögtön afelé menni, hogy ezzel majd "megtéríti" a Wreneket, a Vizsla-klán élére állhat, mandalóri sereget vezethet, sőt akár az egész népének vezére lehet... Ez még egy eleve egységes bolygó uralkodójánál is kész csoda lenne. Mandalore viszont messze van ettől, Sabine meg a "tróntól". Az se segít, hogy a kard utoljára Maulé volt, akit aligha zártak szívükbe, ráadásul le is nyúlta tőlük az ereklyét. Az meg pláne nem, hogy Sabine igazából nem "méltó" módon megszerezte ezt, hanem csakúgy elhozta "valahonnan". Említik is, hogy rögtön több kihívója fog akadni, ha megjelenik a fegyverrel, de nyilván az is fel fog merülni, hogyan szerezte vissza egyáltalán. Meg ugye Sabine eleve tudja mekkora felelősség jár a Darksaberrel, nem biztos, hogy annyira jó ötlet erre még ráerősíteni azzal, hogy akár az egész hazáját közös útra terelhetné, ill. a lázadásnak is mennyire kritikus ez. A másik Kanan mesterként való ténykedése. Eléggé furcsállottam, hogy ennyire nyíltan elmegy a provokáció irányába. Gyakorlatilag azzal billentette ki és "nyitotta meg" Sabine-t, hogy felkorbácsolta az érzelmeit, hergelte és addig szította az indulatait, amíg végül kitört belőle minden. Ez tény és való, hogy működött, de ilyesmit korábban a sithektől láttunk. Sabine nem Erőérzékeny (bár ugye pont Kanan mondja, hogy valahol mindenkiben megvan ez), nem kell úgy félteni, mint mondjuk Ezrát, de azért így is kissé visszásnak érzem a dolgot.

Először is gratulálok, szép és igényes munka, nem kevés időt tolhattál bele. Engem nem igazán sikerült meggyőzni, bár ez leginkább annak köszönhető, hogy sok fontos pontot én eleve nem kifogásoltam. Azzal én is egyetértek, hogy hangulatilag és a közvetített dolgok kapcsán nincs érdemi hasonlóság. Engem csak az zavart mindig, hogy az alapvető koncepció és látvány terén érzem túl hasonlónak a két bolygót. Szóval az oké, hogy a Jakkun vannak roncsok, de ez nem a bolygó sajátossága, hanem egy ott zajló háború következménye. A Tatooine-on is simán lehetnének, ha fölötte csaptak volna össze a felek. Amúgy nekem kicsit furcsa az a megközelítés, hogy vannak hegyek, akkor nem is sivatagbolygó. Értem mire gondolsz, de szerintem nem attól lesz vmi sivatagos, hogy csak egy porsíkság az egész, néhány dűnével. Abban igazad lehet, hogy a két bolygó bizonyos helyszíneinek elénk tárulási sorrendje csak kihegyezte a hasonlóságokat. Ellenben a Tatooine változatossága csak ront a helyzeten. Egyrészt azért, amit a többiek is írtak: abból kifejezetten sokat láttunk, így nyilván nem lesz minden szeglete olyan, mint a Jakkuból látott szösszenet. Másrészt pedig azért, mert így a Tatooine se csak "egyféle", több motívumot is tudunk társítani hozzá. Márpedig, ha Mos Espa vagy Jabba palotájának környéke közt lehet annyi eltérés, akkor simán elképzelhető lenne, hogy a 7-ben látott jelenetek is valahol ott játszódjanak. Mindig úgy próbálom vizslatni ezt a kérdést, hogy képzeljük el mi lett volna, ha minden marad ugyanígy, de a készítők Tatooine-nak próbálják eladni ezeket a helyszíneket. Szerintem senki nem akadt volna fenn rajta, úgy értem, simán elhittük volna. Más planétánál azért aligha működött volna, noha láttunk már azért "sivatagos jellegű" bolygókat. Nem azt mondom, hogy egyáltalán ne láthattunk volna két hasonló bolygót a SW univerzumában, csupán azt, hogy a Jakku és Tatooine igencsak hajaznak egymásra.

Igen. erről van szó. Nem túlzottan hozna lázba egy film, ahol kb. egy az egyben az Ep.4-es Hant látnánk ténykedni. Akkor se, ha más stílus, könnyedebb hangvétel, alvilági közeg stb.. Nem azt mondom, hogy egy ilyen film ne működhetne jól, de egy SW-tól azért ennél többet várok, még ha spin-off, akkor is. Egy más Hant szeretnék látni, aki a film közben elindul abba az irányba, ami aztán a 4-ben látott figurához viszi. Vagy ha nagyobb időugrásokkal dolgozik a film, akkor akár végig is kísérhetjük ezt a folyamatot, csak akkor is inkább a végére jussunk el oda.

Egyetértek. Tudtommal elnyerte a Falcont Landotól, ami köré persze lehet húzni pár érdekes és jópofa jelenetsort, de nem érzem úgy, hogy ez túl izgalmas lenne. Nyilván nem úgy lenne, hogy Korda Gyuri közvetítene egy sabacc-csörtét, de ettől függetlenül se látok ebben túl nagy potenciált. A Rebels-ben láttuk milyen amikor Lando kártyázik és nyer, ott ezt továbbszőtték egy adott irányba. Szerintem ennyi ebből pont elég is volt. Ill. itt a másik dolog is: nem kell kényszeresen kipipálni minden momentumot, ami Han háttértörténetéről korábban elhangzott. Ez a film egy régi és más Hanról szól, talán arról is, hogyan vált azzá, aki a 4-ben feltűnik. Hát biztos nem úgy, hogy pár hónap alatt megtörtént vele mindaz, amit eddig tudunk és ettől lett ő Han. Az nagyon snassz lenne, ha ez határozná meg a karakterét. Ahogy az is, ha már a Falconon, Chewie-val az oldalán szelné nagymenő csempészként a galaxist meg a Kessel-futamot. Ez mondjuk bennem is felmerült. Mi van, ha ennek a filmnek teljesen más lesz a történetvezetése, akár kifejezetten merész? Lehet nem egy összefüggő időszakot fog bemutatni, hanem jóval nagyobb ugrások is lesznek közben és csak szemelvényeket látunk majd az életéből. Ez független attól, hogy mi kerüljön ezek közé, de az időbeli "zsúfoltság" problémakörét feloldaná.

Gyakorlatilag minden előttem szólóval egyetértek. A cím sok mindenre utalhat, egyelőre tuti nem vonnék le belőle messzemenő következtetéseket. Sőt, kifejezetten valószínűtlennek tartom, hogy konkrétan Luke halálára vagy a jedi-vonal teljes kivezetésére utalna. Azért ilyen szinten aligha "spoilereznék" el a film legnagyobb csattanóját. Ennyi erővel lehetett volna a 7 "Han is dead", a 8 meg "Luke is also dead". Yoda az utolsó jedinek nevezte Luke-ot, ez tényleg egyfajta sajátja lett. Ahogyan abban se lennék biztos, hogy Anakin egy személyben lenne a Kiválasztott, mégis rajta maradt. Ettől függetlenül szinte biztos vagyok abban, hogy Luke nem fog nekiállni új Jedi Rendet építeni. A 6 és 7 között megpróbálta, de ebből nekünk nem mutattak semmit. Elég hülyén venné ki magát, ha most megint ezt próbálná, csak most a filmben. Nyilván ugyanúgy nem éri meg nekifogni, de azt se tudjuk, hogyan próbálta régen. Szóval sántítana az egész. A jedi-vonaltól elszakadni viszont necces, mert a sithek úgy érzem félre lettek téve. Az szinte csak mellényúlás lehet, ha Snoke-ról vagy a Renekről kiderül, hogy valamiképp sithek. A Sagaban meg szerintem felesleges lenne 6 rész után mindkét oldalon új Erőhasználó csoportra tenni a fókuszt.

Sokan ekézik az első részt, hogy mennyi CGI és hogy az mennyire elavult és manapság már gyér a látványvilága. Megvallom őszintén, hogy ezt sose értettem. Nekem a mai napig kifejezetten szépnek tűnik és nem lóg ki a sorból, még a mai filmeket tekintve se. Nem azt mondom, hogy mai szemmel nézve a technika és látvány csúcsa, de szégyenkeznie nem kell. Voltak jóval későbbi, szintén nagynevű és óriási költségvetésű filmek, melyeknél szerintem jobban kilóg a lóláb. Ha előzetes infók nélkül leülnék nézni a Baljóst, akkor inkább tenném látványra mondjuk a 2000-es évek második felére, mintsem az előző évezredre.

A liftes dolgon abszolút nem akadtam fenn. Bodhit én is kicsit súlytalannak éreztem, de a motivációját nem kérdőjeleztem meg, kifejthették volna jobban a karakterét. Bor Gullet kapcsán viszont én is azt éreztem, hogy kilóg a sztoriból. Szerintem nem sok értelme van mondjuk a rancorhoz, a geonózisi aréna lényeihez vagy a rathtarokhoz hasonlítani, hiszen ők adtak egy kisebb kalandot a filmekhez, míg Bor semmit. De az se ugyanaz, hogy a természetes közegükben ténykedő "szörnyekhez" viszonyítjuk őket. Bor Gullet arra jó volt, hogy Saw kegyetlenségét példázzák vele, csak erre lehetett volna jobb mód is. Nem az a baj, hogy ezt egy ilyen fura teremtménnyel oldják meg, de nekem sántított a tálalás. Azt hittem, hogy valami olyan dolog történik, aminek aztán szerepe lesz, vagy legalább a lénynek. Nagy feneket kerítettek neki, mintha valami természetfeletti entitásról lenne szó. Aztán semmi. Lehet, hogy a későbbi nézéseknél már nem fog zavarni, de elsőre én se értettem a szerepét. Elsőre azt hittem, hogy valami olyasmi lényről van szó, ami az elmetrükkhöz hasonló módszerrel képes szóra bírni az áldozatát.

A linearitás önmagában nem gond, de sokszor nem vezetik túl jól a történetszálakat. Több szálon fut a sztori, de akadásokkal. Szerintem jobb lenne, ha egy-egy konkrét szálat inkább végigvinnének egyben és nem csak csepegtetnének belőle. Pl. ott volt Ahsoka esete. Fulcrumként tökéletesen működött a felvezetése és nagyot is ütött a belépője. Utána viszont szétdarabolták a történetét, ami nem használt. Főleg amikor már tudtuk, hogy ott a kapuban a nagy találkozás Vaderrel, elég nehéz volt élvezni az átlagosabb vagy harmatosabb töltelékepizódokat. Aztán azóta Ahsoka eltűnt, a szerepét átvette Maul. Ő is előkerül időnként, de már mindenki rá és Obi-ra kíváncsi igazán, helyette megint kapjuk a fillereket. Meggyőződésem, hogy jobban működnének ezek a "laposabb" részek is, ha közben nem lógna a háttérben valami sokkal nagyobb és érdekesebb. Pont elég tudni, hogy szerveződik a lázadás. Igazából maguknak nehezítik meg a dolgot azzal, hogy elhúzzák a mézesmadzagot, majd jegelik a nagy kaliberű témákat. Az ismeretlen sors pedig akkor számít igazán, ha kezdenek is vele valamit. Az inkvizítoroknál pl. kifejezetten jól sikerült. Kanan megvakulása is ide sorolható. Thrawn alighanem újabb nagy áldozatot fog elhozni, ahogyan a Kenobi-Maul párbaj is kecsegtet veszteséggel. Csak néha úgy gondolom, lehetnének bátrabbak is a készítők. Nagyon ritkán kezdek tényleg aggódni egy-egy karakter miatt, hiába lehetne velük bármi. Most leginkább Kallus vesztét érzem körvonalazódni.

Szerintem ez azért erős túlzás. Sőt, szerintem pont inkább a TCW volt, ami összességében egy adott (nagyon jó) színvonalon mozgott végig. Leszámítva a filmet. Nyilván voltak ott is gyengébb és kiemelkedő részek, de a legtöbb belesimult egy sorozaton belüli átlagba. A Rebels-nél erősebbnek érzem a hullámzást. Vannak részek, amik fantasztikusak, amiknek bizonyos elemei még a filmeket vagy a teljes TCW-t tekintve is a legjobbak között vannak. Ugyanakkor pár filler epizód már-már bántóan semmilyen tud lenni és gyakorlatilag hatás nélkül léphetünk túl rajtuk. Pl. Ahsoka berobbanása hatalmas érzelmi töltettel bír számomra. Vagy a párbaját Vaderrel majdhogynem jobban vártam, mint az Ep.7-et. Most is az a helyzet, hogy a Kenobi-Maul csörte nagyon várós és alighanem epic lesz.

Előbbi. Nem tudom, lehet nem sikerült átadni a humorvilág hangulatát vagy csak rosszul fordítottak. Nem is az volt a baj, hogy ne lettek volna egész jó beszólások vagy vicces pillanatok, csak nálam valahogy a többségük mintha kilógott volna filmből. Jókat mosolyogtam, de egy ilyen alaphangulatú filmhez furcsa volt egy-egy olyan poén. Pl. a Han-filmben szerintem tökéletesen ülnének ezek.

Összességében nagyon elégedett vagyok a filmmel, még ha akadt is pár negatívumnak mondható dolog. Őszintén szólva, nem vártam annyira sokat ettől a filmtől, semmilyen téren, ez pedig szerepet játszhat abban, hogy kifejezetten tetszett. A 7 kapcsán pl. nagyon sokat vártam és maradt is bennem némi keserűség utána. A RO esetében készültem, hogy nem olyan lesz a SW hangulat, háborúsabb stílusra veszik a figurát (a háborús filmeket meg nem kedvelem), a sztoriban nem fognak tudni újat mutatni stb.. Ehhez képest felülmúlta a várakozásaimat és nagyot szólt. Mondjuk megvallom őszintén, nehézkesen indult. Egy darabig a hangulatot se éreztem annyira ütősnek, egy Rebels vagy TCW epizód általában jobban elkapja ezt. Másrészt ugyan elég csapongó volt a felvezetés, mégis kissé untam. Persze értem, hogy valahogyan legalább minimálisan fel kellett vázolni a karaktereket és az öngyilkos osztag összeállását, de nekem elég vontatott volt. Sawtól többet vártam, de azért örülök, hogy bekerült. Az első harmadnak számomra az volt a nagy jelentősége, hogy mindkét oldalt mélyítették. A Birodalomnál is láthattuk végre filmvásznon a mindennapos kegyetlenséget, ill. a tisztek egymás elleni kis játszmáit. De a legfontosabb a lázadók árnyalása volt. Cassian és Saw "terrorakciói", a fejetlenség, nagyon kellett ez már. Részletesebben erről nem írok, a specifikus topikokban már megtettem. Az új karakterek rendben voltak, de nem nyűgöztek le. Ahogyan a 7. részt (a hangulat és látvány mellett) gyakorlatilag a szereplők vitték a hátukon, úgy itt ezt erősen átlagosnak éreztem. Mindenki jó volt a maga módján, de nem láttam extrát. Nem is igazán ismertünk meg Jynen kívül senkit, nem is igen lett volna rá idő. Csak hát ugye őket már sose látjuk viszont. Az viszont mindenképp jó pont, hogy az előbbiek ellenére azt mégis sikerült elérni, hogy mindenki halála fájó pont volt és veszteségnek érezhettük, kialakult egyfajta kötődés a karakterekhez. Na de a nagy visszatérők, ők aztán sziporkáztak. Számomra teljesen elnyomták az újakat, hiába szerepeltek jóval kevesebbet. Tarkin és Vader zseniálisak, Bail is jó. A kameók is tök jól ülnek. A végén Leia pedig... szegény Carrie Fisher halála azért még erősebb töltetet ad az egésznek. A CGI ugyan fura volt nekem, hiába igényes munka. Viszont nagyon örülök neki, hogy bevállalták, mert (főleg Tarkin) nagyot dobtak az egész filmen, egyszerűen kellettek. Amit kicsit savallok, hogy komolyabb szerepet kaphatott volna legalább 1 Rebels főkarakter. Ott lehetett volna a csapatban mondjuk Sabine, vagy mutathatták volna az űrcsatában Herát, ilyesmi. Ami viszont engem lenyűgözött, az a bátorság. Amit a 7-ből annyira hiányoltam, azt pont ebben a filmben kaptam meg. Sztoriban semmit nem vártam, egy nagy háborús kaland során megszerzik a Halálcsillag terveit és ennyi. Lesz pár komoly áldozat, de semmi komoly fordulat. Ehhez képest ezzel a szabotázs vonallal totálisan átértelmezték az egész Ep.4-et. Itt nem az volt a csúcs, hogy ellopták a terveket, hanem hogy a HCs sebezhetősége szándékos, nem pedig tervezői hiba. Az egy dolog, hogy aki ezt kitalálta, az egy hatalmas zseni, de hogy ezt meg is merték lépni a készítők, le a kalappal. Napokkal vagyunk a 4 előtt (a film vége kvázi már a 4 eleje) és pár évvel a Rebels után, mégis sokkal több eredetiség és kreativitás van ebben az alkotásban, mint a 6 után 30 évvel játszódó 7-ben. Vegyük úgy, hogy ez nem utóbbi gyengesége, hanem a RO erénye. Szóval ez a szabotázs dolog nálam a film legnagyobb húzása, de az is tökös volt, hogy szinte minden új szereplőt megöltek. Számítottam rá, hogy most hullani fognak a hősök, de hogy ilyen mértékben, arra azért nem. Kimaradt a sablonos szerelmi szál is, Jyn és Cassian végjátéka úgy volt tökéletes, ahogy. A bátorság terén néha kicsit túlzónak is éreztem a készítőket, leginkább a hajók és páncélok terén. Nagyon bejövősek voltak az új cuccok, de így bántóan szegényesnek hat az OT, legfőképp a 4. Viszont ilyen téren hangulatilag remekül építették fel a filmet. Egyre több klasszikus elem köszönt vissza, ezzel a végére csúcsra járatva az OT feelinget. Mekkora volt már, amikor először értek a Yavin IV-re az új hajóval és leszálltak a pihenő X-Wingek közé. Aztán később már a jó öreg X és Y szárnyúak is felröppentek és csatába indultak. A látványvilág pazar volt. Remek helyszínek és olyan megoldások tömkelege, ahol látványosan törődtek azzal, hogy megidézzék az OT elemeit. Olyan gépek, konzolok, berendezések, mint az OT-ban, de baromi látványosan megoldva, nem hatottak gagyinak. És megvoltak az easter eggek is, a kis kikacsintások, de ezek tényleg megmaradtak ezen a szinten, nem voltak feltűnő nyúlások a klasszikusokból és nem akarták annyira arcba vágóan meglovagolni a régi filmek farvizét. Persze ebben az is segített, hogy nem egy Saga filmről van szó, eleve merészebbek lehettek és más hangulatra építettek. A RO nem csak színes, szagos, de mocskos is. A PT-ben hatalmas mélységek vannak, de összességében elég steril és letisztult, az OT pedig hiába életszagúbb és "földhöz ragadtabb" hangulatilag, alapvetően mégiscsak egy mese. A RO vegyíti a kettőt, kellően komoly és árnyalt, miközben érezzük a folyó izzadtságot és vért, piszkolódnak a páncélok, átjönnek a történések, a maguk valójukban. Érdekes módon, a humorfaktor nekem nem igazán működött. Lehet az újrázások alkalmával rákapok majd az ízére, de egyelőre nem jöttek be a poénok. Hiába volt nagy forma a droid, akit amúgy megkedveltem. A pusztulásának igazán megadták a módját, nagyon jó jelenet. Na meg ugye a végső csata, az vmi parádés volt. A földön és az űrben egyaránt beleadtak mindent, epikus volt az egész. De ahogy ezt a végén megdobták még Tarkinnal és Vaderrel, az tette föl az i-re a pontot. Az öreg lelkiismeretfurdalás nélkül letaroltatta a bázist, ezzel nem csupán a lázadókat, de a saját embereit is eltörölve. Mennyire jó helyen lesz ő pár nappal később a Halálcsillagon... Vadernél meg formabontó volt a mustafari jelenete, adtak neki is egy új színt, miközben azért hozta az OT-s vonalat Krennic fenyítésével. Az utolsó jelenetsora pedig katartikus volt. Megmondom őszintén, én soha nem értettem, miért lett olyan kultikus főgonosz belőle anno. Nyilván nem tudtam soha úgy nézni az OT-t, ahogyan az 77-ben indult és akkortájt volt, de nekem a PT után Vaderben nem volt igazán kraft. Tarkint vagy Sidioust is sokkal karakteresebbnek éreztem. És igazából most is így van, de itt a RO-ban (és a Rebels-ben is) nagyot lépett előre ilyen téren. Azután a mészárlása után azt mondom, hogy "ja bocsánat, hogy ez az a Vader, akitől méltán rettegett az egész galaxis", így már hitelesebb. Az is milyen már, ahogy rápirít Krennic-re, hogy a történtek után merje garantálni, hogy a HCs semmilyen téren nem lett szabotálva. Tarkin le van nyűgözve, vérszemet kap és az új szuperfegyverben látja a Birodalom végső diadalának kulcsát. Rá is költözik a HCs-ra, miközben Vader le se tojja az egészet, sőt kifejezetten "lefitymálja". Az első perctől kezdve szkeptikus, míg Tarkin vakon hisz az állomásban. Vader viszont tudja/érzi, hogy nem ez fogja eldönteni a galaxis sorsát. Mi már tudjuk kinek is lesz igaza végül. Szóval összességében nekem kifejezetten tetszett a Rogue One, abszolút pozitív csalódás. Vannak hibái és gyengébb pontjai, de a lehetőségekből majdhogynem kihozták a maximumot. Mertek újat mutatni, bátrak voltak és a biztos nyílegyenes történetbe azért belevittek egy nagy csavart. Egy olyan csavart, ami más megvilágításba helyezi a legelső SW alkotást, és ezzel ki is heréli az ellene leggyakrabban felrótt kritikát. Amúgy azt gondolom, hogy sok szempontból a TFA ellentéte ez a film. Ott a hangulat és a karakterek nyűgöztek le, itt ezek kevésbé. Ott volt pár olyan jelenet, ami számomra már most kultikus, itt azért erre "csak" Vader aratásának van esélye. Itt viszont a jóval korlátozottabb lehetőségek ellenére is tökösek és bevállalósak voltak a készítők, míg ott biztonsági játék ment. Főleg a sztoriban. De azért a helyszínek terén is. Jeddha pl. hogy-hogy egyáltalán nem emlékeztetett a Tatooine-ra? Vagy hogy sikerült úgy elszórni az utalásokat, hogy üssenek, de ne legyen zavaróan koppintós? Jó pár járműből és páncélból se mondanám meg, hogy itt lényegében az OT korszakában vagyunk, míg a 7 már bőven más éra.

Igaz, de azért sokkal árnyaltabb lett ez is. Kellett Luke a Halálcsillag felrobbantásához, ahogy Han is hogy megadja neki az esélyt a döntő lövésre. De azért lehetett egyáltalán ott, mert Obi-Wan bevezette az Erő alapjaiba és útjára indította. Őt pedig Leia kereste fel. Ezeket eddig is tudtuk és szépen festett a kép, de ez most rengeteg plusszal egészült ki. Bail és Obi-Wan egyezsége sejthető volt a 3 alapján, de most konkrétan el is hangzik. De azt is látjuk, mi kellett a Halálcsillag terveinek megszerzéséhez, hogyan került be a sebezhetősége. Szóval sok téren "szerencséjük" volt, de egy öreg bölcs egyszer azt mondta, ez a szó nem szerepel a szótárában.

Nem lehetetlen, hogy létezik, sőt nyilván lennie kell valaminek a valóságban is. Hajók nem tűnnek csak úgy el, tehát valamilyen hatás következtében következhetett csak be. De ez a hajó helyét határozza meg, ettől még simán lehetett "álom" a sztori, amit láttunk. Eleve, hová lett a helyszín utána, vélhetően a hajó is ugyanott "tűnt el". Ami már furcsább, hogy ha jól rémlik, akkor az idő se stimmel, mert messze nem annyi időre tűntek el, mint amennyi alatt megtörténhettek volna a látott események. Meg hogyan kerülnek hirtelen a hajójukra, mintha mi se történt volna? Az érzékelők nagyon egyszerű kérdés, az csak technológia, kismillió módszerrel "láthatatlanná" válhat egy hajó. De láttunk már korábban álcázómezőket is, amik teljesen elrejtettek objektumokat vagy másnak mutatták azokat.

A film egyik legzseniálisabb húzásának tartom, ahogy a Szövetség működését felvázolta. Eddig szinte semmit nem tudtunk az egész szervezetről, de azért egy egységes és feddhetetlen, elszánt gyülekezet illúzióját adta. A Rebels-ben már konkrétabban látjuk a sejtes felépítést, ami inkább még csak a Szövetség előszele, így ott se foglalkoznak igazán annak bemutatásával. Amit a RO-ban látunk, az számomra döbbenetes. A Szövetség egy hihetetlenül törékeny valami, amin belül sokféle irányzat van és messze vannak az egyetértéstől. Már vannak kiváltak és ez csak fokozódik. Teljesen kaotikus minden, azt se tudják eldönteni, hogy most politikai vagy katonai szervezetként működjenek-e. Az a Tanácsülésnek csúfolt valami is elég szervezetlen volt, ráadásul tök mindegy mire döntenek, mert majd aztán egy csomó mindenki megy a saját dolgára és teszi, amit jónak lát. Mothma kezéből is kicsúszik a gyeplő, játsszák a demokráciát, míg mások meg a parancsuralmat, egyesek az anarchiát. Annyira nem tudják eldönteni mi lenne a jó, hogy ugyan próbálnának demokratikusan működni, de ha többeknek látványosan nem tetszik a született döntés, akkor úgyis meglépik, a vezetők minimum hallgatólagos együttműködésével. Ebből a filmből látszik csak igazán, hogy tényleg mennyire az utolsó reményük volt a Hcs elpusztítása. Eleve nem voltak túl erősek, bomladoztak is, a szuperfegyver lelepleződésétől meg jó páran rohantak is (volna) megadni magukat. Ha rövidtávon nem semmisítik meg a fegyvert, akkor teljesen szétesett volna minden. Ellenben így, a totális reménytelenségből is sikerült egy ekkora eredményt elérni és megmutatni, hogy még egy Halálcsillag kaliberű fenyegetést is pár nap alatt el tudnak hárítani. Nem tudom mi történt akkor a Szövetségben, de mi teremthetne ennél nagyobb egységet. Azt meg már többször írtam, hogy a lázadás mennyire színessé-szagossá vált ebben a filmben. Nem az egyedi karakterek miatt, mert azok eddig is voltak, hanem mert most teljesen más hozzáállású és mentalitású embereket láttunk. Eleve, eddig a SW-ban alig ismerünk "klasszikus" lázadót. Obi-Wan, Luke és Han (meg Lando) kívülről esnek be a lázadásba, Leia már nyakig benne van, de a katonáskodást előtte ő is csak kóstolgatta. Marad Ackbar. A Rebels-ben meg Kanan és Ezra, Ahsokaval és Rexszel együtt szintén félig "kívülállók", maradnak a többiek. Ez még úgy is kevés, hogy amúgy mennyire szedett-vetett a lázadás és mindenféle "jöttment" beolvadhat. A RO-ban láttunk akciózni lázadó hírszerzőket, tiszteket, tanácsnokokat, szimpla katonákat. Sőt még afféle renegátokat is. Az pedig egy dolog, hogy vegyes a kép, de morálisan már nyoma sincs annak a feddhetetlenségnek, amit korábban sugalltak. Azért amit Saw vagy Cassian leművel, az nem akármi. Ilyet korábban a jók oldaláról csak a félig már sötétben leledző Anakintól láttunk. Han is "mélyről" indul erkölcsileg, de hamar nagy hőssé válik, mintha a lázadás mindenkiből szentet csinálna. Hát kérem szépen, nagyon nem, vannak akik nem riadnak vissza attól, hogy a legmocskosabb húzásokat is meglépjék, ha szerintük ez segít a közös ügyben.

Nem ájultam el a karakterétől, de kifejezetten tetszett az árnyaltsága. Na ő nem az a tipikus hős, hanem egy olyan figura, aki bármit képes megtenni azért, amit helyesnek gondol. Nekem gyakorlatilag az volt a film igazi felütése, amikor kinyírta a sérült bajtársát. A cél szentesít minden eszközt, ezt eddig csak a negatív oldalnál láttuk a SW-ban. Persze ez alatt a rövid idő alatt is átmegy egy jellemfejlődésen, de alapvetően új színt visz az eddigi lázadó karakterek közé.

Szerintem is Qui-Gon szelleme volt, de ez nem zárja ki a kollektív látomást. Egy Erőszellem miért ne jelenhetne meg ilyen körülmények között is? A hajó eltűnése meg szintén nem győz meg arról, hogy valóságról volt szó. Több oka is lehet annak, hogy nem látták egymás hajóit a delikvensek. Mindenesetre ahogy álom közben nem szoktak eltűnni a térből dolgok, úgy a valóságban sem, szóval ez ennyi erővel mindent kizár. Van valami létező entitás ott, ami szoros kapcsolatban van az Erővel, ennek lehet köze a "fizikai" eltűnéshez, ettől függetlenül a konkrét események és szereplők szerintem nem "igaziak".

A "visszatérők" jelenetei is remekül működtek. Voltak csak kameók, de komolyabb képsorok is. Vadernél bátor volt a mustafari nyitány, aztán ütős volt a beszélgetése Krennic-kel. A filmvégi ámokfutását meg aligha kell részletezni. A CGI Tarkin és Leia kicsit furcsák voltak, de mindenképp örülök, hogy bevállalták, mert amúgy nagyon kellettek a filmbe. Leia ezzel a pár másodperccel is sokat tett a 4-hez való tökéletes kapcsolódásért. Tarkinnak meg több jelenete is van és mind nagyon jó. Amúgy is megkerülhetetlen a HCs kapcsán, szerepelnie kellett. Mothma, R2-ék, Bail. Szegény Bailnél azért összeszorult kicsit a szívem, amikor mondta, hogy visszamegy az Alderaanra... Tarkin meg ment a Halálcsillagra. Mindketten milyen elégedettek lehettek és milyen reményteli állapotban lehettek, aztán mi lett a sorsuk.

Én továbbra is úgy látom, hogy a Mortis (legalábbis a TCW-ban látott világgal és lényekkel) nem valós eseményeket mutat, hanem egyfajta interaktív álmot. Amit az Erő idézett elő, ilyen szempontból lehet ott vmi gócpont, ami ezt kiváltotta. De nekem az egész eleve álomszerűnek hatott, ráadásul mindenki szembenézhetett bizonyos saját dilemmáival, mint egyfajta tanulságos látomás. Amikor újranézem, akkor konkrét utalásokat is felfedezni vélek, ami arrafelé visz, hogy nem lehet valós, ami történik. Most ami így beugrik, hogy a radarról eltűntek, ill. gyakorlatilag kiesett az ott töltött idő, hiszen talán Rex mond vmi olyasmit, hogy csak pár pillanatig tartott az egész.

Nem voltam elájulva ettől a résztől. Gyakorlatilag nálam a Kallus-Thrawn végjáték mentette meg az érdektelenségtől. Nagyon jól fog jönni a Sabine-Mandalore szál, mert úgy érzem, hogy eléggé elléptünk abba az irányba, amikor a "rosszak" hajtják a szekeret. Maul, Thrawn vagy Kallus ténykedése érdekesebbé vált, mint Heraék akciói. Ami nem feltétlenül baj, de mintha a lázadók megrekedtek volna egy szinten. Az is nagy érvágás, hogy Ahsoka személyében egy különleges vissza-visszatérő karakter eltűnt, míg a másik oldalon azért ott van Maul és Thrawn. Mindenki elment, maradt Zeb és a droidok. Úgy érzem, hogy mindannyian akkor működnek igazán, ha mellettük van egy-egy erősebb szereplő, akivel jól tudnak interakcióba lépni. Most így nekem egyikük se volt elég ahhoz, hogy kellően érdekesek és élvezetesek legyenek a jelenetek. AP-5 korábban kifejezetten tetszett, de itt egy idő után már idegesített. Egyrészt erőltetettnek éreztem a folyamatos szurkálódásait, másrészt kezdett frusztrálni a vontatott és lassú beszéde. Sokszor éreztem azt, hogy kifejezetten húzzák az időt. Furcsa volt ez az eleinte amnéziás, majd abból felépülő hibrid droid. A memóriáját nem tudták törölni, de gyakorlatilag minden mást megtehettek vele. Amúgy miért nem váltott át harci üzemmódba a pókoknál? Azért egy birodalmi droidot ilyen simán bevenni maguk közé nem kis felelőtlenség volt. Ha nem is lett volna ilyen súlyos a helyzet, de egy ilyen kósza droid bmikor értesítheti a Birodalmat vagy elpusztulhat, ezáltal jelezve az ellenségnek. Mindezt azért, hogy egy amúgy tök jelentéktelennek tűnő munkát meggyorsítsanak vele. Nyilván később több hasznát vették volna, de most nagy kockázatot vállaltak. aztán végül ötletesen kezelték a helyzetet. Thrawn ötlete jó volt, droidokkal mindig megéri felderíttetni. Max. vesztenek pár robotot, de a potenciális nyereség felbecsülhetetlen. Most persze alaposan ráfaragtak, mert Zebéknek hála egy teljes hajó veszett oda a legénységgel együtt. Persze kék barátunkat ez se zavarta, lényegesen közelebb került a céljához. Kananéknak ideje lenne új bázis után nézni. Azért nem kell akkora zseninek lenni ahhoz, hogy valakinek eszébe jusson az, ami Thrawnnak is. A lázadók ugyan nem tudják mennyi droid indult felfedezőútra, de akármennyi is, pontosan annyira kell koncentrálnia a Birodalomnak. Kallustól ezt az infót egyelőre nem tudhatják meg, mert túl kockázatos. Thrawn egyelőre csak vele osztotta meg a "sikerét", ha rögtön kikotyogja és a lázadók eliszkolnak, akkor még nagyobb gyanúba keveredhet. Persze az admirális is számíthat rá, hogy a lázadók maguktól is rájönnek a leleplezés közeledtére, de azért minden apró morzsa számít. Meg persze ha már megkezdődik a majd' 100 bolygó vizsgálata, akkor már megint jó sokan fognak tudni az egészről, így kevésbé lesz bizalmas az infó. De úgy vélem, hogy ahogy a Főnix bázisa kapcsán szűkül a kör, ugyanígy történik ez az áruló megtalálása kapcsán is. Szóval igencsak óvatosnak kell lennie Kallusnak.

Na igen. Lehet arról beszélni, hogy mi lett volna ha Tarkin maga felügyeli a Halálcsillag építését, mármint olyan közelségből, mint mondjuk Krennic, de felesleges, hiszen nem tette. Van egy olyan érzésem, hogy nem feltétlenül azért, mert ne tehette volna. Biztos voltak fontos feladatai, nem unatkozott, de ha személyesen akart volna jelen lenni bizonyos eseteknél, akkor ott lett volna. Eléggé benne volt a szűk bizalmas és hatalmas körben ahhoz, hogy ennyi szabad keze lehessen. Csak ő nem ilyen típus volt, hanem olyan, aki inkább beesett az utolsó pillanatban és learatta a babérokat. Ha ehhez egy jó birodalmi tisztet kellett elsöpörni, akkor úgy. Aztán pöffeszkedett a "saját" csodafegyverén, kedves egészségére. Talán ha nem folyton azon agyaltak volna a Hcs körül is, hogy hogyan lehetne megfúrni a másikat, meg nem a farkukat méregették volna, akkor egy ilyen szabotázs, infóáramlás vagy tervlopás se sikerülhetett volna a lázadóknak. Pláne ha netán még együtt is működtek volna. Főleg, hogy mint kiderült, a másik oldal se az egységéről és szervezettségéről volt híres ekkortájt.

Érdekes fazon, az biztos. Nekem néha túlzás volt, amiket művelt, de üde színfoltja a filmnek. Arra nem számítottam, hogy néha ilyen poénkodósabb arcát is mutatja. A vakságáról pedig rögtön beugrott Kanan, ezzel is erősítik, hogy az Erő segítségével megvan a lehetőség a klasszikus látás nélküli boldogulásra, akár a harcmezőn is. Én amúgy komolyabban venném az Erőérzékenységét, mint sokan. Ha nem is olyan tudatos Erőhasználó, mint mondjuk a sithek vagy jedik, de szerintem nem csak úgy vallásként hisz az Erőben, miközben "látens" Erőhasználó, hanem tisztában van azzal, hogy az Erő tényleg létezik, tényleg hatalmas dolgokra képes és bizonyos mértékig használni is tudja. Pl. az a zárkanyitási dolog szerintem nem volt komoly. Amúgy már korábban is eszembe jutott ez, de most a Chirrut kapcsán megint. Többször láttuk már korábban, hogy az Erőhasználók képesek kitérni lövedékek elől, de nem csupán a "reflexek" és a jövőbelátás miatt. Egyszerűen oda nem megy lövedék, ahol épp vannak és ehhez nem kell mindig elhajolniuk vagy félreugrálniuk. Nem lehet, hogy az Erő segítségével (nem tudatos irányításról van szó persze) befolyásolják a támadóikat? Nem létezik, hogy Chirrut is lazán végigsétál a csatamezőn és pont nem találja el senki. Még akkor se, amikor már lényegében egy helyben áll. Vagy a 4-ben ott van Vader (nem akárki) amikor képtelen kilőni Luke-ot, miközben egy köpésre van tőle és kb. semmit nem tud manőverezni, csak libeg ide-oda.