pb69

Ewan-t egyre gyakrabban hozzák vissza a SW világába, ez nagyon jót jelent. A későbbiekre is sejtethet valamiféle komolyabb szerepet, esetleg egy Obi-Wan spin-off-ot.

Magneto-t én egy rendkívül jól sikerült antagonistának tartom, pláne a a műfajon belül. Direkt nem azt írom, hogy főgonosz vagy hasonló, mert benne pont az az egyik legszebb, hogy nem olyan fekete-fehér genyó, mint akit sokszor látunk. Ebbe most itt nem mennék bele részletesebben (ha vkit esetleg érdekel, akkor kifejthetem vmennyire), de nekem ő szinte egy személyben jelenti a cáfolatot arra az elterjedt nézetre, miszerint a Marvel képtelen jó karaktereket felmutatni a negatív oldalon. Mindettől függetlenül, nem tudom mennyire működhet egy újabb X-Men film, amelyben az ő drámájára és sorsára van kihegyezve a sztori. Feltéve persze, hogy így van, nem tudom. A régi trilógiában kellő súllyal szerepelt, a FC-ban kicsit jobban előtérbe került, de jól működött a dolog. A Future Past-ban már kicsit erőltetetten hatott a dolog, inkább éreztem azt, hogy a sztorit akarják mindenáron úgy tekergetni, hogy a fiatal Erik fontos szerephez juthasson, nem pedig egy logikusan felépített történet kívánta az előkerítését. Nálam is felülmúlná, ha nem az készült volna régebben és fektette volna le az alapokat. Az újabb filmekkel nekem szinte csak és csupán az a gondom, hogy néhány esetben nehezen, vagy egyáltalán nem összeegyeztethető a korábbi trilógiával. A legjobb példa erre X-Prof. és bizonyos hozzá köthető motívumok. A legtöbb ellentmondásra születtek (szerintem többnyire igencsak) izzadtságszagú magyarázatok, de erősen kilóg a lóláb. Az időutazással húztak egy merészet, más szempontból meglépték az előbb-utóbb elkerülhetetlent és megkönnyítették a későbbi dolgukat a koherens sztori terén. Ennek ellenére az új filmek nem illeszkednek tökéletesen a korábbiakhoz, ami mindenképp hiba, ezért nem tudom őket jobbra értékelni.

Én nagyon szeretem az X-Men sorozatot. Ennek főképp az az oka, hogy mélyebb tartalmat, ideológiát és filozófiát véltem felfedezni benne, mint a többi Marvel (vagy úgy általánosságban képregényt adaptáló) filmben. Bár ahogy hallom, pont ez hiányzik kifejezetten a legújabb részből. Az eredeti trilógiát teljes egészében nagyra értékelem, nekem a záróepizód se lógott ki a sorból. Rozsi eredetfilmjét élveztem, mint akciófilmet, X-Men filmnek már kevésbé volt értékelhető. A másik külön filmje már szerintem minden téren tré volt. A (részben) új stábbal forgatott eddigi két film nálam elmaradt a trilógiától, viszont így is jól szórakoztam rajtuk, ill. méltónak éreztem őket a brand-hez. Kíváncsi leszek, hogy az Apokalipszis hol fog helyet foglalni ebben a sorban, az előzetes (spoilermentes) infóim alapján valahova az Origins környékére (kicsit feljebb) várom minőségben.

Ezzel most kicsit visszaadtad a reményt. Nagyon vártam ezt a filmet és kissé lelomboztak az eddigi szinte egyöntetűen negatív kritikák. Bár nekem anno az X3 is kifejezetten tetszett, noha azt is sokat ekézték, ekézik a mai napig. Ha az új X-Men megüti mondjuk a First Class vagy a legutóbbi színvonalát, akkor én már élvezni fogom.

Úgy gondolom, hogy a Red Bull most egyértelműen magára akarta irányítani a figyelmet, minél nagyobb szenzációt kelteni. Ehhez jól passzolt, hogy a friss szerzemény, a még pofátlanul fiatal Verstappen nyerhet. Rekordöntögetés, az "új Vettel" effektus és a többi. Ricciardo győzelme nem ütött volna ekkorát, vele már korábban megtörtént, ami nagyot szólt, legyőzte a 4x vb Vettel-t. Ráadásul már anno a holland F1-be hozása sokakból rosszallást váltott ki, ill. Kvyat ugyan nem volt egy túl népszerű versenyző, de ez a pilótacsere is elég ellentmondásos fogadtatásra talált. Ezzel a futammal most mindenki csendre lett intve, a RB egy potenciális fiatal zseni útnak indításáról lesz híres. Nem túl erős most a RB, pontosabban a Merci túlságosan kiemelkedik ahhoz, hogy belátható időn belül esély legyen egy sikerre. Verstappen pedig minél hamarabb nyer futamot, annál többet kasszírozhat vele a Bull. Valószínűleg nem lett ez ennyire végiggondolva, de nem gondolnám, hogy csak a véletlenek összjátéka hozta volna így a dolgot. Ettől még persze Max-nak jár a pacsi, mert ott volt, megcsinálta, kihasználta az adódó lehetőséget.

Szerintem azért egy F1 pilótának (pláne Hamilton-nak) jobbak a reflexei annál, mintsem hogy ne tudjon semmit kezdeni azzal, ahogy Rosberg "rácsukta a kaput". Úgy érzem, egy erélyesebb fékezéssel elkerülhető lett volna, hogy a füvön végigcsúszva is úgy jöjjön vissza a pályára, hogy eltalálja Rosberg-et. Nyilván nem volt szándékos az ütközés, de Ham nem igazán próbált mindent megtenni az elkerüléséért. Jogosan próbálta meg a manővert, de azt is joggal feltételezhette, hogy nem fogják csak úgy elengedni, egy ilyennél pedig nagyon résen kell lenni és rögtön reagálni az eseményekre. Jelen esetben Rosi behúzta a verdát, ez volt az egyetlen esélye arra, hogy maga mögött tartsa Ham-et, aki mégis mintha meglepődött volna ezen. Vagy ha számított is rá, akkor nem érdekelte különösebben mi lesz belőle, akaratoskodott.

Verstappen-nek gratula, ha nem lesz semmi peches balesete, akkor ez egy nagyon szép karrier kezdete lehet. Ugyanakkor a Mercik hülyesége mellett kellett ehhez a RB is, amely egy elég érdekesre szabta Ricciardo taktikáját. Nagyon úgy érzem, hogy a RB-nál annyira rá akarnak feküdni erre a holland projektre, hogy mindent erre tesznek fel az elmúlt évekre vonatkozóan. Nem tudom, de elég kockázatos, hiszen ha nem tudnak alá néhány éven belül VB esélyes vasat tenni, akkor akármekkora tehetség is, nem fog tudni nyerni. Sőt, minél jobban felépítik, annál jobban fognak könyörögni érte a potensebb istállók és akkor aligha fog a bikáknál maradni. A balesettel kapcsolatban én is egyértelműen Ham-et érzem hibásabbnak. Rosberg benézte a motorbeállítást, de a lehetőségekhez képest megoldotta a védekezést. Nem volt finom és túl korrekt megoldás, de a szabályok adta kereteken belül mozgott. Hamilton-nál viszont megint előjött a frusztráció, amivel nem tudott mit kezdeni. Idén már nem először kerül elé Rosi az első körben, az ilyen kellemetlenségeket pedig soha nem kezelte jól az angol. Azt éreztem, hogy már fél körrel később teljesen minden mindegy alapon ment bele a manőverbe, mintha már nem is lett volna hátra kör a futamból. Amúgy is (a releváns szabálymódosítások óta) egyre gyakoribb, hogy a támadó fél gondolkodás nélkül, kamikaze stílusban veti bele magát a támadásba, elvégre figyeljen, vagy éppenséggel húzódjon le az előrébb haladó, ha nem akar bajt. Ezt a RB-ok is eljátszották pl. Vettel-lel nem egyszer mostanában. Most Ham repült be, de az egy dolog, hogy ez nem jött össze, viszont a füvön is tökig nyomni a gázt már nem normális dolog. Azért ő is tisztában lehet vele, hogy ezzel a Mercivel a 2. hely úgyis garantált, ha nem csinál hülyeséget. Csak éppen már unja, hogy a csapattárs mindig elveri, így inkább bevállalta, hogy lesz, ami lesz, de ő nem lesz megint 2.. Ha meg azt feltételezte volna, hogy Rosberg-nek technikai problémája adódott, akkor pláne idiótaság volt, amit csinált, hisz akkor lehetett volna türelmesebb, úgyis megelőzte volna.

Nem láttam még a szinkronos változatot, így érdemben nem tudnék belefolyni a vitába. Viszont Ventress esetében van bármi konkrét indok arra, hogy pont az a nő adta a hangját eredetileg, aki anno Ventress is volt? Csak mert nem tudok róla, akkor pedig miért kellett volna ezt a magyar verzióban is megtartani? Azt se tudom, mennyire volt egyáltalán koncepció, hogy hasonlítson a két hang, lehet csak épp őt kérték fel és nem volt tudatos az egyezés, vagy legalábbis nincs in-universe jelentősége. Persze ha a készítők szándékosan Ventress-t akarták megeleveníteni azzal a holokronnal (ami azért erős magyarázatra szorulna amúgy), akkor már fel lehet róni a magyar szinkronnak a hiányosságot, de amúgy szerintem felesleges.

Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Ezzel viszont abszolút egyetértek. A birodalmiaknak egyszerűen semmilyen taktikai érzékük nincs, persze az is egy taktika, hogy mindig rögtön az első veszélyforrásra odaözönlenek és maguk mögött hagynak mindent. Látszik (itt is, sokszor a többi filmben és a Rebels-ben is), hogy a harcmezőn semmi érdemi szervezettség nincs, mint az óvodás meccseken, amikor mindenki ráront az épp labdát birtokló gyerekre. Lehet, hogy ez nagy tömegben (értsd: masszív túlerőben) és kellően amatőr ellenfelekkel szemben beválik, de már az is elég, ha a másik oldalon kicsivel taktikusabbak a figurák. Vagy éppen az, ha az ellenfél váratlan (ugyan kissé "primitív") segítséget kap. Vicces, hogy a rohamosztagosok úgy rohannak az ewok-ok után, ill. olyan lendülettel vetik bele magukat a harcba, mintha a kis helybéliek lennének a legádázabb ellenségeik, vagy éppen az Endor felszínének elfoglalása, az ott lakók totális kiirtása lenne a missziójuk.

Többek közt ezek azok a jelenetrészletek, amik engem már korábban is kissé megijesztettek Rey-jel kapcsolatban. Na nem azért, mert attól tartanék, hogy ő is hasonló utat jár be, mint Anakin, vagy akár csak komolyabban meglegyinti a sötét oldal szele. Inkább azért, mert az adott pillanatban nekem kifejezetten "félelmetesnek" tűnt egy-egy pillantása vagy mozdulata. Volt egy ilyen a kihallgatása közben is. Nem tudtam volna konkrétan megmondani, de éreztem anakin-os beütéseket, ezek a remek összeállítások pedig szemléletesen demonstrálják a helyzetet. Érdekes, hogy a vívási stílusa Sidious-éra hajaz, ill. a nem épp pozitív gondolatainál lévő Anakin is többször megidéződik. Lehet, hogy Rey ösztönös Erőhasználóként könnyebben alkalmazza az amúgy a szenvedélyre és érzelmekre alapozó sötét oldali technikákat, ezek jönnek zsigerből. Nagyon kíváncsi leszek, hogy mennyiben fognak változni ezek a dolgok, miután Luke képzett rajta és elindítja a jedik útján. Feltéve persze, hogy így fog történni. Amúgy abban is van némi bizarrság, hogy a Vader-t bálványozó Kylo-t Rey több ízben is ilyen húzásokkal demoralizálja. Persze Kylo ebből nem vesz észre semmit, hiszen nem ismerhet ilyen szinten nagyapja előtörténetét, nekünk viszont érdekes.

Nem tudom, de az emberiség történelméből én azért hallottam olyan sztorikat, amikor a katonák vígan erőszakolták meg a nőket, amellett, hogy persze tették a dolgukat és halomra ölték az ellenségeiket. Persze az ellenkezőjére is van példa, amikor a két fél békeidőben kártyázik vagy kedélyesen beszélgetnek a lövészárkoknál. Csak azt akarom ezzel mondani, hogy sokszor az "agymosás" elég hatékony, mert az ártatlanokat is gondolkodás nélkül lemészárolják, ha kell. Pont azért, amit Bomarr is ír. Pedig ott többnyire nem olyanokról van szó, akiket kiskoruktól kezdve a seregben szocializálnak és már eleve gyilkológépnek nevelik. Ha meg az ideológia már kicsi kortól kezdve jól bele van dolgozva az illetőbe, akkor aztán olyan terrorista is lehet belőle, aki akár saját magát is felrobbantja sok-sok ártatlannal együtt, mert szerinte ez elfogadható a szent cél érdekében. Finn azt biztosan tudta, hogy épül egy olyan csúcsfegyver, amivel egy egész rendszert ki lehet irtani. Mit gondolhatott, mégis miért? Hogyan fogják elkerülni több milliárd ártatlan ember halálát, ha egy ilyen fegyvert egyszer bevetnek? Nyilván nem azt mondták a katonáknak, hogy az Első Rend rossz, de nekem furcsa, ha valakinek ez eszébe se jut éveken át, majd az első bevetésén hirtelen teljesen világossá válik számára minden. Értem, személyesen átélte és tapasztalta a szörnyűséget, meghalt a bajtársa, majd ki kellett volna irtani egy falut. Elfogadom, hogy ezt már nem vette be a gyomra és hirtelen lépni akart, csak ez felveti a többiek hozzáállását is. Ugyanis ha egy ennyire kirívóan brutális eset történik, amitől egy katona rögtön eldob mindent, amiben addig hitt és ami a világot jelenti neki, akkor meg az furcsa, hogy a többieknél ez nem játszik. Bár az is igaz, hogy ez még akár be is jöhet. Nekem nagyon tetszene pl. egy olyan folytatás, amiben Finn lelépése, valamint a Starkiller elsütése nyomán többen is dezertálni akarnának az Első Rendből, felismerve a szörnyű igazságot. Meg ugye Finn nem csupán lelép, hanem konkrétan átáll az ellenséghez. Tehát nem az van, hogy besokallt az egész harctól, elege lett a katonáskodásból és új életet kezd. Le akart lépni mondjuk, de közben fél perc alatt beleszeretett Rey-be és így inkább maradt a harcmezőn, csak annak a másik oldalán. Amúgy Phasma-t pl. látványosan utálta, tehát messze nem stimmelt ott minden neki az Első Renddel kapcsolatban már korábban se. Igazából én azt is el tudnám képzelni, hogy soha nem feküdt neki ez a rohamosztagos szitu, csak nem volt választása, mert nem tudott lelépni. Aztán az első bevetésen betelt a pohár, adódott is egy lehetőség, ezt pedig ki is használta.

Nem is alapvetően az árulására értettem a dolgot, azt elfogadom, noha tényleg nem volt különösebben alátámasztva. Azt nem értem amúgy, hogy vajon az Első Rend mennyire avatta be a katonáit az ideológiájába és a terveikbe. Gondolom az azért fontos volt, hogy az elveiket minden emberükbe plántálják, amolyan agymosás szinten. Finn pl. ott szolgált a Starkiller-en, tudott is róla ezt-azt, noha nem volt komoly szerepe ott. Szóval feltételezem, hogy általánosságban is sokat tudott a szervezetről, akkor viszont furcsa, hogy ennyire kiakadt az ártatlanok lemészárlásán. Gondolom az Első Rend mindig ilyen eszközökkel élt és a brutalitás, a könyörtelenség mindig is a zászlajukra volt tűzve. Ha valaki ebben nő fel, akkor furcsa, hogy egy konkrét eset hirtelen ilyen szinten eltántorítja eddigi életétől. Mintha egyáltalán nem is tudott volna róla, hogy az Első Rend miket művel és milyen céljaik vannak, ezeket milyen módszerekkel kívánják elérni. Azt persze értem, hogy más dolog hallani vagy tudni valamit, és megint más átélni az egészet. Egy akkora rendszerben úgyis mindig lesznek árulók, ezzel nincs gond, ettől függetlenül jobban megalapozhattak volna Finn pálfordulásának. Ez a "megteszem, mert ez a helyes" hozzáállás elég olcsó megoldás. @Dzséjt: Ezekben igazad lehet, csak nekem mindig beugranak azok a képsorok, amikor pl. Ezra-ékat, mint birodalmi kadétokat képezték. Vagy ahogy a birodalmi tisztek teljesen szenvtelenül kóvályognak a szürke folyosókon, szinte soha semmi interakció. Vagy a Kallus eset, amikor a zeb-es kalandja után meggyötörten visszatért a nem is olyan rövid eltűnéséből, de még csak felé se néztek és egyedül lehuppant a totál kietlen és mindenfajta meghittséget nélkülöző szobájában. Az Első Rend nyilván nem a Birodalom, de akaratlanul is mindig az jut róla eszembe. A szimpla sorkatonaságot pedig leváltották a gyerekrablós megoldással, ebből bennem az maradt meg, hogy az ER még a Birodalomnál is sterilebben nyomta a kiképzést. De mondjuk ott van az is, hogy Kylo-n kívül senki nem veszi észre, hogy Finn nem is lő, totál lefagy a csatában. Amikor visszatérnek a küldetésről, akkor Phasma megdorgálja azért, mert engedély nélkül levette a sisakját, már a bázisukon, jóval a buli vége után. Nyilván voltak lazább periódusok is, de se a birodalmiakról, se az ER katonáiról nem kaptunk soha olyan jeleneteket, amikor normális emberként viselkednek. Nem olyan volt, mint a jediknél vagy a klónoknál, hogy sok olyan "életkép" előjött, ahol természetes közösségnek hatott az adott szervezet. Mondjuk volt egyszer olyan, amikor két rohamosztagos épp beszélgetett valamiről, az már ilyen téren egész korrekt volt. De az esetek döntő többségében én mindig csak egyéneket láttam, sok független és egyedülálló figurát egy helyen, nem pedig egy közösséget. Az Ep.7-ben pont Finn volt a kivétel, hisz ő ment oda a halott társához, ill. ő keveredett egy párbeszédbe korábbi társával a csatamezőn. Nem is csak az furcsa, hogy humorizál vagy ilyesmi, hanem tök magától értetődő módon teremt kapcsolatot másokkal, ugyanolyan, mint bármely más ember. Ezek szerint ehhez már elég az a szabadidő és közösségi élet, ami egy ilyen bázison elképzelhető? Én valahogy úgy gondolnám, hogy ha valakit gyerekkorában elvisznek katonának és tudatosan erre nevelik egy amúgy igencsak zárt közegben, akkor ennél feltűnőbb hiányosságai vagy furcsaságai fognak adódni az eltérő szocializációja miatt. Finn-nél, ha nem mondják, hogy ilyen körülmények közt nőtt fel, akkor fel se merült volna bennem semmi különleges. De így se érzem azt, hogy ez a személyiségét vagy viselkedését illetően bármiféle hozzáadott értékkel bírna a karakterre nézve.

Én valahogy kicsit összeegyeztethetetlennek éreztem Finn viselkedését a múltjával. Elvileg gyerekkorában elszakították a családjától és az Első Rend "burkában" nevelték, kifejezetten azzal a célzattal, hogy katona legyen belőle. Az egész életét egy ilyen közegbe zárva élte le, terepen se sokat lehetett, ha a filmbeli volt az első bevetése. Ehhez képest a megszökése után felveszi ezt a vicces, sokszor kicsit túl is játszott "funny feka" (és most ezt nem rossz szándékból mondom) szerepet, ami nekem furcsa. Egy teljesen hétköznapi bohókás emberkének tűnik, aki normális életet élt. Nyilván Finn alapvetően egy természetes úton született gyerek volt, ill. az Első Rend kiképzési programja is más lehetett, de pl. a klónoknál nagyon jól meg tudták fogni azt a tényezőt, hogy ugyan ők is emberek, de mégse olyanok, mint a szabadságban felnőtt és szocializálódott embertársaik. Finn esetében ez nekem kicsit hiányzott, mintha a gyerekkorának a szóba kerülése sokkal inkább azért kellett volna, hogy az Első Rendről kiderüljenek dolgok, nem pedig a karakter alátámasztásához.

Pontosan így gondolom én is. Most is egy nagyon aprólékosan kigondolt tervet akart precízen végigvinni, csak most több kritikus dologban is elhibázott volt ez a terv. Ez egy kulcsgondolat. Sidious abszolút csak az "Erővonalra" alapozott, Luke-ot az apja alapján ítélte meg. Ahogy anno lenézte Padmé-t, úgy ez esetben is figyelmen kívül hagyta, miközben Luke sokat örökölt tőle. Egy kicsit naiv, de kifejezetten tisztalelkű figura, aki hajthatatlanul ragaszkodik az elveihez. Alapvetően jószívű és békés, de ha fel kell venni a kesztyűt, akkor megcselekedi, amit megkövetel a "haza". Sokszor mi is elfelejtünk megemlékezni Padmé hagyatékáról, pedig szerintem Luke és Leia is jobban hasonlít rá, mint az apjukra.

Már amikor. Amikor épp nem bosszút akart állni, nem diktatúrát akart vagy nem a saját hiúságát helyezte minden más elébe. Pontosan. Ahogyan szerintem az se maghatározó ilyen szempontból, hogy honnan és milyen családból származik. Jó, de ezért is kérdeztem, hogy akkor mikor történt az Erő közbeavatkozása, hogyan kell ezt elképzelni? Ha az Erő akarta úgy, hogy Rey kezébe szálljon a fénykard, akkor akarhatta úgy, hogy Anakin és Qui-Gon találkozzanak. Csak ha itt egy közvetlen beavatkozást gondolunk a háttérbe, akkor az Erő akarhatta, hogy megsérüljön a Nubien hiperhajtóműve, kavarhatta az Erő a homokvihart, nyerhetett emiatt Anakin a fogatversenyen, vagy bármi ilyesmi, ami a jedi és a fiú összefutását eredményezte. De az is érdekes, hogy Qui-Gon "csalt" a kockadobásnál, noha hagyatkozhatott volna az Erőre, az úgyis úgy forgatta volna a játékszert, hogy Anakin-t mindenképp kiszabadíthassa, ha ez a sorsa. Én ezt az egészet inkább úgy képzelem el, hogy az Erő akarata szimbolikus jelentéssel bír. A jedik nem hisznek a szerencsében, nem ismerik azt el (lásd Obi-Wan beszólása az Ep.4-ben), ők az Erőnek tulajdonítanak minden olyat, amire mi azt mondjuk, véletlen. Pont ez az, ami nekem nem szimpatikus elmélet. Az Erő ne terelgesse a kis figuráit, mert akkor a főhősök valójában csak bábok. Értem én, hogy szimbiotikus kapcsolat, oda-vissza működik és hasonlók, de akkor igazán kritikus helyzetekben az Erő bele tud szólni a dolgokba, felül tudja írni az események folyamát. És ez nem a világ bizonyos ismeretlen vagy misztikus tényezőinek eredőjéből fakad, hanem van egy konkrét entitás, közvetlen akarattal és az irányítja a szálakat. Persze ez erősen ízlés kérdése, tulajdonképpen az isten vs természet nagy filozófiai kérdéséhez jutottunk el a SW világán belül. Én sokkal inkább szeretném úgy elképzelni, hogy az Erő nem egy misztikus felsőbbrendű valami, ami mindent vezérel, hanem egy olyan természetes vezérelv (mondhatni tényleg egyfajta erő), aminek ugyan nem tudják mi áll a hátterében, de egy logikus törvényszerűséget képvisel. Mint ahogy az alma se azért esik le a fáról, mert a gravitáció úgy akarja, hanem mert ez a világ rendje. A fénykard se azért repül Rey kezébe, mert az Erő azt így tartja jónak, hanem mert egyszerűen kettejük közt erősebb a kapocs, amit Kylo nem tud ellensúlyozni, hiába képzettebb a lánynál. Nem tudom így mennyire megfogható, amire gondolok.

Azért ez így szerintem kifejezetten csúsztatás. Anakin akkor se volt egy túl pozitív figura, amikor még jedi volt. Voltak jobb és rosszabb periódusai, de összességében nagyon messze állt attól, hogy a világos oldal kapcsán példálózni lehessen vele. Pont azt nem szeretném, ha a sequel-nél bármi megpróbálná azt sugallni, hogy Anakin egy mintajedi vagy mintaember lett volna. De pont az az, hogy nem lehet így szétválasztani a két figurát. Anakin nem szűnt meg létezni, ill. Vader se egyik pillanatról a másikra jött létre. A sötét oldal ugyanúgy megvolt Anakin-ban, ahogyan később a világos is, amikor már Vader-nek nevezte magát. Ugyanarról az emberről beszélünk, szerintem nem jó megközelítés, hogy Anakin nem tett rossz dolgokat, Vader meg igen. Ráadásul ez a fénykard szempontjából mindegy is, hiszen Vader kezében is volt egy ideig és épp elég szörnyűséget követett el vele. Elég későn hagyta csak el az a kard, előtte azért volt ideje vele lemészárolni pl. jó pár kisgyereket. Ráadásul korábban arról volt szó, hogy Rey-nek azért ne legyenek híres SW szereplők a szülei (vagy rokonai), hogy önmagában elég érdekes lehessen, ill. hogy saját jogán legyen kultikus szereplő. Én nem érezném ezt a faktort annyival erősebbnek akkor se, ha az Erő vagy a fénykard döntene arról, hogy hozzá kerül. Pláne, ha ennek szimbolikájába Luke mellett már Anakin is belekerül. Az amúgy egy érdekes dolog, hogy anno az ifjú Luke-ot ez a fénykard indította útjára, amikor későbbi mestere átadta neki. Bő 30 évvel később pedig az idős Luke-ot szintén ez a fegyver hozhatja vissza a sűrűjébe, ahogyan a (vélhetően) későbbi tanítványa elviszi neki.

Ez egy szép gondolatsor, kicsit lejjebb ejtek pár szót róla. Igen, akár ez is lehet, azonban ez szorul majd némi magyarázatra a későbbiekben. Azért Anakin kezében szörnyű dolgokat "művelt" az a kard, ezt nehezen moshatta le róla az idő, Obi és Luke. Ott van a Donát által írt faktor, ami szépen összecseng Bomarr elméletével, de nekem kicsit visszás lenne, ha az a fénykard ilyen szinten kötődne a világos oldalhoz, kvázi annak szimbóluma lenne. Anakin valóban megtért, de ezzel azért nem feledteti vagy teszi semmissé a korábbi tetteit, noha ez a szimbolika részben ezt sugallná. Történhetett azért is, mert Rey és a kard között különleges kapocs van. Olyan, ami Kylo esetében nem áll fenn, vagy ha igen, akkor gyengébb. Az a fénykard valamiért Rey-hez tartozik, jobban "rezonál" az Erő kettejük közt, így akkor is magához tudja húzni (akár más ellenében is), ha amúgy nem lenne elég erős hozzá. Én abban is kételkedem, hogy Rey egy hasonló tárgyat (mondjuk egy egyszerű pisztolyt vagy faágat) csak így oda tudott volna rántani magához, Kylo-tól teljesen függetlenül. Nemhogy úgy, hogy Ren barátunk is erősen akarja azt a dolgot.

Igen, valóban rosszul kötöttem össze a két mondatot, jogos. Luke esetében arra gondoltam, hogy feltételezhetünk mögötte szándékosságot az Erő részéről, ha felruházzuk ilyesféle döntési "jogkörrel". Tehát Erőalkalmazástól függetlenül, egyértelműnek tűnik, hogy Luke dönt, de lehet, hogy az Erő akaratát érvényesíti csupán, hisz az Erő képes szólni hozzá, mint Erőérzékenyhez. Sidious esetében már van konkrét kapcsolat az Erővel, hisz bármekkora zseni is, de a jedik tucatjai nem érezték meg, hogy egy igen magas szintű Erőhasználó. Ez nem önmagában ész kérdése. Azt elérheti okosan és ügyesen, hogy ne sejtsék meg róla, mire készül valójában és mennyire gonosz, azt viszont nem, hogy az Erővel való kapcsolata se tűnjön fel, ehhez szükség volt valamiféle Erőmanipulációra. De Rey miért hagyatkozna rá? Ez nekem így nem áll össze. Én ezt eleve egy absztraktabb megközelítésnek gondoltam mindig is, nem szó szerint értelmezve. Mint amikor mi azt mondjuk, hogy a "sors akarta így". Pl. Qui-Gon olyasmit mond, hogy az Erő akarta úgy, hogy találkozzon Anakin-nal. Ha emögött tényleg egy közvetlen beavatkozást értünk, akkor mikor és hogyan történt ez meg? Annyi látszólag esetleges és előre kiszámíthatatlan dolog történt, ami miatt végül találkoztak, akkor ezeket mind az Erő rendezte így? Vagy egy részük tényleg véletlen, de mondjuk a homokvihart már az Erő kavarta? Amúgy se igazán értem, hogy mitől függne az Erő ilyen mértékű beavatkozása az egyes eseményekbe. Kylo magához akarja ragadni a kardot, de Rey is hasonlóan tesz. Ezt a lány akarta, vagy már ez is az Erő akaratának manifesztációja? Mindegy is, alapból (az elméleted szerint) Kylo-hoz kellett volna röppenjen a fegyver, hisz sokkal képzettebb, mint Rey. Ekkor viszont az Erő úgy dönt, hogy mégse, mert inkább szálljon a fénykard Rey-hez? De miért? Lehet, hogy akkor Obi is ezért tudott akkorát ugrani az Ep.1-ben, ill. ezért nem tudta lereagálni Maul? Vagy Anakin ezért járt pórul a nála elvileg harcban és Erőismeretben jóval gyengébb Obi-val szemben? Luke is ezért tudta legyőzni apját? Mert az Erő közbeszólt és felülírta az erőviszonyokat?

Az oké, hogy a kard valamiért nagyon erősen kötődik Rey-hez, erről eddig is sok szó esett már. Az viszont elég furcsa gondolat, hogy maga a fénykard döntött. Nekem az is soknak tűnik, ha a mindenható és misztikus Erő hoz konkrét döntéseket, nemhogy egy fegyver vagy egy abban lévő kristály.

Nem tudom... Egy nagy rajongónál lehet, bár azért ott is necces. Ewan kapott amúgy valamit a nyúlfarknyi szinkronért? Nyilván színésze válogatja, de én úgy hallottam, hogy a kis cameo-kért is tudnak arányaiban szép gázsikat kérni. Mondjuk nem vagyok igazán képben, szóval nem akarok okoskodni.

Én nem ruháznám fel az Erőt ilyen konkrét és aktív megnyilvánulásra való képességgel. Ez aggályos lenne, hiszen akkor minden Erővel kapcsolatos cselekedetnél felmerül, hogy valójában nem a szereplők döntöttek (vagy csak közvetetten), hanem az Erő. Pl. Luke nem azért dobta el a kardját, mert ő úgy döntött, hanem mert az Erő gondolta úgy, hogy ott Anakin-nak kell megtérnie és megölni az uralkodót. Vagy nem Sidious volt korábban akkora zseni, hogy a jedik szeme előtt véghez vigye a nagy tervét, hanem az Erő rendelkezett úgy, hogy fátylat borít a jedik érzékeire és terez enged a sötétségnek, mert akkor éppen az a preferált út. Azt tudjuk, hogy az Erő másképp is "működhet" bizonyos entitások között, hisz mindent összeköt valamilyen módon, itt lehetnek eltérések. Yoda szavaiból legalábbis nekem ez jön le. Triviális példa ahogy Leia megérezett ezt-azt az édesanyjáról, vagy ahogy Vader érezte Luke-ot, amikor az uralkodó nem. Ez jelentkezhet akár tárgyaknál is, nemcsak élőlények között, tehát simán lehet, hogy Rey-nek más (praktikusan szorosabb) kötődése van Anakin és Luke egykori karjához, mint Kylo-nak, így könnyebben magához tudta húzni. Ez messziről hasonló feltételezésnek tűnhet, mint amit Te is megfogalmazol, de a gyökerét tekintve mégis alapvetően más. Nem gondolnám, hogy ott Kylo-hoz kellett volna kerülnie a kardnak, de az Erő közbeszólt és inkább Rey kezébe dobta a fegyvert.

Tom Hardy-t én durva overkill-nek érezném egy rohamosztagos szerepére. Nyilván több jutna neki, mint Daniel Craig-nek, de nem látom értelmét ilyen neveket alkalmazni ilyen tinglitangli szerepekre. Tudom, hogy nem épp szűkösek az anyagi források se, de mégis inkább fordítsák máshova azt a pénzt, amit a "sztárszínészeknek" adnának ilyen célokra.

Rey beleköpött a levesbe, szerintem ha ő nem akarja szintén magához rántani a kardot, akkor Kylo-nak simán sikerült volna. Ezt azért ne felejtsük el, mert elég nagy különbség. Rey nem csupán mozgatta a fénykardot, hanem Kylo Erőhasználata ellenére is magához tudta húzni, mintha a kezéből vette volna ki. Persze a fiúnak már volt baja bőven, de ez azért is így komoly fegyvertény Rey-től.

Szerintem nem gondoljuk azt. Nem az a kérdés, hogy Rey mennyire jedi vagy nem, ill. mennyire lesz kiemelkedő jedi később. Az Erőérzékenység, valamint a képzés nélküli, kvázi ösztönös Erőhasználat van terítéken.

Elég elhivatottan nyomja, maxi respekt! Mondjuk kicsit túlzásnak érzem ezt ehhez a szerephez, bár ki tudja mi lesz a sorsa. Lehet ő már nem fifikával fog lenyomni mondjuk egy rancor-t vagy wampa-t, hanem pusztakézzel összecsomagolja őket.