Darth Cupsy

Gondoltam ide is írok valami hasonlót, mint az SW játékos topikba, mert olyan jó nosztalgiázni Kinek hogyan, mivel indult a videójátékos karrierje? Nekem először volt egy Atari 2600-am azon volt egy rakat játék, meg valamikor ez idő tájt a kocsmában volt egy arcade gép (de időszakonként cserélték) aztán amikor néhanapján faterral elmentem a kocsmába kaptam pár érmét (nem emlékszem már milyen pénzzel ment ) a gépbe szórni, ami tényleg nagyjából csak szórás volt, mert túl sokáig nem jutottam semmiben se akkor még , aztán kaptam egy Sega Megadrive 2-t azon magán a gépen volt Super Mario, Duck Hunt, kétféle westernes lövöldözős játék amit ugyanúgy a pisztollyal kellett nyomni, na meg a nagy királyság a tankos Battle City. Aztán később bucsúban meg innen onnan kaptam sárga kazikat mindenféle játékkal. Ezek után jött a PC az első gépem egy 486-os volt, használtan vettük. Volt rajta egy Death Rally nevű játék, ekkor még nem tudtam, hogy létezik olyan, hogy mentés, így minden egyes alkalommal a ranglétra legutolsó poziciójáról kezdtem a játékot a lényeg meg ugye az volt, hogy felérjünk az első helyre. Gyakorlatilag roguelike stílusban toltam a játékot, tudtom nélkül A problémát fokozta a mostaninál jóval szűkösebb időkeret amit játékra fordíthattam egy nap (ugye szüleim jóvoltából ), de emlékszem 2x sikerült végigtolni az alatt a pár óra alatt ("nehogy elromoljon a szemem") amennyit édesanyámék engedtek játszani. A másik játék ami rajta volt a gépen egy Exhumed nevű doomklón volt, de abban nem törtem nagy babérokra, gyakorlatilag volt benne két pályakezdési lehetőség, mert volt benne egy mentett állás, amiről akkor se tudtam mi az csak azt, hogy ha arra megyek az másik pályát kezd, de mindkét pályánál megrekedtem azon a szinten, kiirtottam a szörnyeket, de nem tudtam tovább jutni. Pár éve rátaláltam a játékra YT-n (addig a címét sem tudtam/ nem emlékeztem) és végigméztem a végigjátszást, mint kiderült voltak mindenféle titkos kapcsolók amik anno a továbbjutásomat biztosították volna Közben pár játék CD-t kaptam, az egyik ilyen az Albion nevű játék volt ami egy RPG. Zéró angol tudással alsósként meglehetősen nehéz volt anno játszani, akkor még az RPG-k játékmechanikáját sem értettem, így ebben sem jutottam sokáig pedig sokszor nekiálltam. Gamestarból is lett pár CD, az egyik a Knights and Merchants nevezetű, nagyon hangulatos kis RTS és ráadásul szinkronos volt! A probléma az volt, hogy nem igazán akart felférni a merevlemezre, gondoltam én ezt megoldom, floppyra!!! lementettem az ikonokat!!! az asztalról és töröltem őket, és nem értettem, hogy miért nincs továbbra sem hely Azt hiszem ez akkor került megoldásra amikor már volt számtech. órám és a tanár felvilágosított, hogy a parancsikonok törlésével gyakorlatilag nem sok mindent csinálok Első dolgom hazamenni és a fenn lévő játékokat rendesen törölni és végre nekiállhattam a játéknak, de a szemétládájának rohadt nehéz a 4. pályája így ezen sem sikerült végigverekednem magam, és ezt még arra sem tudom fogni, hogy gyerek voltam, mert a kis köcsög játék most is itt figyel a gépemen és nem találjátok ki, hol vagyok megakadva vele! Most, hogy így végigveszem az SW game-s meg ebben a topikban is, nem nagyon voltak sikerélményeim videőjáték téren, nem is értem miért szerettem meg őket annyira A következő PC-m egy pentium 2-es volt, a Knights and Merchants ha sikerélményt nem is, de az RTS imádatomat biztosan bebetonozta egy időre, nem is nagyon érdekelt más játék kezdetben csak az Age of Empires 1-2, mondjuk ebben az is közre játszhatott, hogy az volt a számtech. terem legjobb gépén a legjobb játék Ehhez a géphez kaptam meg a Mortal Kombat 4-et. Amit annyira megszerettem, "kimaxoltam" hogy tudtam az összes kombót az összes karakterrel leszámtva Liu Kang bicikli rugását és Jax multi slamjét, cserébe a kivégzések egyáltalán nem mentek, de nem volt ember a faluban aki megtudott volna verni benne. Volt egy ifjúsági klubbunk, ahol volt egy PC is, oda kivittem meg kinn is hagytam, hogy akkor is tudják nyomni amikor én nem vagyok ott. Még a "nagy fiúkat" is sorra aláztam, úgy játszottunk, hogy mindig a győztest lehetett kihívni, kivéve nálam, mert nekem fel kellett állnom 3 győzelem után mindenképp Azóta 3. PC-met koptatom. Temérdek játékkal a hátam mögött amiket végig is sikerült vinni.

Nektek mi volt az első Star wars játékotok amivel először játszottatok havernál, rokonnál, arcade gép stb.? Illetve melyik volt az első amelyet birtokoltatok is? Gondolom a legtöbbünk valami Legends címmel kezdte azért ide írom, ha valaki esetleg van olyan "pelyhes" , hogy pl.: az új Battlefront volt neki az első az a kánon videójátékos topikba válaszoljon legyen szíves. Nekem ez volt: Egyben volt az első amivel játszottam és birtokoltam is. Bár először nem voltam tisztában vele, hogy ez SW, annyira nem is volt a kedvencem az Atari 2600 kínálatából, csak jóval később tudatosult bennem, hogy amit látok az a hothi csata, onnantól jóval többször játszottam Aztán az első játék amit tudatos Star Wars játékom ez a "gyönyörűség" volt: Star Wars: Episode I – The Phantom Menace. Anno nagyon szerettem, a játék során pályáról-pályára a különböző főbb szereplőkkel (Qui-Gon, Obi-Wan, Panaka) kellett végig játszani a film történései mögött játszódó eseményeket, így végre igazi Jedik bőrébe is bújhattam . Rengetegszer nekiálltam, de sosem jutottam a végére. Cheat nélkül esélytelen voltam, de még azok is korlátozottak voltak, ha jól emlékszem pl. full élet kódot is csak 5x lehetett használni. Az volt a legjobban sikerült próbálkozásom amikor egészen a Coruscantig eljutottam

Én sem játszottam egyik játékkal sem, nem is tervezek, épp ezért nekem a Kaptár filmek A Resident Evil és így nekem nincs is igazán semmi problémám velük

Én a Batwomannal úgy vagyok, hogy lassan annyira felhúznak a minden részben beletömött PC f*szságok, hogy komolyan gondolkozom rajta, hogy kukázom és már a szuperhősök iránti szeretetem sem fogja tudni megmenteni. Az utolsó részben is amit láttam (5.) benyomnak egy ilyet, hogy a terepjáró a "toxikus férfiasság megtestesülése" Szerintem az a rész kb. ugyanolyan arányban van jelen, mint akármelyik szuperhősös sorozatban, általában 2-3 akciójelenet van minden részben a fennmaradó részben meg az egyéb dolgokkal foglalkoznak, az Arrowban Oliver és Felicity románcán rinyáltak általában, a Flashben valakivel "majd én beszélek vele" szitu van, a Legends of tomorrowban meg valami bődületes f*szság történik épp Erről jut eszembe, hogy a crossoveres univerzum összeolvasztós történet is olyan "értelmes", hogy csak na... összeolvasztották a CW sorozatokat, és szétkapták a többit, pláne a Doom Patrol és a Titans esetében gáz ez.

Úgy az ez előtt általam elolvasott 3 SW könyv finoman szólva, nem éppen illethetőek az akciódús jelzővel, így ez a regény kifejezetten üdítően hatott rám. Mindig tetszik, ha már korábban bemutatott szereplő(k)re építenek egy sztorit és ezáltal az életük egy újabb szeletébe nyerünk betekintést, így külön örültem, hogy Vi Moradi és az egykori Cardinal százados a főszereplő, utóbbi halálát sajnálom, bár reménykedtem benne, hogy nem húznak elő a kalapból valami béna, klisés utolsó pillanatban megmenekülést csakhogy a happy end meglegyen és, hál Isten nem is így lett. Vit kissé jobban megismerhettük, de alapvetően hozza azt a figurát, mint a Phasmában. Bár egy fekete pontot képzett kém létére kénytelen vagyok beírni neki, ugyanis ha valakit likvidálni akarunk akkor alap, hogy a mellkasára és a fejére is adunk le lövést egymás után. Cardinal teljes átlényegülését Archexé is jó volt olvasni. Az új karakterek is kedvelhetők annak ellenére is, hogy némelyik eléggé szabványos , Dolin a naiv (milf hunter ) parasztfiú, Zade a nagyszájú, vagány csempész vagy Kath a szociopata birodalmi Első rendi tiszt (bár rá a kedvelhetőség nem igaz ) . Salvi roncsvadászai egy kedves kis közösség, érdekes volt olvasni, hogy Salvi ismerte Lor San Tekkát és hogy Ő is gyűjti, őrzi az Erővel kapcsolatos dolgokat. Vajon Karrt is ismeri Az Erő nyomábanból? Oga az eddig megismert gengszterfőnökök között egyedi, mert Ő egy korrekt gengszter, ha lehet ilyet mondani. Dok Ondarról is szó esik párszor azonban kissé negatívabbnak éreztem, ahogy itt a személyisége le lett írva. Más művekből az jött le, hogy egy szigorú üzletember, akivel nem ajánlott packázni, itt kissé úgy éreztem, mintha egy kis mértékben közelebb állna egy gengszterhez. És ha már más művek... ezzel a regénnyel együtt már egy eléggé részletes képet kaphatunk a Batuuról. Változatos egy bolygó azt meg kell hagyni, vannak itt nagy farmok, erdőségek, maga a helyőrség, földalatti tavak és barlangrendszerek ősi romokkal. A kedvenc részem ezekhez a romokhoz kapcsolódik, amikor is Vi először feltérképezte Oga utasítására, tiszta Indiana Jones/ Tomb Raider feelingje volt. Valahogy itt sokkal inkább átéreztem az Ellenállás újjászületését, mint az ezzel a címmel megjelent regénynél, elképzelvén ahogy sok-sok bolygón játszódik le hasonló szituáció, persze remélhetőleg sokkal szerencsésebb indulással. A peches kezdés ellenére egy szépszámú kis csapatot sikerült összehozni és egy épkézláb bázist felhúzni, kár hogy nem maradhattak "békében", de gondolom a könyv epilógusa annak a prológusa, hogy a GE parkban miért van ott Kylo és a rohamosztagosok. Kellően izgalmas könyv és a Ellenállás sejtszintű újjáépülésének reprezentálása miatt is külön érdekes. Vi és Archex megmutatta, hogy márpedig igenis a sz*rból is lehet várat.

Ez a Superman és Lois című sorozat egész jó. A megszokott Arrowerse minőségnek bőven felette van, látvány terén mindenképp, 3 rész alapján a story is, így aki azoktól ódzkodik annak is érdemes ezzel tenni egy próbát. Eddig egyéb Arrowerse művekre még utalással sem találkoztam, így azok előismerete nem létszükség, mondjuk ezen sorozat minőségét tekintve megértem, hogy próbálnak elzárkózni a többi CW-s műtől, még ha amúgy hivatalosan egy univerzumban is léteznek. Örülök, hogy végre hozzá mertek nyúlni rendesen a karakterhez ennyi idő után, mert ha jól emlékszem az utolsó Szupival komolyabban foglalkozó sori a Smallville volt, de annak is már 10 éve vége és az is "csak" a Superman-né érés folyamatát mutatta be, nem a "kész" hősről szólt. Igaz, hogy az ilyen nagy hősökkel hálátlan feladat foglalkozni és nehéz jól csinálni, mert nagyok az elvárások velük kapcsolatban, ezért is jellemző, hogy inkább megtekerik a történetet és pl. előzménysorozatot készítenek (Smallville, Gotham) vagy eljátsszák, hogy megkapod a hőst, de igazából mégsem, mert valamelyik "spin-off"-járól szól a sorozat (Batwoman, Supergirl vagy Superboy a Titans-ben). Superman-nél külön nehezít a dolgokon, hogy hogyan is írjanak kellően izgalmas történetet, ami nem tűnik önismétlőnek egy olyan lény köré aki kvázi egy elpusztíthatatlan isten, hasonló a probléma Flash gyorsaságával is és szvsz. nála a CW el is hasalt rendesen. Ezért is jó a Superman és Loisban, hogy többi "univerzum társával" ellentétben nem epizodikus a felépítése. Bár itt is van némi csavar miszerint az egész családról szól a történet nemcsak Szupiról és a család visszaköltözik Smallvillebe, de ezt nem érzem akkora elkanyarodásnak .Jelenleg úgy tűnik, hogy jó érzékkel nyúltak a karakterhez, bár ahogy írtam, csak 3 részt láttam belőle egyelőre, de az mindenképp bizakodásra ad okot, hogy kb. a 2. rész után berendelték a 2. évadot is.

Örülök, hogy neked legalább igen. Csak ahogy írtam ez nem mentség, felőlem part1/part2-zhetnek attól még az két külön évad. Szépnek szép valóban, cserébe dögunalom a sztori.

Maulról is csinálhatnának egy ilyet, igaz az rövidebb lenne, bár ha becsempészték a TBB-be (aminek egyébként nagyon örülnék) akkor csak eggyel.

Snake Eye trailer: Amúgy nem úgy volt a G. I. Joe 2-ben, hogy Snake Eye fehér?

Szinkronos verzió:

Én annak, hogy valamelyik YT csatornán, vagy egyéb közösségi platformon ezt sikerült összelegózni, nem igazán adnék hitelt. A Disney is jó hülye lenne, ha egy évaddal letudná az egészet. Persze sosem lehet tudni, de erősen kétlem.

A rohamosztagosok mellett szóló érvek szvsz: - olcsók - sok katonára van szükség gyorsan, nincs idő kivárni a klónok kifejlődését, amennyi van az meg nem elég. Hatékonyság kérdése: ahogy láthattuk, katona viselt embereket soroznak kezdetben, azok meg nem hinném, hogy sokban alulteljesítenek egy reg. klónhoz képest. Közben beindulhatnak az akadémiák amikben olyan golyófogókat, mint a legtöbb átlagos klón nem sok idő kiképezni. Az is egy szempont, hogy a rohamosztagosokat nem háborúra sorozzák, mert a Birodalom nem áll háborúban. Ha valakik felveszik a kesztyűt bolygó méretben arra ott vannak a háborút megjárt, háborúra gyártott klónok, de azért, hogy teszem azt Mos Eisleyben fel alá járőrözzön valaki, meg szadizza a polgárokat ahhoz nem kell a legkiválóbb katonai akadémiára járni éveket.

Ha már sáskák

Itt jöhetne be a képbe Rex, neki nagyobb a gyakorlata a chip kiszedésében, lehet ezért felkeresi a BB. Szerintem bele lehet, Crosshair-ét is bizergálják. Én is gondoltam rá, viszont Crosshair kéznél van. Az idő, illetve a Birodalom tervei meg sürgetik őket.

Lehet így, hogy lezúztam az elvárásaid neked jobban fog tetszeni. Egyébként az animáció gyengeségét úgy értem, hogy kevésnek érződik a fotorealisztikus vagy az ahhoz közelebb álló részek száma az előző évadhoz képest, megvalósítás terén rendben vannak a stilizáltabb, rajzosabb és fotorealisztikus részek is. Hát dugják fel a módijukat jó mélyre! Főleg egy ilyen, amúgy sem hosszú játékidejű sorozatnál.

Utólagos engedelmével @Dzséjt hozzászólását használnám a válasz feléül. Ezek alapján szerintem csak mennek az EP3 után, mit sem sejtve arról, hogy az a rangjelzés hibás. Valamint nagyon remélem, ha ezzel az ellentmondással kezdenek valamit az nem az lesz, hogy egy regény történéseit ignorálják ahelyett, hogy azzal a pár arasznyi kis cuccal tennék egy kabáton.

Szerinted milyen lett? Szerintem jóval gyengébb, mint az előző évad, a történetekben, az animációban egyaránt. Nem tudom mentségnek venni azt, hogy igazából egy fél évad csupán és meglehet, hogy a másik felében vannak az ütős cuccok. Inkább egy idióta, barom húzásnak tartom, ha nem készültek el a teljes évaddal időre akkor még az egész évad csúsztatása is jobb ötlet lett volna, mint ez a felezés.

Fifty shades of Rey

Hát én is ezt írtam, kevésbé volt izgalmas az mindegy, hogy miért. Egyébként attól, hogy a beilleszkedésen van a hangsúly attól még megírhatták volna izgibbre . Vagy inkább az, hogy az szimplán izgalmasabb és még kevesebb játékidővel is rendelkezik, mint a másik szál. Én ezekkel nem mondom, hogy jobb vagy rosszabb lenne a rész, csupán, hogy ezek miatt nekem kevésbé tetszik.

Először nemigazán tudtam, hogy miért van így, de azt hiszem rájöttem. A birodalmi rész az teljesen OK. A rész másik fele, maga az, hogy a szituációt is (leszállunk/zuhanunk valahová és valamiért nem tudunk felszállni + "szörny") jó párszor láthattuk az évek során (Rebels: Sabine és Hera + fyrnockok, Rebels: teljes legénység először az Atollonon, mandalori és a pókok, de talán a Falcon és az űrcsiga esete is ide sorolható, a TCW-ből nem jut eszembe hirtelen semmi, de biztos abban is volt) ad egy kevésbé lebilincselő ízt a résznek. Ez még rendben is volna úgy ahogy, ilyen a galaxis, megesik az ilyen többször is, de a fontosabb nálam az, hogy ahogy belegondolok a korábban felsorolt példákban szerintem sokkal izgalmasabb cselekményt sikerült kerekíteni az egészből és ezek miatt van, hogy kicsit gyengébbnek érzem a rész ezen felét és ezáltal magát a teljes epizódot is.

Star Wars színező kezdőknek

A kép címe: "Rohamosztagosok kokainoznak a meszesgödörben" Bálint Ferenc, Szomszédnéni Produkciós Iroda

És ím megkezdődik a hadsereg átalakulása, klónokból rohamosztagosokká. Az "új" katonákat meglátva kapásból az Inferno osztag jutott eszembe, lehet ők lesznek az előfutárai. Kaptunk egy újabb, a Birodalom gonoszságára rávilágító cselekményt a civilek kivégzésének képében, mondjuk már kapásból a lángszóró sem épp egy "szép", kulturált fegyver akárki ellen is használjuk. Kicsit gyengébbnek éreztem mint az előző részeket, de ez sem rossz. Szerintem Crosshair-ból szeretnék klónozni a következő sereget.