SimonZ

Végre megmutathatom az előzménytrilógiához készült hivatalos posztersorozatomat, ami egy órája van forgalomban.  Itt lehet megnézni mindet.

Az utcai maszkviselésről: a zsúfolt szabad terekre gondolok. Ha egyedül vagy a veled együtt élőkkel mész az utcán, és nincs a közeletekben senki, akkor persze nem kell.

Revan:
 

A védőoltás kérdése is valószínűségi jellegű, nem fekete-fehér. Hat elég különböző feljesztési irányban folyik egy csomó kísérlet, amelyek bizonyos valószínűséggel hatékonyak lesznek. Például az egyik oltás az oltottak 96%-ában megfelelő védelmet fog kialakítani. Egy másik oltás mondjuk csak 84%-os hatékonyságot fog mutatni. Közben az is kiderül, hogy mindkettővel szemben felmerülnek biztonsági aggályok. Mondjuk mindkettő enyhe lázat okoz az oltottak 40%-ában, 0,5%-ban meg erősebb, de csillapítható lázat. Erre mondhatjuk, hogy ez egy elviselhető arány. De mondjuk a 96%-os hatékonyságúról az is kiderül, hogy az esetek 1 ezrelékében hibás ellenanyagválaszt indukál, ami a betegség súlyosbodásához vezet (ilyen történt már egy-két vírus elleni vakcina fejlesztésekor). Akkor bár hatékony, de nem biztonságos az az oltás, mert az 1 ezrelék ilyen súlyos mellékhatásból nem elfogadható: ha tízmilliókat akarnánk beoltani vele, több tízezer beteget generálna. Akkor inkább a 84%-os hatékonyságút lehet érdemes választani, mert az nem okozott ilyen problémát.
 

Most leegyszerűsítettem, de a lényeg, hogy ilyen haszon-kockázat mérlegelést kell végezni minden gyógyszer és minden oltóanyag fejlesztésekor. Az eredmény a valóságban várhatóan az lesz, hogy időben eltolódva több különböző oltóanyag jön majd ki, kicsit különböző paraméterekkel. Lesz egy "pandémiás oltás" kategória, ami gyorsan, 1-2 év alatt elkészül (tehát 21 első felére várható már, de lehet, hogy valamivel később), és elsősorban a veszélyeztetett csoportok kaphatják (egészségügyisek, idősek, alapbetegséggel élők). Aztán jöhetnek a gyenge immunrendszerűek, meg akiknek ismétlő oltásra van szükségük. Ezalatt tovább dolgoznak az oltási stratégián (a vírus mely részére fejlesztenek, milyen hordozóval juttatják be a szervezetbe stb.), így egyre biztonságosabb oltások lesznek. Így jutunk el lassan a tömeges oltásig, ami évek múlva várható, és amit lehet majd adni százmillióknak is, minimális kockázat mellett.

Ez is egy mérlegelés: akinek gyorsan kell az oltás, az esetleg picit többet kockáztat a beadatásával, mint aki kivár. De ha az ő esetében nagyobb kockázatot jelent a megfertőződés, mint az oltásból fakadó. esetlegesen bekövetkező mellékhatások, akkor érdemes lehet őt beoltani. Aki viszont kivár egy még biztonságosabb oltásig, az a megfertőződést kockáztatja ezalatt az idő alatt - de ha mondjuk fiatal, akkor ez nem annyira nagy rizikó. (Ellenben ha az egészségügyben dolgozik, akkor a kockázat az, hogy közben veszélyezteti a sérülékenyebb csoportot, ezért jobb, ha oltást kap mihamarabb.)
Tehát nincs minden szempontból, mindenkinek egyformán jó döntés, mérlegelni kell, ez a szakember dolga.

Fontos, hogy a COVID elleni oltás fejlesztésekor a biztonság szempontja különösen érvényesül, mert a betegség sokaknál tünetmentes vagy enyhe tünetes. Ezért szigorúbb elvárásoknak kell megfelelnie az oltóanyagnak, mintha egy mindenkiben súlyosabb tüneteket produkáló vírusra fejlesztenének. (A haszon-kockázat elsőbbsége inkább a kockázat felé billen, mert sok ember esetében kicsi a várható haszon - emiatt csak nagyon kis kockázat engedhető meg.) A terjedő oltásellenesség miatt szintén arra számíthatunk, hogy a gyártók még nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a biztonságra, nehogy ezzel aláássák a többi oltási programot is.

A mutáció kérdése: valószínűtlen, hogy egy-egy mutáció lenullázná az oltóanyag-fejlesztéseket. Inkább itt is valószínűségi hatás lehet: egy 90%-os hatékonyságú oltás hatékonysága esetleg lemehet 86-ra, de egy másik módszerrel fejlesztett oltás hatékonysága közben nem változik meg stb. A hatékonyságot az ember korábbi betegségei is befolyásolják egyébként, például, hogy találkozott-e a közelmúltban más koronavírusokkal. (Ez valószínűleg jelent bizonyos védelmet, de hogy mekkorát, azt még nem tudjuk.) Az ilyen hatások is okozhatnak egyéni eltéréseket, amik akár jelentősebbek lehetnek egy mutáció hatásánál. Tehát ez sem fekete-fehér.
Teljes nullázás azért sem lesz, mert most lesznek beállítva azok a folyamatok, amiket aztán az összes jövőbeli ilyen koronavírus elleni vakcinációban lehet majd használni. Pont az most a gond, hogy az alapoktól kellett indulni. Influenza védőoltást gyorsan tudunk fejleszteni minden évben, mert ismerjük a kórokozót, és bevett fejlesztési technológiánk van ellene. A COVID ellen most kell mindent kiépíteni. Ha ez megvan, többé már nem a nulláról kell indulni. (Legfeljebb majd akkor, ha megint felbukkanna egy újfajta vírus.)

Pildi:
A rendszeres maszkviselés jó hír, ez nagyon csökkenti a probléma esélyét. Majd írj! Itt van egy egész jó, szülőknek szóló tájékoztatás - ne legyen rá szükség.

Vigyázat, hosszú lesz. Előre is bocsánat, ha valakinek triviális egy része annak, amit leírtam.
 

Háromféleképpen tud terjedni a vírus:

1. Tárgyak felületén
Úgy tűnik, ez szerencsére nem annyira jellemző. Ettől még mossunk kezet rendszeresen, egyrészt mert más kórokozók is léteznek a koronán kívül, másrészt a következő pontban említett cseppek simán érhetik a kezünket, amiről aztán az arcunkra kenhetjük a cuccot.

2. Cseppfertőzéssel - tüsszentés, köhögés, köpés (akár beszéd közben)
Ez a tipikus fertőzési mód. Viszonylag nagy cseppek jönnek ki, amik kb. másfél méteren belül a földre esnek.

3. Aeroszollal - kilégzés, beszéd, éneklés, kiabálás közben keletkező pici cseppekben, amik akár órákig lebegnek a levegőben, míg végül kiülepednek.
Ezeket a nagyon kis cseppeket hatékonyan terjeszti például a légkondi zárt terekben. Szabad levegőn ellenben gyorsan kihígulnak, eloszlanak a cseppek. Ez a terjedési mód újdonság, tavasszal derült ki, hogy ilyet is tud ez a vírus. Ez a tünetmentes fertőzöttek fertőzési képességét is magyarázza.

A védekezés ezekből következően:

- Távolságtartás. Ne fogjunk kezet, mert lehet, hogy vírus van rajta (1. pont). Tartsuk a másfél(-két) métert, mert ez hatékony a cseppfertőzés ellen (2. pont).

- Gyakori kézmosás, alaposan szappanozva. A vírus burka nem különösebben ellenálló, a szappan simán szétszedi. Ha nem lehet kezet mosni, és nem koszos a kezünk, az alkoholos fertőtlenítő is jó.
Ez véd az 1. és a 2. ponttól is.

- Kerüljük az arcunk megérintését. A vírus általában az orron keresztül, az ottani sejtek speciális receptorai segítségével jut be a szervezetbe. Ha nem nyúlkálunk oda, akkor már csak a közvetlenül az arcunkba érkező vírus miatt lehet aggódni.

- És erre van a maszk. Felfogja a cseppek bizonyos hányadát, ezzel akadályozza a 2-3. terjedési módokat, és mivel eltakarja a szánkat-orrunkat, ezért az esetleg a kezünkre került cuccot se tudjuk odajuttatni (1. pont). A vírus természetesen sokkal kisebb, mint a maszk szövetének sűrűsége, de cseppekben utazik, amiket már fel tud fogni a maszk. A különböző maszkok különböző hatékonyságúak, legjobb az FFP2/3 (ha jól viselik, ami nem könnyű), de majdnem ugyanolyan jó az orvosi maszk is, és a többrétegű szövetmaszk is szuper. (A száj elé húzott sál valószínűleg a semminél is rosszabb, mert a nagyobb cseppeket apróbbakra bontja, és ezzel még jobban szórja.) A helyesen viselt (orrot-szájat fedő, oldalról is takaró) maszk elsősorban a másikat védi tőlem, de az eredmények alapján a viselőjét is elég jól védi. (Egy kávézóban egy csomó vendég koronás lett egy két órán keresztül bent ülő fertőzött vendég miatt, de az ugyanabban a légtérben dolgozó személyzet nem kapta el, mert ők maszkot és kesztyűt hordtak.)

Ezenkívül kimutatták, hogy ha történik is fertőződés ilyen esetben, a maszk alá kevesebb vírus jut be, ami enyhébb megbetegedéssel jár. Szóval megéri hordani, és nehéz megértenem azokat az embereket, akikben pont a maszkviseléstől támad fel a William Wallace, hogy ők most megvédik a szabadságukat.

A fertőzés egy valószínűségi esemény. Adott mennyiségű (még nem tudjuk, pontosan mennyi) vírust kell összeszedni a betegség kialakulásához. Minél többet kap az ember, annál biztosabb, és annál súlyosabb megbetegedés tud kialakulni, viszont ha nem kap meg egy minimális mennyiséget, nem lesz belőle semmi.

A fenti védekezési módok csökkentik a fertőzés esélyét, de nem nullára. Lassítják a járvány terjedését, védik az egészségügyet a túlterheléstől, és ha kellően kicsire sikerül leszorítani a vírus terjedési lehetőségét (azt a bizonyos R értéket), akkor lassan el tud halni a járvány.
 

Szóval érdemes kerülni a rosszul szellőző, zsúfolt, zárt helyeket, lásd 2-3. pontok. Egy éttermi vécé is problémás lehet, mert általában rosszul szellőzik, és a vírus széklettel is ürül a szervezetből (ezért is mutatható ki a szennyvízben a nyoma), lehúzás után pedig a vécé felett keletkező aeroszolban ott van... hmmm... minden.  (Vizelettel nem biztos, hogy ürül.)

Utcán (még) azért nem tartom szükségesnek a maszk viselését, mert a fertőzési eseményhez több dolog kéne:
- A másik ember legyen fertőzött. Nagyon terjed a cucc, de azért még kevéssé valószínű, hogy a szembejövő ember épp fertőzött legyen.
- Ha az, akkor a tünetek megjelenése előtt két nap és utána három nap között érdemes lennie, mert ekkor szórja a legtöbb vírust. (A tünetek leggyakrabban az 5-6. napon jelennek meg, a 12. nap után már elég valószínűtlenek.)
- Amikor elmegyünk egymás mellett, neki kilélegeznie kell, nekem meg belélegeznem, olyan széljárás közben, ami megakadályozza, hogy kihíguljon a lélegzete, és a vírusok gyorsan kis koncentrációra terüljenek szét, mert általában ez történik szabad levegőn.
- És az interakció pár másodperce alatt kellene összeszedni a betegség kialakulásához szükséges vírusmennyiséget.
Ezeknek együtt igen kicsi az esélye. A Donát által korábban linkelt cikk a két méterről egy modellezés eredménye, aminek nem ismerem az utóéletét. Viszont egy maszkot rosszul viselő ember mögött hosszabb ideig ballagni tényleg nem célszerű pl. egy plázában (ahol nincs megfelelő szellőzés), mert az oldalt laza maszk kétoldalt hátrafelé tereli a kilélegzett levegőt, és mindent, ami esetleg benne van.

Egy koncerten vagy tüntetésen biztos hordanám a maszkot, mert akkor sokat lennék mások közelében, kiabálás is van, és a szél hígító hatásában sem lehet bízni, ha sokan vannak együtt.

És előfordulhat, hogy olyan mértékben nő az esetszám a közeljövőben, hogy például Budapesten hamarosan indokolt lesz az utcai maszkviselés is. Ártani mindenesetre most sem árt. (Ha az egyik boltból megyek a másikba, arra a pár percre én sem veszem le a maszkot az utcán, mert így kettővel kevesebbszer kell az arcomhoz nyúlni.)

Egyébként lehetőség szerint érdemes kerülni a tömeget, és átgondolni, mindenképp el akarok-e/kell-e menni egy rendezvényre. Ha a fertőzöttek aránya egy településen mondjuk 0,5 százalék (nem tudjuk a valós értéket, ez csak egy példa), akkor 100 ember között  1 - ( (1-0,005)^100 ) = 39,4% eséllyel lesz fertőzött. (Levezetés: ha egy ember 0,5% valószínűséggel fertőzött, akkor 1-0,005=0,995 vszg-gel egészséges. Annak a vszg-e, hogy 100 emberből mindenki egészséges, 0,995^100. És mivel a fertőzött vszg-e a kérdés, 1-0,995^100.)

Terjednek hírek arról, hogy mutálódott a vírus. Ez így van, és ez normális, mert minden szaporodási eseménynél, minden RNS másolásnál történhetnek hibák. Az egyik ilyen másolási hiba hatékonyabbá tette a vírus terjedését, tehát fertőzőképesebb lett, és mára ez a domináns változat Európában is. Egy igen friss szakcikk alapján nem okoz súlyosabb megbetegedést, mint a korábbi változat. De az ellenőrzött számok alapján nem okoz enyhébbet sem! Most talán azért nincs sok kórházi beteg, mert főleg fiatalok fertőződnek, akiknél eleve enyhébb a lefolyás. A mostani esetszámokból és a szennyvízben kimutatott vírus RNS-mennyiség növekvő tendenciájából kiindulva pár hét múlva már nem biztos, hogy ez lesz a helyzet.

Evolúciós nézőpontból lehet rá számítani, hogy enyhülni fog majd a vírus, hiszen annak a változatnak lesz előnye, amelyik nagyon tud fertőzni, de közben nem öli meg a gazdáját, mert ő így még több embernek tudja továbbadni a vírust. (A vírusnak tulajdonképpen szívás, ha meghal a gazda.) Eddig csak anekdotikus "bizonyítékok" vannak arra, hogy enyhült (pl. egy olasz orvos nyilatkozata) - a szakirodalom ezt egyelőre nem látja a számokból.

Lehet-e újrafertőződni? Igen, egyre biztosabb, hogy lehet. Szerencsére úgy néz ki, a második megbetegedés enyhébb lefolyású lesz, mint az első volt. (Ez a vírus a legtöbb embernél gyenge immunválaszt vált ki, ezért nem alakul ki immunológiai memória, ezért lehet újrafertőződni, ahogy a náthát is folyton újra elkapjuk, hiába estünk már át rajta ezerszer.)

Mikor lesz vége? Akkor, ha lesz hatékony és biztonságos oltás vagy hatékony és biztonságos gyógyszeres terápia.
Az oltásra idén szerintem nem érdemes számítanunk, leghamarabb jövő év első felében, és lehet, hogy az így szerzett védelem sem tart majd örökké (sőt), A terápia: van már gyógyszer, ami súlyos esetekben csökkenti az elhalálozás esélyét. Egy nagyon jó júliusi szakcikk pedig egy olyan elméletet mutatott be, ami megmagyarázza kb. az összes tünetet, és gyógyszeres kezelési lehetőségeket is megmutat. Ezek hatékonysága akár már év végére kiderülhet, ha mostanában elkezdik a teszteket, mert már most is léteznek olyan gyógyszereink, amik hatékonyak lehetnek.

Ody: az az eset nagyon érdekes, köszi.