Vasárnap betudtam fejezni a könyvet - amit eredetileg a héten akartam, de az utolsó majdnem 100 oldal letehetetlen volt. Ez szerintem mindent elmond a könyvről.
A héten majd jövök egy bővebb beszámolóval, de röviden csak annyit mondok: Lydia kitett magáért, míg a Convergence könyvnél a lassú menetelés picit rondított az összképen, itt olyannyira felpörgünk, amit elképesztő volt megtapasztalni. Olyan események történnek ebben a könyvben, amikhez hasonlót én a Viharfellegekben éreztem (dinamikáját tekintve nagyon is hajaz rá, épít-épít-épít, majd a könyv második felében elszabadul itt is a pokol).
Itt főképp a Convergence főbb szereplőit (Xiri, Phan-tu, Gella & Axel) kísérjük figyelemmel, de hozzájuk jönnek olyanok is, akik a Battle of Jedha c. hangoskönyvben kaptak fontosabb szerepet. És hát Yaddle... mondanom se kell, nagyon jó érzés volt a jediről olvasni.