Tegnap este megnéztem a Fekete Hattyút. A történet felépítése, a rendezés, a színészek mind tökéletesek voltak, de komolyan rég nem láttam ennyire profi filmet. DE! És valszeg én leszek egyedül ezzel a véleményemmel, ez egy annyira beteg, depressziós, "öncsonkítós" és öncsonkítós film, hogy valszeg többet nem fogom megnézni, mert kiszív minden jókedvet az emberből. Pedig jókedvvel ültem le elé. De az a nyomás, ami a főszereplőn van, az simán átjön ránk is, és ez persze a remek rendezés dícséri, de akkor is. Szóval elismerem, hogy ennek Oscart kellett nyernie, de uhhh...mikor lesz már Oscardíjas vígjáték?