-
Összes hozzászólás:
13.130 -
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
-
Győztes napok:
26
Tartalom típusa
Profilok
Fórumok
Naptár
Star Wars Feliratok
Pildi összes hozzászólása
-
Ez inkább szójáték, de annak nagyon jó. Ez is.
-
Ez is igaz.
-
Semmi gond. Én sem tudom már fejből mindegyik epizódról, hogy melyik évad is, és ez egyre inkább így lesz. De a kedvenceket azért számon tartom. Ez a szerencséjük. Talán a háború végleg megkíméli őket. Sokat nem tudtunk meg a bolygóról, de könnyen lehet, hogy még a Birodalom figyelmét is elkerülik majd.
-
Csak egy poén angolul : Dad: I want you to marry a girl of my choice. Son: No. Dad: The girl is Bill Gates’ daughter. Son: Then OK. Dad goes to Bill Gates. Dad: I want your daughter to marry my son. Bill Gates: No. Dad: My son is the CEO of the World Bank. Bill Gates: Then OK. Dad goes to the President of the World Bank. Dad: Appoint my son as the CEO of the World Bank. President: No. Dad: He is the son-in-law of Bill Gates. President: Then OK. This is BUSINESS...
-
Ez borzasztó... A metrónál is félek közel menni a széléhez, hiszen elég egy szédülés vagy csak annyi, hogy valaki véletlenül nekem jöjjön, miközben érkezik a szerelvény és máris kész... Nem vagyok félős, de az ilyen figyelem a vérében kéne, hogy legyen az embernek, épp annyira, mint az, hogy nem lép le a járdáról körültekintés nélkül, még zöld jelzésnél sem.
-
Az ilyen epizódokat nekem találták ki. Tudom, hogy a TCW egy háborús időszakot ölel fel, de én imádom, amikor kis közjátékok tarkítják, még akkor is, ha épp nem mondanak el vele semmi eget rengetőt. Minden évadban volt ilyen rész, a Jedi Crash az elsőben, a Bounty Hunters a másodikban, az Evil Plans a harmadikban, és ezekből az első kettő az abszolút kedvenceim ma is. Igaz, azok több vagy kevesebb erkölcsi tanulsággal is szolgáltak, ami most hiányzott, de ettől függetlenül ez a mostani epizód is már most nagyon kedves a számomra. Tetszett az egész; ahogy Thripio-ék megint ketten ügyködtek, és a Fényeske szokás szerint minden sikert magának tulajdonított , a bolygólakók fizimiskája tündéri volt, gyönyörű volt a mesevilág, ami a droidokat a föld alatt várta, és a probléma megoldása a maga egyszerűségével. A rébusz külön gyöngyszem, és szép volt a fordítása (bravó, Lok Durd ). A klónok szerintem szimplán azért voltak kissé barátságtalanok, mert máshol sokkal fontosabb dolguk lett volna, és itt nem érezték azt, hogy épp ők tudnának segíteni. Ill. pontosabban nem abban kellett igazán segíteni, amit ők tudtak nyújtani, ahogy ez ki is derült. Lehet, hogy sosem tudták meg, mi is segített valójában. Bár Thripio biztos próbált eldicsekedni vele, csupán nem figyeltek oda rá Ez az epizód egyetlen kérdéses pontja számomra is. Én hajlok arra, hogy valami természeti jelenség, pl. igazi földrengés miatt történt. Az aleenák biztosan tudják, miért volt lezárva a lejárat, nem volt okuk kinyitni. Hogy a lentiek ezt hitték, az tévedés.
-
Ja, el is felejtettem, hogy ez a kivágott jelenetek között volt. Viszont hiába ésszerű, ezek a szövegek így nem voltak jók, nem csodálom, hogy kivágták őket.
-
Ne is mondd, nálunk sokszor vannak vendégek, gyerekek meg állandóan. A rend és tisztaság viszonylagos fogalmakká váltak, amilyet szeretnék, olyan szinte sosincs. Elég sok mostanában a gázolás. Figyelmetlenek vagy elkeseredettek az emberek, és ebben látják a megoldást? Biztos van mindketttőből.Idegen nyelven igazi sikerélményt jelent egy beszélgetés. A franciák pedig talán nem voltak közgász szakosak.
-
Talán igen, de nekem az egész olyan volt, mintha alámondásos filmet néznék: szinte mindenki ugyanazzal a hangsúllyal mondta végig a szöveget, érzelmek és dinamika nélkül. Jó meló lehet egy ilyen casting, míg a sok pelyva közül kiválogatják a búzát, elkél a türelem.
-
Köszi szépen a feliratot!
-
Arra gondolsz, ami úgy nézett ki, mint egy casting?
-
Ez tényleg vacak dolog.
-
Kb. én is így értékelem. Nem kell minden epizódnak komolynak lennie, engem kifejezetten feldobnak az ilyen kis intermezzók. Pláne egy olyan évadban, ahol a csatáké lesz a főszerep - ami, talán nem meglepően, nem igazán az én világom.
-
Én a régi Batman-filmekből az első kettőt láttam, szórakozásnak elment, de semmi különös. Az újak egészen más kategóriák, nekem mindkettő tetszett nagyon, talán hangulatában a Begins kicsit jobban, viszont a cselekmény a TDK-ban volt egy hajszállal jobb.
-
Frenkie, a legfontosabb, hogy ne gyűrődős függönyt vegyél (majd legközelebb). Egyébként pedig Krande jól írja, vizesen kell felrakni, centrifugázás után, és akkor jó esetben kilógja magát (és így villámgyorsan megszárad). Ha nem, akkor sajnos gyűrődős fajta. Viszont nem tudom, hogy lehetne felrakva kivasalni.
-
Részleteiben igazad van, de mégis, az epizód hangulata összességében nem ezt adta vissza számomra. Máskülönben pedig, ez csak az első rész volt, majd meglátjuk, hogy folytatódik. Nem kizárt, hogy komorabbá akarják tenni, és ez a váltás Dexter életútjába is beleillik.
-
Nem ismertem korábban, tán csak a nevét hallottam, és ezt most sajnálom. Remek ember lehetett, aki nemcsak alkotni tudott rendkívüli dolgokat, hanem igazán élni is. Pontosabban, a kettő összefügg, nagyon is. Nyugodjék békében.
-
Érdekes, nekem nem volt ilyen érzésem.
-
Kritikák - avagy, vak vezet világtalant
Pildi hozzászólást írt ebben a topikban: Star Wars Univerzum
Majd legközelebb visszafogom magam. -
Kritikák - avagy, vak vezet világtalant
Pildi hozzászólást írt ebben a topikban: Star Wars Univerzum
Lada, nagyon jól megfogtad a lényegi különbséget! Kicsit magamra is ismertem még a Baljós árnyak korszakából, amikor még én is a nosztalgiázók köréhez tartoztam, de aztán mégis átkerültem az elemzők táborához, mert lenyűgözött a Saga teljes íve, ami nélkül a klasszikus trilógia ma már számomra is alig jelentene valamivel többet a nosztalgikus gyerekkori emlékeknél. Aki leragadt az Ep 4-5-6-nál, az nagyon sokat veszített az álmokból, amiket valaha is álmodott az SW-ről, és ezt még csak észre sem vette. -
De az nem ugyanaz. A kalózok nem részei hivatalosan a háborúnak, seftelnek, ahol és amivel tudnak. Viszont a Köztársaság és a szeparatisták harcában az ilyen fogolycsere, és épp a Kiválasztottal, valahogy komikus.
-
Ezzel egyetértek. Reméljük, azért nem szántak rá kettőt, mert jobbnál jobb történetekre tartogatják a helyet.
-
Ja igen, Sidious-ról elfeledkeztem. Egyiküknek sem válik becsületére ez a könnyű elfogás. Sosem hittem volna, hogy Anakint egyszer fogolycsere alanyaként látom viszont.
-
Nekem is tetszett ez az epizód, még az alaphelyzettel sincs bajom. Igaz, elsőre elég képtelenségnek tűnt, hogy épp a gungákat sikerült a szepiknek szövetségesül megnyerniük, azonban hamar tisztázódik, hogy cselszövés áll a háttérben, amit gyorsan le is lepleznek. Innentől kifejezetten pörgőssé és izgalmassá vált az egész, Jar Jar ismét túllépte önmagát, és nagyon bírtam, hogy még Grievous előtt sem veszítette el a humorát. Apropó Grievous, ő nagy meglepetés volt számomra (de jó, hogy nem olvasom a spoilereket!), és jó volt a jelenete „Lyonie „-val, az viszont már kevésbé tetszett, ahogy ilyen könnyen elfogták (Tarpals halála persze nem semmiség, de még így is hihetetlenül bonyodalom mentes volt, ahhoz képest, hogy a szeparatista hadsereg fővezéréről van szó), ráadásul épp a gungák kapják el, amely nem egy karizmatikus nép, valljuk be. Dooku és Anakin párbaj szintén olyan dolog, ami nekem is furcsa, de csak mert nagyon ironikus: Dooku csak elfogni akarja Anakint, pedig abban a helyzetben a halálára is törekedhetne - vajon egyáltalán nem érzi, hogy a fiú milyen veszélyes lesz rá nézve? Vagy ha másért nem, nem lenne-e jó végleg megszabadulni a Jedik egyik ifjú tehetségétől, Grievous-t pedig egyszerűen kiszabadítani? Számomra ez volt a logikátlanság, hiszen ez sokkal inkább illene a Sötét Oldal természetéhez. Szóval lehetett volna jobb is, de szerintem ez az epizód nem akart mást, mint bemutatni egy szórakoztató közjátékot, ami arról szól, hogy nem minden két nép által lakott bolygón van könnyű dolga a szeparatistáknak (ki tudja, hány ilyen hely van, és az egy dolog, hogy mi csak párat ismerünk), és számomra simán belefér, hogy időnként mindkét oldal főszereplői is hibázhatnak. Így nézve egyáltalán nem volt rossz. Nem kell minden résznek akkorát szólnia, mint a nagyágyúnak.