Pildi

Egyébként tényleg, eddig fel sem tűnt, de mintha nem lennének tudatában a képességüknek. Valószínűleg eddig csak véletlenül használták az Erőt, és nem tudják, mi mindent tehetnének. Ettől függetlenül minden gyerekre igaz, hogy kevesebb baj van vele, ha lefoglalja valami.

Jó kis rész volt. Tetszett, ahogy Rampart azonnal vissza tudott helyezkedni a birodalmi tiszt pozíciója, amint volt rajta egyenruha, ahogy az is, mennyire lealázónak érezte, hogy csak századosi. Hiába, az úr a pokolban is úr. Viszont pontosan ez az arrogancia kellett ahhoz, hogy sikerrel vigyék véghez az akciót, bejussanak az állomásra és legyen esélyük a koordináták megszerzésére. Ami végül sajnos nem sikerült egy lépésben, de a megoldás, amit kitaláltak, hogy maguk a transzporttal mennek oda, brilliáns ötlet volt. Mondjuk az szerintem vicces, hogy a birodalmi hajó műszerei egyből jelzik, hogy valami droid szokatlan mozgást végez a raktárban, azt azonban nem, hogy közvetlen mögöttük halad egy másik hajó, ami egyébként arra vár, hogy rácsatlakozhasson titkokban. Ezzel együtt ez a része az epizódnak kifejezetten szórakoztató volt, köszönhetően Rampartnak. Omega szála inkább a feszült várakozást hozta. Nyilván újra meg akar szökni, és nyilván nem fogja a többi gyereket hátra hagyni, erre gyorsan talált is megoldást. Azért borzasztó dolog, ahogy ezek a gyerekek élnek ott, egész nap unalomban, valami játékkal játszhatnak ugyan, de egymással már nem, mert azt nem nézik jó szemmel. Egy rideg priccsen alszanak, és állandóan szemmel tartják őket. Szerencse, hogy srácnak végül nem esett baja, pár nap múlva tényleg visszahozták, pedig bennem is felmerült, hogy talán neki annyi, mert túl problémás. De szerencsére győzött az érdek, hogy nem olyan egyszerű Erő-érzékeny kisérleti alanyt szerezni, meg drága is, jobb vigyázni arra, ami már ott van. És azt is jó volt látni, hogy ezen zordon körülmények mellett is megmaradtak érző gyerekeknek, akik törődnek egymással, aranyos volt pl., ahogy az egyik kislány szárnya alá vette a legutóbb elrabolt kis lényt, és le sem tette, ami mindkettőjüknek jőt tett, vagy ahogy Eva aggódott a srác miatt a múlt részben. Szerintem a jövő epizódban azt fogjuk látni, hogy TBB Ramparttal pont össze fog futni a már szökésben lévő Omeáékkal. Nehéz elképzelni, hogy mindez jól végződjön, de hátha...

Én is szavaztam ma.

Még nem jutottam a Nurmengard trilógia végére, a második kötet végefelé járok, de már most szeretném megjegyezni, hogy fanfic-nek egészen kiváló! Az író nagyon igyekezett, nagyrészt sikerrel, a karakterek jellemét, gondolkodását, gesztusait megidézni, szerintem remekül sikerült Harry-t és társait fiatal felnőttként kezelni, teljesen hihető volt, hogy a Roxforti csata után így ment tovább az életük, első munkahely, saját lábon állás, elindulás az önálló élet felé tekintetében. Ami még nagyon tetszett, azok a remek ötletek a varázslatokra, eddig nem ismert bűbájokra, és nagyon ötletes az új főgonosz is, annak székhelye, s hogy a HP 7 részes regényfolyam által felvetett, de részben nyitvahagyott elemeket, köztük mind remekül használta fel az író. A történet izgalmas, van tétje a döntéseknek, s remélem, a befejező kötet végén is azt mondhatom majd el, nagyon megérte végigolvasni. S bár valóban jó olvasni, s egészen hozza Rowling stílusát és az abból készül remek fordítást, de azért annak zsenialitását nálam nem tudta elérni. De ez csak egy pici megjegyzés, mert egyébként le a kalappal az író előtt!

2022-ben azok voltak. Hogy 2023 milyen volt, az junius elején derül ki, addig kell feltölteni a beszàmolót minden cégnek.

Mèg én sem szavaztam, de hétvégén fogok.

Egyébként így a cég számolhat vele, hogy jelentősen csökkenni fog a bevétele. Nem hiszem, hogy a többi univerzumhoz kapcsolódó vagy egyéb könyv pótolni tudja a kiesést, amit az SW jelentett. Lehet, hogy magasabb lesz az árrésük, de a profit összege viszont összemegy. Ez a reàlis forgatókönyv. Biztos átgondolták ezt, de nem lesz könnyű a jövő évük. Az ideit még jól megdobja a sok rajongó előrehozott vásárlása. Lehetséges, hogy idén annyit kaszàlnak, ami elég tartalékot jelent jövőre is, 2 évnél tovább meg úgysem lehet kis hazánkban tervezni.

Nagyszerű rész volt! Ahogy haladunk előre, úgy válik egyre egyértelműbbé, hogy a dolgok nem fognak jól végződni. Az előző részben egy újabb erkölcsi mélypontot láttunk a Birodalom részéről, ebben az epizódban pedig bebizonyosodott, hogy csak illúzió volt, miszerint a Pabu, mint békés és boldog sziget az elnyomás, nélkülözés és kizsákmányolás galaxisában, megmaradhat menedéknek a Bad Batch számára is. A támadás mindenkinek tragédia, de különösen arra gondoltam, szegény ide menekített klón kadétok csak milyen rövid ideig élvezhették itt eddigi viszontagságaik után a nyugalmat és jólétet. A csapat megint nagyon összement, Wrecker komolyan megsérült, Omega pedig ismét az ellenség kezére került. De legalább Emeri Karrnak lesz lehetősége valamit jóvátenni. A zene tényleg remek volt!

Nagyon megrázó epizód, és egészen elképesztő, hogy lassan 50 év, jó pár film és sorozat után még mindig lehet újat mondani arról, miért volt gonosz a Birodalom. Még mindig van lejjebb. Egyetértve Wilde-dal, ennyire még sosem volt átérezhető, mennyire kiszolgáltatott mindenki, aki nem a hatalmat szolgálja. Szegény gyerekek. Emerie bizalma az általa is szolgált rendszerben most már biztosan megingott, meglátjuk, mennyire meri felvállalni majd, ha kenyértörésre kerül a sor. Az láttuk, hogy Omegával is szimpatizált, az alvóbabáját is visszaadta, de amikor szökni akart a kislány, akkor ő hozta rájuk Hemlockot. Most viszont már mintha másként tekintene a munkájára, s abban a saját felelősségére. Az érzékelhető volt, hogy ugyan elejétől fogva nem nagyon tetszett neki, hogy gyerekek a tesztalanyok, de amikor Cad Bane megjelent az elrabolt csecsemővel, onnan jött a döbbenet számára is: tényleg ebben vesz részt? Gyerekek elrablásában és kihasználásában? Magam is azt gondolom, hogy (következő epizódos spoiler)

Undorító ez a mindent kontrollálni akaró hatalom.

Én vagy 10 évvel a bemutató után kezdtem el nézni, de annyira tetszett, hogy aztán megnéztem újra az egyik lányommal, aztán harmadszorra a másik lámyommal is. Nagyon jó hangulata van, így igaz, a karakterek is mind érdekesek és nagyrészt szerethetőek is. Szinkronnal néztük és kimondottan szerettem így. Én úgy vagyok a Losttal, mint más a Jóbarátokkal, néha kikeresek egy részt és megnézem csak úgy.

Kellemes Húsvétot!

Fantasztikus koncert volt! Mintha átlépnénk egy másik világba, olyan élmény. Színtiszta tökéletes kikapcsolódás.

@RacerX, boldog születésnapot itt is! @Szisz, utólag neked is boldog születésnapot!

Azt hittem, elirtad a TPM-et.

Annak, aki egyébként is szeretne Japánba eljutni, annak mindenképpen érdemes alaposan meggondolnia, hogy kihagyja-e ezt a lehetőséget. Ilyen távolságban, ahol a repjegy a legdrágább, összekötni két kellemes programot - ennél jobb kombináció már csak az lenne, ha még sikerülne pl. rokonlátogatással is összekötni. Én annyira nem vágyom Európán túlra, mert a saját földrészünkön is bőven van ország vagy vidék, ahol még nem jártam, de szeretnék, szóval én Japánt kihagyom. Ha lesz megint Európában, és olyan helyen, ahová szívesen megyek, akkor esélyes, hogy egyre még benevezek.

A Sógunból még csak az 1. részt láttam, és tetszett. Nagyok az elvárásaim, mert kamaszkorom egyik legjobb regényéről van szó.

Ő a szakadárok szenátusában volt szenátor, nem a Köztársasági, majd Birodalmi Szenátusban, gondolom.

Még jobb epizód, mint az előző! Számomra két kiemelkedő momentuma volt: az egyik, hogy Crosshair-nek alkalma van bizonyítani, megváltozott. Ezt egyrészt azzal teszi, hogy nagyon vigyáz Omegára, mintha törlesztené a tartozását, hiszen egyedül neki köszönheti, hogy visszatérhetett korábbi bajtársai közé, fizikailag is (hiszen nélküle még most is rab lenne), és olyan szempontból is, hogy jórészt a kislány belé vetett bizalma miatt kapott egy új esélyt a többiektől. Másrészt az X-klón feltartását magára vállalja és kész megvédeni a többieket a saját élete árán is. Nagyon tetszett az a párhuzam (bár sajnos nem emlékszem, ki írta, és most újra visszaolvasva nem találtam meg), hogy Crosshair a saját sötét oldalával is viaskodik, amikor az X-klónnal harcol, és annak legyőzése jelenti mind saját magának, mind a többiek szemében (a tágabb kompániát illetően legalább is) a vezeklése beteljesülését. A másik kiemelkedő pillanat pedig Rex és Wolffe találkozása. Szép példája annak, milyen mély a klónok egymás iránti lojalitása, aminek eredményét (hogy Wolffe futni hagyja őket) látva érthető, miért nem jó a birodalmi hadseregben alkalmazni a klónokat: mert elsősorban egymás iránt lojálisak és csak másodsorban a "munkáltatójuk" iránt. Valahol talán az is számít ebben, hogy korábban a Köztársaság katonái voltak és a Jedik vezették őket, ez utóbbiak árulóknak lettek kikiáltva, akikkel végezniük kellett, a Köztársaság meg összeomlott és Birodalomként született újjá. Ezek után nem csoda, hogy a hűségük leginkább belül, egymással szemben él, és ezt csak mesterségesen lehet biztosan megbontani, lásd az X-klón esetét, a többiek viszont időzített bombák. Wolffe biztos nem lesz megdicsérve, amiért üres kézzel megy haza, lehet, hogy innen kezdődik majd nála az a kijózanodási folyamat, amelynek következtében ő is Rex mellé áll majd.

Remek rész volt! Jó, hogy megint kaptunk egy kis adalékot a politikai háttérről, Chuchi és Singh szenátorok titkos találkozója kapcsán, amelyet Rex és lázadó klónjai biztosítanak. A korábbi ellenfelekből, melyet egy mesterségesen gerjesztett háború indukált, szövetségesek lettek, akik a valódi és immár közös ellenség, a Birodalom ellen fognak össze. Ez az epizód, ha egyáltalán még lehetséges, de tovább mélyíti a klónok sorstragédiáját: eszköznek hozták őket létre, és a Birodalom kitalálta az újrahasznosításukat is, ami egy még kevésbé emberi eszközt produkál, az X-klónokat. Sikeresen kiírtották belőlük a bajtársiasságot, lojalitást a többi klón irányában, ami igencsak veszélyes manapság, és ők csak a Birodalomhoz lojálisak. Egy űjabb agymosás, ami már szinte az aszasszin droidokhoz teszi őket hasonlatossá, nekem még a sisakjukról is azok jutnak eszembe, de a magányos küldetés is azok sajátja volt. Az elkapott merénylő már csak arcvonásaiban maradt klón, hiába akar rajta Rex segíteni, szerintem reménytelen a helyzet. Crosshair vesszőfutása pedig folytatódik: megint útjába kerül olyan korábbi bajtársa, akinek "good soldiers follow orders" korszakában sokat ártott. Howzer jogosan bizalmatlan és ellenséges, de ezt majd az idő és az egymásra utaltság megoldja. Egyébként ezt Crosshairnek le kell nyelnie, mint amolyan büntetést, mivel ez a minimum. Lesz alkalma még bizonyítani, hogy megváltozott.

Végül is a kiadó nem zár be, tök jó, hogy ilyen hiányzó darabok, mint egy sorozat befejező kötetei esetében kitolták a leállást.

Én egyetemistaként találkoztam A Mester és Margarítával egy fél-amatőr színi előadás keretében, és úgy is zseniális volt. Utána olvastam el könyvben, azóta többször is. Nagyszerű könyv! Szerintem érdemes lenne megpróbálnod, mert azt gondolom, hogy élveznéd és értékelni is tudnád a különlegességét. Igazi mese és varázslat, s közben még más egyéb is.

Nem úgy értettem, hogy ostoba vagy ilyesmi, ezért szerencsésebb lett volna egyszerűnek irnom, mert valóban, inkább az az igaz, hogy nem bonyolítja túl a dolgokat, ahogy Donát irta. Egyébként Omega erkölcsi iránytűje ugyanolyan erős, mint Rey-é, s aki nem gondolja túl a dolgokat, az pont ezért könnyebben is megérzi ezt. Logikusan átgondolva elég nagy lutri egy kislány értékitéletében ilyen szinten megbízni, ehhez kell az, hogy valaki ösztönösen álljon hozzá. Na Wrecker ilyen.

Remek epizód volt! Tetszik a párhuzam, hogy ahol Crosshair saját ellenállása a Birodalommal szemben megszületett, ott ért igazán célt ez a cselekedet azáltal, hogy a csapat ténylegesen visszafogadta. Vagyis leginkább a csapat összes tagja, hiszen Omega sosem mondott le róla, Wrecker meg a maga bumfordi, kicsit együgyű módján ezekben a dolgokban tisztábban látva, Omega megítélésére bízta magát. Echo pragmatikusan állt a dologhoz (meglátjuk, milyen infókat hoztál), Hunter volt a legnehezebb dió, aki nagyon várta Crosshair magyarázatait, az ő bizalmát volt a legnehezebb visszaszerezni. S hogy sikerült, ahhoz egy ilyen küldetés kellett, ahol megint egymásra hagyatkozva, veszélyben mutatkozzon meg, hogy ők egy oldalon állnak ismét. Innentől jöhet a terv, hogyan szabadítják ki a többi klónt!

Boldog szülinapot, @csoli1138!