Pildi

Szerintem magyarul volt ez megírva. Rowling örökségénél pedig én legalábbis a történetre gondoltam, annak kidolgozottságára és szövevényességére, ami igazán csak még majd most kezd beindulni. Nekem nem szúrta ennyire a szemem a stílus, mert a sztori vitt nagyon, de nem Rowling szint, abban egyetértünk.

Most fejeztem be a harmadik kötetet, és egészen elképesztő volt a befejezés! A végéhez érve érzem igazán úgy, hogy maximálisan méltó volt a folytatás az eredeti 8 kötethez. Hogy a korábbi véleményemet idézzem, lehet, hogy a stílusa nem volt annyira nagyszerű, mint az eredeti előzmény regényfolyamé, de a történet elsőosztályú, olyan csavarokkal és ötletekkel, ami csak egy olyan vérbeli rajongónak juthat eszébe, aki teljesen benne van ebben a világban, ismeri és tiszteli azt, de nem kötik gúzsba az eredeti regények, megtartja annak erényeit, de nem ismétli annak ötleteit, hanem képes további értéket adni Rowling örökségéhez, új zseniális ötletekkel, varázslótudással, bonyodalmakkal és fordulatokkal fűszerezni azt. Annyit jegyeznék csak meg, hogy a harmadik kötet első fele nekem egy kissé túl hosszúra sikeredett, ezért is tartott sokáig, amíg végigjutottam rajta, viszont a második fele és főleg a vége, a megoldás megtalálása az új ellenség ellen, aki még legyőzhetetlenebbnek látszik, mint Voldemort (még spoiler mögött sem utalok rá, tessék elolvasni, akit érdekel ), igazán bravúros! Kicsit feszesebb tempóval az elején még jobb lehetett volna szerintem, de a vége tényleg kárpótolt ezért. Nagyon ajánlom annak aki, szereti a HP regényeket, és nem idegenkedik attól, hogy Rowling el nem varrt szálait, ki nem bontott történetbéli felütéseit kibontva, azok lehetséges magyarázatait és következményeit megismerje - ahogy akár Rowling is gondolhatta, megírhatta volna.

Én is

Amellett, hogy értem és átérzem a veszteséget, ami minket, Acolyte-ot kedvelőket érint, és nagyon sok minden ben egyetértek veled, de azért fontosnak tartom leszögezni, hogy szerintem sem Donát, sem Bomarr nem azt bizonygatja, hogy ez helyes döntés volt, csupán próbálják értelmezni az okát, hogy miért történt. Hogy emögött objektív okok állnak, s nem a haterek trollkodása. Üzleti döntés, amiről majd az idő megmondja, hogy jó vagy rossz, vagy esetleg csak átmeneti. A lényeg, hogy bizonyos szempontból racionális döntés. És nem hiszem hogy nagy mértékben lefedné a saját véleményüket.

Bár ez a sajtóvisszhang elérne valamit.

Bár lenne az olyan sajtóvisszhangnak eredménye, amit az Acolyte sorozat topikjába tettél.

Mondjuk én akkor sem olvasnám el, ha egy hetero pár venne részt egy esküvőn, mert nem érdekel ezen szinopszis alapján. Egyébként meg nem is értem, miért kell azt előre kihangsúlyozni, hogy leszbikus a pár. Ha az a cél, hogy a társadalom legyen elfogadóbb a másság iránt, akkor az kellene hogy legyen az üzenet, hogy mindegy, milyen pár, tehát ezt meg sem kellene említeni, hogy leszbikusok. Ez Star Wars, a történet nyilván nem a szexuális orientáltságuk körül forog és nagy eséllyel ennek semmi relevanciája sincs a sztori szempontjából. Nekem semmi bajom a homoszexualitással, ismerőseim is vannak, de ők sem hangsúlyozzák ezt úton-útfélen, mert az a lényeg, hogy szeretik egymást, s nem az, hogy azonos neműek. Az ilyen deklaráció csak arra jó, hogy felszítja az indulatokat, feleslegesen.

A TCW esete azért nem kimondottan negatív példa. Ha úgy alakulnak a dolgok, mint a TCW esetében, aminél megkaptuk a befejezést pár évvel később, sőt egy remek TBB spin-off is készült, s mellesleg még sok minden, akkor a mostani bosszúság örömmé változik majd. Kimondottan jót igér, ha ezzel kapcsolatban a történelem ismétli önmagát. Bár úgy lenne!

Én, amellett, hogy szintén a kreativitás pártján vagyok, közben azért teljes mértékben elfogadom az üzleti döntések prioritását. Viszont egy üzleti döntésnél nagyon nem mindegy, milyen távban gondolkodik. Azt gondolom, hogy egy Acolyte típusú kezdeményezés leoltása legfeljebb csak rövid távon jó üzleti döntés, de hosszabb távon nem az. Sokkal előremutatóbb üzleti döntés lenne valahogy mégis befejezni, anélkül, hogy öntenék bele a dollármilliókat.

A cikk pont azt irja, amit én is: lehetne rövidebb, lehetne olcsóbb, de be kellene fejezni. Ha nem tud a franchise megújulni, akkor ez a befektetés megérik arra, hogy ne tartsák meg, hiszen a régi tartalmak nem fognak újabb előfizetőket vonzani. Nagyon rövid távú gondolkodásra vall és rossz üzenetet hordoz az Acolyte kaszája. A Disney érára eddig egy rossz szót sem szólhattunk, hiszen olyan kánaán köszöntött be, ami még Lucas idejében sem volt, sorra jöttek a mozifilmek, animációs és előszereplős sorozatok. Úgy sejtem, pont az élő SW erősen hozzájárult az előfizetők növekedéséhez, én pl. nem azért fizettem elő, mert olcsó volt, hanem mert volt rajta mit nézni, imádtam, hogy jöttek az új SW tartalmak, s nem kellett torrentezni. Azt nem mondom, hogy le fogom mondani jövőre, de jelen helyzetben már nem biztos, hogy előfizetnék rá. Hiszem, hogy az élő Star Wars franchise, a régi és az új tartalmakkal, mégha az utóbbiak kevésbé jönnek is be sokaknak elsőre, kellenek ahhoz, hogy hosszabb távon is nőjön az előfizetői szám.

Én is beküldtem. Ezt is aláírtam.

Igen, én is külön üdvözlöm az időzítést! Nyárzáró szavazás, a legjobb!

Ha egyébként jó kis kalandfilm lesz a Mando&Grogu, nemcsak mint SW, hanem generálisan (ahogy a sorozat is egyből siker lett generálisan), akkor tuti kasszasiker lesz. Erre itt komoly esély van.

Boldog születésnapot!

Egyetértek. Az biztos, hogy a növekvő árak-kevesebb új tartalom nem túl vonzó kombó. Hosszú távon nyereségesnek lenni egyet jelent a folyamatos fejlesztéssel, újdonságokkal, mérsékelt költekezés ( túlzások nélküli) mellett, feszes budget mellett. Rövid távon nyereséget növel a megszorítás, de csak rövid távon, ha nincs mellette fejlesztés.

Azért egy Celebration messze nem csak erről szól, ezt mind tanusíthatjuk, akik már voltunk. Éppenséggel pont fordítva van: a a bejelentésekért kár kimenni, hiszen nagy eséllyel be sem jutsz, és képernyő elől sokkal gyorsabban megtudsz mindent. Jó, nagy élmény épp abban teremben tartózkodni, ahol egy ilyen hírre mindenki lengeti a fénykardját, de ha nem jutsz be, akkor bőven kárpótol a rengeteg jelmezes, aki szimplán szembejön a folyosón, vagy a többi program, ami nem korlátozott beléptetős. Tavaly Londonban a legnagyobb élmény Hayden megjelenése volt, azt sosem fogom elfelejteni. Na ilyesmikért érdemes kimenni.

Egyébként lehetséges, hogy rosszul esett sokaknak, hogy a szépen felépített, megszeretett új karakterekkel hirtelen végeztek. Ez teljesen idegen volt eddig az SW-től, és lehetett nagyon csalódást keltő. Ráadásul Yord épp kezdett a szépfiús beütésektől eltávolodva éretten reagálni a kényes helyzetekre, és nagy kár, hogy hirtelen vége lett az élménynek, hogy a további fejlődését lássuk. Ez nekem is csalódás volt, de túl tudtam tenni magam rajta, mert közben meg a sztori szépen haladt. De aki Yord-ra lett volna kíváncsi a továbbiakban is, az lehet, hogy kinyomta a tévét egyből.

De akkor egyszerű lehetne a megoldás: megcsinálják a 2. évadot, de alacsonyabb költségvetésből. Biztos lehetne spórolni pár dolgon, hiszen most minden szuper volt látványilag, mégsem tetszett elég sok embernek, akiknek viszont igen, azoknak nagy eséllyel akkor is tetszett volna, ha fele ilyen látványos. Vagy SW sorozat csak elsőosztályú lehet látványilag, mert egyébként megszólják, hogy nahát, nem ezt szoktuk meg? Nekem most az jutott eszembe, hogy talán ezt kellene elfogadni, hogy az SW elmozdult egy rétegélmény kategória felé. Nem érdekli annyira a tömegeket, legfeljebb csak ha a jól bejáratott receptet követi. Az újdonságok sokkal kevesebb nézőt mozgatnak meg, ergo el kellene engedni a nagy büdzsés ábrándokat, és kevesebb pénzből csinálni színvonalas, bátor, újabb érákba merészkedő alkotásokat, amelyeknél belefér, hogy kevesebben nézik, de amelyek egyébként azt a kisebb rajonói réteget, aki vágyik az újra (mint mi is) ki tudja szolgálni. Lehetne ilyen a 2. évad.

Nekem az is fáj, hogy nem láthatjuk a történet folytatását, de ez a hozzáállás is, hogy 1 hónappal a vége után lehúzták a rolót, nem volt benne a TOP 10-ben, tehát nem folytatják ezt a friss SW érát. Miért kell ennyire rohanni? Miért nem kaphat több időt egy sorozat, hogy megtalálja az őt a minősége alapján ténylegesen megillető helyet a nézőknél? A nézettségmérés jelentőségét ennyire rövid távon túldimenzionálják.

A látványfilmeket nyomatják, de azok mostanra unalmassá váltak, ugyanaz a sztori (meg kell menteni a világot), nehéz egyedit kihozni ebből. Mégis még leginkább erre mennek moziba az emberek, csak épp sokkal kevesebben, mint régebben. Ez biztos egy fordulópont lett. Én színházba is kevesebbet járok, pedig ott kevésbé van helyettesítő termék. Igaz ez utóbbinál komplexebb a probléma, a 10+ ezres jegyárak is megfontolásra intenek.

Változik az ízlés, meg az is, hogy ki jár még moziba. A 90-es, 2000-es években a romkomok is nagyon népszerűek voltak, és egészen időt álló darabok is készültek, melyek közül többet évente újranézek, anno moziban is többször láttam, s mára igaz klasszikus a műfajban, mint pl. a Bridget Jones 1-2, Love Actually, Holiday, French Kiss. Szerintem ma már leginkább a látványfilmekért mozdulnak meg a tömegek, ha megmozdulnak egyáltalán, mert ott számít igazán a mozis környezet, meg esetleg a thriller/horror műfajnál is előny. A többi filmet sokkal jobb otthon kényelmesen bekuckózva megtekinteni.

A tömény katarzist a film második felében én is átéltem. Vannak hibái, de az érzelmi csúcspontok, amikor Rey meggyógyítja Bent, megjelenik a Falcon az Exegolon a több ezer hajóval, vagy Ben és Rey kettőse Palpatine ellen, majd Ben áldozata, most is tökéletesen működnek. A film első felével sincs gond, de a film második fele egyszerűen varázslatos. Ilyen befejezést érdemelt a Skywalker Saga.

Ez a Kóbor alakulat cím magyarul nagyon tetszik!

Ez még csak egy teaser. Egy kalandos gyerektörténetet jelez, mint a Rejtelmes sziget és a Kétévi vakáció c. Verne regények mai verziója, szerintem most ezen van a hangsúly.

A trailer nem rossz, de ez egy egészen másféle SW, mint amit megszoktunk. Volt már többször formabontás a közelmúltban, lásd az Andor komorságát vagy akár az Acolyte kirándulását egy korábbi időszakba, de ennyire talán még sosem távolodtunk el az általunk szeretett galaxistól. Ettől persze még lehet majd állati jó, meg úgy általában azt gondolom, nem baj, ha kisérleteznek, mernek új irányokban gondolkozni a készítők. Meglátjuk, hogy ez mennyire jön be.