Pildi

Nem hiszem, nem volt rá szükség. Ők ott a hatóság, gondolom a nép nem nagyon mer panaszt tenni, vagy ha mégis, az ilyen apróbb túlkapásokat elfektetik, és nem foglalkoznak velük. Nem tűnt a két fickó vérszomjasnak, szerintem alkalomszerűen űzhették a fizetéskiegészítésnek ezt a módját rendszeresen, és eddig mindig fizettek nekik.

Dél-Korea - Portugália 0-2 Ghána - Uruguay 0-1 Kamerun - Brazília 1-2 Szerbia - Svájc 1-2

Vélhetően a személyes szál már nem lesz előtérben, legfeljebb azt tudjuk meg, mi lett Leida sorsa végül, de nem kap további hangsúlyt, ezzel úgyis Mon áldozatát akarták hangsúlyozni, hogy lássuk, ő mit áldozott fel ezért a Lázadásért. Azt viszont látnunk kell, hogy toborozzák össze azt a sok világot, amelynek vezetői ott gyűltek össze a Yavin 4-en a Rogue One-n, és ennek főbb lépései szerintem be lesznek mutatva, megspékelve a Luthen féle gerilla hadviseléssel, amiben benne van Saw és most már Cassian is benne lesz. A tiszta eszmék megerősödése és a hozzá tartozó piszkos háttérmunka sikerei, együtt. Az előbbiben benne lesz Mon Mothma munkája és jelenléte is.

Szerintem a politikai vonal most fog igazán jönni. Az 1. évadban láthattuk az embert számos problémával, válsághelyzetben, így egészen más szemmel fogjuk nézni a politika színpadán is. Nekem tetszik ez a koncepció, ha tényleg így lesz, de miért is maradna ki? A továbbiakban nehéz úgy folytatni a RO előzményét, hogy ezt kihagynák. Ez az évad Cassian Andor helyzetét tekintve is alapozás, én hasonlóan látom Mon Mothmát tekintve is, s mivel róla tényleg keveset tudtunk eddig, holott a Lázadóknál kulcsfigura, Bailhez hasonlóan, nagyon idekívánkozott egy személyes szál róla is. Nekem ez igy tetszett.

Horvátország - Belgium 2-1 Kanada - Marokkó 0-2 Japán - Spanyolország 0-3 Costa Rica - Németország 0-3

Ausztrália - Dánia 1-2 Tunézia - Franciaország 1-3 Lengyelország - Argentína 0-2 Szaúd-Arábia - Mexikó 1-2

Ecuador - Szenegál 1-1 Hollandia - Katar 3-0 Irán - USA 0-2 Wales - Anglia 0-2

Mert nincs is ennél fontosabb egy ilyen akció előtt.

Kamerun - Szerbia 0-1 Dél-Korea - Ghána 0-1 Brazília - Svájc 2-1 Portugália - Uruguay 2-0

Jön az Hbo-n Az Úr sötét anyagai trilógia 3. évada, A borostyán látcső kötet alapján, végre! Bemutató: dec. 6.

Úgy tűnik, jó film lett a 2. Tőrbe ejtve. Már várom, és olyan jó, hogy nem kell hozzá moziba menni. Tőrbe ejtve 2: első kritikák

Az biztos, hogy komplex érzései vannak mindkét félnek. Hogy ezek az érzések milyen arányban, és hogy van-e közös nevező valahol, az most fog igazán kiderülni.

A közönség is elég rendkívüli.

Simán lehet, hogy elég egyetlen ilyen pillanat, hogy megváltozzon két ember kapcsolata. Nem kell ehhez semmilyen más ősszetevő, mint pl. szexuális vonzalom, ami ráadásul múlékony lehet, mert helyette ott van a bizalomnak egy olyan zsigeri fajtája, ami viszont kitörölhetetlen. Most Dedráról beszélek elsősorban, ő szerintem eddig nem bízott senkiben, birodalmi berkekben könyörtelennek kell lenni, ha vinni akarod valamire, és ebbe nem fér bele akár még egy barátság sem. Most viszont történt valami, valaki a saját életét is kockáztatva kimentette a lincselő tömegből, akit ráadásul eddig lenézett, kb. semmibe vett. Szerintem Dedra legalább annyira megdöbbent ezen, mint amennyire meg volt rémülve. Kizárt, hogy ezentúl ne máshogy nézzen a férfira, hogy ne érezzen valami adósságot, amivel tartozik, és hogy ne higgye el továbbra sem, hogy Syril segíteni tud neki.

Szerintem ez lesz.

Japán - Costa Rica 2-0 Belgium - Marokkó 2-0 Horvátország - Kanada 2-1 Spanyolország - Németország 1-2

Szerintem itt tiszteletnél már többről van szó, de kétségtelenül abból indult. Én sem gondolom, hogy visszautasítás esetén Syrill bekattanna vagy ilyesmi. Neki Dedra a csodálata tárgya, már az is elég, ha megmentheti és segíthet neki a nyomozásban. Szerintem Syrill ezt szeretné a legjobban, ha ketten nyomoznának Cassian után.

Nagyon szép párhuzam! Nemik kiáltványát kiadhatnák a mi világunkban is. Én is szívesen elolvasnám a maga teljes egészében.

Ismételt megtekintésnél (ebédfőzés helyett) pár gondolat jobban gyökeret vert a fejemben: Mon és Perrin beszélgetése a járműben: ahogy a végén a nő szeme elhomályosult (mintha szégyellné magát, hogy idáig süllyedt), számomra valahogy egyértelművé tette, hogy szándékosan sározta be a férjét. hogy erre fogja a hiányzó pénzeket, és időt nyerjen magának. Ami viszont egyből azt is jelenti, hogy pontosan tudja, a sofőr minden szavukat hallja és kémkedik utána. Az elején még valahogy az is belefért volna a beszélgetésbe, hogy Perrin is be van avatva, de mivel biztosan tudjuk, hogy nem ismeri Mon tranzakcióit (eddigi beszélgetéseik, amiket viszont rajtuk kívül más nem hallhatott, ezért nem lett volna értelme trükközni, mind arra utalnak, hogy nincsenek jóban és a lázadás támogatása egyedül Mon szívügye, amit titokban űz még otthon is), így annak nem lenne értelme, hogy épp most avassa be Perrint, sőt. Szóval amennyire szégyenletes, annyira mégis megtörténik, hogy álcának használja a férje szenvedélyét, ráadásul igazságtalanul (én hittem most Perrinnek) pont úgy, ahogy a lánya felajánlását. Azért nem nevezem kiárusításnak, mert egyelőre csak a fiatalok egymásnak bemutatásáról van szó, és ha Leida ellenkezne, biztos nem kényszerítenék. Viszont Leidának tetszik a gondolat szemmel láthatóan, legalábbis izgalmasnak tartja a dolgot, és mivel a srác (és egyébként a családja egésze) nem tűnik borzasztónak, könnyen lehet ebből még vonzalom is. Amúgy Leida szerintem pont olyan eltökélt és határozott nővé fog válni, mint az anyja, és idővel biztosan rájön, hogy mennyire hasonlítanak egymásra sok dologban. A temetés valami elképesztően hatásos dolognak bizonyult, nekünk nézőknek is, de a lázadás szempontjából is. Ahogy sokkal hamarabb és sokkal több résztvevővel, mint ahogy a Birodalom megengedte, megindult a menet és megszólalt a temetési zene, a feszültség percről percre fokozódott, nekem meg az jutott eszembe, hogy míg a szabadság tapsvihar és ünneplés közepette halt meg (ahogy Padmé mondja Bailnek Sidious beszéde után a szenátusban az Ep3-ban), és születik meg a Birodalom, úgy a lázadás egy szomorú temetői zene kíséretében születik meg. Itt a Ferrixen annak vagyunk tanúi, hogy indul el a lázadás a szélesebb tömegek számára. Itt most Maarva munkájának gyümölcse épp úgy beérik, mint Luthené. Maarva pontosan tudta, milyen hatást fog kiváltani az utolsó üzenete, és amit nem tudott elvégezni életében (mert elaludt, ahogy maga fogalmaz, a könnyebb utat választotta, elhitte, hogy megúszhatják, mert távol vannak a központtól), azt most halálában megteszi. Tudta, hogy megszállták a várost a birodalmiak és elég lesz egy szikra, hogy harc robbanjon kis, és ez a szikra ő akart lenni. Kell ennél szebb örökség? Az már csak mindennek a betetőzése, hogy amiben hitt és bízott, hogy Cassian csatlakozik a harchoz a helyi közösségben és majd azon túl is, ahhoz az üzenete és annak következményei is erősen hozzájárultak. Egyébként bámulatos volt látni, hogy amit az első három részben még csak egy szegény és kemény munkával fenntartott helynek láttunk, a Ferrixet, az mennyire gazdag hagyományokkal rendelkezik, és lakói milyen összetartóak. Persze ennek voltak jelei korábban is, de itt vált nagyon szemléletessé: a temetési szokás, hogy kőbe zárnak minden neves halottat és beépítik egy falba, hogy a temetésen sokaknak volt egyenruhája, a Ferrix lányainak is és Brassonak is, ami megint az összetartozás jele. És ahogy a hajókat őrző ember a csetepaté közepén még a droidot is kimentette (ezzel is tisztelegve a halott előtt, akinek a droid fontos volt, mint egy családtag), az megint ezt hangsúlyozta. Ezek az emberek igazi közösséget alkottak, ami az egyik legértékesebb dolog az életben, hogy mindenki érezhesse, tartozik valahová, ahol számíthat a többiekre jóban-rosszban. És hiába van olyan sok hasonlóság Cassian és Syrill között a lázadó beállítottságukat tekintve, micsoda különbséget jelent a közeg, ahol felnőttek, ahonnan jöttek! Cassian közege ez a közösség, ahonnan mindig elment, kalandozott, meghúzkodta a Birodalom bajszát, de ahová mindig vissza is tért és mindig ott volt, amikor szükség volt rá. Ezt jegyzi meg egy fáradt félmosollyal az elgyötört Bix a hajón felszállás előtt, a teljes bizonyosság ismeretében, hogy Cassian nem hagyja el őket és mindig meg fgoja találni. Ezzel szemben Syrill teljesen gyökértelen, a régi munkahelyéről kirúgták, az anyja elviselhetetlen, és egy ilyen helyen, mint Maarva temetése, ahol Cassianra vadászik a Birodalom, ő csak álruhában és illegálisan lehet jelen, mert nem tartanak a segítségére igényt, ott az egyetlen fénypont Dedra Meero. Syrill mögött nincs közösség, nincs szeretet, csak egy kudarcba jutott élet. Míg Cassian épp megtalálja az életének értelmét, a küldetését a közösség szolgálatára, míg korábban csak elsősorban magára meg a közvetlen szűkebb környezetére gondolt (és az anyja még ebben is támogatta, hiszen azt üzente neki, bármit tesz is, őt szereti a legjobban a világon), addig Syrillnél pont fordítva van: eddig a közösséget szolgálta tudása legjavával, igyekezetével, ami nem sikerült jól, erre kivetették magukból, leszólták, az anyja is kigúnyolta, s ő szép lassan, azzal hogy mindennel szemben azt teszi, amit fontosnak tart, pont belesodródik egy furcsa vonzalomba, ami teljes mértékben személyes, és amint a szeretett nő kerül veszélybe, minden más értelmét veszti, nem fontos sem Cassian, sem a nyomozása. Neki igazi háttere, amibe kapaszkodhatna, így abba kapaszkodik, ami van: egy furcsa érzésbe, amit egy nagyon kemény nő iránt érez, s aki kérdéses, hogy viszonozni tudja-e ezt valamiképpen. Erre is nagyon kíváncsi leszek. S végül Luthen szerepe az egészben: ő, aki annyi mindent feláldozott, erkölcsileg is, a lázadás életre hívása érdekében, most láthatta, és meg is döbbent rajta, mennyire sikeres volt a munkája. Az Aldaani akció eredménye beérett, biztos máshol is, nemcsak a Ferrixen, de ennek most tanúja lehetett, és valahol meg is hatotta. Ahogy a rész végén valahol a város egy magasabb pontján lenézett a városra, az arcán én ezt láttam: beindult a gépezet és ebben az én munkám is benne van, végre látom, hogy megérte a fáradozás, az áldozatom. Aztán ahogy a hajóján előre lép Cassian, már nyilvánvaló, hogy nem fogja megölni, hiszen a srác nyilván nem azért jött, hogy megölesse magát. Be akar állni hozzá, s ez Luthen fáradozásainak legnagyobb jutalma, nem csoda, hogy a végén egy picit el is mosolyodik - ilyet ritkán láttunk tőle őszintén, amióta ismerjük, de ez most egy őszinte pillanat, egy őszinte félmosoly. Nagyon nagy hatással volt rám ez a záróepizód, tökéletes befejezése volt az évadnak, és úgy általában az évadzárók között az egyik legjobb, amit valaha láttam bármely sorozatban.

Tunézia - Ausztrália 1-1 Lengyelország - Szaúd-Arábia 2-1 Franciaország - Dánia 2-1 Argentína - Mexikó 3-1

Nekem ez tetszene. De valahogy nem nézem ki Mothmából, hogy ilyen furfangos megoldást találjon ki. Bár talán a kétségbeesés adhat akár ilyen inspirációt is.

Wales - Irán 2-0 Katar - Szenegál 0-0 Hollandia - Ecuador 3-0 Anglia - USA 2-0

Így van. Ezért volt az is, hogy Maarva sem erőltette, hagyta hogy a fia a saját útját járja a Birodalom kisstílű bosszantásával, és közben maga jöjjön rá, hogy az kevés, többet is tehetne. Minden tiszteletem az ilyen anyáé, mert saját példán tudom, mennyire nehéz kivárni az ilyesmit. Maarva keveset szerepelt, mégis ott a keze nyoma, a nevelése, az egész ferrixi közösség támogató hatása Cassian életén, hogy milyen emberré kezd válni pont a szemünk láttára. Emiatt is olyan szép, hogy ahol ez a sztori elkezdődött, ott ért véget az évad.

Szerencsére. Épp mondtam is itthon, milyen jó, hogy ez nem a Trónok harca. Lehet drámát úgy is hozni, hogy a főszereplők túlélik. Így teljesen igaz, hogy az adott lehetőségek között pozitív tud lenni az évadzáró utáni hangulat.

És ha pont egy év múlva jönne a sorozat, akkor teljes lenne az összhang a mi valós időnkkel.