Pildi

Talán menni fog a beazonosítás... Különben is szeretem a kihívásokat

És lesz előtte valami találka? Vagy majd összefutunk? Ugyan képeket már láttam rólatok (CelEu beszámoló, iwiw), de nem esküszöm meg rá, hogy bárkit is felismerek majd élőben. Lokatellivel ugyan már személyesen is találkoztam, de pocsék az arcmemóriám (mellesleg minden egyéb memóriám is). Vagy legyen nálam valami feltünő, és majd ti ismertek rám 11 előtt pár perccel a mozi előtt? Mondjuk, lesz velem egy vörösesszőke 8 éves kislány, mint különös ismertetőjegy - viszonylag kevés anya-lánya páros jár oda, ahogy én eddig láttam. (Remélem, az a tény, hogy őt is hozom magammal, nem rémíszt el senkit - őt elsősorban a kirakodóvásár érdekli a legjobban, de az eddigi klubnap programokat is mindig érdeklődve végigülte, nincs vele gond.)

Ma megnéztem A herceg menyasszonyát (a múlt héten vettem fel, de csak most volt rá időm), és teljesen jó volt. Jó kis történet, remek humor, váratlan fordulatok - megfelelő arányban. És tényleg stílusban eléggé hasonlít a Csillagporhoz. Tetszett. Nem is értem, hogy nem láttam ezt már előbb.

Gratula, Krande, megjelent az élménybeszámolód a starwars.hu-n is

Én nem érzem azt, hogy Windu önmagával törődött volna abban a szituban. Hogy miért nem kérte Anakin támogatását? Mielőtt a kancellárhoz mentek volna azért, mert érezte, hogy Anakin nem pártatlan Palpatine-nal kapcsolatban, a helyszinen pedig szerintem kérte, hogy segítsen, úgyis mint Kiválasztott, és úgyis, mint az egyetlen, aki ott volt. Arra meg miért is gondolt volna, hogy Jedi-társa szerelmes? Ez igazán nem volt kézenfekvő...

Bár már szépen lezártátok Donát felvetését, azért én így utólag azt hozzátenném, hogy Obi-wan és Anakin azért mentek az Invisible Hand-re, hogy kiszabadítsák a főkancellárt, erre kellett volna Anakinnak is koncentrálnia, és ehhez nem volt szükség Dooku megölésére, épp elég lett volna legyőzni. Ezért mondta Anakin, hogy ez nem a Jedik útja, mert ezt ő is pontosan tudta. Viszont Dooku megölését utólag sem Obi-wan, sem a Tanács nem nehezményezte, talán azt gondolták, hogy a harcban esett el. S a halála látszólag a háború befejezése irányába hatott, tehát kapóra jött - nem tudták, milyen árat fizetnek majd érte: ahogy Dzséjt írta, egy Sith ugyan meghalt, de egy hatalmasabb Sith volt születőben. OFF (De nagyon zárójelben azért megjegyzem, hogy a könyv szerint ébredése után Obi-wan és aztán a mentőcsapat landolása után Mace Windu is megsejtett valamit abból, hogy nem volt teljesen tiszta ügy Dooku halála. Megérezték, hogy Anakin megváltozott.) ON

Én is gyerekkorom óta élek Budapesten, és elvagyok így, de nem is nagyon tudok változtatni rajta. A közlekedés valóban borzalmas - ugyan a metró jó megoldás, de sajnos csak három vonal van belőle, és számos pontja a városnak nem érhető el általa, és ha már buszra kell szállni, akkor óhatatlanul beleütközöl a közúti torlódás jelenségébe tömegközlekedésnél is. Tényleg szörnyű, hogy a város egyik végéből eljutni a másikig órákba telhet, de még külvárosból elérni a belvárost is elég gáz - emiatt lehetőség szerint az ember többek között úgy igyekszik állás találni magának, hogy az BP-n belül a lehető legközelebb legyen a lakhelyéhez, de legalábbis a Duna azonos oldalán. Ehhez jönnek még a ma oly divatos tüntetések, ami miatt lezárnak útvonalakat, vagy a metróépítés (ami egyébként üdvözlendő volna), ami miatt az egész belváros közlekedése beállt. Amúgy ezt leszámítva nem rossz itt élni, költheted a pénzed a rengeteg üzlet egyikében, és tényleg választhatsz sok mozi, szinház és egyéb szórakozási lehetőség közül - már ha van rá pénzed avagy időd, mert ez a két dolog általában fordítottan arányos. Régebben, diákkoromban tanulás mellett dolgoztam itt-ott, hogy legyen pénzem ilyesmire, utazásra, könyvekre, mozira - most anyagilag sokkal jobban futná, de most meg már nincs rá időm. És ez pl. fontos különbség a vidék és főváros viszonylatban: tapasztalatom szerint még a vidéki nagyvárosokban is lényegesen rövidebb a munkaidő hossza, mint ugyanazon cég BP-i központjában, és valahogy sokkal nyugisabbak az emberek, jobban ráérnek mindenre, míg itt mindenki tiszta idegbeteg (elég, ha nem indulsz el azonnal a zöld lámpánál, és már öten dudálnak rád agresszíven). Egyébként én is gondolkodtam már rajta, hogy milyen lenne máshol élni, de a kérdés igazából elméleti maradt, mert egy családot átültetni már nem egyszerű dolog, elég ha arra gondolok, hogy nem egy, hanem két embernek kell megfelelő munkát találnia, és lemondani arról az igen nagy előnyről, hogy szükség esetén két nagymamára is számíthatok, ha a gyerekek betegek, vagy ha csak egyszerűen el akarunk menni kettesben valahová. Ez utóbbi a mindennapok szintjén nagyon jó, de pl. az én gyerekeim nem nyaralhatnak a vidéki nagyinál, tyúkok, kutyák és macskák között, mint még én nyaraltam gyerekkoromban hosszú hetekig jó levegőn - hanem mehetünk drága pénzen nyaralni valahová, ha azt akarom, hogy jó levegőn legyenek. Igazából Budapest nagyon szép város valóban, rengeteg lehetőséggel akár munkát, tanulást, vásárlást vagy szórakozást nézve, de hosszú távon nem egy jól élhető város. Valószínűleg nyugodtabb és elégedettebb életet lehetne élni máshol.

Érdekes, hogy hiába ugyanaz a szerző (James Luceno), a Labyrinth és a Dark Lord egészen más stílusú, az utóbbi sokkal kiforrottabbnak tűnik, mintha arra a szerzőnek több ideje lett volna (ami igaz is ). Darth Vader típródása pedig egészen sajátos hangulatot ad az egésznek - azok a fejezetek, amiben róla, az uralkodóról és kettőjük viszonyáról van szó, szerintem nagyon jól sikerültek. Teljesen az az érzésem, hogy ezekért íródott meg ez a könyv - a többi csak körítés. Egyébként tényleg jó, hogy vannak benne csempészek - nekem a Thrawn-trilógiában is azok voltak - Talon Karrdéval az élen - a történet sója és borsa.

Én is megyek, ha nem jön közbe semmi

Boldog szülinapot Obi1! Donát, neked pedig gratula! Ha az első félév ilyen jól megy, nem lesz ott gond később sem

Látom, Bomarr, veled nem nagyon érdemes vitatkozni Disney téren, mert nagyon érted a témát .

Hát az a helyzet, hogy úgy látszik, kissé elbeszélünk egymás mellett, mert én nem ezekre a klasszikusokra gondoltam, hanem a maiakra, mint pl. A kis hableány és folytatása, az Atlantisz, a Stitch, a Szörny Rt., az Oroszlánkirály folytatásai stb. Én pl. nem tudom megbocsátani, hogy Andersen megható szomorú Kis hableányából mézédes happy-enddel végződő operettmese lett, és még folytatást is csináltak belőle (ugyanígy a Hamupipőkéből is ). Ezekkel a folytatásokkal egyébként is a sírba tudnának kergetni olyan esetben, amikor nem az eredeti szerző szövi tovább a történetet (mi értelme van pl. a Hamupipőkét folytatni, amikor az volt a történet vége, hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak?) Azok a rajzfilmek, amelyek a régi Grimm mesékhez viszonylag hűen készültek, mint pl. az általad is említett Hófehérke, vagy a Csipkerózsika, a Hamupipőke, vagy a Szépség és a Szörnyeteg tényleg nem tartoznak ide, azokkal nincs is bajom, csak sajnos a Disney-névről már nem ezek jutnak az eszembe... Egyébként valószínűleg azért vagyok így ezzel a Disney-dologgal, mert 8-10 éves korom körül (amikor talán a legfogékonyabb voltam rajzfilm témában) itthon még nem mutattak be Disney filmeket, ezért én ekkor a japán rajzfilmekért rajongtam, de nagyon. Az A kishableány, amit a 70-es évek közepén a japánok készítettek teljesen Andersen-hűen, engem megríkatott a moziban - hol vannak ehhez a mai rajzfilmek? Vagy volt a Csizmás Kandúr és aztán a Csizmás Kandúr a világ körül a poénosabb fajtából - ezek voltak az első olyan filmek, amikért őszintén lelkesedni tudtam. (Kár, hogy nem adják ki őket DVD-n, mert nagyon szeretném ezeket megmutatni a gyerekeimnek.) Persze igaz, hogy a Shrek vagy a Jégkorszak ilyen szempontból labdába sem rúghat, de legalább különlegesek, egyedi a humoruk. (Bevallom, a Toy Story-t nem láttam ) Azért van olyan Disney rajzfilm, amit szeretek : a Pocahontast (mert nagyon jó a zenéje, és a történet is szép), az Aladdint (főleg a zene miatt), a Micimackót (úgy, ahogy van), és hát a régiek közül elég sokat (bár nem láttam mindet) - de a Hófehérkét pont nem annyira, mert az a magyar diafilm változatban sokkal jobban tetszik.

No, a szidalmazás talán egy kicsit erős kifejezés arra, amít írtam. Nincs nekem alapjában komoly bajom a Disney-filmekkel, csak összehasonlításképpen mondtam, hogy pl. a Csillagporhoz képest azok nekem kevésbé tetszenek, mert nem tudnak igazából megérinteni belül. Jópofák, viccesek, szépen vannak megrajzolva - ennyi. Igényes külcsíny, de legtöbbször kevésbé igényes belső tartalom, mondanivaló. Persze ez rajzfilm elsődleges célja a szórakoztatás, de talán lehetne bennük több spiritusz. Ellenpéldaként hozom a Shrek I-II-t (a III. rész már itt is elég gyenge volt) és a Jégkorszakot - ezek egyike sem Disney film, és többször megnézésre is nagyon élvezhetőek, mert van bennük valami... A Herceg menyasszonyát pedig még nem láttam, de most megnézem, köszi a tippet

Én is szerettem volna ezt a filmet anno moziban megnézni, de nem jött össze, de alkalomadtán feltétlenül pótlom majd. Szeretem az ilyen, valódi történeteken alapuló filmeket, középiskolás koromban pl. az egyik nagy kedvencem volt Az elnök emberei című film (nem a manapság is futó sorozat, hanem az 1976-os Robert Redforddal és Dustin Hofmannal), ami a Watergate botrányról szólt. Will Smith filmje persze más műfaj, de attól valószínűleg még nagyon jó. Kellenek az olyan filmek is, amiből az ember fia valami példaképet kovácsolhat magának, mert sajnos sokszor a valós környezetünkben hiányoznak az ilyen személyiségek, akik minden helyzetben tudnak küzdeni. Manapság az emberek többsége egy kisebb kudarc után is feladja a harcot a jobb jövőért, vagy akármi másért, ami fontos lenne neki - legalábbis én ezt látom magam körül.

Lehet, hogy én vittem félre a vitát, ami valóban arról szólt, amit Donát írt, de ez nem volt a szándékos, én csak Krande írásához akartam fűzni egy megjegyzést, miszerint Palpatine egyáltalán nem volt kényszerpályán. Igazad van, Ody, teljesen egyértelmű, hogy a tróntermi találkozónak az volt a célja Palpatine szempontjából, hogy Vadert lecserélje Luke-ra. Én csak azt akartam mondani, hogy ha tudta volna, hogy a tét nem csak az, hogy Luke átáll-e avagy meghal, hanem az is, hogy Vader bármi áron szolgálja-e őt továbbra is avagy fellázad, akkor lehet, hogy nem kockáztat, hanem inkább egyből végez Luke-kal. De belátom, ez már elég nyakatekert gondolatmenet.

Ezzel azért vitatkoznék, bár a folytatással messzemenően egyetértek. Palpi megtehette volna, hogy vár még a Luke-Vader konfrontációval, legfelejebb az sürgethette egy picit, hogy ahogy múlik az idő, úgy lesz Luke egyre érettebb és így egyre veszélyesebb. Az azonban fel sem merült benne, hogy aki Anakin fia, az talán Vader fia is, vagyis rivális, és nemcsak az Erőben, hanem Vader szívében is. És a harc végül Vader szívében dőlt el. Erre Palpatine nem számított, mivel eredendő gonoszsága folytán csak az Erő sötét oldalát volt képes érzékelni, nem vette észre, amit Luke igen, hogy Vaderben él még a jóság szikrája. Ha tudta volna, hogy ez a helyzet, talán eszébe sem jut az egész színpadias áttérítősdi, hanem egyszerűen az elején kivágja Luke-ot az ablakon. De neki hatásvadász módon kellett bemutatnia Luke-nak, milyen nagy is az ő hatalma és milyen zseniális elme is ő - hát alaposan túllőtt a célon

Jó ötlet, akkor talán az Across the Stars-t is eljátsza végre valaki élőben .

Ez már a született Jedi jó megérzése. Megelőlegezte apjának a jóságot, és az tényleg megjelent annál, igaz nem a semmiből, hanem valami mélyen izzó parázsból, ami jól el volt temetve húsz évig, de azért ott volt.

Azért azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy az Ep6-os Vader messze nem olyan, mint az Ep3-as Vader. Más helyzet volt szembenézni vele a Mustafaron (ott valószínűleg Luke se ment volna vele többre, mint Obi-wan), és nagyon más a szitu az Endoron ill. a 2. Halálcsillagon. Az Ep3-as Vader az áttérés okozta eufórikus állapotában ész nélkül, őrültként cselekszik Padméval és Obival szemben is, azt hiszi, ővé a világ, senki nem állhat az útjába (ezért is veszíti el a végtagjait) - míg az Ep6-os Vader egy elfáradt valaki, aki be meri vallani a fiának, és ezzel együtt magának is, hogy rosszul választott. Nem azt ordítja Luke felvetésére, hogy "Mit képzelsz, te kölyök, majd lemondok miattad a Sötét Oldal hatalmáról?!", hanem csendesen azt mondja, hogy "Nekem már késő, fiam..." Csaknem sajnálatra méltó, ahogy ezt mondja. Ebben szerintem benne van az üzenet Luke számára, hogy van remény, mégha Vader nem is ereszti szabadon, hanem elviszi az uralkodóhoz, de úgy tűnik, félig-meddig kényszerből ("Nem ismered a Sötét Oldal hatalmát, engedelmeskednem kell a mesteremnek."). Igaz, mindez egyértelműen Luke hatása az apjára, akinek szintén nincsenek közös boldog emlékei a fiával, és a dolog mégis működik... Vader ugyanúgy képtelen lett volna megölni Luke-ot (a Bespinen sem tette meg), mint fordítva, ezt talán érezhették Yodáék, ha nem is volt tudatos.

Krande, fantasztikus lett ez a beszámoló! Hogy én ilyen plakátokat miért nem veszek észre?! Minden bizonnyal (legalábbis az SW részét tekintve) sokkal jobban megérte volna minden szempontból erre a hangversenyre jegyet váltani, mint az augusztusi John Williams tiszteletére rendezett koncertre. Remélem lesz CD, nem fogom kihagyni!

Valóban, talán a megölés szó szerint nem is hangzott el. Akkor viszont nem lehet, hogy a "Meg kell ütköznöd Vaderrel" kijelentéssel Yoda abban bízott, ami végül is történt, hogy Vader nem lesz képes feláldozni a fiát, és mellé áll? Ilyen helyzetre nem volt történelmi példa, hiszen Vader unikum volt abból a szempontból akár a Jediket, akár a Sith-eket nézzük, hogy volt leszármazottja. Nem tudom, mit gondolhatott Yoda a családi kötelék erejéről, hiszen erről neki sem volt tapasztalata, de talán megérezte, hogy ez az igazi esély.

A kis emberek és a kis droidok szintjére , mert a film végül is úgy indul, hogy keveredik ki a bajból két teljesen jelentéktelennek látszó droid és landol egy teljesen jelentéktelennek látszó bolygón, ahol elkeverednek egy szintén teljesen jelentéktelennek tűnő farmercsaládhoz. És persze ma már tudjuk, hogy ebből az előbbi három megállapításból egyik sem igaz (és nem csak azért, mert R2-nál vannak a tervek) Egyébként nekem is pontosan ez adja az Ep4 báját még a régi élmények mellett

Nekem leginkább egy Aranyhaj című mesefilm ugrott be, ami az állatok beszédét megértő királyról, annak inasáról, és egy aranyhajú királylányról szólt, de ez biztosan olyan régi, hogy rajtam kívül senki nem emlékezhet rá. Pedig tuti jó mesefilm volt, még most is emlékszem szinte az egészre

Hát ezt én sem értettem soha. Ha Vader meghal, attól még lesz Sith és lesz Birodalom. Nem Vadert kellett megölni, hanem az uralkodót, és arra valóban nem lehetett ép ésszel gondolni, hogy Luke-nak egyedül ez sikerülhet. Valójában miben bíztak Yodáék? Ody, erre van valami elképzelésed?

Ez a szempont időnként nekem is eszembe jut, de gyorsan túllépek rajta, mert nem akarom elrontani a játék (jelen helyzetben a közös gondolkodás) örömét