A gikszer az volt, hogy mindig olyan csajok közelednek, akik nem tetszenek. Én meg mindig foglalt csajokra startolok rá. Nekem ez a heppem, hogy a jó csajok jönnek be. De voltak jó csajok... Ez egy 600 fős partysítábor volt az osztrák-olasz határnál Karintián, és én úgy mentem oda, hogy az eddigi hósport karrierem kimerült az általános iskolai hógolyózásban. Na szóval én egyből snowboardozni kezdtem, és "professzionálisra" fejlesztettem tudásomat az 5 nap alatt. Fúhuhúú, mennyi csajt átkarolva elkaszáltam. Voltak a pályákon ilyen kis kunyhók, ott Hüttéknek nevezik az ilyeneket, itthon meg Kocsmáknak... Borzasztó drágák voltak, például egy pohár tea 2-2,5 euró körül mozgott, és akkor az egytál ételekről nem is beszélek. Láttam helikopteres mentést is a hegyen, nem közölünk való volt az illető. Volt egyik este pókerparty is, na arra neveztem, mert vagy 4 hete elkezdtem komolyabban baráti társasággal pókerezni, és a buli kedvéért nem hagyhattam ki. Az 1-2 party nem nekem valóak voltak, ez a dücdüc gépnyikorgásos partymuzsikát nem az én gyomromnak találták ki. Helyette az apartmanokban elhülyültünk sörözés közben, maradtak ott jópáran(a többség:) ).
A buszút borzasztó fáradalmas volt, meg éjfélkor érkeztünk a Felvonulási térre, és mi még onnan utaztunk haza Debrecenbe...