Return of the Jedi
Chapter 27: Brother and Sister
Time: 01:18:15-01:22:29
Tartalom
Most pedig követjük Luke-ot és Leiát. A hercegnő egy hídszerűségen közelíti meg Luke-ot, aki a fákon túli sötétség felé fordul figyelmével. A nővére megszólítására fordul ismét befelé.
-Luke, mi baj? – érdeklődik a hercegnő.
-Leia, emlékszel anyádra? Az édesanyádra? – kérdez rá Luke a hercegnő valódi édesanyjára.
-Csak halványan. Meghalt, kiskoromban. – Leia hangja érzelemmel teli, ahogy feleleveníti az édesanyjáról való emlékeit.
-Mire emlékszel?
-Képekre. Érzésekre.
-Mondd el.
-Nagyon szép volt. Kedves, de szomorú. Miért kérdezed? – merül fel a kérdés a hercegnőben, aki eddig szomorúan válaszolgatott Luke kérdéseire.
-Én nem emlékszem anyámra. Nem ismertem. – Luke bánata az arcára van írva, ahogyan ezeket a szavakat kimondja. Testvére, bár nem érti, de érzékeli a szomorúságot szavai mögött:
-Mondd el: mi bánt?
-Vader itt van. Ezen a holdon.
-Honnan tudod? – kérdezi őt tovább Leia. A hercegnő érzi Luke lelki vívódását, tovább tereli a beszélgetést, hogy megtudja, mi áll a „barátja” nyugtalansága mögött.
-Érzem a jelenlétét. Értem jött. Érzi, hogy itt vagyok. Ezért kell elmennem. Ha itt maradnék, veszélyeztetném a küldetésünket. Szembe kell néznem vele.
-Miért?
-Ő az apám.
-Az apád?! – Leia zavart és egy kicsit döbbent is lesz erre a kijelentésre.
-Ez nem minden. Nem lesz könnyű, de tudnod kell. Ha nem jövök vissza, te maradsz a lázadók utolsó reménye. – ezen a ponton már tudhatjuk, Luke döntött arról, merre indul tovább, ezért is volt szükséges beszélnie a nővérével.
-Ne mondj ilyet! Benned olyan erő van, amilyet nem is értek.
-Tévedsz. Benned is megvan. Idővel te is megtanulsz élni vele. Az Erő átjárja a családunkat. Megvan apámban. Bennem. És… a testvéremben. – Luke olyan pillantással néz Leiára, amiről a testvére előbb felismeri, kiről beszél Luke, mielőtt egyáltalán a fiú kimondaná a nevét. - Igen. Te vagy az, Leia.
-Tudom. Valahogy… mindig is tudtam. – a szavak lassan jönnek, de ott van mögöttük a bizonyosság.
-Akkor tudod, miért kell szembenéznem vele.
-Nem! Menekülj, menekülj messze! Ha érzi, hogy itt vagy, menj innen! Bár veled mehetnék!
-Nem. Te mindig erős voltál.
-Miért kell szembenézned vele? – kérdezi aggódó hangon a hercegnő.
-Mert van még benne jó. Érzem. Nem ad át az Uralkodónak. Visszatéríthetem a jó oldalra. Meg kell próbálnom.
Luke átadva minden fontos információt- és egyben az örökségüket- Leiának, egy arccsókkal búcsúzik el nővérétől, aki bánatosan néz a távolodó ikerbátyja után.
A hercegnő nem marad sokáig magára gondolataival, Han jön ki utána.
-Mi van? – kérdezi Leiától Han.
-Semmi. Csak szeretnék egyedül maradni. – Lea egy pillanatra ránéz az excsempészre, de aztán ismét elfordul, hogy a sötétséget pásztázva a bánatába merüljön. De Hant nem lehet ilyen egyszerűen lerázni.
-Semmi? Mi történt? – Han valóban aggódik a hercegnőért, tovább kérdezgeti őt.
-Nem mondhatom el. – Leia szavai nehezen jönnek az ajkára, hiszen ő maga is még csak most birkózik meg mindazzal, amit megtudott.
-De Luke-nak elmondhattad? – Han nagyon nem érti kedvese viselkedését, hirtelen ott is akarja hagyni, de aztán nem lesz rá képes. Néhány lépés után megfordul, és visszamegy Leiához, elnézést kérve tőle.
-Ne haragudj!
-Ölelj át! – Han pedig átöleli.
Fejezet vége
------------------------------------------------------------------------------------------------
Ha már szóba került a másik filmnél a jelenet…
Ez egy csodálatos fejezet.
Leia megérzései is jók, mert helyesen érzi, hogy Luke-ot valami nyomasztja, ezért azonnal a baj forrására kérdez rá. Luke-ban pedig egyértelműen a család motoszkál. Eddig az volt fontos, hogy Vader az apja, de most már, hogy az apai ág 1000%-ig biztossá vált, előtérbe került az is, hogy milyen lehetett az anyjuk. Azt hiszem, az ewok falunál jobb helyszínt nem sokat lehetett volna arra találni, ahol az édesanyjukat idézhetik meg. Még ha ezek csak képek és érzések szintjén működik is. Gyönyörű, békés, erdős és természetes.
Tudom, hogy sokszor szóba került az elmúlt évtizedekben a kérdés, vajon Leia kire emlékszik anyjaként, de azt hiszem, az a legjobb válasz, hogy az igazi édesanyjára, az Erőn keresztül. Többször beszéltünk már erről, és régebben nem ezt gondoltam, de ez a válasz tűnik a leghelyesebb és egyben legszebb gondolatnak. Lucas fantasztikusan oldotta meg, mert igazából az anya személyének egy trilógia majdnem végén nem sok jelentősége van azon kívül, hogy létezett, és még közelebb hozza egymáshoz a testvéreket. Persze az már csak később derült ki, hogy mivel nem volt semmi konkrétum róla, nem kellett semmihez igazodni a személyét illetően az első három rész tekintetében, legfeljebb annyihoz, hogy kedves volt.
Úgy tűnik, Leiában nagyobb érzelmi hatást keltett az, hogy Luke a testvére - még ha valahogyan ezt tudta is, de kimondva mindig más, mert amint kimondod, igaz lesz -, mint felfogni, hogy ezzel együtt Vader az apja. Igazából a jelenet számomra nem mondja meg, hogy Leia mit gondol Vaderről, mint apáról. Leia végig Luke-ra, és a fiú apjához való viszonyára koncentrál, egyetlen szóval sem utal arra, hogy bármiféle jelentőség lenne annak, hogy ő meg a lánya. A bár veled mehetnék mondat pedig csupán a nővér támogatása a bátyja felé. Nem mellékesen, ha nagyon akarna, Luke-kal mehetne, mert a kommandó nélküle is el tudná látni a feladatát. Persze ahhoz itt kéne hagynia Hant is, bár kétlem, hogy ezt Leia komolyabban átgondolta.
A két testvér egészen másképpen áll ahhoz, hogy van egy elég zűrös vér szerinti apjuk, ezt pedig magyarázhatják azok a körülmények, ahogyan felnőttek. Luke apa nélkül nőtt fel, akinek volt egy – nagybátyja által kreált – hamis képe az apjáról, de egyértelműen rendkívül fontos volt számára. Ellenben Leia apával nőtt fel, még ha nem is a vér szerintivel. Neki valószínűleg mindig Bail Organa marad az apa. Azt hiszem, Leiának nem fontos, hogy ő vér szerint Vader lánya, ellenben Luke-ot fenntartás nélkül elfogadja testvérnek.
Némileg off leszek, de ezzel együtt a saját Jedi-öröksége sem lehetet számára olyan fontos, mivel később végül nem ezt az utat választotta, hanem maradt a politikusi pályán. Persze a fiát Jedinek adta, mert elviekben így maradhatott volna fenn a következő Skywalker-generációban is az örökségük. Mert ha már Luke fontos volt neki, akkor Luke „karriere” is az volt. Csak nem önmagának.
És Han egyik legcsodálatosabb jelenetét láthatjuk itt: végül azt teszi, amit egy igazi szerető társ tesz, feltétel nélküli odaadásáról és támogatásáról tesz tanúbizonyságot azzal, hogy csak átöleli Leiát, és nem faggatja tovább.
Érdekes ez a sötétbe merengő állapot, amit láthattunk Luke-tól majd Leiától is (majd Vadertől, de ez később jön). Látszólag kifelé tekintés, de valójában mélyen befelé fordulást jelent, és fizikailag elvonatkoztatás a környezettől.
