H azt akarjuk megnézni, hogy miért tört ki az első világháború, akkor vissza kell néznünk a 19. századra. A régi 19. századi gondolkodásmódhoz hozzátartozott, hogy az államok közötti konfliktusokat háborúval rendezik el. Ez akkoriban bevett módszer volt, éppúgy, mint ma a diplomácia. Ez a gondolkodásmód átgyűrűzött a 20. század elejére. Mindegyik hatalom akart valamit, kialakultak a szövetségi rendszerek és elég volt egy kisebb konfliktus, hogy lángra lobbanjon az egész. Amire nem számítottak, hogy már megváltoztak a dolgok, a háború elhúzódott. A Párizs környéki békékben sok mindenben érvényesült a régi 19. századi elv: a győztesé minden, a vesztest megszívatjuk. Ahhoz, hogy kitört a második világháború, több dolog is hozzájárult. Az egyik az, hogy a veszteseket túlságosan megszorongatták. Sok történész úgy véli, hogy, ha kevésbé szigorú feltételek mellett kötik meg a békét, vagy például engedélyezik Ausztria és Németország egyesülését, akkor talán nem kerül sor bosszúra. A másik dolog, ami hozzájárult a második világháborúhoz az a bosszúvágy, ami megint csak a 19. században gyökerezik, a vesztes nem nyugszik bele, hogy legyőzték és ezért visszavágóra készülődik. A bosszúvágy mellé még hozzá kell tenni az őrült szélsőjobbos ideológia is elterjedt, ami nagy hajtóerőt adott a bosszúnak.
A 20. század háborúi sok kárt okoztak az emberiségnek. Intő példája annak, hogy miért nincs szükség újabb háborúra. Mindkét háború esetében volt fejlődés, de ez azzal is járt, hogy a haditechnika is őrült tempóban fejlődött, és ma már olyan fegyverek vannak, melyeket ha bevetnének egy esetleges újabb háborúban, az katasztrófával járna. Egy újabb háborúban nem lennének győztesek és vesztesek, sőt talán az emberiség nagy része is kipusztulna, de az is lehet, hogy az egész fajunk kihalna.
Nem értem, hogy egyesek ma miért akarnak újra háborút. Ki kéne küldeni őket a világ olyan pontjára, ahol éppen aktívan harcolnak, rögtön megváltozna a véleményük.