Darth Revan9

@Bomarr , @Dei, @Sinistra @RockySkywalker @Donát @tomcsi80 , bocsánat az elmúlt hetekben elvesztem egy kissé. Utólag is boldog szülinapot kívánok.

Én pont fordítva vagyok így vele. Eredeti hangokkal rühellem a filmeket, sorozatokat.

Tessa Gratton és Justina Ireland: A megtévesztés útja A Köztársaság Fénykora második fázisa 150 évet repít minket vissza az időben A Jedik fénye eseményei elé. Tehát 382 évvel járunk a yavini csata előtt. A Köztársaság szépen virágzásnak indult és a galaktikus kormányzat elérkezettnek látja az időt, hogy a Magvilágok, Belső Gyűrű és a Középső Gyűrű világai után a Külső Gyűrű bolygóit is integrálja. Előbb azonban fel kell fedezni az űr ezen részét. Útkereső Jedik rajzanak ki a galaxis ezen régióiba. A Külső Gyűrű népei idegenkednek a Köztársáságtól és a Jediktől, sokkal jobban, mint az előzmény-trilógia idejében. A történet középpontjában a Dalna bolygó áll, ahol a Nyitott Kéz Útja nevű szekta állította fel a székhelyét. Hitvallásuk szerint az Erőnek szabadnak kell lennie, senki sem használhatja őket. Ha Jedik, vagy más Erő-használók használják az Erőt, akkor a hitük szerint a galaxisban máshol egyfajta vákuum keletkezik, s aki valóban rászorul az Erő segítségére, nem kap belőle. A kultusz vezetője a titokzatos Anya, vagyis Elecia, aki annak idején a Magvilágokból érkezett látomásait követve. Új kultuszt alapított és híveket gyűjtött. A két unokanővér, az evereni Yana és Marda Ro is idekeverednek, majd az Út tagjai lesznek. Az Anya olyan ereklyéket gyűjt, amelyek kapcsolatban állnak az Erővel. Ezzel felhívja magára a Jedik figyelmét. Itt kezdődik a történet. Kevmo Zink és a mestere, Zallah Macri érkeznek a Dalnára, hogy az eltűnt Évszakok jogara után nyomozzanak. Kevmo és Marda között hamar szoros kötelék alakul ki. A szerelmi kapcsolatuk éppenhogy elkezdődött, de sajnos nem ért túl jó véget. Érdekesek voltak a beszélgetéseik az Erő filozófiáját illetően. Zallah és Kevmo leleplezik az Anyát, de ez lesz a vesztük. Egy tojásból kikel az első Robmoló, aki őrületbe kergeti, majd kővé változtatja őket. Ezek nagyon drámai és szépen leírt jelenetek lettek. Kifejezetten szívszorítóak. Yana időközben Kort, a szerelmét veszíti el egy küldetés során. Már épp visszatérne, hogy bosszút álljon, de a Rombolóval kapcsolatos események hatására inkább az Anya oldalára áll. Marda már el akart volna menni és új életet kezdeni. A Kevmóval történtek szembefordították Eleciával. De még nem jött el a leszámolás ideje. Yana és a Hírnök is Elecia elpusztítására törnek, és kulcsszerepet szánnak Mardának. A Nihil kezdeti gyökereit látjuk. Érdekes és izgalmas volt látni a kezdeteket. Ahogy indult az egész és mik voltak a gyökerek. A fantatizmus, a Jedik megállításának és elpusztításának vágya. Amely végül a Rombolókban öltött testet. Lassan bontakozik ki a cselekmény és szépen építi az eseményeket. A végén nagyon beindul és az ember kapkodja a fejét. Nagyon jó prológus volt ez a regény. Mély és karakterközpontú. Marda sorsa lehetett volna jobb és szebb is. Meglett volna a lehetősége, hogy elhagyja ezt az utat. Párhuzamot tudok vonni közte és Anakin között is. Hasonló veszteségek terhelik a lányt egy bizonyos út felé. A Köztársaság Fénykora előzményregénye bebizonyítja, hogy a Star Wars új és ismeretlen korszakaiban is lehet izgalmas karaktereket és érzelmekkel teli drámát írni az olvasóknak. Tessa Gratton és Justine Ireland nagyon jó párost alkottak. A megtévesztés útja egy rendkívüli történetet indított útjára.

Kevin Eastman: Tini nindzsa teknőcök: A múlt árnyai Szépen felpörgött az IDW Teknőcök sorozata. A 9-12. számok története, A múlt árnyai egy komoly fordulópont a sorozatban. Végig pörögnek az események, nehéz letenni. Számtalan fontos találkozás és felismerés történik. Jól zárult ez a történetszál és szépen szintet lépett a sorozat. Kellően epikus és drámai. Illetve a család központi szerepe erősen megmutatkozik.

Nemrég olvastam. "Megdöbbentő hír a Marvel képregények kapcsán: Dan Slott könyörög a vásárlóknak… elmondta (link), hogy a cég új üzleti modellje az, hogy minden új sorozatot 5 füzet alatt bírálnak el, és amit nem vesznek folyamatosan, azt kaszálják. Azok, akik kötetre várnak, sosem kapják meg. Azok, akik digitális előfizetéssel olvassák, nem számítanak vásárlónak. Hiába lenne nagyszerű egy-egy történet, az üzletpolitika gáncsot vet a kibontakozásának. Még az eddigi legsikeresebb képregénysorozatot, a Pókembert is nehéz helyzetbe juttatta ez a hozzáállás. Ennek tükrében megszaporodnak a címek és az újraszámozások." "Mások is megerősítették: max 10 rész jelenik meg, aztán újraindítják az adott sorozatot új alkotókkal. Ezek tehát nem a hagyományos értelemben vett limitált vagy minisorozatok, hanem tényleges képregényfolyamok (run), csak legfeljebb 10 részre korlátozva. Nő a sokszínűség, de az élmény élettartalma csökken. Ez alapján vagy nem lesznek már omnibus kiadások, vagy akár 5 folyamot is egybegyűjthetnek különféle alkotóktól." Most már érhető, hogy miért nincsenek, és valószínűleg egy darabig nem is lesznek ongoingok a Marvelnél Star Wars-ból sem.

Brandon Sanderson Skyward című sci-fi könyvsorozatából is sorozat készül. https://deadline.com/2026/05/skyward-tv-series-tomorrow-studios-brandon-sanderson-1236916283/

Akkor még a Kolibrinél vannak az ilyen képeskönyvek, enciklopédiás kiadványok.

Nagyon epikus és drámai lett a végkifejlet. Daki mester halála szívszorító volt. Bár számítottam, hogy ez fog történni. Vader talán itt volt a legkíméletlenebb, legalábbis így éreztem. Remélem, Brander nem halt meg. Egy pillanatra azt hittem, Two Boots-nak is annyi. Dryden Vos behozatal jó volt összekötő kapocsként. Maul nagyon ügyesen kihasználta Devon fájdalmát. Szépen visszatartotta a lányt. Akkor hangzottak el Maul legerősebb szavai. Majd kiképzi és akkor bosszút állnak. Devon pedig belement.

Furcsa volt ennek a szövetségnek a kezdete. De valahogy biztos voltam benne, hogy meg fogják kötni. Nagyon drámai és akciódús rész volt. Tele szomorú pillanatokkal. És a vége... Számítottam rá.

Ha ilyen lesz a Viharfény sorozat, akkor annak örülni fogok.

Jó, csak a cím fura. Hiszen a IX. részben bukik csak el Kylo Renként.

Szerintem a legfontosabbak: felnőtt regények, YA regények és a Marvel felnőtt képregények. A többi kihagyható. Én a Fenyegető sötétséggel folytatnám, ha van rá lehetőség.

Ilyen érzés befejezni az első Ködszerzet trilógiát.

Igen, nyilvánvaló, hogy az űrkutatás hasznos technológiailag. Hozzájárult a technológiai áttöréshez. De az továbbra is kérdéses, hogy hogyan és milyen formában működhet tovább, illetve fenntartható-e hosszú távon az apadó erőforrások és a túlfogyasztás világában. Nem arról van szó, hogy a NASA költségvetése romba dönti a világgazdaságot. Hanem arról, hogy egy véges erőforrásokra épülő, növekedéskényszeres civilizációban hogyan tarthatók fenn hosszú távon az extrém erőforrás-igényes projektek. Igen, az a múltban számtalan innováció megoldotta a problémákat. A 21. század legnagyobb kérdése: a fizikai, ökológiai, energetikai korlátok innovációval megoldódnak-e?

Shiwo, a holtak ura. Ezt a küldetést nem volt könnyű teljesíteni. Itt tényleg éreztem a kihívást. A történetben a karakterünk apánk régi hibáját igyekszik helyrehozni és ezáltal megmenteni a világot. Rengeteg helyre el lehet jutni, nagyon változatosak a helyszínek. A város, Qanor különösen tetszett, illetve Xelec erdeje is. A kripta labirintusa is hangulatos, de meg kell jegyeznem, hogy több ponton is rendkívül nehéz teljesíteni. Négy dologra is szüksége van és azok nagyon alaposan el vannak rejtve. Egy kissé bosszantó volt néha. De ezt az apróságot leszámítva remek kaland volt.

Milyen szép az új fórumlogó.

Ami számomra problémás a Mars utazásban, és amúgy az űrutazásban: az egyre apadó erőforrások miatt egy problémásabb, költségesebb lehet. És ott van még az a probléma is, hogy itt a Földön a folyamatos gazdasági növekedést mindenáron fenn akarja tartani az emberiség. Ez a kettő együtt nem tudom, hogyan fog megférni egymás mellett. Teljesen más ma a Föld állapota mind a Holdraszállás idejében volt.

Szállítási díj nélkül így tényleg olcsó.

Brandon Sanderson: Békéltető A Nalthis-rendszerben játszódó Kozmerum regény megint csak egy különleges és érdekes világban játszódik. Ez egy kellemes világ, de nem mentes a feszültségektől. A történet maga is rendkívül különleges volt. A Sandersontól megszokott lassú és szerteágazó építkezés szintén tetten érhető. Egy apró negatívumot máris kiemelek: itt egy kicsit későn állt össze a történet számomra. Tényleg csak a regény legévégére, nagyjából az utolsó száz oldalra. Amint viszont szerettem, az továbbra is átitatta a regény lapjait. Sok-sok misztikum, rejtély és titok. A mágia rendszer nagyon egyedi. A lélegzetek, illetve a színek segítségével lehet különféle dolgokat varázsolni, parancsszavak segítségével élettelen tárgyakat életre kelteni. Meg még sok egyebet is tenni. A regény végére érve megint csak az derül ki, hogy ennek a mágiarendszernek csupán egy szeletét láttuk, nem a teljes egészet. A másik érdekessége ennek a világnak az Hallandren és a Visszatérők. A hallandreni istenek bár nagyhatalmúnak tűnnek, mégis a papok irányítják őket. Feladatuk, hogy a nép kérelmét meghallgassák, és amikor eljön az idő odaadják a lélegzetüket. Hallandren birodalmába, T’telir városába elküldik Siri hercegnőt, hogy menjen hozzá Susebronhoz, az istenkirályhoz, ezzel is biztosítsa a békét Idris és Hallandren között. Siri nővére nem nyugszik bele húga elvesztésébe és utánamegy, hogy kiszabadítsa. Ebben a történetben semmi nem az volt, aminek látszott, és emellett a szereplők is folyamatos változáson mentek keresztül. Siri, Susebron, Vivenna, Vasher, és Fénydal sokat fejlődtek. Vivennánál és Fénydalnál a legfeltűnőbb ez a változás. Fénydalhoz köthető az egyik legmeghatóbb cselekedet a könyv végére. No, és persze nem kevés váratlan fordulat lepett meg a regény végkifejletében. Tényleg kapkodtam a fejemet. Sokszor nem hittem el, ami történik. Sokáig úgy tűnt, ennek nem lehet jó vége, de hát a végén mégis eljött az új hajnal. Kifejezetten szép és megnyugtató végkifejletet olvashattam. A Békéltető egyfajta lelki utazás. A hibák feldolgozása és elfogadása, a túllépés a nehézségeken. Új célok megtalálása és kitűzése. Az ellentétek leküzdése. Egy komoly drámai történet, ami a fejlődésről és az elfogadásról szól. Ez a mondanivaló határozza meg az egész regényt és igyekszik a remény sugarát közvetíteni az olvasó felé

Greg Pak: Darth Vader: Az udvarhölgyek visszatérnek Hosszú utat járt be a visszatérő udvarhölgyek története Pak Vader sorozatában. Az alapötlet jó volt, de sajnos túlságosan elnyújtott. Éppen ezért ezt a képregényt is kicsit vegyes érzéssel olvastam. Érződik, hogy kezd magára találni a széria. Sabé végül is azért tart ki Vader mellett, mert úgy véli, ezzel Padmé akaratát szolgálja. Padmé utolsó szavai csengenek az elméjében. Van még benne jóság. És úgy dönt, hogy Vader mellett marad, hogy kihozza belőle Anakint. Legalábbis nekem ez jött le. Wat Tambor leszármazottja, Jul Tambor a fő gonosztevő. Gyakorlatilag a Techno Unió felélesztésén fáradozik. Viszont inkább uralkodni akar a népén. Egyfajta összetett gonosztevőt kapunk. Mintha a saját szemszögéből jót akarna, de a családjára jellemző gőg és önzőség jellemzi. Nagyon ötletes volt a fordulat, ahogy Sabé leszereli. Az udvarhölgyek vissza akarják kapni Sabét, és ezért szinte mindenre hajlandóak. Sabé viszont nem akarja, hogy a barátai is elvesszenek vele együtt a sötétségben, ezért önként megy vissza Vaderhez és hagyja, hogy nővérei elmeneküljenek. Jó volt, szerencsére kevésbé kaotikus és jobban követhető, mint a Vörös Hajnalos történetszál. Pár helyen azért még jelen van az árulások túlzó összetettsége.

J. M. DeMatteis: Batman: Józan ésszel DeMatteis munkásságával először még gyerekként találkoztam, az egyik Pókember képregényben, ahol a második Zöld Manó volt a főgonosz. Már akkor is feltűnt, hogy a pszichés problémákat, lelki gondokat milyen részletesen és erősen ábrázolja. Ugyanez volt a helyzet a Józan ésszel című Batman történetben, mely a Legends of the Dark Knight cím alatt jelent meg négy füzetben. A sztori érdekes koncepciót tár az olvasók elé. Mi lenne, ha Joker biztos lenne abban, hogy megölte Batmant? Mit tenne akkor? Igazából a történetben egy olyan szituáció alakul ki, amely során Joker és Bruce is esélyt kapnak, hogy átértékeljék az életüket és újrakezdjenek mindent. DeMatteis megadja a lehetőséget mindkét karakternek, hogy kiszakadjanak az őrület köréből. Az olvasók jól ismerik Joker és Batman figuráját. Mindketten egy őrült párharcban vannak, egy pusztító, kavargó káoszkörben, amely során igyekeznek a másik fölé kerülni. Batman is megszállott, lelkileg beteg karakter, aki a Jokerben testet öltött pusztítást és öldöklést kívánja megállítani. Jokerben ott van a kavargó káosz, és ő pedig a rend őrét, a Sötét Lovagot akarja legyőzni. És mi történik akkor, amikor az egyik őrült úgy érzi elérte az élete célját? Az elméjében megszólal egy józan szikra. Megpróbál új élete kezdeni. Átlagéletet élni. Joker kijózanodik és az átlagemberek életét éli Joseph Kerrként. Rebecca Brown személyében meg is találja élete szerelmét. Rebecca egy kedves, melegszívű nő. A szeretete gyógyírként hat Joseph lelki sebeire. Már-már úgy tűnik el tudja engedni a régi életét és egészséges maradhat. De a lelkében megbúvó rögeszme újra lángra kap, amikor hírét veszi Batman visszatértének. Bruce a történet elején súlyos sérüléseket szenved. Egy kedves doktornő, Lynn Eagles veszi kezelésbe. A rehabilitáció során közel kerülnek egymáshoz. Bruce-nak is megadatik az esély hogy mindent újrakezdjen Lynn oldalán, és hátrahagyja Batmant és Gothamet. De végül benne is győz a lelkében megbúvó Sötét Lovag. Visszatér, hogy leszámoljon a téboly bohócával. Természetesen nem meglepő, hogy Batman legyőzi Jokert és rács mögé juttatja. Minden visszakerül a régi kerékvágásba. A képregény vége mégis nagyon megrendítő. Szegény Rebecca sajnálja eltűnt szerelmét. Joseph oldalán végre megtalálta az igazit, aki mellett boldog lehet és a boldogsága eltűnt örökre. Azok a könnyek, az a szomorú tekintet… Mélyen átérzem a fájdalmát. Lynn-nel viszont jobb dolgok történnek. Egy csokor rózsa formájában kap egy kis boldogságot és hálát. Batman visszagondol azokra az időkre, amiket Lynn mellett töltött. Akkor majdnem visszatért egy békés, egészséges élethez. A jövőben ez már csupán egy kedves emlék lesz neki, amiből erőt meríthet a nehéz pillanatokban. Ez egy olyan történet volt, amiben a gyógyulás lehetősége adott, de a karakterek képtelenek élni vele. Biztosan lehetett tudni a végkifejletet, de nem is ez volt a lényeg. Hanem a lélek utazása és az önmagunkkal való szembenézés.