Darth Revan9

Nagyon elszomorított, hogy az általam legjobban várt Dawn of the Jedi film parkolópályára került és egy lapon volt említve a Hunt for Ben Solo-val. Kezdek aggódni, hogy igazam lesz: Az Akolitus bukása után a Disney nem hajlandó a közelvjövőben a Jedik hajnalával és a Régi Köztársasággal filmekben foglalkozni.

Már megint klasszikus trilógiás sztori. Úgy érzem a Marvel nem csak azért ad ki elsősorban ebben az érában sztorikat, mert kevesebb a mozgásterük, hanem azért is, mert ezt szeretik a legjobban.

Úgy érzem, itt kicsit elbeszélünk egymás mellett. Nem beszéltem duplázásról vagy volumenrobbanásról. Nem azt állítottam, hogy évente 20+ Legendák-regény jelenjen meg, vagy hogy minden hónapban új Legends-képregénysorozat induljon. Amit felvetettem, az évi 2–3 Legendák-regény, esetleg 2–3 Legendák-képregényes minisorozat lehetősége. Ez kis példányszámú, célzott közönségnek szóló portfólió lenne, nem tömegtermelés. Ebben az értelemben a „duplázás” és a „kamionos” hasonlat szerintem túlzó. Fontos különbség, hogy ezek nem új Star Wars-filmek vagy animációs sorozatok lennének, amelyek valóban nagyságrendekkel nagyobb költségvetést igényelnek. A regények és képregények költségszintje jóval alacsonyabb, ráadásul egy nagy amerikai piacra, nemzetközi szinten pedig elsősorban a Legendák iránt elkötelezett olvasókra lehetne velük célozni. A kontinuitás kérdésében éppen ez a Legendák brand lényege: elkülönített idővonal, saját belső koherenciával. Ennek kezelése nem új probléma, korábban is működött. Az, hogy „az idő eljárt felettük”, inkább értékítéletnek érződik. A Star Wars regény- és képregényolvasó közönség nem egységes: vannak, akik a kánont részesítik előnyben, vannak vegyesen válogatók, és vannak, akik számára a Legendák jelenti a fontosabb vonalat. Ez utóbbi két csoport számára a Legends-idővonal ma is releváns. Ők soha nem ismerik el "az idő eljárt felettük" érvet. Az „olvasás visszaszorulása” mint érv szintén általánosabb kérdés. Ha ezt elfogadjuk, az a kánonregényekre és -képregényekre is ugyanúgy igaz, nem kizárólag a Legendákra. Ebben az esetben a vita már nem a Legendákról szólna, hanem általában a nyomtatott Star Wars-tartalmak jövőjéről. Tehát, akkor ilyen erővel lehet mondani: nyomtatott kánon tartalmakra sincs szükség, elég a mozgókép. A minőség megítélése pedig eleve szubjektív. Vannak, akik a kánonban találtak sok erős történetet, és vannak, akik számára a Star Wars kreatívabb, karakterközpontúbb arca inkább a Legendákban volt jelen. Ez önmagában egyik oldalon sem probléma, amíg nem fordul át kölcsönös leértékelésbe. Mind a kánon-, mind a Legendák-vonalon születtek jó és kevésbé sikerült történetek. A vegyesen válogató olvasók mindkét oldalon találtak számukra fontos műveket. Éppen ezért gondolom úgy, hogy egy visszafogott, évi néhány új Legends-megjelenés nem a kánon ellenében, hanem mellette, egy létező olvasói igény kiszolgálására létezhetne.

A Star Wars-regényeket és képregényeket fogyasztó közönség tapasztalati alapon nagyjából három, egymásba átjáró csoportra osztható: akik főként kánont olvasnak, akik vegyesen válogatnak kánon és Legendák között, illetve akik elsősorban Legendák-tartalmakat keresnek – ez nem értékítélet, hanem fogyasztói preferenciák leírása.

Látom, előtört belőled a kánonpurista, dogmás, vallási hittételes nézet. Miféle pénzégetésről beszélsz? Ez egy hamis érv. Nem a nulláról indítanák ezeket, hiszen a Legendák egy korábban már elkezdett, létező idővonal, kipróbált szerzőkkel, létező, aktív közösséggel, külön logóval, külön branddel. Ez nem kétszer annyi pénz, hanem más portfólió. Ugyanilyen van a Marvelnél (What If, Ultimate stb.), a DC-nél (Elseworlds, Black Label). A Marvelnél és a DC-nél sem omlott össze a rajongói értelmezés. Nagyon nagy hülyeség azt gondolni, hogy ez összezavarja a rajongókat. Ezen kiadványok potenciális célközönsége a Star Wars-tartalmak azon kedvelői, akik sok SW tartalmat fogyasztanak, azon belül is a regény- és képregényfogyasztó réteg. Ezen a rajongói rétegen belül mindenki hallott már a Legendák és a kánon szétválasztásáról. Aki még nem tudja, mi ez, az külsős, nem Star Wars-tartalmat fogyasztó átlagember, vagy Star Wars tartalmat ritkán, elvétve, alkalmilag fogyasztó átlagember, de nem is nekik szólnak ezek a könyvek – sem a Legendák, sem a kánon. 1991 és 2014 között is voltak Star Wars Infinities történetek. A Star Wars-rajongó ott is tudta, hogy ezek micsodák, nem voltak összezavarodva. Ma pedig ott van a Legends felirat a borítókon. A Disney évek óta hangsúlyozza a különbséget. „Felesleges, mert úgyis van kánon?” Nos, ez egy hittételes megfogalmazás. Ez nem érv, hanem ízlés. A kánonpuristának természetesen felesleges – ami érthető is. De nem csupán kánonpuristákból áll a Star Wars-regényeket és képregényeket fogyasztó tömeg. Ebben a fogyasztói rétegben jelen vannak a középen álló, vegyespártiak és a Legendák-pártiak is. A vegyespártiak sem veszik meg az összes kánont, csak amit preferálnak, és szívesen vesznek mellé Legendákat. A Legendák-párti pedig végképp nem ad ki pénzt kánonra, legfeljebb pár kivételes esetben, mondjuk ha régi, kedvelt Legendák-szerző ír kánont – például Timothy Zahn. Tehát, bármennyire is nehéz elfogadni, differenciált, hármas osztatú a Star Wars-regény- és képregényfogyasztó közönség. Nem csupán kánonpuristákból áll, akik fanatikusan azt kívánják, hogy mindenki legyen olyan, mint ők, és ugyanúgy érezzen, gondolkodjon a Star Warsról, mint ők. Igen, ott vannak a régiek, újra kiadják őket. De aki szeretné olvasni, mi történt mondjuk a Fate of the Jedi és a Hagyaték képregények között, vagy újabb Kerra Holt-, Zayne Carrick-történeteket, az nem sokra megy az újrakiadással. Ez olyan, mintha valaki azt mondaná: minek új Batman-film, ott a Nolan-trilógia, kapható.

A Legendákat szerintem lehet folytatni. Ott a megkülönböztetett logó, jelezve van, hogy ez nem kánon. Egy ilyen folytatásnál speciálisan a Legendák hívőket céloznák meg, akik egyáltalán nem, vagy alig vevők a kánonra. Szóval profitmaximum szempontjából jó ötlet. Évente 2-3 Legendák regény, esetleg 2-3 Legendák képregény mini elégséges és a kánonnak is marad hely. De Lucas új trilógiája - már ami kiszivárgott belőle - szintén totálisan új irányt vett volna, nem vette volna figyelembe a régi Legendákat. Én nem tudom elképzelni azt, hogy a Legendák rajongók jó része könnyebben elengedte volna a Legendákat, ha Lucas megcsinálja a saját változatát. Akkor is ment volna a fújolás.

Köszönöm. Alapvetően nem szeretem ezt a megszakításos módszert, úgyhogy majd szerintem Az Erő egyensúlyát olvasom el először, utána a Jedha ostromát, végül a Harc az Erőért címmel végzek.

Akkor végül is a hangoskönyv szövegátirata és a két képregény kötet párhuzamosan játszódnak?

Ide teszem fel a kérdést. Az Erő egyensúlya https://moly.hu/konyvek/cavan-scott-star-wars-a-koztarsasag-fenykora-1-az-ero-egyensulya Harc az Erőért https://moly.hu/konyvek/cavan-scott-star-wars-a-koztarsasag-fenykora-2-harc-az-eroert A Jedha ostroma https://moly.hu/konyvek/george-mann-a-jedha-ostroma A második fázis olvasása során ezek milyen sorrendben érdemes olvasni?

Brandon Sanderson (Kozmerum könyvek) és Christopher Paolini (Eragon könyvek) is szeretik a Star Warst. https://www.tiktok.com/@christopher_paolini/video/7584578854023367950?_r=1&_t=ZN-92hpTqOo0Wc

"Szokás az új kánonra haragudni, meg a nyolcadik részt és Rian Johnsont utálni, amiért tönkretette Luke karakterét. És szokás ilyenkor felemlegetni, hogy bezzeg a Legends. Hát, a rossz hír, hogy a Legends ugyanúgy eltörte Luke karakterét (meg Leiáét, meg Hanét, meg mindenkiét), hogy kényelmesre vehessen egy drámát – ami mellesleg egy baromi jól felvezetett, és baromi ütős dráma lett volna, ha nem végtelenül buta viselkedéssel generált álkonfliktusokból, hanem a karakterek eddigi útjából építkezik, és azt bontja ki, ami már eddig is bennük volt, ahelyett, hogy egy tök lusta konfliktusba erőltetné bele őket. Ez a könyv vizsgapéldája annak, hogyan építsünk galaxis méretű krízist arra, hogy emberek – családtagok – nem beszélnek egymással. (Ne nagyon kövessük a példát, rohadt bosszantó és értelmetlen megoldás. Meg lusta. Meg logikátlan. Meg minden. Szóval ne.)" "Itt egyébként még erősebben érzem azt, amit a New Jedi Order alatt is éreztem már: ennek a sorozatnak (expanded universe-nek, legendáknak, akárminek) baromira nem tesz jót, hogy ennyire sok szerző írja. Vagyis nem önmagában a sok szerző, hanem hogy néhányan rohadtul nem figyelnek arra, amit mások írtak. Csak az eseményekre legfeljebb, amit aztán egy sorozaton belül három szerző három különböző módon interpretál ugyanannak a szereplőnek a szemszögéből. És így lesz Luke a világ legkövetkezetlenebb Jedi mestere és nagybátyja, így lesz Leia és Han sokkal rosszabb anya és apa – és Leia még sokkal csapnivalóbb politikus –, mint amilyet a helyzetük indokol, és így lesz Jacen karakterútja egy hanyag munkával simán egybitesre agyoncsapva. Ezt a könyvet még Boba Fett történetszála se tudta menteni, mert ebben a könyvben még Boba Fett is közepesen buta." Részlet egy olvasó kritikájából a Legacy of the Force 2. részéről. (Bloodlines) Érdekes lesz összehasonlítani Luke, Leia és Han ívét a NJO, LOTF, és FOTJ regénysorozatokban, valamint a folytatás-trilógiában. Bízom benne, hogy a Maxim végigviszi őket. Kíváncsi vagyok, vajon hány olvasó gondolja majd úgy, mint fentebb, vagy máshogy.

"Január végén fogunk róla posztolni, hogy mik fognak érkezni. Amit elkezdtünk folytatjuk, de lesznek új sorozatok és standalone regények is." Maxim Könyvkiadó.

Nekem egy év se kellett, hogy legyen kedvenc karakterem az érából.

Emily Grace Raven: A Hatalom Kristálya Érdekes érzés volt kézbe venni és elolvasni egy kezdő írónő könyvét. Megvallom, egy kicsit másra számítottam, de így beváltotta a hozzá fűzött reményeimet. Először is. Ez ugyebár egy Star Wars és Gyűrűk Ura ihletésű történet. Én inkább a Star Wars hatását éreztem erősebbnek, semmint a Gyűrűk Urát. Illetve a Váratlan utazás című sorozat érzése is visszaköszönt a könyv lapjain. A cselekmény olyan epizodikus jellegű, elég tv-sorozatos hatása van. Viszont egyfajta báj, kellem és meseszerű hangulat adja meg igazán a történet varázsát. Olvasás közben éreztem, hogy visszarepülök a gyerekkoromba. A kaland és az izgalom több ponton nehezen engedett el. A másik dolog, ami megkapó volt a történetben az az érzelmekhez való viszonyulás. Merjük megélni az érzéseinket, néha szegjünk szabályt miatta. Aryan Blackwell szimpatikus főszereplő, tiszta Anakin Skywalker, még Jediként. Bízom benne, hogy a későbbiekben ő megmarad a jó úton. Rylan Eranis egy kicsit Obi-van Kenobi, Nolan Rowley amolyan Qui-gon Jinn, Maya afféle Ahsoka. No, és Wyse tanácsos pedig afféle Palpatine . Egyébként nagyon tetszett a Wyse-zal kapcsolatos fordulat. Anger és Hawk pedig amolyan Maul és Opress féle páros voltak. Legalábbis nekem ilyen benyomásaim támadtak a szereplőket illetően. Pár apró negatívum. A történet egy kicsit sokat akar markolni, viszonylag sokat megmutatni a világból, de néha elvesztek a dolgok, illetve ez tempóingadozáshoz vezet. A technológia részletesebb bemutatását díjaztam volna. Mivel Gyűrűk Urás hangulatra számítottam e téren, meglepetés ért, és inkább afféle Warcraft, vagy Warhammer fantasy környezet elevenedett meg előttem, egyelőre csak emberekkel. A történetben van amikor túl gyors a váltás az izgalmasabb részek és a lassabb, a karaktereket, illetve a világot bemutató jelenetek között. Itt egyfajta kiegyensúlyozottságot hiányoltam. Aryan, Nolan és Rylan kapcsolata jól be lett mutatva. Tetszett a mentorok és a tanítvány közötti barátság, a családias hangulat. Aryan és Alysse szerelme tetszett, de kicsit sietős volt. Az ő kapcsolatukra ráfért volna egy lassabb tempó. Összességében véve egy kezdő szerző mércéjével mérve nagyon jó könyv lett. Én igazán élveztem, nagyon magával ragadó a regény tündérmese hangulata. Egyfajta családiás légkör hatja át a sztorit, ami kellemes pillanatokat nyújt olvasás közben. A könnyed történetek kedvelőinek ajánlom. Szép volt, Dorottya. A hirtelen fordulatok nagyszerűek, előfordult olyan, amikor fennragadtam a buszon és mentem még egy megállót, amikor épp nagyon izgalmas részt olvastam. Az apró negatívumok miatt négy és felet adok rá, de így is nagyszerű darabnak tartom. Várom a folytatást. És köszönöm szépen a dedikált példányt.

Batman: Az őrület városa Hűha, nem hittem volna, hogy ez ilyen remek darab lesz. Még mindig velem van lélekben a sztori és annak képi világa is. Christian Ward igazi mesterművet tett le az asztalra. Számomra ez minden idők egyik legjobb Batman képregénye és sztorija. Őszintén, inkább a Baglyok Bírósága miatt kívántam elolvasni. Sokkal több lett végül az egész. Egy hihetetlen pszichológiai utazás ez a lélek belső világa felé, ahol csupán egy vékony fátyol választja el az őrületet az épelméjűségtől. A lélekben zajló zűrzavar, a különféle érzelmek kavalkádja rendkívül elevenen jelenik meg a képregény lapjain. Spoiler A történet nem indul különösebben összetettnek, viszont annál érdekesebb. Kiderül, hogy van egy lenti Gotham, ahol minden jelentős karakternek megvan a maga torz képe. Nem tudjuk, mikor és hogyan jött létre. Persze egy idő után a képregény végén ez is kiderül. És az nagyon nagyot üt. Batman kénytelen összefogni a Baglyok Bíróságával, hogy megakadályozzák az összeomlást. A Sötét Lovag az egyik Karom segítségével indul a démoni Batman nyomába. Meg kell állítani, különben minden elveszik. Kiváló képet kapunk arról, mi történhet, ha a fájdalom, a trauma feldolgozatlan marad. Mennyire megbetegíti a lelket a kín és a szenvedés. A történet képi világa remekül reflektál erre az összetört, meggyötört állapotra. Nem olvastam még olyan Batman képregény, ami ilyen kiválóan meg tudta volna fogni ezt az érzést. Olyan borzongatóan, magával ragadóan, tele misztikummal. Fantasztikus élmény volt, elsőrangú sztori.

Most kezdtem el olvasni a Vector Prime-ot, nemek ez lesz az első Maxim kiadású regényem. Nos, ahogy várható volt van benne elírás. Csak az első két fejezetben 5 darabot fedeztem fel olvasó tempóban. Nem gondolom, hogy a Köztársaság Fénykora regényekben jobb lesz az arány. Tudtam, hogy ez lesz. Gyorsan kell kiadni és sokat, akkor több az elírás.

Boldog szülinapot, @reaper! Boldog Új Évet kívánok mindenkinek!

Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek!

A Delta Vision adja ki a A mandalori Kalandok 4 fős kooperatív játékát jövőre.

Igen, de legalább megjelent. Viszont erről a számozásról jutott eszembe. Akkor lehet, hogy nem lesz akadálya a harmadik Vader, második Star Wars, második Aphra és a Fejvadászok befejezésének?

Én bízom benne, hogy az új kutatások és technológiák segítségével még kapunk egy kis haladékot az új gazdasági, társadalmi modell kidolgozására és az átállásra. Minden bizonnyal lesznek válságok, elég súlyosak, de én még látok reményt. Abszolút reménytelenek akkor ítélném a helyzetet, ha 10-15 év múlva még mindig ugyanígy nyomjuk a tömegfogyasztást ezerrel.

Ha egyáltalán folytatni akarja.... De tényleg jó lenne, örülnék neki.

Én is most hallottam a hírt. Borzasztó veszteség. Nyugodjék békében szegény.