Darth Revan9

És azok a "Sith-istenségfélék", melyekről szintén a Köztársaság Fénykora indulása előtt pletykáltak?

Aphra második sorozatából a harmadik gyűjteményes kötet a Fejvadászok Háborúja, a negyedik a Vörös uralom szálhoz kötődik. Az ötödik a Hidden Empire-hoz kötődik?

Nem kizárt, hogy némely kötetnél én is egyet fogok érteni. Kezdem úgy érezni, hogy már túl sok van az eredeti trilógia körül játszódó sztorikból. Vaderből meg pláne. A Sith sötét szíve is elsősorban az összekötések miatt lett kiemelkedő, meg persze amiatt, hogy Vadert olyan helyszínekre küldték, olyan helyzetekbe keverték, amiket látni akartam.

Ezek szerint később laposodni fog a széria. A kezdés pedig nagyon erős volt. Akkor, ahogy sejtettem, az, hogy el akarják húzni ezt a négy szériát A Jedi visszatér 40 éves évfordulójáig rájuk is nyomja a bélyegét. Vagyis, gondolom érződik majd a rétestészta effektus.

Nekem tetszett, úgyhogy nem volt okom rá, hogy felülbíráljam a fordítást.

Felemás érzést keltett ez az utolsó rész. A klónok háborúja zárása sokkal jobb lett, mint az Ahsoka regény visszaemlékezései. Ezért ott meg tudtam bocsátani azt, hogy eltértek, mert egy sokkal jobb verziót mutattak be mozgóképben. Itt sajnos nem ez történt. Ami tetszett az az epizód eleje volt, Padmé temetése, Ahsoka és Bail ottani találkozása. Az jobb lett, mint a regényben. Minden más sajnos jóval gyengébb lett a részben. A radaai események ábrázolása kapkodó és gyenge lett. Nem tudtam átérezni a drámai helyzetet. Ez E. K. Johnstonnak az Ahsoka című regényben sokkal, de sokkal jobban sikerült. Nem tudom, ki ez az inkvizítor, most akkor ő a Hatodik Fivér, vagy egy másik karakter. Viszont nem volt nagy szám. Túl gyorsan elintézte Ahsoka. Ahogy leeresztett, mint egy lufi, az meg egy vicc kategória volt. A kinézete egyébként menő volt. A zenei aláfestés is szép lett. Összességében viszont hármasnál jobbat nem tudok adni erre a részre, és a hármast is a nabooi események és az amúgy egyébként jó szívem miatt kapja meg.

Érdekes rész volt. Viszonylag jó, de semmi több. Megtudtuk, hogy Anakin akaratlanul hogyan biztosította be Ahsoka túlélését a 66-os parancs idejére. Az előző epizódokhoz képest visszafogottabb, olyan négyes szintű volt.

Fejvadászok: A galaxis legjobbjai Ethan Sacks sorozata egy újabb olyan széria, mely az V. és a VI. részek között játszódik és a fejvadászokat helyezi a középpontba. Egészen pontosan Beilert Valance-t, a kiborg fejvadászt, aki először még a 70-es, 80-as években lépett színre és az új kánon átvette. Most igyekeznek őt is újra felfuttatni. És úgy tűnik sokkal több szerepet is szánnak neki. A Han Solo: A birodalmi kadét, valamint a Célpont: Vader történetek jól bevezették a karakterét. A galaxis legjobbjai egy eléggé akciódús és rejtélyekkel teli történet lett. Nagy hangsúly van az akciójeleneteken, talán túl nagy is. Úgy érzetem, hogy valamennyire elveszik a hangsúlyt a sztoritól. A történet csavara csupán a sztori végén lesz világos. Addig azért visszaugrunk többször is az időben. Néha egy kicsit ez is nehezebben követhető. Beilert, a mentora Nakano Lash, Boba Fett, Bossk és T’ongor együtt hatolnak be a Korélián, egy erődbe, ahová az Üvöltő Gyászoló klán örökösét, Khamust próbálják bevinni. Minden balul sül el, Nakano lelövi Khamust. A miértek homályban maradnak. Évekkel később újra feltűnik Nakano és mindenki a nyomába ered. Csak a történet végén derül ki, hogy Khamus le akarta lőni terhes szerelmét, Krynthiát meg nem született gyermekükkel együtt. Krynthia pedig a Töretlen klán örököse volt. Szokatlan Rómeó és Júlia féle történet, aminek a végén Rómeó meg akarta ölni Júliát. Nakano persze nem hagyta. Lash karaktere a visszaemlékezések alapján nagyon szimpatikus, így nehezen hihető el róla, hogy bármit rosszat tenne. És kiderül róla, hogy annak idején ős is elárvult, segített Beilerten is. Élete utolsó küldetése Krynthia és Khamus gyermekének, Cadeliahnak a védelmezése volt. Cadeliah amúgy is belevaló kislány, szimpatikus figura. A sztori vége egy nagy leszámolás, ahol a visszaemlékezésekből kiderül minden részlet. Nagyon akciódús és pörgős sztori volt, de valahogy az összecsapások eléggé elvitték a hangsúlyt. A történet fordulata tetszett. Sok érdekes szereplővel gazdagodtunk. Viszont összességében nem a legerősebb SW történet. Négyes.

Köszi. Rég olvastam már, elfelejtettem. Viszont ebben a történetben - Az elátkozott kincs - említésre tesznek az Ark Angel-re, és Aphra említi, hogy béke romjaira. Tehát, akkor elpusztították a birodalmiak?

A sok Art Angel hajónál már elvesztettem a fonalat.

Doktor Aphra: Az elátkozott kincs Doktor Chelli Aphra azon egyszerű, hétköznapi SW szereplők közé tartozik, akiket nagyon megkedveltem az elmúlt pár évben. Az új kánon kiemelkedő szereplője lett, aki képregényekben kezdte a pályafutását. Az első sorozat zárása után nem kellett sokat várni, hogy jöjjön a második is, ezúttal az V. és a VI. részek eseményei közé. Alyssa Wong vette át a sorozatot, pontosabban elkezdte a második szériát. Remekül meg tudta ragadni a káosz úrnőjének esszenciáját. Csodálatos új szereplőket alkotott meg. Egy hagyományosnak tűnő, egyszerű kincsvadász sztorival állt elő. A Doktor Aphra képregényekben megszokott csavarok rendkívül izgalmassá tették a látszólag nagyon egyszerű sztorit. A Dianth egy nagyon hangulatos és misztikus világ lett. A misztikus szál mellett egy kicsit horrorisztikus is a történet, ideális olvasmány őszre. Kár, hogy nem október végén olvastam, akkor még hangulatosabb lett volna. Aphra új megbízást kap, Detta Yaotól, egy feltörekvő, ifjú egyetemi hallgatótól, aki Vaale elátkozott gyűrűit próbálja felkutatni. Aphra, Krrsantan, Detta, és Eustacia Okka professzor együtt mennek egy Csak Mázlis nevű zsoldos és egy TA-418 nevű droid társaságában a kincsvadászatra. Természetesen nem csak nekik fáj a foguk a gyűrűre, hanem Ronen Tagge-nek is, aki zsoldosokat küld a csapat után, hogy szerezzék meg az ereklyéket. A sztori elkezdi előtérbe tolni a Tagge-családot, melynek tagjai közül eddig csak Cassio Tagge-et ismerhetik a nézők, olvasók. Ronen Tagge egy különc gyűjtő, aki szeret ritkaságokat beszerezni, majd megsemmisíteni. Aphrával is tengelyt akasztott korábban. Furcsa és egyedi ellenfél lett, nem mondhatni szokványosnak. A Dianth, mint helyszín roppant hangulatos. Igazi kísértetjárta horrorhelyszín, tengernyi félelmetes dologgal. Volt egy kis kergetőzés, de ami igazán izgalmassá tette a helyzetet, azok az árulások voltak, és persze most is váratlan irányokból érkeztek. Mivel Detta, Mázlis, valamint Aphra is a saját pecsenyéjét sütögeti, ezért érdekes ellentét bontakozott ki. A végső leszámolásra a Canto Bight-on kerül sor, ahol Aphra egy kiváló húzással átveri Ronen Tagge-et, és látszólag halálba küldi. Jó fordulat volt a végén a túlélő Ronen, mivel ez elbizonytalanított a gyűrűkkel kapcsolatban. Mázlis árulása jó fordulat volt. Aphra ravaszsága továbbra is lenyűgöző. TA-418 aranyos kis droid, plusz pont amiért a Fallen Order – Bukott Rend – játékból is átkerült ez a droidtípus. Canto Bight-ot is jó volt látni az eredeti trilógia idejében. A legjobb helyszín mégis Dianth lett. Összességében remek indítás lett, csodásak voltak a csavarok és a fordulatok. Az akciók is rendben voltak. A misztikus, horrorisztikus hangulat még többet dobott rajta. Az elátkozott kincs is ment a legjobb Aphra-történetek közé. Ötös.

Nem csak Sidious, hanem a Sithek összességében. Már 1000 éve munkálkodnak ezen. Sidious és elődei kihasználták az emberek kapzsiságát, hogy szétzilálják a rendszert. A Sithek nélkül nem biztos, hogy ilyen súlyos lett volna a helyzet.

Nagyon érdekfeszítő és drámai rész volt. Az új kánonban Dooku már korábban átállt a sötét oldalra, melyet a Dooku: Az elveszett Jedi jól bemutatott, illetve a Mester és tanítványa is utalt már rá. Azt viszont még nem lehetett tudni, hogy Palpatine-nal mikor került kapcsolatba és azt sem, hogy mikor leplezte le Palpatine a Sith énjét. A Darth Plagueis szerint erre kb. a Baljós árnyak idejében került sor. Az új kánonban úgy néz ki, Dooku már korábban megtudta az igazságot Sidousról, aki kihasználta a hitehagyott Jedit, és egyfajta ügynökként kezelte. Ami viszont közös a Plagueis regényből, az az utalás, hogy Dooku sokat panaszkodott annak idején Palpatine-nak a korrupt és romlott Szenátusról, Köztársaságról és Jedi Rendről. Az epizód képi ábrázolása megkapó. A fáról hulló levelek, a gyárban lévő sötét hangulat, az utolsó fény, ami még bevilágítja a csarnokot Yaddle halála előtt. Ezeket jól sikerült ábrázolni. Most már legalább tudjuk, miért nem írhatta meg Luceno a tervezett Dooku regényét, még sok volt a bizonytalanság, hogy az új kánon hogyan akarja ábrázolni a sötét oldalra való áttérését és a Sithekhez való csatlakozását. Mind a Dookus epizódok, mind a Plagueis regény nagyszerűen bemutatta a fokozatosan kiábránduló Dookut és a sötét oldalra való sodródását, bár nyilván ezek az epizódok részletesebb képeket mutattak erről. Egyelőre mindkét verzió tetszik. Ez a Dookus rész pedig az előzőekhez hasonlóan csodálatos volt.

Csodálatos epizód volt. Egy újabb rész, mely a Köztársaság romlottságát bizonyítja. Nem lennék meglepve, ha ezeket a romlott szenátorokat Plagueis és vagy Sidious irányítaná a háttérből, és direkt bomlasztanák fel így a Köztársaságot. Ez az epizód, ahogy az előző is erősen emlékeztet James Luceno regényeire, a Darht Plagueis-re és A megtévesztés leplére. Dooku kiábrándultsága szép fókuszt kap. Szerintem időben a Dooku, az elveszett Jedi múltbéli szálai előtt vagyunk. A dráma és az akció kiválóan van ábrázolva. Tényleg mesés darab.

Nem, Az elátkozott kincset.

Vissza Aphrához. Egy jó kis kincskereső kaland a káosz úrnőjével.

Andy Serkis is elégedett a Hatalom Gyűrűivel kapcsolatban. "Igen, abszolút követtem és tényleg hihetetlenül beszippantott, nagyon-nagyon élveztem, amint sikerült megértenem a szabályait, illetve hogy mennyire lojális a trilógiához és mennyire megidézi azt Howard Shore az intro zenéjében és így tovább. Mivel én mondtam fel A Gyűrűk Ura és a függelékek hangoskönyvváltozatát, szóval hangosan fel kellett olvasnom ezeket, eléggé képben voltam azzal kapcsolatban, hogy merre tart a széria, ami nagyszerű, nagy segítséget nyújtott, mert hogy – ne áruljátok el senkinek, de – A szilmarilokat is én fogom felolvasni. Szóval tőlem hallotok róla először. Na jó, nem… A lényeg, hogy nagyon élveztem" Az utóbbi napokban elővettem A Gyűrűk Urát a függelékek miatt és olvastam belőlük. Most minden eddiginél jobban megértettem, hogy miért is volt szükség a sűrítésre és a változtatásokra. Teljes mértékben a függelékek információi szerint haladni fizikai képtelenség lett volna. Még ha A szilmarilok jogaival is rendelkeznének, valamint akár 100 részben dolgoznák fel, akkor is lehetetlen lenne ténylegesen úgy követni. Minden részben szereplőgárda cserére lenne szüksége, vagy egy részen belül is kéne több évszázadot ugrani, közeben a háttérben ki lehet mindig írni, hogy ki kicsoda, milyen rokonságban van kivel, vagy éppen milyen családfához tartozik. Ez így ebben a formában teljesen élvezhetetlen és követhetetlen lenne. Az meg már nem is tv-sorozat lenne, hanem egy fiktív világ dokumentum sorozata.

Darth Vader: A Sith sötét szíve Elindult A Birodalom visszavág után játszódó Darth Vader sorozat is, melynek célja, hogy A Jedi visszatérig vigye el az eseményeket. Ez már a harmadik Vader sorozat, tehát a Disney Lucasfilm és a Marvel maximálisan kifacsar mindent Vaderből. Néha úgy érzem, hogy egy kicsit sok is lesz már a Sötét Nagyúrból. Ennek ellenére úgy érzem, még van hely egy utolsó nagy szériának A Jedi visszatér elé. Aztán itt lesz az ideje békén hagyni Vadert. Greg Pakban őszintén szólva nem volt nagy bizalmam. A Hősök és Gonosztevők képregényeknél a Felkelés kora füzeteiben nem igazán remekelt. És az első Star Wars sorozat zárásán is érződött, hogy csak azért írt, hogy meglegyen a bűvös 75 szám. A Sith sötét szívében viszont kitett magáért. Azt viszont meg kell jegyezni, hogy Pak Kieron Gillen és Charles Soule sikerreceptjéért nyúlt, vagyis olyan történetbe dobta be a kultikus Sith nagyurat, melyben nagyon erős az előzmény-trilógia hatása. Úgy is mondhatnám, hogy ezzel a történettel Pak Gillen kihagyott ziccerét pótolta. (Soule nyilván azért nem tudott élni ezzel, mert az ő szériája A Sithek bosszúja után játszódik.) Amiért nagyon hálás vagyok, mert olyan dolgokat valósított meg, melyeket mindig is látni akartam. A Sith sötét szíve minden eddiginél jobban magasabbra tekeri az előzmény-trilógia érzését, hangulatát. Kicsit meg is volt bennem az az érzés, hogy ennek a történetnek nagyobb helye lenne az Egy új remény és A Birodalom visszavág között, de mivel Gillen A játszmák végével lezárta az első Vader szériát és Soule más időszakban kalandozott, ezért csak itt volt hely és idő ezt a sztorit bemutatni. Vader dühös, amiért Luke-ot nem sikerült a maga oldalára állítania. Úgy érzi, a fiát elgyengítették mindazok, akik eddig rejtegették, vagy barátságot kötöttek vele. És ez megtorlást kíván. Ezért úgy dönt, újra Luke múltjának nyomába ered. Ismét meglátogatja a Tatuint és a Lars farmot, pedig korábban Aphrával együtt ment el ide, három évvel korábban. Egyedül a tatuini szálnak nem láttam túl nagy értelmét. Aztán úgy döntött, Coruscanton kutakodik tovább, Padmé régi lakásán. A szálak végül a Vendaxára vezetnek, ahol belebotlik Padmé hasonmásába, Sabéba. (Ekkor hitték sokan azt a marhaságot, hogy Padmé tér vissza a halálból és a képregény átírja a kánont.) Pak behozza E. K. Johnston királynős regényeinek szereplőit, valamint a Baljós árnyak és A klónok támadása óta rég nem látott figurákat. Sabé és társai az Amidalaiak nevezetű csoport vezetői. Bosszút esküdtek Padmé halála miatt, remélték, hogy előbb-utóbb lépre csalják a gyilkost. Együtt indulnak Vaderrel felfedezőútra a Naboora. Teljesen bebarangoljuk a Naboot, meglátogatjuk újra az első és a második rész helyszíneit. Vader és társai megfordulnak a víz alatt, a szárazföldön a tóparti menedékben és Padmé sírja sem maradhat ki. Minden fontosabb udvarhölggyel újra találkozunk, még Ric Olié pilóta is feltűnik. Az Amidalaiak számára bizonyságot nyer a gyanú, hogy Vader ölte meg Padmét (és Anakint is). Elkeseredetten próbálják legyőzni, persze sikertelenül. Érdekes, hogy Vader képtelen végezni a hajdani udvarhölgyekkel. Talán a Padméhoz való hasonlóságuk miatt. Végül eljutunk a Polis Massához is, ahol Vader megtekintheti az üzenetet, melyben Padmé azt mondja Obi-vannak: „Van még benne jóság. Tudom, hogy van.” És ez katartikus élményt jelent. Mindig szerettem volna egy ilyen történetet olvasni. Jelentős pillanat is ez, hisz Vaderben a fiával való bespini találkozás óta újra viaskodik a jó. Ismét feltűnt Anakin Skywalker szelleme, és a polis massai jelenetnél minden eddiginél erősebben érződik Anakin lelkiismeretfurdalása, belső marcangolása, és bánkódása. Érződik, hogy Anakin elbizonytalanodott a 22 évvel korábbi döntésével kapcsolatban, már bánja, hogy átállt a sötét oldalra. A képi megoldások is kiválóak, úgy érzi ős belezuhant valami ismeretlen mélységbe, mint Luke, a Felhővárosban. Visszatérve Coruscant-ra Sidious érzi is tanítványában a feszültéget és a feltámadó fényt. Ideje valamit lépni erre… Kihagyhatatlan ez a történet. Minden szempontból nemcsak hiánypótló, hanem egy rendkívül jelentős momentummal gazdagítja Anakin Skywalker életét. Örültem az udvarhölgyeknek, és sok ismerősnek az előzmény-trilógiából. A halálosztagosok, és ZED-6-7 nem sok vizet zavartak, inkább díszletek voltak ebben a történetben, de e felett teljes mértékben el tudok siklani. Kiváló. Ez után biztos más szemmel nézem majd A Jedi visszatért is.

Hú, mekkora őskáosz van a Halálszárny regényben a kifejezéseknél. Lesz itt javítanivaló. Királyságok, fajok és kasztok vannak összekeverve, no meg az elnevezések sincsenek szinkronban a mostanival.

Star Wars: A sors ösvénye A sors ösvényével elindult a Marvel második Star Wars sorozata, mely A Birodalom visszavág és A Jedi visszatér közötti időket mutatja be. Az eredeti trilógiából ez a kedvenc időszakom. Bár szűkösnek tűnik az időkeret, nagyjából egy év telik el a két film között, de a Marvel igyekszik alaposan kihasználni a lehetőségeket és teljesen kiaknázni A Jedi visszatér kezdetéig tartó időszakot. Charles Soule kitűnően kezeli mind a történetet, mind a karaktereket. A sors ösvénye filmszerű élményt ad, az egész képregény olyan, mintha egy különálló spin-off filmet nézne az ember. Jesús Saiz rajzai is csodálatosak, sokat adnak az élményhez. Időben közvetlenül A Birodalom visszavágnál indulunk. Kapunk olyan jeleneteket is, melyek még párhuzamosan zajlanak a film végével. Soule kiválóan megragadja az érdekes momentumokat. Luke sokkját az igazságtól, hitehagyottságát, kavargó, zavaros gondolatait. A többi szereplő is hitelesen viselkedik. Leia és Csubi nehezen bíznak meg Lando-ban. Lando pedig igyekszik jóvátenni a dolgokat, és persze a ravaszságát és sármját használni, amikor épp szerencsét próbál. Kapunk egy új, fanatikus birodalmi parancsnokot, Zahrát. A kötet végén minden megvan az epikus és nagyszabású záráshoz. Még külön ki kell emelnem az előzmény és az eredeti trilógia történeti elemeinek kiváló keverését és ábrázolását. Luke útkeresése volt a legérdekesebb. A látomása Verláról megtévesztő volt. Csak most esett le, hogy Verla nem is volt ott a Bespinen és nem is kapta el a valóságban a lezuhanó fénykardot. Az a fegyver simán a szemétben landolt, ami aztán egy ugnaught-hoz került. Később nyilván eljut majd Mazig, de azt majd gondolom később mesélik el. Luke egyre sötétebben látja a jövőt, az egyik csatában keményen lecsap az Erővel a TIE-pilótákra, ami megrémíti. Visszatérve a Bespinre nem találja meg a kardját, de helyrejön a kapcsolata az Erővel és újra egyenesbe jön. Később, a Serelián rábukkan Verlára, akivel utoljára a második Darth Vader sorozatban – Lángoló tengerek – találkoztunk. Verla feladta a küzdelmet a Birodalom ellen, Vader és az inkvizítorok végig a nyomában voltak. Érdekes volt az Erővel kapcsolatos meglátása, amit Luke-kal osztott meg. Szerinte az Erő mindenkit csapdába ejt, a világos és a sötét oldal híveit egyaránt. Mindenkit csak eszközként használ fel a saját, titokzatos céljaira és csak ámítja az Erőhasználókat a tudás vagy éppen a hatalom ígéretével. Érdekes koncepció, ugyebár voltak arról hírek, hogy Lucas a folytatás-trilógiában pont ezt akarta a középpontba helyezni. Plusz kapunk utalást Az utolsó Jedikre is, amikor Verla azt mondja Luke-nak, megbánja még, hogy nem vonult vissza, ahogy ő is. Amikor Luke megérkezik a Tempesre, találkozik a főinkvizítor szellemével. Annyi kiderül, hogy Vader állította azt a csapdát. Az külön érdekes, hogy ez, hogy sikerült neki, és mi is ez pontosan? A sötét oldal kivetülése? Látomás? A főinkvizítor lelkét, szellemét sikerült valahogy csapdába csalni és a saját céljaira felhasználni? Ha igen, akkor ez olyan képesség, melyet Vader korábban sosem mutatott még meg. Lando ügyesen kivágta magát Jabbánál, bár ott rezgett nagyon a léc. Kes és Shara feltűnésének is nagyon örültem, valamint annak is, hogy be lett mutatva, miért is tart olyan sokáig a felkelőknek összegyűjteni az erejüket. Kiváló indítás volt. A folytatások is ígéretesek.

Nem semmi, @Dzséjt, jó nagy kavarás és kálvária volt ezzel. A gázfőzőlappal nálunk is érdekesen alakult a sztori. A gáztűzhelyünkről már év elején írtam. Időszerű volt korszerűsíteni. Bár még működött, csak egy lángon tudtunk főzni a kettőből, a másikat már begyújtani sem lehetett. Kb. 50 éves lehetett a készülék, még a 70-es években a 10 emeletesünk összeszerelésénél rakták be. Azt gondoltuk egyszerűen leváltjuk másikra. Kiderült, hogy ez nem lesz olyan egyszerű. Az hamar kiderült - bár sejtettem is - hogy javítani már nem lehet a készüléket, mivel majdnem 50 éves és a szabályok szerint 20 évnél régebbi gáztűzhelyet tilos javíttatni. A csere viszont nem lehetett egyszerű. Csak és kizárólag olyan alacsony teljesítményű gáztűzhely jöhetett volna számításba, amely nagyjából megegyezik a régivel, vagy nem nagyobb az összgázteljesítmény 6 kw-nál. Három gázszerelővel is beszéltem ez ügyben, csak egy ért rá kijönni. Szerencsére ingyen adott szakmai tanácsot. Három rózsás kombinált gáztűzhely jöhetett volna számításba, aminél a sütő árammal működik és a három gázrózsa összeteljesítménye nem haladhatja meg a 6 kw-ot. Illetve a legjobb a két rózsás lett volna. Na most nagyon hamar kiderült, hogy nemhogy kétrózsásat nem gyártanak, hanem már kombináltból sincs három rózsás a piacon. Mi ugyebár egy másfélszobás garzonban élünk, kis főzőfülkével, és itt az ilyenekben nagyon nagy a megkötés, hogy milyen gázkészüléket lehet használni. Az egyik megoldás a villanytűzhely, vagy valamilyen elektromos főzőlap lett volna. Mi viszont nem akartunk lemondani a gázról, mivel a főzésnél gázhoz vagyunk szokva, és csak negyedévente fizetünk 3000-et általányba. Ráadásul kiderült, hogy a villanytűzhelynél a lakás teljesítményét fel kellett volna bővíteni 20 amperről 30 amperre, plusz a lakás teljes áramhálózatát fel kellett volna újítani. Panellakásoknál ez problémás, és drága is, utánanéztem, kb. 1 millió forint biztos elment volna erre. Sikerült kitalálni, hogy ide a gázfőzőlap lesz jó. Csakhogy ahhoz kéne egy tartóberendezés, bútorzat. És itt jött a képbe, hogy kellett alapanyagot és mesterembert keríteni a bútorhoz. Úgy tudtam, hogy ez nagyon drága lesz, ezért több hónapig gyűjtögettünk rá. Aztán kiderült, hogy olcsóbb lett, mint amire számítottunk, bár azért nem volt annyira olcsó. Kb. 2 hét alatt megvolt a bútorzathoz az alapanyag. Egyik ismerősöm ajánlott egy embert, aki hobbiból jó bútorokat rak össze. Meg is csinálta, csak ahhoz is kellett 2 hét, mivel ő is kap ilyen munkákat. Akkor hívtuk volna a gázost, hogy jöjjön létre a csere. De sokáig nem értük el. Nyáron és ősz elején csak olyan napon ért volna rá, amikor nekünk dolgunk volt. Aztán októberben megvalósult a csere. Na, most a gázfőzőlapnál még bejátszott az is, hogy én úgy tudtam ezt nem lehet begyújtani majd gyufával, csak árammal. Már májusban volt kint nálunk az érintés védelmis villanyszerelő és megcsinálta az előkészületeket a konyhában. Akkor még nem lett befejezve, mivel nem lehetett tudni, hogy milyen lesz az elhelyezkedése, és a villanyosnak centire kellett tudnia. Na, akkor megmutattam neki a fürdőszobát is, ahol most már 3 éve nincs áram. Ezt helyre akartam hozatni. Aztán azt mondta a villanyos, hogy majd ezt is megcsinálja a konyha maradékával együtt, csak akkor egyszerre, ha lehet, Meg amúgy is azért már az előkészületekhez és a villanydoboz felújításhoz is elment majdnem 50.000. Úgy gondoltam, majd jó lesz akkor később. Most októberben kiderült, hogy mégis működik a gázfőzőlap gyufával is. Hát nekünk úgy is jó. Persze azok a májusi munkák se voltak haszontalanok, a villanydoboznál már ráfért a karbantartás, valami file relé is kellett, meg egyebek. És akkor most tartunk ott, hogy a fürdő a célpont inkább, mert jó lenne, ha lenne ott villany. Most pedig a villanyos van tele munkával és nem tudom, hogy mikor jön. Ha tudtam volna előre, hogy ahhoz a gázfőzőlaphoz nem kell feltétlenül áram a begyújtáshoz, akkor korábban visszahívtam volna a villanyost, hogy csinálja meg a fürdőt.

Értem. Erről is néha elfeledkezem. Ilyenkor lehet hallani a panaszokat, hogy milyen kevés fiatal választja az akármilyen szerelői pályát. Bár abban, hogy kevesen mennek kétkezi munkát végezni, az is benne van, hogy sokaknak nincs tehetsége, affinitása a szerelő munkákhoz. Persze szülői, vagy egyéb társadalmi nyomásra be lehet terelni a gyerekeket az ilyen hiányszakmák felé. Csakhogy ha a fiatalt olyan szakma tanulására kényszerítik, amihez nem igazán ért, kínlódik vele, utálja, azzal sem leszünk elérőbb. Ilyen esetekben termelné az oktatási rendszer az olyan szakembereket, akik épphogy csak elégséges színvonalon dolgoznak, vagy még annyira se.

@Dzséjt, remélem megoldódik a problémád. Én biztos halálra idegesíteném magam ilyen miatt, úgyhogy megértem, ha nagyon bosszant. Más. Most, hogy megoldottuk a gázfőzőlap ügyét, jöhetett volna a villany és az áram helyrehozása a fürdőszobában. Fel is hívtam a villanyszerelőnket, aki tavasszal volt kint. Kiderült, hogy olyan sok a munkája, hogy már csak jövőre érne rá. Kérdeztem is, hogy hívjam vissza januárban, de azt mondta, hogy most kéne időpontot mondani a jövő évi időpontról. Aztán azt mondta, hogy írjam meg sms-ben a címet, valamint a problémát és azt mondta, ha lesz egy kis idejük, akkor kijönnek. Érdekesen alakult ez. Májusban, mikor felhívtam, akkor is egy pénteki napon hívtam, és már a következő héten, hétfőn ki tudott jönni. Persze nincs tapasztalatom a villanyszerelőkkel. Nem tudom, hogy általában vannak-e olyan hónapok, évszakok, ahol kevesebb a munka, és gyorsabban ki tudnak jönni, vagy vannak sűrített hónapok, amikor iszonyat sok a munka és csak több hónappal később tudnának kijönni. Vagy ez a mostani rezsiválság miatt van? Megfordult a fejemben, hogy most sokan akarnak légkondival, vagy mit tudom én micsodával árammal fűteni, mivel a gáz 7 szeres lenne és most pánikszerűen hívogatják az emberek a villanyszerelőket és rengeteg munkát adnak nekik. Én ezt tartom valószínűbbnek. Bizonyára vannak olyan lakások, házak, ahol még teljesítményt is kell bővíteni.

Valamiből élni kell.

Majd kíváncsi leszek, hogy fogja bírni 2023-ban a magyar SW képregény kiadás. Most még nem is emelték olyan mértékben, mint azt sokan sejtették. Lehet, hogy fokozatos lesz az emelés mértéke. Nem lennék meglepődve, ha 23 végére már 6490, vagy a felett járna egy gyűjteményes kötet. Nos, a legeslegrosszabb eset nyilván az, hogy x időn belül újra véget ér a magyar SW képregénykiadás, és akkor majd @Darth Sky, vagy valaki áldozatos munkáján keresztül ismerjük meg a képregények újabb történeteit. Persze, most még abszolút nem tartunk itt. Nagyon rossznak kéne lennie a helyzetnek, hogy idáig eljussunk. A kevésbé rosszabb forgatókönyv, nyilván a címek csökkentése. Pl. évi 12 gyűjtemény helyett csak évente 8 vagy 10 kötet jelenne meg. Még az sem zárható ki, hogy címek megszűnnek idővel. A Doktor Aphrát és a Fejvadászokat féltem.... De reméljük nem kell sorozatokat kaszálni.