Emlékszem, 15-20 éve milyen népszerű marketingfogás volt a videójátékok fejlesztői és kiadói részéről, hogy a megjelenés előtt hetekkel, vagy hónapokkal úgynevezett demó-változatokkal igyekeztek kedvet csinálni alkotásukhoz. Az idők azonban gyorsan változnak – különösen a számítástechnikában -, s manapság már fehér hollónak számítanak a demók. Helyettük azonban megjelentek a fejlesztés kései szakaszaiban publikált tesztváltozatok, melyek jelentős részéhez csak a szerencsés kiválasztottak férhetnek hozzá, de szerencsére bőven akadnak kivételek is, amikor bárki próbát tehet a közel kész játékkal, vagy legalábbis egy szeletével. Legnagyobb örömünkre az utóbbi kategóriába sorolható a november közepén megjelenő Star Wars Battlefront is: október 8. és 12. között bárki letöltheti a játék béta-változatát (PC-n 11 GB, Playstation 4-en és Xbox One-on 7 GB szabad hely szükséges az Origin rendszerén keresztül történő telepítéshez), melyben az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
– Missions – Survival mód: a Tatooine-on kell túlélni a birodalmi erők – elvileg – egyre erősödő hat hullámát. Egyedül, vagy kooperatív módban (osztott képernyőn) is játszható.
– Multiplayer – Drop Zone mód: a Sullust bolygó felszínére becsapódó mentőkapszulákat kell az ellenségnél hamarabb elérni (vagy gyorsan visszafoglalni) és megvédeni. Kétszer 8 fő feszülhet egymásnak a lázadók, vagy a birodalmiak színeiben.
– Multiplayer – Walker Assault mód: a Hoth bolygón a birodalmiak kötelékében kell támadni a lázadók bázisát, vagy a másik fél képviseletében megállítani az előretörést. A két húszfős csapat harcában kiemelt szerep jut a hősöknek (Darth Vadernek, illetve Luke Skywalkernek).
Az első személyes tapasztalataim kifejezetten biztatóak: az egyjátékos módban rengeteg lehetőség van gyakorolni és megismerkedni a játék csínjával-bínjával, hiszen csak a legkönnyebb nehézségi fokozatot lehet kiválasztani, így nem nagy művészet halomra gyilkolni a különféle kasztba tartozó birodalmi erőket, illetve likvidálni a harmadik és hatodik hullámban érkező egy-egy AT-ST-t (pláne úgy, hogy ha megsérülünk és félrehúzódunk a tűzvonalból, pár másodpercen belül automatikusan visszatöltődik az életerőnk). A többjátékos küldetések (melyek a Battlefront sava-borsát adják) esetében pedig csak annyit lehet felhozni negatívumként, hogy ha véletlenszerűen csatlakozunk egy szerverre, akkor igencsak a szerencse függvénye, hogy a társaink milyen képzettek (én például kevésbé voltam Fortuna kegyeltje a Sulluston, amikor az egymást követő játékokban már annak is nagyon örölhettünk, ha megnehezítettük az ellenfél dolgát – ez egy idő után frusztráló tud lenni). Amit viszont fontos megemlíteni: érdemes egy kis időt beleölni a játékba, mert az ötödik szintre érkezve már igencsak hasznos és erős fegyverekkel és gránátokkal tudjuk gazdagítani az arzenálunkat – ezt követően jelentősen megnőhetnek az esélyeink a túlélésre.
Ami a grafikát illeti, PC-n kifejezetten tetszetős volt annak ellenére, hogy a tesztelésre használt hardver már nem mai darab. S amellett, hogy a vizuális beállítások tökéletesen működtek, a hálózattal sem volt semmilyen gond: a szerverekhez nagyon gyorsan lehetett kapcsolódni, s semmilyen lassulást sem tapasztaltam, mint ahogy különösebb hibába se futottam bele a játékkal eltöltött néhány óra alatt. Remélhetőleg a teljes játék sem fog majd csalódást okozni – bő egy hónap múlva kiderül.
Teljes cikk megtekintése
Minden film stáblistástól van nézve.