Bomarral értek egyet. Egy bankban dolgozok, ahová néha bejönnek romák is. Látszik rajtuk, hogy alig mernek szólni, és azt is roppant alázatosan teszik, nehogy valamiért lenézzék őket. Amikor rámnéznek, és a szememben nem a hidegséget látják, máris jobban érzik magukat (én is). Ha pedig kinyitom előttük az ajtót, az meg maga a menyország számukra. Komolyan, ez nagyon rá van írva némelyikre. Mintha én magasabb rendű lennék, pedig ez nem igaz. Egyszerűen ilyen a társadalom, ami nem biztos, hogy jó. Persze nem imádom őket, de én amúgy is inkább a cselekedetei alapján próbálok megítélni mindenkit.