Bomarr

Újranéztem és már nem vagyok olyan rossz véleménnyel róla, mint anno. Ami nálam nem működik -A zene néha nagyon SW idegen -A Jabbának édi-bédi pufók kisbabája van aki néha szellentget és körülötte zajlanak az események - ezt a koncepciót most se sikerült megemésztenem -Az animáció itt még nagyon kezdetleges: az űrjelenetek és a csaták már most baromi jók, de a közeliken a karakterek nagyon furán néznek ki. És elég sok a közeli: van hogy kifejezetten a szemére megy rá a kamera egy-egy karakternek, de érzelmek helyett csak néhány poligont látni Ami viszont nagyonis jó -Az emlitett csaták. De gyakorlatilag bármikor amikor egy űrhajót, városképet vagy valamilyen gépezetet mutatnak, a látvány meglehetősen impressziv -Ahsoka és Anakin kapcsolatát jól indítják el. Először az ifjú padawan ugyan kicsit idegesítő, de ennek okait már itt a filmen belül feltárják. Most azt mondom, tényleg szép ívet kapott a karaktere -A sztori lép egy szintet amikor Padmé külön kezd el nyomozni Coruscanton -Onnantól, hogy Anakinék leszállnak a Tatooine-on az egész csodálatos. Dooku és Anakin vivása közben annyira ott van a dráma, hogy azt még az egyszerű 3D modellek se tudják kioltani -Végülis ez volt a tanulópénz. Itt még Filoniéknak ki kellett taposniuk az utat és talán pont emiatt a végeredmény messze nem lett tökéletes ám összességében így is egy decens alkotás képét tükrözi

Engem a Clovis-szál arra a mondásra emlékeztet, ami szerint a "A Pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve". Szerintem Clovis kétségtelenül jót akart tenni és kétségtelenül fogalma se volt róla, hogy ezt ebben a politikai környezetben hogy lehetne kivitelezni.

KÖNYVSPOILER

Pontosan így van. Voltak ugyan egyeztetések, de maguk a showrunnerek is jelezték, hogy semmi sincs kőbe vésve, ráadásul a TV-sorozatba eleve nem fért bele pár kevésbé jelentős szereplő, az írók pedig előre jelezték, hogy a négyet és az ötös könyvből akár fontosabb karakterek is kikerülhetnek az adaptáció során (már csak emiatt is szükség volt a konzultációra: hogy lássák ki az aki kihagyható vagy hogy miként vonható össze pár karakter, úgy hogy a végkifejlet azért ugyanaz legyen). Plusz már korábban is előfordult, hogy látványosan eltértek a leírtaktól. Eddig igazából amire figyeltek: hogy ugyanazok legyenek a fontosabb események és hogy a karakterek motivációi megegyezzenek. Minden más variálható. Ha megelőzik a könyveket, akkor tuti, hogy az eltérések száma minden eddiginél magasabb lesz.

Több tényezőből áll ez össze: ebből a legkisebb az, hogy ha el kell utaznia pár napot/hetet akkor az úton egy betűt se ír. Ez persze azt jelenti, hogy amikor egy könyve után fél évig marketingkörúton van akkor se dolgozik. És persze akkor se ha a sorozat miatt kell díszelőadásokra, interjúkra stb. utazzon. Ez mondjuk még apróság és ettől még akár jól is haladhatna csak van még két másik tényező: -Imád kisebb projekteket elvállalni. Most jelentette be például az oldalán, hogy elkészült a Trónok világához tartozó enciklopédia rá eső részeinek a megírásával (idén ősszel jelenik meg több évnyi késés után). Pár hónapja egy antológia sorozatot szerkesztett. Előtte a Trónok világában játszodó novellákat írt. -De a legnagyobb baja az alkotói válság: az első három könyvet még viszonylag gyorsan írta meg. A világépítés eltartott egy darabig, meg a '90-es évek elején még volt más kenyérkereső állása is, de utána kijött a Trónok 1996-ban, a Királyok csatája 1998-ban a Kardok vihara pedig 2000-ben. Azóta 14 év telt el és ezalatt két könyv jelent meg a sorozatban. A legnagyobb baja, hogy kétszer is megtorpant a sztoriszövésben és ezen a két ponton csak nagy nehezen ment át: többször újra kellett írja a fejezeteit. Egy ízben rá kellett jöjjön, hogy nem tud 5 évet ugrani a történetben, pedig szeretett volna (több száz kínkeservesen megírt oldal mehetett a kukába). A legnagyobb baja talán, hogy túl komplex lett az egész és ahelyett hogy a sztori haladásával egyszerűsitene, egyre inkább komplikálja: az utolsó két könyvben csőstül jönnek az új karakterek meg a helyszínek és szerintem egyre nehezebb kézben tartania az egészet. Saját bevallása szerint két fajta író van: a tervező és a kertész. Elöbbi mielött leütne egyetlen betüt is pontosan kitalálja kivel mi fog történni, utóbbi viszont megy az árral és igazodik ahhoz ami jön. Ő saját bevallása szerint a kettő keveréke: már az első könyv óta tudja hova akar kilyukadni és mi lesz a főszereplőkkel, de menetközben túl sok minden elvonja a figyelmét, rájön hogy szeretne világot épiteni, húszadrangú karakterekkel fejezeteken keresztül foglalkozni stb. Emiatt még ő maga se zárja ki, hogy nem is kettő, hanem egyenesen még három könyv kell mire az egész végére érünk (pedig eredetileg a Tűz és Jég dala trilógiának indult).

Viszont pont emiatt valszeg óriási hype lesz majd az utolsó évad körül, mert minden néző onnan fogja megtudni a sztori végét.

A Trónok harcáról volt most a Vainty Fair-nek egy összeállítása. Néhány érdekesség belőle: -Megint elhangzott, hogy a showrunnerek tavaly felkeresték George R.R. Martint, hogy átbeszéljék pontosan mi fog történni azokban a könyvekben amik még nem jelentek meg. A megbeszélés napokig tartott és karakterről karakterre vették át a későbbi eseményeket -A showrunnerek szerint nem fog olyan sokáig tartani a sorozat mint ahogy azt a többség gondolná. Hét(!) vagy nyolc évadban gondolkodnak. Tehát az áprilisban induló negyedikkel legalább a sztori felén túl leszünk. -Martin aki eddig mindig bizakodó volt és abban reménykedett, hogy előbb elkészül a könyvekkel semmint hogy a sorozat utolérje, talán most először nyugtalanítónak nevezte a helyzetet

Csak egy érdekesség: a Tartakovsky-féle Clone Wars Vol.2-ben van egy ilyen jelenet: megelevenedik egy látomás, amiben látjuk a kis Anakint, akinek a Dagobah-n azt mondja Qui-Gon, hogy egy teszt elé kell állnia és be kell mennie a barlangba. Aztán kiderül, hogy ez Yoda látomása volt.

Nagyon mondogatják ugye, hogy most már nincsenek szintek és egy világ van amiben vagy canon valami vagy egyáltalán nem. Ahhoz hogy ez canon legyen el tudom képzelni, hogy Filoniék megnézhették mint alakul az ep.7-8-9 és hogy ott miként kezelnek bizonyos dolgokat és lehet hogy néhány részletet eszerint igazitották át. Nagyon remélem, hogy az új trilógiában lesz valamiféle visszacsatolás erre a szálra.

Nálam dettó az volt mint Dzséjtnél: fellépek, hogy megnézzem, hogy az új részek kapcsán mi a friss agyalás, erre azon megy a sírás, hogy egyben kaptunk egy rakás zseniális új sztorit... Nálam speciel elérték az új TCW részek azt amit már jó ideje semmi: tényleg újra érdekel az SW. Nagyon fel lett adva a labda nem csak a Rebels-nek de az ep.7-nek is. Most kifejezetten várom, hogy újranézzem a legjobb TCW sztorikat és aztán, mivel toplista-b*zi vagyok, írok majd egy top10-et a kedvenc szálaimból.

No pár részt akartam megnézni és végül egy nap alatt ledaráltam a teljes hatos évadot, ami rögtön kedvenc is lett. Az összes sztori 10/10-es kivéve az utolsót mert az 10-ből legalább 15-öt érdemel.

Ha végére érek az évadnak a legjobb sztorikat újra fogom nézni. Kiváncsi leszek akkor hová sorolom majd ezt az arc-ot, mert most úgy érzem simán top3-as. A remek dráma mellett rengeteg kreativitást is volt itt: a taxit üvegekkel megdobáló klónokat "imádtam"

Először furcsáltam, hogy a szemük ilyen szépen a helyén maradt aztán én is néztem egy nagyot mikor láttam, hogy halálra fagytak.

Kb. leesett állal néztem végig a részt. Már el is felejtettem milyen jó tud lenni a TCW. Pláne úgy volt nagy a kontraszt, hogy napközben megnéztem a legelső Yodás epizódot, meg a Melavolance-trilógiát és bár mindkét sztori jó, ettől a szinttől jó messze vannak. Mekkora jelenet már amikor a szállítóhajóban a támadás után az egyik orvos(?) remegve bebújik a fedezékbe majd egy droid lelővése után ki is nyirják

Az egész országban egyetlen helyen az Aréna plázában van IMAX.

Pedig horror (is). Közkeletű tévedés, hogy a horror feltétlenül ijesztő is, ami pont annyira nem állja meg a helyét, mint az hogy "minden drámának sírós a vége".

Dzséjt remek felsorolása mellett még ajánlanék néhány alműfajt, amik nem vérgőzösségükről ismertek: -Gótikus horror - általában azokat a filmeket soroljuk ide, amik a XIX. században játszódnak és vér alig van bennük, inkább bórús hangulat uralkodik rajtuk és rendszerint valamelyik klasszikus rémet használják az ijesztgetéshez (Frankenstein, Dracula, farkasember stb.). A téma leütősebbjei szerintem a brit Hammer stúdiótól kerültek ki. Christopher Lee is náluk vált híressé a Dracula szerepeiről, de a legjobbjaik szerintem a Frankenstein filmek lettek. Nem kell egyébként feltétlenül XIX. századi környezet a gótikus hangulathoz: ebbe a műfajba esik bele King Ragyogásának az 1980-as adaptációja is. Vagy az emlegetett Interjú a vámpírral. -Giallo - Ez a '60-as években indult olasz műfaj volt az amerikai slasherek előfutára. Közös vonásuk a titokzatos sorozat-gyilkos, akinek kiléte rendszerint csak a film végére derül ki. Elképesztő mennyiségű ilyen típusú produkció készült a taljánoknál és ezek között akad pár egészen kiváló darab, mint amolyan az Opera (1987), a Don't torture a Duckling (1972), The Strange Vice of Mrs. Wardh (1971) stb. Pokoli hosszú listát lehetne írni. A legutóbbinak egyébként még Tarantino is felhasználta a az egyik Kill Bill-ben. -Pszichológiai horror - Ha azt szereted, amikor keveset mutatnak, de sokat nyomasztanak, akkor ezeket a filmeket érdemes felvenni a listára. Ezek rendszerint a rettegés, félelem ábrázolását járják körül. Néhány példa: Nővérek (1973 - szerintem Brian de Palma legjobb filmje), Rosemary gyermeke (1968), A texasi láncfűrészes mészárlás (1974 - becsapós cím; az igaz történeten alapuló film valójában keveset mutat; nem úgy a folytatásai, amik viszont pocsékok), Jákob lajtorjája (1990) stb. Ugyanakkor mielőtt teljes leírod a "vérfürdős filmeket", szerintem érdemes egyet-kettőt megnézni hátha kiderül, hogy rosszul gondoltad és csak attól, hogy egy filmben sok a málnalé attól még lehet nagyon jó is. Az úgynevezett gore filmeknek két nagy típusa van, az egyik amelyik nem veszi komolyan magát és inkább viccet csinál a vérengzésekből (ebben a témában az egyik legismertebb a Hullajó), mig a másik típus inkább nyomaszt. Utóbbiaknál szerintem kiváló darab pl. A gonosz halott (1981), High tension (2003) vagy a Descent (2005). Persze vannak olyan gore filmek is, amikben faltól falig megy a nyomasztó vérengzés (Guinea Pig sorozat, August Underground stb.), de azokat én speciel ki nem állhatom.

Nem lehet, hogy csak néhány gyengébb horror film alapján szürted le, hogy neked nem jön be ez a műfaj? Az említetteken kivül még tonnaszámra vannak jó horrorfilmek.

Nem tűnik irreálisnak, elvégre a filmek eredeti változatát DVD-n is kiadták (az Amazonról mai napig rendelhető). Nekem meg is van ilyen formában az ep.4 és az ep.5. Ott annyi, hogy különösebben nem vették kezelésbe a képet, illetve hogy jelezzék, hogy ez csak extra, de semmiképp sem a filmek jelenleg érvényes változata melléjük rakták az akkori legfrissebb verzióját is a filmeknek. Edit: Hátha esetleg valakit ez érdekel. Így néznek ki a menük az "eredeti" ep.4-nél: Egy képkocka a filmből. Belógatott makett űrhajók a Halálcsillag felé: Fénykardok:

Szerintem régen dettó ez volt csak a gyenge filmek hamar elfelejtődnek és utólag érthetően már inkább csak a jóra emlékszünk. A Waterworld, Street Fighter (ezt például ma már maximum videón mutatnák be, de régen simán nagy mozifilmnek számitott) és társai fénysebességgel kikopnak a köztudatból és olyan mintha régen inkább csak jó filmek jöttek volna az USA-ból. Pedig régen, '70-es, '80-as években is téma volt hogy unalmas, egykaptafára készülő filmek jönnek Hollywoodból. Érdemes a Filmvilág archivumát olvasni. Szinte ugyanazok a vádak jönnek vissza újra és újra. Sőt a régi Nyugatban lévő cikkek alapján már a hangos film feltalálása körül is megvolt ez a vád, hogy az amerikai filmek többnyire buták, klisések stb. Ami nagy különbség, hogy az időközben bekövetkezett VFX forradalomnak köszönhetően ma már szinte nincs is átütő siker sok speciális effekt nélkül. A régebbi listákban kevesebb a látványfilm. Egyébként igy nézett ki a top15 akkor: 1 Forrest Gump 2 The Lion King 3 True Lies 4 The Santa Clause 5 The Flintstones 6 Dumb and Dumber 7 Clear and Present Danger 8 Speed 9 The Mask 10 Pulp Fiction 11 Interview with the Vampire 12 Maverick 13 The Client 14 Disclosure 15 Star Trek: Generations

Hát a merészség sose volt jellemzője a nagy költségvetésű amerikai filmeknek. Még ha "eredetiek" is sokszor jól bevált panelekből épitkeznek, hogy a siker tutira meglegyen. A franchise-okkal nekem mindenesetre alapvetően nincs bajom. A mozifilmeknek egyébként is épp a játékidejük az egyik legnagyobb hátrányuk a nagy riválissal a TV-sorozatokkal szemben. Így egy-egy ötletet legalább jobban ki lehet fejteni. Az elmúlt éveket nézve: nekem például az Iron Man-en közül messze a hármas tetszett a legjobban. Szerintem gyakorlatilag az első igazán jó film ebben a sorozatban, de az X-Men First Class-nál is dettó ez a helyzet. Attól, hogy ugyanaz az ötlet még nem biztos hogy nem tesznek bele kellő kreativ energiát. Hála égnek. "Eredeti" filmeknek pedig ott van a Hollywoodon kívüli világ. Szerintem ha az ember mer kalandozni a filmek világában és nem csak egy helyről érkező filmeket néz, akkor aligha van oka a bosszankodásra. Filmes szempontból szerintem kiváló éveket élünk.

Ha az ember nem csak a blockbuster filmek között nézelődik akkor szerintem legalább annyi, ha nem több eredeti filmet találhat mint régen. Az európai filmgyártás például szerintem évtizedek óta nem volt olyan érdekes mint most. Egyébként a nagy költségvetésű filmeknél a feldolgozások, remake-ek száma már jó ideje magas. Csak hogy leteszteljem a feltételezésemet, megnéztem az 1994-es év 15 legsikeresebb filmjét. Összesen öt darab "eredeti" alkotás van közte. A többi mind folytatás, remake vagy adaptáció.

A Ghost in the Shellnél a világ nekem is nagyon tetszett, ráadásul szerintem brutál jó a zenéje is, de ott például a filozofálgatás szerintem kicsit túlcsordul. Mintha nagyon okos akarna lenni a film és ezt úgy akarná megoldani, hogy a szereplőit rengeteget filozofáltatja, ami önmagában nem baj, de ahhoz képest mennyi idő megy el ezzel annyira mélyet és érdekeset nem sikerült szerintem mondaniuk. Mondjuk jó pár éve láttam. Lehet újra kéne nézni. Ami a Mátrix folytatásokat illeti

Szerintem se egyértelmű hogy lesz még Birodalom, de ahogy korábban fejtegettem én azért számitanék rá, hogy lesz valami kis maradék Birodalmacska, amivel végül békét kötöttek. De ha lesz is ilyen szerintem az a fontos, hogy a fő sztori ne a Köztársaság vs. Birodalom harc körül mozogjon, mert az túl sok izgalmat aligha tartogatna.