Bomarr

Hunyadi negyedik rész: Váó! Nálam ugrott egy szintet a sorozat és ehhez még csata se kellett! Hát ez baromi jó volt és főleg a rész második felére gondolok. Nyilván nem tökéletes meg sok mindenbe bele lehetne kötni, DE nagyon jót tett a sztorinak, hogy nincs ez a sok ugrálás térben és időben. Kezd épülni Hunyadi mint legendás figura és imádtam minden pillanatát. A török szultán jelentei is remekek voltak a végén. Rendesen a képernyőhöz szegezett! De a nyitásnál is jópofa volt, hogy most már nem csak hallunk Vlad Tepes kegyetlenségeiről, hanem láttuk is őket. Le kalappal. Rég láttam mostanság középkorban játszodó filmet vagy sorozatot, ami ennyire tetszett volna. Napjainkban valahogy ez a téma mindig rosszul van megközelitve, de ez most nagyon tetszett. Talán van bennem némi elfogultság is a téma miatt. Mindenesetre remélem tartják a szintet.

Nem kár érte.

Ez eszembe is juttatta az Angyalbőrben című magyar klasszik TV-sorozatot. Na ott aztán - már elnézést a szóhasználatért- de nem spóroltak a dudákkal

Csak egy kis pontositás: az első rész ment 12-es karikával. A leszbis rész 16-ossal ment. Egyébként alapból azt gondolná az ember, hogy mivel ez egy német-osztrák-magyar koprodukció, a meztelenkedést a külföldiek akarták bele, de mostanában bármi amit ezzel a "magyar Trónok harca" szlogennel akartak eladni, kezdve a nézhetetlen Aranybullától, a maga módján egész okés Tündérkertig mindegyikben meztelenkedtek valamennyit. Bár egyikben se annyit mint itt. Mindenesetre megnéztem volna a kormányzati arcokat a diszpremieren, amikor a két csaj nekivetkőzött

Olyasmi A hosszú monológokat, meg a karakter-központú pillanatokat kihagyták, de a többit megpróbálták másolni. A Nándorfehérvári diadalra mindenesetre nagyon kiváncsi vagyok. Állitólag mindennel együtt másfél órás lesz. De előtte a várnai csata lesz még állítólag az ami elég nagyszabású lesz.

Nem nézhetetlen Vannak benne bőven amatőr részek, a második résztől pedig a csöcs-kontentet nagyon túlzásba vitték, történelmi hitelességet jobb nem is keresni rajta, de időről időre tetten érhető némi hozzáértés is a sorozaton. Akik dolgoztak rajta mind azt mondják, hogy majd a második fele fog igazán ütni. Az biztos, hogy minden fillér látszik rajta. A hasonló pénzből forgott sorozatoknál valamivel látványosabb.

Igen, az egyik összejövetelen lapozgattuk nálam

A fura az, hogy kreativitásban nem volt hiány a kreativ csapat oldalán. Az Art könyvekben lehet látni, hogy rengeteg baromi érdekes látványterv készült a helyszinekhez. Csak annyi kellett volna, hogy a rendező ne a legunalmasabb irányt erőltesse és leokézza az érdekesebb terveket. Takodana és D'Qar a két kiugró példa, ami például eszembe jut.

Szerintem teljesen realisztikus halál. Nekem konkrétan van olyan ismerősöm (pontosabban ismerősöm ismerőse), akit nem is boritottak csak szerencsétlenül esett el és ott helyben azonnal meghalt. Nagyapámnak meg hasonlóan volt elég komoly agyrázkodása (az emlékeit is elvesztette egy időre, nem tudta kik vagyunk). Ott is csak csúszós jég kellett a dologhoz.

Mivel az utóbbi időben volt egy kis infláció az ep.7 bevétele mai értéken 2,7 milliárd dolláron áll. Illetve érdekességképp meg lehet jegyezni, hogy az infláció figyelembevétele mellett a legsikeresebb film valójában az Elfújta a Szél. Mai értéken mintegy 4,3 milliárd dollárt hozott.

Végülis Boba Fett is háttérszereplőként kezdte. Ki tudja miből lesz a cserebogár.

Az előzetes is jó volt, de ez a két perces betekintő szenzációs!

A magyar Disney+-on még nem láttam, de kint megjelent egy kis kedvcsináló a második évadról. Aminek nagyon örülök, hogy a jelek szerint a ghorman mészárlás szerepelni fog a sorozatban. A Rebels alapján ugye ezaz a mészárlás ami után Mon Mothma nyilvánosan nekimegy Palpatine-nak és ami után a Birodalom már el akarja kapni Mothmát.

Az egyik legjobb, ahogy egyre jobban nyílik ki a perspektíva. Kifejezetten tetszett, hogy a harmadik évadban már volt olyan rész, ahol mandó alig szerepelt, helyett láttuk mi megy a Coruscanton. Igazából azaz egyik legjobb epizód.

A hétvégén jutottam el a jakku-i csatáig. Ami annyit tett, hogy előtte elolvastam az Utóhatás trilógiából néhány szemelvényt, a Battle of Jakku képregényeket, meg végigvittem a Squadronst és a Battlefront 2-öt (kivéve az utolsó pályát mert az jóval később játszódik). Annak idején csak szimplán kedveltem a Battlefront 2-öt, de most oda voltam érte. A jakku-i csata nagyon felemelő: amikor a csata közben elhangzik, hogy a Birodalom láthatóan vesztésre áll, akkor valahogy átjön, hogy tényleg annak a bizonyos Birodalomnak ezek most a végórái. És aztán a csata záróképei teszik ki az i-re a pontot: kilőtt és lezuhant birodalmi gépek sorakoznak amig a szem ellát, közben meg megy a felemelő zene. Jó értelemben kirázott a hideg. Volt is olyan tervem, hogy ezután tartok egy kisebb szünetet. Hogy ez mennyire sikerült? Annyira, hogy már a Mando első két évadán, a Book of Boba Fetten is túl vagyok és a harmadik Mandó évadban már a coruscanti résznél járok Szóval semennyire. Cserébe baromira élvezem a "Mandoverse"-t. Így egybenézve már kicsit se tűnik úgy hogy Grogu karaktere nem halad előre. Nagyon is halad. Éveken át nézve ez kevésbé látványos, de így egyben nagyonis. A Book of Boba Fett továbbra is amolyan "titkos favorit". Itt-ott döccen, de összességében meg zseniális: Boba beilleszkedése a taszkenek közé még mindig megindító, Luke-ot mesterként látni leírhatatlan, a rancor a végső csatában meg nálam egy rajongói vágyálom megvalósulása. És még lehetne sorolni. Ami majd kicsit meg fogja akasztani a maratont, hogy be fogok iktatni egy regényolvasást. A sithek árnyéka már jó ideje itt van a polcomon, de még nem olvastam, viszont többen írtátok, hogy rengeteget hozzátesz a sequelekhez. Úgyhogy ha végeztem a Mandoverse-el, akkor az a regény fog következni.

Lucas üzleti érzéke azért már az elején is kivételes volt. Ő volt az, aki 1976-ben leboltolta a Fox-al, hogy adják neki a filmhez kapcsolódó termékek jogait, cserébe lemondott a fizetése feléről. A merchandising pedig rögtön nagyot robbant: mivel a Kenner vállalat nem lett kész az első akciófigurákkal 1977 karácsonyára ezért dobozokat árultak bennük egy utalvánnyal amit később be lehetett váltani négy figurára. És még igy is remekül fogytak az "üres dobozok". Ráadásul Lucas volt az, aki azután, hogy 1975-ben megalapította az ILM-et, 1978-ban úgy szervezte újra a céget hogy utána elég hamar effekt-gyártó óriássá vált az ILM. És még lehetne sorolni. Lucas alapvetően kivételesen jó üzletember volt.

Esetleg az nem lehet, hogy Filonit megteszik Lucasfilm vezérnek és igy neki lesz a fontos döntésekben a legnagyobb szava, viszont a vállalat mindennapi menedzselése jórészt egy vezérigazgató-helyettes feladata lesz?

Tekintve milyen rengeteg SW tartalom készült igy is, az utolsó amire szükség van az egy olyan vezető akinek a mennyiség a lényeg. Jöhet kevesebb bejelentés az egyértelmü, de a háttérben közben remélhetöleg továbbra is lefújnak mindent ami nem elég jó.

Ami ugye ha ennyire egyszerü akkor az egész konfliktus súlytalan, mert ezek szerint csak azért húzta ilyen sokáig a Birodalom mert az emberek nem vették a fáradságot, hogy megmozduljanak. Ráadásul ha már a történelemnél tartunk: érdekes módon az derül ki a történelem lapjaiból hogy csak azért mert megölnek egy császárt vagy egy királyt még nem szokott kártyavárként az egész rendszer bedőlni. Akkor se ha egy sereggel együtt bukik. A birodalmi rendszerben mindenesetre rengeteg ember volt, akinek ettől függ a megélhetése vagy uram bocsá az élete. Elég sokan vannak, akik okkal harcolhatnának foggal körömmel azért hogy ez a rendszer megmaradjon. Mindenesetre az ep.6 vége nagyon nem passzol a kánonba és ezt még jobban aláhúzták azok a kánon művek amiket az utóbbi napokban olvastam és amelyek közvetlenül az ep.6 után játszódnak. Egyik nap megnéztem az ünneplő tömeget. Minden szuper. Aztán olvasom hogy lőnek mindenkit mindenhol. Az egyik rögtön úgy indul hogy az Anoat Szektorban szétlőnek egy rakás lázadó pilótát gépestül együtt.

1. A montázs és a coruscant-i képek egyértelműen azt sugallják, hogy totál vége az egész galaxisban a Birodalomnak. Nem csak itt-ott, hanem mindenütt. Ez volt az elsődleges problémám. A képek egyértelmüen ezt közvetitik ami teljes képtelenség és nonszensz. Persze bele lehet magyarázni, hogy itt éppen csak olyan helyeket mutattak, ahol nyugodtan, a birodalom retorzió nélkül ünnepelni, máshol meg megy az akció, csak ez pont azt mutatja, hogy a montázs rossz, mert olyasmiket kell belelátni ami nincs ott. Semmiféle ellenállást nem mutatnak, mindenki nyugodtan örvendezhet a Birodalom Szívében (és emiatt meglepő módon jobban illik a kánonba az eredeti befejezés ahol csak az Endoron örülnek). 2. Coruscanton nem egy épülettömbön, hanem a Császári Palota és a Szenátus közvetlen szomszédságában ünnepelnek az emberek amig a szem ellát mindenféle ellenállás nélkül. Meg ki is döntenek egy Palpatine szobrot. Megint csak: nonszensz. Még pedig a harmadik pont miatt is: 3. Egyáltalán szó sincs arról, hogy Coruscanton gyenge lenne a birodalmi jelenlét ekkor. Sőt épp ellenkezőleg. Coruscanton brutális haderő van. A Lázadásban pont ezért fel se merül hogy itt akciózzanak. Elég frissen élnek most bennem az ebben a korban játszodó kánon művek, úgyhogy ezt elég magabiztosan merem állítani.

Bocs, Dzséjt, de ezek borzasztó példák. Coruscant a Birodalom fővárosa. Nem valami távoli vagy szomszédos királyság vagy demokrácia központja. A Coruscanton épp akkora birodalmi jelenlét van Palpatine halála után fél nappal, mint fél nappal előtte. Az teljesen nonszensz, hogy a birodalom simán megengedi, hogy az emberek kint vigadjanak és örömködjenek mert meghalt a Császár. Semmi értelme. Ezért is totál fals Hitler halálát ide citálni. Ő akkor halt meg, amikor az ellenséges csapatok Berlinben voltak. Mire a halála bekövetkezett a háború már eldőlt. Coruscanton viszont a birodalmi haderő érintetlen. De az Aftermath elején például ha jól emlékszem rögtön úgy inditunk, hogy kiderül: nem is hagyták békésen ünnepelni a tömeget. Még megy a szobordöntögetés de aztán rögtön jönnek az első lövések. Ami már passzol és logikus csak kissé ellentmond annak a hangulatnak amit az ep.6 vége sugall.

Igen! A befejezés tökéletesen működött, amikor a Star Wars hat film volt és igazából Anakin Skywalker/Darth Vader történetét mondta el.

Luke-al már eléggé ott van az Erő a Jedi visszatérben viszont amikor az ewokok hálójába kerül, valahogy ezt elfelejti és Hant kéri hogy érje el a fénykardját Mindenesetre megnéztem az ep.6-ot és nem túl nagy meglepetésre, baromira tetszett. A Jabbás részek természetesen szenzációsak, de az évek folyamán az ewokokat is megkedveltem. A cukiság faktor mellett azért arra is figyeltek, hogy minden ewok a maga módján egyedi legyen. A Star Warsban nem is nagyon van talán még egy idegen faj, ahol az egyedek a megjelenésükben ENNYIRE különböznének egymástól. Az pedig lenyűgözőtt hogy Ian McDiarmid mennyire zseniális Palpatine-ként. Fura belegondolni, hogy kisgyerekként nehezteltem az ep.6-ra mert jött ezaz "öregember" és miatta Vader kicsit lelett fokozva. Minden mondata, gesztusa tökéletes. Ami kicsit fura az a végén a győzelmi montázs. A kánonban elég jól érzékeltetve van, hogy mennyire óriási a Galaktikus Birodalom. Annak, hogy galaxis-szerte szabadon ünnepelnek az emberek csak mert a Császár meghalt nem túl sok értelme van. És a kánon ugye igyekezett korrigálni is: Coruscanton is nagyon heves harcok csapnak ki az ünneplés után. Csak hát a záróképek nem ezt sugallják, ezért ez a része ha nem is ellentmondásos, de nem annyira elegáns.

Wilde: Nute nagyon jókat írt. A lázadás hajnala az egyik kedvenc SW könyvem.

Végeztem az ep.5 és az ep.6 közötti időszakkal a képregények terén. A kép kissé vegyes. Vannak remekbe szabott történetek, instant klasszikusok, meg kifejezetten közepes, sőt egész gagyi sztorik is. Ami nem tetszik, hogy az írók néha fontosabbnak érezték, hogy mindenféle őrült kalandokba dobják a hősöket, mint az hogy egy szép narratív hidat hozzanak létre a Birodalom visszavág és a Jedi visszatér között. Landotól például ugye úgy búcsúzunk az ep.5 végén, hogy megy kimenteni Han-t. Na aztán a képregényekből kiderül, hogy a következő egy évben majdnem mindent csinált, csak Hannal nem foglalkozott. Ugyanakkor voltak olyan sztorik is, amik meg épp hogy segítettek keretet adni olyan szálaknak, amik eddig lógtak a levegőben. Kiváló példák a Ren lovagok. Igazából most értettem meg, hogy ezek úgy isten igazából kicsodák. Arra jutottam, hogy ha következőleg tartok majd egy maratont, már csak a legjobbakat fogom elolvasni az ep.5 és az ep.6 közötti képregényekből. Pár mondatban írnék is a sorozatokról. Kezdem a leggyengébbekkel: Sana Starros: Na ez eddig a kánon legalja nálam. Teljesen SW idegen az egész, borzasztóak a karakterek. Egy ponton a főhős rancor pisit önt magára, hogy az egyik állat közelébe tudjon menni és nem is ez a legfurább dolog, ami történik. Na ezaz a sztori, amit soha többet nem fogok elolvasni. Még jó hogy csak öt füzetből állt! Darth Vader: Sajnos a nagyúrral nem nagyon tudtak mit kezdeni, úgyhogy kínosabbnál kínosabb kalandokba keverték. Komolyan még a legjobb, amikor az elején elugrik az Exegolra és Palpatine megmutatja neki, hogy mennyivel nagyobb terveket szövöget, mint a Sötét Nagyúr képzelte, meg hogy Vader mennyire kis homokszem a gépezetben. Nem egy ötcsillagos sztori, de oké volt. Aztán Vader visszatér a galaxis feltérképezett részébe és innentől indul igazán a lejtő. A történetben minél nagyobb teret kapnak Amidala volt szolgálólányai, annál nagyobb hülyeség lesz az egész. Bounty Hunters: Voltak jó pillanatai, de ahogy haladtam benne, egyre inkább arra jutottam, hogy a szereplők nem igazán érdekelnek. Még az egyik legjobb vonal az volt, amikor felbukkant a Battlefront 2-ből ismert Inferno Squad és egy kis ideig elég komoly szerepük volt a cselekményben. Zuckuss-t is sikerült egy egész érdekes figurának kikerekíteni, szóval vannak fogódzkodók, amibe bele lehet kapaszkodni, de azért a képregények tudnak ennél sokkal többet is. Doctor Aphra: Sajnos azt a kimagasló minőséget, amit az ep.4 és az ep.5 között hoztak nem bírták tartani. Az egész sorozat árnyéka volt a régi önmagának. Bár a Tagge dinasztián belüli kavarások, és az ahogy "Domina" kijátszotta a többieket, mondjuk nem volt rossz. Domina (hú de fura név) egyébként jó példa rá, hogy minden ellenkező állítás ellenére az SW-ban mostanság is vannak "klasszikus szépségek": Dark Droids: Ez a Qi'ra trilógiát követő "kis" crossover, ami picit SW idegen, ugyanakkor hátborzongatóan jól van felvezetve. Ahogy a droidok elkezdenek a hús-vér élőlények ellen fordulni az egészen príma. Annyi csak talán hogy szerintem ennek a sztorinak nem ebben az érában kéne játszódnia. Star Wars [a fő képregény-sorozat]: Na itt már vannak pozitívumok dögivel. Pedig kicsit nehézkesen indult. Legalábbis én nem voltam oda érte, hogy Luke visszament a Felhővárosba, meg Lando kalandjait is nehéz volt megszoknom. De aztán jöttek a jobbnál jobb történetek: Luke elmélyedése az Erőben egyszerüen fantasztikus. Zahra parancsnok remek antagonista. Ráadásul tetszik ezaz ötlet, hogy a Halálcsillag felrobbanása egy messzi csillagrombolót is megrongált, amelyet egyfajta mementonak használnak: a sérüléseket a hajón direkt nem hozzák helyre, a halottakat meg a helyükön hagyták, hogy emlékeztessenek arra milyen "szörnyűségeket" követ el a Lázadás. Amilyn Holdo is remekül lett behozva, jók voltak a csaták is. Szóval még ha nem is tökéletes ez szerintem egy első-osztályú sorozat lett. VISZONT egy bajom van vele, ami egyrészről egy apróság másrészről viszont nagyon is komoly gond. Egy fontos sztorielem ütközik az ep.6-al. Egy ponton ugyanis a második Halálcsillagról elmenekül egy család, akik aztán a Coruscanton kötnek ki. Luke menti meg őket -hosszú lenne leírni hogy miként meg hogyan- és végül ettől a családtól tudja meg Luke és vele együtt a lázadás is, hogy épül a második Halálcsillag. Csakhogy az ep.6 felvezető szövege azt mondja, hogy Luke nem sejti, hogy készül a második Halálcsillag. Az eredeti angol szöveg egész pontosan ezt mondja: Little does Luke know that the GALACTIC EMPIRE has secretly begun construction on a new armored space station even more powerful than the first dreaded Death Star. Sajnos ezt a kifejezést (little does Luke know) nem lehet nagyon másképp fordítani, mint hogy nem tudott róla. Ehhez képest a képregényben maga Luke mondja Mon Mothmáéknak, hogy van egy második Halálcsillag. Ejnye! Qi'ra trilógia: Na ez első-osztályú lett! Az első "rész" végén az árverést már annyi szemszögből megismerjük -hisz itt becsatlakozik több mellék-sorozat is- hogy már azt vártam, hogy mikor fogjuk megtudni, hogy a vécés néni szemszögéből mi történt De tetszett hogy ennyire ambíciózus. Amikor előkerült valami titokzatos ősi ereklye féltem, hogy ez hova fog kilyukadni, de végül a befejezés is tetszett! A Ren lovagok behozása baromi jó volt: bejön, hogy amolyan sötét oldali motoros bandának tűnnek, akik igazából annak köszönhetik az életüket, hogy nagyon gyengék az Erőben ezért Palpatine még nem vette a fáradságot, hogy kinyirja az összeset, mert igazából nem tudnak vizet zavarni. Humorforrásnak sem voltak utolsók, de ügyesen csinálták: nem azért voltak néha viccesek, mert esetleg hülyét csináltak volna belőlük. Ezzel úgy érzem, hogy egy fontos épitőkocka került a helyére. De Qi'ra is remek volt végig. Az Outlaws videojáték készítői előtt meg le a kalappal: gyakorlatilag tökéletes kiegészítője ennek a trilógiának. Ráadásul nem csak a videojáték reflektál remekül a képregényben látottakra, de a képregényben is utalnak a videojáték egyik fontos szereplőjére. Szóval ez volt az a pont, ahol több ponton is ámultam és bámultam.