-
Összes hozzászólás:
17.028 -
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
-
Győztes napok:
129
Tartalom típusa
Profilok
Fórumok
Naptár
Star Wars Feliratok
Bomarr összes hozzászólása
-
Boldog nőnapot és boldog Zoltán napot!
-
Nem biztos hogy ez a megoldás, de nekem akkor volt ilyen amikor a pendrive-om FAT32-es fájlrendszerű volt, ami bizonyos méret felett nem enged át fájlokat. Ha ez a helyzet akkor újra kell formázni a pendrive-ot ugy hogy NTFS fájlrendszerű legyen és akkor oké. Ha nem ez a probléma akkor passz.
-
ST-vel régóta szemezek, pláne hogy a mozifilmek nagy részét szeretem, de nem tudom melyik sorozattal lenne érdemes kezdeni. Nálad melyik a kedvenc?
-
Én nem látok világháborút. Csak a véleményemet mondtam el. Az amerikai sci-fiket pedig nem szóltam le, csak annyit mondtam, hogy a DW szerintem látványosabb. De egyébként épp nagy örömmel nézem újra a Firefly-t, amit úgy ahogy van zseniálisnak érzek. A DW-vel szemben nem is rangsorolnám úgy általában mert teljesen más műfaj. Újabban pedig elkezdtem tök elölről a Stargate SG-1-et (ez nekem teljesen új, eddig csak a mozifilmet láttam) és eddig az is nagyon tetszik
-
Teljesen félreértesz, ha sértődést látsz. Ez csak értetlenség. A DW több pénzből készül ugyanis mint egy átlag sorozat (attól már rég messze vagyunk hogy kisköltségvetésünek lehessen nevezni): kevés olyan van ugyanis, hogy egyetlen részért például átmennek egy másik országba forgatni (velencei epizód például, de most a hetedik évadnál például Spanyolországba ruccannak át egyetlen epizódért). Ez azért fordulhat elő, mert a DW-nek jóval nagyobb a nézettsége, mint egy átlag amerikai sorozatnak. Csak példának: a Battlestar Galactica 2-3 milliós epizódonkénti nézettsége áll szembe a Doctor Who 9-10 milliójával. Szerintem a beleölt plusz pénz látszik és pusztán csak annyi, hogy annyira egyértelműnek érzem a DW előnyét az amerikai sci-fikhez képest, hogy öszintén meglep, ha valaki másképp látja. De ha igy látod hát igy látod. Távol álljon tőlem hogy ezen megsértödjek.
-
Nem értem lehet van egy kis félreértés: mi Riddick-el folyamatosan az ötös-hatos évadokról beszélünk. Mint írtam abban egyetértek, hogy az újraindulás vagyis a 2005-östől a 2009-es évadokig sokszor olcsó volt a látvány, de utána a Moffat-érában, tehát az ötösben és a hatosban minden beállitás, minden effekt és minden makett első-osztályú. Ez a látvány még neked is kifejezetten tetszett mikor végignézted. Tőled idézek: Ha kiváncsi vagy mikor mondtad ezt: 2011.12.23 18:36 Nem fogok képeket kivágni már mert akit érdekel az majd megnézi és szerintem maga is láthatja, hogy első-osztályú a látvány. A sorozat magáért beszél.
-
Ugye Cronenberg régen úgy világitotta be a lélek pincéit, hogy csupa rémséget hozott fel: a Meztelen ebédben szörnyekkel dumcsiznak a kocsmában meg bogárrá változik az irógép. Tetszik, hogy nála az öregedés azt hozta magával, hogy bár a témáját meghagyta és továbbra is az emberi lélek sötét oldalát kutatjai, ezt ma már visszafogott eszközökkel, de -szerintem legalábbis- nagyon hatásosan teszi. Tetszett, hogy teljesen áthozza a kora XX. századi hangulatot és olyan emberi konfliktusokat mutat, ahol nem óriási orditozások, hanem olykor egy-egy baráti levél a dráma csúcspontja. Kimért, de nem művi. Eleve a témáját is érdekesnek találom: Freud-ból például pont az érdekelt, ami itt is megvan belőle mutatva: hogy egyrészt elsőként rájött, hogy a beteget nem gyógyszerezni, elzárni, hidegvizbe mártani, hanem beszélgetni kell velük.... ugyanakkor miközben forradalmár volt, vaskalapos is volt: mert mindent a szexualitásból akart levezetni és emellöl nem tágitott. Bevallom én eddig a filmig nem is tudtam, hogy ezzel a kettősségével már életében szembesitették és hogy emiatt olykor legjobb barátaival került szembe. Épp ezért mint történelmi filmet is érdekesnek találom: ebben a műfajban tipikus rossz példa szerintem a Vaslady, ahol a forgatókönyvíró nem tudta karakterként megmutatni a cimszereplőjét, nem tudta érzékeltetni, hogy egyik lelkiállapotból hogy jutott a másikba, ezért inkább csak szemezgetett az életútjából. A jó történelmi film ilyen szerintem, mint az "A Dangerous method", ahol hiába élt minden főbb szereplő a valóságban is, tényleg megelevenednek a vásznon, látjuk hogy mennek valahonnan valahova és azt is hogy mik ennek az útnak a mozgatórugói. Viggo Mortensen pedig mint Freud szerintem úgy ahogy van zseniális. Minden felbukkanása szenzációs szerintem, pedig csak diszkréten pöfékel a legtöbb jelenetében. Az külön jó pont, hogy a szexjeleneteknél nem akartak többet mutatni, mint amennyi szükséges. Mivel a filmnek ez az elsődleges témája nem kerülhették ki -és nagyon jól tették hogy nem kerülték ki-, de Cronenberg meghazudtolva régi önmagát most semmi öncélút nem vitt be. Tényleg csak annyit amennyit "kell".
-
A Firefly-t most nézem (újra) nagyfelbontásban és a kanyarban sincs. Nem rossz, de nagyon látszik a CGI. Össze se lehet hasonlitani azzal amit mondjuk az angyalos duplában látunk mondjuk űrhajó közeliknél. A BSG-ből csak az első két évadot láttam, de ott ugyanez volt a helyzet (persze ez lehet hogy a későbbiekre változott) Én a Docor Who új részeit a látványért is illetve azok változatosságáért is szeretem. Sci-fi környezet, történelmi környezet, űrlények ilyen olyan kivitelben, alternativ világok stb. Nagyon szárnyal itt a képzelet és néha effektek sem kellenek egy-egy erős képhez csak egy tó és egy sivatag, mint a hatos évad elején a Silencio tónál.
-
Az újraindulás utáni első évadok tényleg néha olcsók és néha kilóg a lóláb, de az újak ezen a fronton szerintem elég erősek.. Mondjuk én nem vagyok túl járatos a sorozatokban igy annyira nem mérvadó, de én ennél jobb látványt sorozatban még nem láttam, mint az új részekben. Például: A maszkok is elég jók:
-
Egyébként csak most olvasom, hogy Spielberg kifejezetten a Doctor Who miatt kereste meg és bízta meg Moffat-ot, mivel azaz egyik kedvenc TV-sorozata. Mondjuk ez annyira talán nem is meglepő. A Doctor Who kalandossága nagyon hasonló ahhoz, ami a Spielberg filmekben is sokszor visszaköszön.
-
Itt mondjuk azért nem annyira élhette ki magát, mivel alapvetően egy pontos és képregényhű adaptáció volt a cél. De egyetértek kudar-al: tényleg jó lett
-
Én TV-játékokkal kezdtem (Television Computer System volt a neve az ilyen TV-hez csatlakoztatható kütyüknek). Ott főleg ilyen pár pixelből álló figurákat lehetett tologatni a képernyőn (bowling, lólasszózás meg ehhez hasonló gémek voltak rajta). Aztán egy haver egyszer áthivott és megmutatta a Commodore gépét. Az nagyon menőnek tünt ahhoz képest ami nekem volt otthon. Aztán '95-ben kaptam egy 486-os gépet VGA monitorral. Ez akkor a környéken csúcsgépnek számított. Főleg platformjátékok (Coolspot, Prehistorik, Aladdin stb) voltak rajta no meg Wolfenstein 3D és a Doom 1. De a haverokkal főleg a Mortal Kombat-tal játszottunk.
-
Én nem is tudok szakmailag filmet nézni. Vagy élvezem a filmet vagy nem. Viszont ha tetszik akkor utólag néhány gondolat erejéig szivesen utána járok miért volt ez ennyire jó (egyébként is hogy ne csak állandóan azt szajkozzam mi nem tetszik: nemrég néztem meg Cronenberg-től az "A Dangerous Method"-ot és valami elképesztően erős film volt). És ugyanez forditva: ha nem tetszik azon is kattog az agyam hogy miért nem. A tetovált lánynál mondjuk már filmnézés közben is folyamatosan egyértelmű volt miért nem (Úristen, ezt így oldották meg? Ez is igy visszaköszön... nane!). De természetesen mindig minden filmnél csak egy számít: hogy szórakoztató-e vagy sem. Én sosem amellett állok ki, hogy szakmailag jó-e egy film, csak és kizárolag a saját véleményem mellett. Nem írom oda, hogy ez csak az én véleményem, de úgy vagyok vele, hogy ha mindig leirnám ezt ahányszor valamiről véleményt mondok az feleslegesen sok plusz energiát venne el és azt gondolom ha én mondok valamit az egyértelmű, hogy az az én álláspontom.
-
Rendicsek. Egyébként épp akartam mondani, hogy kifejezetten érdekelne a véleményed a nézés után, pláne hogy láttad az eredetit is
-
Sajnos nem cáfolja: a filmre ezek a vádak ugyanis zokszó nélkül állnak. A legtöbben ezt lenyelték, esetleg úgy voltak vele, hogy a szűrő felrakása már saját stiluselem, esetleg nem látták az eredetit és nem látták milyen borzasztó lopás... a végeredmény szempontjából sajnos mindegy. Ha már Rotten Tomatoes: ott az elképesztően bugyuta Peter Jackson-féle King Kong is 84 százalékon áll... de nálam ebből se következik, hogy Jackson itt remekelt volna.
-
Mármint az 1982-es Dolog volt a remake. Az eredetije egy 1951-es B-film (The Thing from Another World) Obi1: Sajnos nem mérvadó. Ez alapján a Hugo is jó film lenne, de sajnos az is csak néhány elemében jó, több helyen gyengélkedik ráadásul évek óta nem láttam ilyen rosszul megírt gyerek párbeszédeket. Ennek ellenére az imdb pontok nekem is mankóul szolgálnak: az esetek 95 százalékában ami itt magasra van pontozva az jó. Sajnos vannak kivételek és attól a Tetovált lány nem lesz jobb a szememben hogy sokan szerették.
-
Hitchcock direkt ponyvákat keresett a filmjei alapjához. Egy jó rendező kis túlzással bármilyen alapanyagból tud jó filmet csinálni, amin rajta lesz a kézjegye. Az meg hogy túl egyedi az adaptált mű stilusa: Shakespeare műveinek talán nem egyedi a stilusuk? Ahhoz képest a Polanski és az Orson Welles-féle Macbeth elképesztően más hangulatú és nem csak azért mert az egyik fekete-fehér a másik meg színes. Ha egy jó könyv megihlet egy rendezőt és abból minimális változással ugyanolyan jelenetek bukkannak elő, mint amik egy pár évvel korábbi feldolgozásból akkor az a tehetségtelenség minősitett esete. És persze felmerül a kérdés,hogy ha nem volt saját ötlete minek vágott bele. Én azért is vártam a Fincher verziót, mert az eredeti svéd film, ha jó is, bőven kupálható, alakitható. Szó sincs arról, hogy valami mesterművel állnánk szemben, tehát kiváló terep egy ügyeskező rendezőnek hogy megmutassa, mi minden van még az alapanyagban. Csak hát Fincher nem ügyeskezű mint az kiderült.
-
De ez csak egy marketing fogásból összerakott magyarázkodás, ami a filmet megnézve pillanatok alatt összeomlik. Összehasonlitásképp ott van például Kubrick féle és az Adrian Lyne féle Lolita. Ugyanabból a könyvből csak más és mást mondanak vele a készitők. Ott tényleg csak adaptációkról van szó. Az eredeti cím, pedig azt jelzi, hogy ez a film olyan férfiakról is szól akik utálják a nőket (és nem azt állítja, hogy a férfiak általában utálják a nőket). Vagy ilyen nincs és ez valami feminista fogalom? Egyébként tényleg vannak jó remake-ek, bár izlések és pofonok, szerintem a FlóriBá által emlitettek mind elég gyengék. De a Dolog, a Pacino-féle Sebhelyesarcú, a 3:10 to Yuma stb. mind kiváló példái, hogy egy újrázás is lehet jó. De ezek egyik közös ismertetőjele, hogy nem pár évvel az eredeti után készültek.
-
Lol. Hát a Mass Effect 3-nál rosszabb példát keresve se lehetett volna hozni a grafika mindenhatósága mellett
-
Hú hát ezt elolvasva nagyon kedvet kaptam a nézéshez. Ma valszeg nem lesz rá idő, de igyekszem minél előbb pótolni. Szóval gratula, na!
-
Zodiákus: nekem nincs bajom vele, ha egy film lassú. Én egy több órás kamaradrámát is szivesen végignézek, ha látom hogy van valami foganatja. Itt azt látom, hogy Fincher elmondja, hogy -ahogy te is irtad- sokáig ment a nyomozás, sok volt a zsákutca.... és nekem ennek kapcsán csak az a kérdés fogalmazodik meg a fejemben: és? Most akkor mi van? Még a nyomozó kétségbeesését sem tudta igazán jól átadni. Nem látom Finchert mi fogta meg a történetben, miért érezte azt hogy ezzel feltétlenül foglalkoznia kell. Csak csordogált és vége lett. Igen, a kor hangulat tényleg ügyes, de van egy csomó más film amik szintén ügyesek ebben és cserébe még a sztorijuk is erős. Benjamin Button: Nekem eleve gyanús, ha egy film legfőbb erénye, hogy az életről, halálról és az élet értelméről szól. Ezek nagyon nagy dolgok, amik mindenkit foglalkoztatnak, nagyon sok mindent mondtak, gondoltak és írtak már ezekről ugyhogy nagyon fel kell kötnie a gatyát annak aki ebben újat akar mondani vagy érdekes szempontot akar villantani. Az önmagában kevés, hogy egy film nagy dolgokkal foglalkozik. De nagyon érdekel és lehet ez meggyőz a film jóságáról: szóval mi az a gondolatmenet vagy mi az a mondanivaló, ami a fentebbi topikok kapcsán benned megfogalmazódott kifejezetten emiatt a film miatt?
-
A remake-ből egyértelműen kiderül, hogy semmit se látott benne, sőt annál is kevesebbet. Leforgatta ugyanazt jobb kamerával. Még jó iparosnak se mondható. Csak ötlettelen lopásra futotta. A Facebook filmet nem láttam. Azért se kapkodok vele, mert a Zodiac-ot végigunatkoztam, a Benjamin Button meg akkor óriási hollywoodi giccs volt nekem, hogy már a TV-m is szétfolyt mire véget ért. Érdekes, hogy az Alien3-tól bezzeg elhatárolodik. A Facebook-os filmet leszámitva amit nem láttam, az összes új filmjét úgy ahogy van kenterbe veri. FlóriBá: pedig ha megnézed akkor mások átvett véleménye helyett sajátod is lehetne róla.
-
Nézd meg svédet, lehet megváltozik a véleményed. Nekem az amerikai remake a tavalyi év legnagyobb csalódása. Fincher nálam ezzel végleg kikerült a "rendezők akikre érdemes figyelni" csoportból. Nincs egy saját ötlete, egy saját jelenete és amit másol azt is kapkodva, lélektelenül. Képtelen még a főszálat is normálisan felvázolni.
-
Régi brit horrorok alatt a Hammer stúdió filmjeit érted vagy valami mást? A Hammer filmeket én nagyon csipem.
-
A svéd eredetibe egyszerűbb, átlagosabb arcokat választottak. Nagy kirohanások vagy hagyományos értelemben vett nagy jeleneteik nincsenek a szereplőknek, amik mondjuk egy amerikai filmnél kötelező elemek szoktak lenni... viszont sokkal több hangulat van benne mint a remake-ben ami össze-vissza ugrál a két fő szál között nem hagyva hogy legalább a néző egy picit beleélje magát a szituba. A cselekményt is bénábban adagolják, a nyomozás se jön úgy át. Nem azt mondom, hogy a svéd eredeti bezzeg a thriller műfaj ne továbbja, de az legalább egy decens próbálkozás.