-
Összes hozzászólás:
17.027 -
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
-
Győztes napok:
129
Tartalom típusa
Profilok
Fórumok
Naptár
Star Wars Feliratok
Bomarr összes hozzászólása
-
Kicsit más, de ahogy nézegettem pár filmelözetest arra jutottam, hogy a New World igazán speciális helyzetben van: ilyen rossz filmnek ilyen jó elözetest még nem csináltak. Emlékszem évekkel ezelött végigkinlodtam minden percét és megfogadtam, hogy többet Malick filmre rá se nézek, de a trailere piszkosul rendben van. Föleg az utolsó egy perc: az arcok, a zene, a dumák. Ezért megérte leforgatni.
-
Ezzel teljesen egyetértek és csak annyi lábjegyzettel egésziteném ki a magam részéről (bár gondolom te is igy gondoltad), hogy támogassuk a JÓ magyar termékeket. Ma már egyre több helyen látni, hogy azzal árulják a termékeket, hogy az magyar... az emögötti gondolatiság megsüvegelendő, csak kicsit mintha elharapodzna és már arra is büszkén mindenféle pecséteket raknának, ami magyar ugyan, de ritka gyenge. A JÓ magyar termelő megérdemli, hogy előnyben részesüljön nemcsak a külfölditől de a rossz magyar termelőtől is. Ja és aztán csak módjával... banánt ne magyar termelőtől
-
Én most nem itélkeztem: nem mondom, hogy jó vagy rossz a helyzet, csak felvázoltam mi a jelenlegi szituáció: aki gazdag az arányaiban is többel száll be. Én alapvetően azt gondolom, hogy abszolut igazságos rendszer nem állitható fel: a világ ugyanis tökéletlen. Tökéletlen a természet amiben születtünk, a vadvilág ahova a gyökereink huznak tele van igazságtalansággal (aki gyenge elpusztul stb.) és a Nagy Igazságosság egy illuzió. Ami viszont cél lehet: törekedni hogy a rendszer igazságosabb legyen. A konkrét kérdés kapcsán: a gazdagok szálljanak be többel, mint a szegények, arányaiban is, de ez az arány ne legyen olyan óriási, hogy a "gazdag" ember azon gondolkozzon, hogy hogy vigye feketén a bulit, nehogy az állam lenyulja a fél fizetését.
-
Oké, akkor egy kis ismeretterjesztés: multi = multinacionális cég. Ezt gondolom még tudod, de induljunk a kályhától. Egyetlen tényezőben más, mint a nem-multinacionális cég: nem csak egy országban van jelen, hanem többen is. Alapnak kéne lennie, de azért mondom: egy csomó magyar cég is multicég. A CBA multi. A MOL a régió egyik legnagyobb multija. Kelet-Közép-Európa második legnagyobb vállalata. Az OTP is multi (a régió második legnagyobb bankja egyébként). És egy rakás cég van akiből láthatóan multi lesz, illetve már annak indult: még a '90-es évek végén egy kecskeméti pék kezdett el különös sütiket csinálni és a Fornetti nevü cége azóta egyeduralkodó lett a piacon. A sort meglepően sokáig lehetne sorolni. Ha azt mondod ne legyenek multik azzal a magyar termelőt és vállalkozót is nehéz helyzetbe hozod, mert azt mondod neki, hogy ő csak erre a tizmilliós piacra termeljen és ne váljon nagyobbá. Ugyhogy nettó hülyeség és a fogalmak nem ismerése különválasztani a hazait a multitól. Az iparunk pedig egyáltalán nem elavult. Ne keverjük a szezont a fazonnal. Igenis elönybe lehet hozni a hazai cégeket, amit nyugat-európában is számos módon meg tesznek. Az EU nem tesz mást, mint hogy az előnybe hozásnak megadja a kereteit. Ami már csak azért se baj, mert ha egy magyar cég abszolut előnyt kap függetlenül attól hogy mennyire jó abból az lesz ami történt a rendszerváltás elött: a verseny hiánya miatt a cég közepes minőségü vagy éppen szar termékeket gyárt az országnak és nem kell félnie a jobb külföldi terméktől mert ő a hazai. Ezzel maximum a cégvezér jár jól. Csak szólok, hogy a kapitalizmus egy gazdasági rendszer, a demokrácia meg politikai. Nem függ egyik a másiktól. Demokrácia müködhet kapitalizmus nélkül (és müködött is rengeteg helyen) és kapitalizmus is müködik demokrácia nélkül (ahogy müködik is rengeteg helyen). Mi az hogy gigaprofit? Lehet nagyon új, de attól, hogy egy cég nagy még lehet veszteséges. Ha meg éppen nyereséges, az nem jelenti azt hogy örökké az is lesz. Egy kifejezetten jól zárodó üzleti évet, simán követhet egy borzalmas rengeteg kirugással meg üzembezárással. Jobb helyeken ha jól megy akkor félretesznek, befektetnek. Bármilyen hihetetlen is. Ez annyira nem igaz, hogy az új adórendszert nálunk pont azért kell bevezetni, mert jelenleg a gazdagok fizetéséből irreálisan sokat elvesznek . Mig a minimálbéres adómentes, tehát 0 azaz nulla forinttal száll be a magyar állam büdzséjébe, addig egy 400.000 Ft fizetést kapó ember 231-et kap kézhez. Nem kell matematikai zseninek lenni, hogy látszodjon kiknek a zsebéből huznak ki többet.
-
Látod pont annyi értelme van ennek a mondatodnak mint ugy általában azoknak amiket ide irsz. Majdnem semmi, de nem akadály abban hogy nagyon sarkalatos véleményed legyen.
-
Háttérben lévő érdekességek, történetek
Bomarr hozzászólást írt ebben a topikban: Episode IV - A New Hope
Fun fact: Greedot egy nő játszotta (a cipőt nézd). -
Kétségem sincs felőle.
-
Nincs "mi és ők". Cégek vannak. Az pedig hogy a cégigazgató magyar, svéd vagy amerikai... nagyon fiatalnak kell lenni hogy azt hidd ezen dől el bármi is. Én egy finn cégnél (a tulajdonosok finnek egyébkén a teljes vezetőség magyar) dolgozok és rohadt jó. Például.
-
Oké tegyük tisztába a dolgokat: a kiskereskedelmi láncok üzemeltetői pont azért müködnek, mint minden létező cég a falu cipészétől a CBA-ig: beraknak x pénzt valahova és y-t akarnak visszakapni. Az y-tól pedig elemi elvárás, hogy nagyobb legyen x-nél. Mindenki igy müködik még a Mari néni zöldégese is. A különbség a pénzmennyiség nagyságán van. Az állam és a helyi önkormányzatok valóban nem a két szép szeméért szeretik ezeket a cégeket, hanem mert ezektől a cégektől nekik bevételük van. Ahol nagy pénz mozog, ott nagy pénzt lehet leszedni. A TESCO évi hatvan milliárd Forinttal szál be a magyar állam évi költségvetésébe. Például. És mivel előirásnak számit, hogy bizonyos százalékban magyar beszállitókkal és alvállalkozókkal dolgozzon (asszem ez 80%) ezért egy rakat magyar cégnek ad munkát. Ezért is szereti őt az állam. Ami biztos: a TESCO a rakatnyi pénzmennyiségen kivül mást nem hoz ide. Ha valahogy felkapaszkodna egy magyar cég és az foglalkozna ezzel nem lenne nehéz átvenni a szerepét. Ez ugye nem igaz mondjuk a Philips gyárra meg a Suzukira, mert ezek pont a nemzetközi szerepük miatt tudnak akkora gyárat üzemeltetni. Ilyen szempontból valóban más. Csakhogy per pillanat nincs a magyar vállalkozói szektorban annyi pénz hogy olyan szinten lehessen müködtetni a kiskereskedelmi láncokat, mint ahogy azt ezek a nemzetközi cégek megtudják csinálni. Idővel lehet, hogy lesz... pláne most hogy a tavaszi Fidesz kampányt 1 milliárddal támogató CBA-nak láthatóan kedvező körülmények vannak szabva, talán pont ők lesznek azok, akik benőnek a helyükre. De könyörgöm ne hidjük, hogy majd ők lesznek azok akik rohadt jó béreket fognak szétosztani mindenkinek. A kiskereskedelmi láncokat az egyik legnehezebb most nyereségesen müködtetni. A Cora, a Spar, az Auchan, mind mind milliárdos buktával zárták az elmúlt éveket. Csak azért nem huznak innen mert hátha jobb lesz. Ne gondoljuk hogy a CBA ugy akar bazi nagy lenni, hogy közben majd ők simán benyelik a milliárdos veszteségeket csakhogy a dolgozók mosolyogva menjenek haza. Eleve nincs hova benyelni, mert nincs külföldi anyacég aki istápolna. Ugyanugy szar pénzt fog kapni aki ott dolgozik. Ezért felesleges a multi csapkodása: egyáltalán nem müködik gyökeresen más logika mentén mint a hazai cég. Több pénzt akar csinálni, mint amit elkölt. Hogy legyen valami közös pont, még egyszer megerősitem: a TESCO-t és társait én se érzem nélkülözhetetlen darabjának a magyar gazdaságnak. Ugyanakkor ha egyik napról a másirka kipicsázzuk őket akkor csúnyán járnánk. Az állam is. A magyar terményekről pedig annyit, hogy sajnos még mindig tartja magát a városi legenda, hogy a magyar zöldségek-gyümölcsök jók. Ja jók voltak kb. a Horthy korszakig. Vicces, hogy még mindig léteznek az ilyen szlogenek, hogy makói hagyma meg társai... Rákosiék és aztán Kádárék szépen lenyomták a béka seggéig és azóta se nagyon jön fel onnan. Aki teheti és nyugat-európában jár mindenképp menjen ki egy piacra: rá fog jönni, hogy mi itt sz*rt eszünk és termelünk. És ezt nem a multi tette tönkre, hanem mi (de hogy nem menthetetlen a helyzet azt a borászatunk bizonyitja: a rendszerváltás elött kritikán aluli volt, de mára sikerült visszahozni a világszinvonalra)
-
Adóznak. Ezért töri magát az állam hogy ide jöjjenek gyárat épiteni és ne Romániába. Nincs illuziom afelöl, hogy megtudlak győzni, mert látom, hogy te már mindent mindent tudni vélsz. De majd egyszer járj utána a forrásaidnak.
-
Én se csak a fogyasztási cikkekre gondoltam. Most van a gödöllői kastélyban egy tök jó kiállitás az egykori használati tárgyakról. Nagyon szépen látszik, hogy akinek volt pénze az már a kapitalizmus elött is minden sz*rt összevásárolt. És erre akkor már iparágak feküdtek rá mivel nemcsak a királyok, de a többi nemes és az erösödő polgárság is egyre inkább potenciális vevő lett. A kacsaalakú táltól, a rózsaszin parókáig bezárolag pedig már akkoris volt dögivel szűkebb értelemben véve kevésbé hasznos portéka.
-
Oh, dehogy. Aki felveti a multik államositását, az annyira hülye a témához, hogy nyugodtan bármit lehet válaszul mondani (csak magyarázatot nem mert túl messziről kéne indulni, pl. hogy a MAL nem multi és megvan az oka, hogy miért lehetett állami vezetőt elé tenni... de jaj nem kezdek bele). Én megmaradtam egy enyhe ironizálásnál
-
De évtizedekkel ezelött is tukmálták az embert. A jó kereskedő mindig ilyen volt: sokat akart eladni abból amilye volt. Ehhez még a kapitalizmus se kellett: már az iparosodás után beindult, amikor az ember már sokat tudott termelni. Ami változott, hogy régen egy vékonyabb réteg volt csak ebbe bevonható, mivel az átlagpolgárnak nem volt pénze rá. Ugy kezdett érdekesebb lenni, ahogy a középosztály kialakult és jöttek a nemzetközi "társaságok". És ez még mindig nem a kapitalizmus. Ha te termelnél valamit nyilván te is sokat akarnálbelőle eladni tehát jó hirnevet-reklámot csinálsz neki.
-
Ugye. Én már várom mikor olvashatom az alábbi szöveget a Standard helyett a székesfehérvári Philips gyárral kicserélve. Oh, azok a jó kis államositások. Eleve milyen hülyeség hogy idejön egy multi és itt gyártja egész Európának az alkatrészeit ezzel tizezreket foglalkoztatva meg milliárdokat adózva a magyar államnak. Mennyivel jobb lenne, ha csak saját magunknak gyártanánk mint a jó öreg Rákosi időkben. Fel is vetett minket a jólét csudául. Az külön undoritó mikor a kutatás fejlesztést hozzák ide egy csomó jól képzett embernek munkát adva.
-
Zseniális ötletek tömkelege. Nem tudom vettétek-e már a Rákosi rendszert, de ott ezt tök jól meg is csinálták. Ne tudd meg hogy iszkoltak innen a multik. Szuper volt.
-
Találtam egy klafa képet. 1930-as évek Budapest. Enyhe megélhetési problémákkal küzdők egy rakáson.
-
Az egykori nagy földtulajdonosok azok kb. a mai Audis cégvezetőnek felelnek meg. Elég kevesen voltak, de nekik jól ment. A legtöbb embernek azonban semmiféle vagy egészen picike földje volt és idénymunkából vagy valami másból élt. És ha valami akkor pont a mezőgazdaság nem az volt amire biztosan lehetett számitani. Elég egy napnyi rossz időjárás és egy év munkája mehet a semmibe. Anno elképesztően alacsony volt vidéken az életszinvonal és elég hamar el is lehetett patkolni benne. A mi megélhetési nehézségeinkért asszem a fél karukat is levágták volna: a világháború után majdnem kb. 80%-os munkanélküliség volt és mégis óriási gyerekbumm volt. De még ha a két világháború közötti válságnál messzebbre nézünk akkor is azt kell lássuk, hogy pl. Budapesten a polgári belvárost rettenet nagy nyomornegyedek (melyeknek egy részében ipari hulladékból készült bódékban éltek az emberek, mig Budán sokan a barlangokban laktak még a XX. század elején is [budafokon az egyik barlanglakás meg is nézhető múzeumként]) veszik körül. És ez nem kirivó: igy néz ki egy tipikus nagyváros ekkor. És mégis folyamatosan gyarapszik a lakosságszám. Pont Nyugat-Európa példája is azt huzza alá, hogy nem a megélhetési bajokkal, hanem pont hogy a jó megélhetéssel van a baj. Elkényelmesedett a társadalom. Engem szüleim még ugy vállaltak be, hogy nem volt hol lakjanak és pár hónapos koromig még a nagyszülőknél voltunk. Ma már ilyesmi szóba se jöhet: sokkal fontosabbá vált a saját kényelmünk annál, hogy egy gyereket ilyen ""felelőtlenül bevállaljuk"". A legtöbben ma már ugy tervezik, hogyha majd x összeget keresnek és y megtakaritásuk lesz és vesznek egy amolyan autót, meg ez meg az... na akkor majd jöhet a gyerek. És ez még csak nem is a kapitalizmussal jött el: már a vidám barakkos Kádár-rendszerben is elindult a csökkenés, pedig ott aztán volt minden a 3 év GYES-től a családtámogatásig és a teljes foglalkoztatottságig minden. Szomorú, de nem ezen múlik. És még napfényesebb nyugat-európában se jöttek rá hogy hogy lehetne ezellen tenni (tegyük hozzá, van ahol viszont érthetetlen módon jól müködik a dolog: Finnország lakossága pl. felfutóban van és nem a bevándorlók miatt).
-
Arra azért figyeltek a multi-szorongatásnál, hogy olyan iparágat ne szorongassanak, ahol befektetés várható. Autóipar pl. szépen kimarad. Ez nem felróvás, hanem dicséret, mert nem üldözni kell a befektetőt, csak épp ezért nagyon komolyan se kell venni ezt a multi ostromló hevületet, ami még egyszer: olyan cégektől is sápot kér, akik az elmúlt években veszteséget termeltek. A gyerekesek támogatása abszolut pozitiv. Bár számomra kissé hihetetlen, hogy mondjuk valaki aki 125 ezret kapott, csak azért bevállal egy gyereket, mert arra 134 jön. Ennél azért többe van egy gyerek egy hónapban. Magasabb bérnél ugyan több jön, de azok már bőven túl vannak az átlagfizetéseken... ezektől érdemben aligha nő a népesség. Ez a probléma márcsak azért is bonyolult, mert a közhiedelemmel ellentétben nem a kevés pénz miatt nincs elég gyerek. Illetve nem csak amiatt. Magyarországon amikor rosszabbak voltak az életkörülmények sokkal több gyerek született. A probléma ráadásul a nálunk magasabb életszinvonalon élő nyugat-európában is jelen van. A gyermektelenségi adóból egyébként szinte biztos, hogy nem lesz semmi. Azóta ők is belátták, hogy plusz pár ezer elvonása csak sima szivatás, de nem hatékony kényszeritő erő, mert ennél egy gyerek többe van.
-
Ja a multiknak milliárdos bevételük van, csak közben sokuknak emellett milliárdos veszteségük is a válság miatt. Csak hát ez a válság adó nem a profitot nézi, hanem a forgalmat. És akár átháritják akár nem, ezzel most a magyar kommunikációs és energetikai szektor például szépen lemarad a közeli országokétól. Elöbbiben már jönnek is a pletyik, hogy konkrét beruházásokat, fejlesztéseket mondanak majd le nálunk. Kezdhetünk hozzászokni, hogy mi a régió hátul kullogója leszünk. Azt persze tény, hogy, politikailag ez nagyon ügyes húzás volt. A multi-fingatás mindig népszerű. Hogy a multifingatásból még hiányt is betapasztunk az már egészen zseniálisnak tünik. Hogy ebből nem lesz (vagy nem ebből lesz) jól müködő gazdaság az már kit érdekel.
-
Az eddigi befizetésekkel (egyelőre?) nem csinálnak semmit. Viszont most egy évig a befizetéseid nem a saját megtakaritásodhoz kerülnek, hanem a feneketlen kútba, az államhoz. Valszeg a mostani nyugdijasokat finanszirozzák vele.
-
Itt nem az a hülyeség hogy kiengedték, hanem hogy bevitték, kb. pusztán azért, hogy a bünbakkeresők fellélegezhessenk, hogy na a mocsok most megkapja. Durva lett volna ha bármi alapján bent tudják tartani mikor a vizsgálatok sehol se tartanak. Ha az én házfalam rádől a járókelőkre, engem se vihetnek be csak hogy a falusiak vagy akárki jobban aludhasson, hogy megvan a bünös.
-
Kertvárosi gettóhoz: Hát nemtom. Én megnéztem eredetiben de semmi hatással nem volt rám. Még csak el se mosolyodtam. Például Samuel L. Jackson akármekkora arc egyáltalán nem passzol egy fehér karakterhez. A magyar szinkronosba meg csak belenéztem és azota rajongó vagyok. Nemcsak hogy frappánsak lettek a káromkodás átforditások, de a szinkronszinészek is eszement jók.
-
Az Animaxon adják késő este csütörtökön és vasárnap. De van róla biztonsági másolat is. Ha érdekel küldök róla PM-et, hogy hol
-
Végülis Natalie "V"-s feje annyira nem is logna ki egy alien filmből
-
Kertvárosi gettót nézi rajtam kivül még valaki? Föleg a magyar szinkronnal eszméletlen jó. Itt egy szinkronos részlet, ami speciel mondjuk egy picit Ponyvaregényes (mármint pár sorát onnan vették), de még azzal együtt is marha jó