-
Összes hozzászólás:
17.212 -
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
-
Győztes napok:
141
Tartalom típusa
Profilok
Fórumok
Naptár
Star Wars Feliratok
Bomarr összes hozzászólása
-
Nagyon tetszik a témafelvetés. Sajnos per pillanat nincs időm reagálni rá, de holnap irok egy hosszabbat ide. Mindenesetre az én álláspontom kissé 'elszálltabb' (esetleg annyit, hogy szerintem az ember nyugodtan koncentrálhat egy csajra ÉS gondolkozhat akár a sorson is... a kettő nem kell kizárja egymást )
-
Örülök, hogy felkeltette az érdeklődést Viszont a tizenéveseknek talán kissé erős lenne a nyelvezete. Amikor csatára kerül a sor, meglehetősen naturálissá válik a nyelvezete. Itt van példának a mohácsi csata utóképének leirása: "Felázott a föld, s a mélység most böfögi fel a megemésztetlen, sok vért, amit ma elnyelt. Fortyog, bugyborékol a láp, s mocorgatja, öklendezi a fekete termést, ami ott rohad a gomolygó ingoványon. A halál gyümölcsei oszlanak sűrű fürtökben, bűzlőn, majd harmincezer emberi tetem, egymás hegyén, hátán, sárba süppedve, eltaposva, kibelezve, csonkolva, összevagdalva, bezúzott koponyával, még mindig vasba öltöztetve, üveges szemmel meredve a Holdra, görcsbe rándult ököllel szorongatva kardot, jatagánt. Hófehér szemgolyók dülledt gömbjére cseppen az eső, hogy örökre elmossa a szemekbe fagyott iszonyatot."
-
Hamarosan kikerül az aeonflux blogra is, de ide is kirakom: Bán Mór: Hunyadi - A hajnalcsillag fénye Még évekkel ezelőtt került a kezembe Bán Mór egyik fantasy írása, s bár igen kellemes kis iromány volt, egy jó darabig csak távolról követtem nyomon a munkásságát. Érdeklődve hallgattam, hogy a magyar mondák alapján saját fantasy világot kreált, s hogy a sci-fi terén is egészen sikeres lett. De amikor bejelentette, hogy egy tíz részes regényciklust kíván szentelni a Hunyadiak korának, melyben Hunyadi János és Mátyás király négy-négy, míg Corvin János két vaskos regényt kapna, úgy gondoltam ezzel már érdemes lenne közelebbről is megismerkedni. A ciklus első darabja pár hónapja landolt a könyvesboltok polcain és úgy tűnik egy régóta betöltetlen űrt sikerült befoldoznia, legalábbis az Alexandra kiadó eladási listái ezt igazolják. Passuth László óta nem igen akadt író, akit az ihlet a magyar középkor dicső napjainak regénybe foglalására sarkalt volna. Bán Mór is alaposan rákészült: az előszava szerint csak az előkészület tíz évet vett igénybe. S ahogy számítani lehetett rá, az első regény még csak amolyan alapozó. Bán felállítja a sakk figurákat, s felvázolja a hőseit. A nyitás még így is bombasztikus, mely rögtön a történet legvégére, a mohácsi csatához repít minket. Itt ismerkedhetünk meg a történet egyik legfontosabb szereplőjével: a mesélővel. Egy idős lovaggal, akit -miután súlyosan megsérül- egy közeli kolostorba visznek. Itt kezd el mesélni egy kispapnak a Hunyadiakról, akikről állítólag ő tud a legtöbbet. Azzal, hogy Bán a mesélő szerepét is kiosztja, egyben megteremti a lehetőségét, hogy a korabeli hiedelmek büntetlenül megjelenhessenek a történetben. Ugyan ritkán él ezzel, de mégis jól tudja érzékeltetni, hogy a kor emberének a hegyeken túl élő sárkányok vagy a falvakat tűzbe borító ?fekete ember? nagyon is valóságnak tűnt. A lovag ?meséje? persze egészen a gyökerektől indul, még akkorról amikor Csorba és fia Vajk (Hunyadi János leendő apja) menekülni kényszerülnek Havasalföldről, mígnem a Magyar Királyságra érve földet kaptak Hunyadon. Bán igazán olvasmányos, archaizáló nyelvezete olvasatja magát. Ennek köszönhető, hogy bár hőseink számtalan esetben térdig gázolnak a vérben, nem érezzük hatásvadásznak. S ahogy elkezd cseperedni a kis Hunyadi (a regény legtöbb szereplőjének csak Jankó) úgy tűnik, hogy a híres törökverőt az ég is arra teremtette, hogy egy ehhez hasonló hősi eposz címszereplője legyen. A Galambóc ostromát felelevenítő részek egyszerűen lenyügözőek. Egészen a történet ezen pontjáig minden prímán működik. Kár, hogy a regény második fele olyannyira leül. Hunyadi elkerül az Újlaki családhoz, hogy ott lovagot faragjanak belőle, ami akár érdekes is lehetne, de sajnos nem az. Bán ízes mondatai is elszürkülnek ennél a résznél, mintha ő maga se lelte volna túl sok örömét ebben a részben. S becsúszik egy-két olyan dramaturgiai huppanó is, ami igazán nem méltó a remek felütéshez. Bán Mór attól ugyan ódzkodik, hogy bármely erotikus jelenetet elrészletezze, de ennek ellenére is olyan az Újlaki udvar, mintha egy nagyköltségvetésű pornófilm díszlete lenne: legalábbis ha hihetünk a regénynek, a középkori Magyarországon minden nő gyönyörű volt. És kapós is. Nincs kivétel. A királynőtől kezdve az utolsó parasztlányig mindenki csábítóan néz ki és hamar el is csábulnak. A zárás az apróbb hibák ellenére is reményt keltő: Hunyadi végre megállapodik, s rájön, hogy elképesztő erejét és kardforgató képességét nemes célokra kéne fordítsa. A hős tehát nemcsak megszületett, de végre rájött, hogy ő a hős. Mostmár csak a hőstettek megírása van hátra. Kíváncsian várom a folytatást.
-
Oké, a következőnél majd bővebb leszek
-
Rövid leszek: kiváló epizód volt. Egy trilógia remek felvezetése. S láthattuk az évad legszebb űrcsatás jeleneteit is. Kiváncsian várom az epizód-hármas további kibontakozását.
-
Ha szeretnéd, átküldhetem nagyobb felbontásban is Egyébként köszi mindenkinek a dicséretet
-
Egy kis önreklám. Pár nappal ezelötti városi fotozgatás eredménye ITT
-
Ha egy nappal lemaradva is, de boldog névnapot
-
1x18 - Mystery of a Thousand Moons
Bomarr hozzászólást írt ebben a topikban: The Clone Wars - 1. évad
Szerintem nem attól lesz nagy a feszültség vagy az érzelmi töltet, hogy nagy a tét, hanem hogy hihetővé teszik a bekövetkeztét. A Rising Malevolence-ban például hiába tudtam, hogy Plo Koon nem itt és nem most fog meghalni, sikerült elérniük, hogy elhigyjem: bármi megtörténhet vele. A mostani epizódban is tudtam, hogy Naboo nem fog megfertözödni, és sajnos a készitőknek nem is sikerült megtenni a következő lépést, vagyishogy ennek ellenére féltsem. A virusos-szál számomra súlytalan volt. Azzal rá is tettek egy lapáttal erre az érzésre, hogy a végén a virusfertözött Padméval és Ahsokával még elkezd bájcsevegni Anakin, holott elvileg minden perc számit... elvileg. -
1x18 - Mystery of a Thousand Moons
Bomarr hozzászólást írt ebben a topikban: The Clone Wars - 1. évad
Ez, ellentétben az elöző résszel egy nagyon jó epizód is lehetett volna. Az Iego pazar ötletek tárháza: az ep.1-ben emlitett angyaltól a húsevő növényig (én ezt is csiptem). Kár, hogy az epizódnak jó ha fele ott játszodik. A többire jut az a bizonyos virusos szál, ami elvileg a feszültséget szolgáltatná, épp csak nem sikerül neki. És nem gondolom, hogy pusztán azért nem mert a virus mint olyan távol áll a Star Warstól. Az itt is felemlegetett Republic képregényt például én annak idején kifejezetten élveztem és akkor simán eltudtam volna képzelni egy mozgóképes feldolgozást. Ott sikerült az, ami itt nem. Itt ez csak elveszi a helyet egy kibontakozni vágyó jó epizódtól, ami igy jobb hiján megmarad egy erős közepesnek. De legalább Jar Jar nem viszi magát túlzásba. -
Ez sajnos önmagában még nem jelentene bukást. A nagyobb baj, hogy ilyen kevés moziban is rendkivül alacsony moziátlagot produkált. Számos filmmel előfordul, hogy elöszőr limitáltan, csak pár moziban mutatják be és ha mennek rá az emberek, akkor szélesebb körben is bemutatják. De a Fanboysra még abban a 44 moziban se nagyon voltak kiváncsiak. Ez a durva.
-
Na végre egy jó Grievous hang. Az eredeti jobb ugyan, de az ep.3-as szinkront simán alázza.
-
Fura azért.... az USA-ban rengeteg bárgyú vigjáték született az elmúlt pár évben (nekem az Apatow produkciók se nagyon fekszenek). Ha siker tudott lenni az, hogy két férfi jégtáncos ökörködik (a Blades of Glory 100 millió fölött hozott) akkor fura, hogy egy ilyen film hat nap után mindössze 207,887 dollárt tud összehozni.
-
Atyaúristen... ezaz elözetes nagyon rendben van
-
Asszem ez már izlések és pofonok, de például Ausztria nekem egy nagy hegyes unalom. Tiszta, de igazán jól még nem éreztem ott magam vagy ha igen annak nem sok köze volt a helyhez. Svájc nálam dettó, akárcsak a skandináv országok. Budapest sokkalta izgalmasabb és jobb hely, mint ezeknek bármely szeglete, de mondom ez csak személyes vélemény. Görögország, Spanyolország vagy Olaszország nálam sokkal inkább a topban van és abszolut nem érdekel, hogy kosz van mindegyikben. Ez az ára annak, ha valahol tényleg zajlik az élet. Ami Budapest utcáit illeti, azért elég jól terjeszkednek a szép, rendben tartott csökkentett forgalmú utcák... az V. kerületet tipp-toppra megcsinálták, de most például a józsefvárosi palotanegyedet csinálják. Ettől persze nem lesz soha Budapest egy újabb Svájc (hogy hála az égnek vagy sem ez nyilván nézőpont kérdése). Egyébként itt egy gyors példa a város kvázi fejlödőképességére: ez a kép tiz éve készült, amikor még mindenen állt a kosz és még nem indultak be a házfelújitások. A Bazilika is ilyen csúf volt és körülötte autóutak, elötte parkoló... S ilyen most, elötte a diszburkolattal lerakott Szent István tér:
-
Az külön érdekes, hogy Európában pont a legszebb és a legizgalmasabb városok a legmocskosabbak. Ebben talán a francia és az olasz nagyvárosok képviselik a legnagyobb végletet.
-
Csak sokat járni valahova meg sokat látni belőle nem ugyanaz. Én is sokat jártam Szentendrére, de mindig csak a főterét meg a környező utcákat láttam belőle. Nem merném azt mondani, hogy ismerem. Egy Budapest méretü vagy egy vele hasonló kaliberü európai városra ez halmozottan igaz. ITT egy érdekes oldal. Tanulságos. Nyugat-Európai és amerikai turisták élményei... ezen az aloldalon a budapesti élmények vannak összegyüjtve. Rengeteg (érdemes beletúrni az adatbázisba... több száz beszámoló van itt). Nem is azaz érdekes, hogy mennyire találják jónak, hanem hogy sokuk szerint ez a város egészen tiszta. Lehet, hogy páran ugy mennek haza, hogy "bezzeg Budapesten" (s nem lehet mondani, hogy ne lenne viszonyitási alapuk; legtöbbjük egy európai körtúra részeként nézi meg a magyar fővárost). Bezzeg ha maradnának még egy pár napot és jobban körbenéznének. Valszeg megváltozna a véleményük. S ez oda vissza mükodik
-
Tényleg van jópár "nem százas" figura bár félni én még sose féltem Pesten... persze lehet hogy azért mert férfi vagyok. Egyébként én imádom az éjféli Pestet (is). Ilyenkor lehet a legjobb sétákat megejteni... ilyenkor minden lecsendesedik, az utak kiürülnek. Picit olyan mintha valami atomtámadás után boklászna az ember
-
Hát akkor nem valami sokat járhattál Pesten. A főváros egy jó része például szimplán erdő, hogy mást ne mondjak. A budai oldalon alig vannak nagyvárosias központok, a pesti belváros (az V. kerület) pedig pont annyira van rendbe tartva, mint akármelyik átlagos európai nagyvárosé. A sétálóutcák különösen szépen rendben vannak tartva... ha ott köhögsz az csak az influenzától lehet. Természetesen mint minden egy millió fölötti városban vannak lepukkantabb részek, de ezalól sehol sincs kivétel. Az európai szintből semmivel sem lóg ki Budapest. Nagyon keveset járkálhattál külföldi városokban ha komolyan azt hiszed, hogy ott sokkal nagyobb tisztaság van.
-
Egyébként meg az USA-ban is előfordul, hogy menetközben váltanak szinkronhangot. Lásd azt a bizonyos Clone Wars sorozatot és Jar Jar hangját
-
Na ha Grivi hangját is megváltoztatják még a végén élvezhető lesz. Én anno az ep.3 szinkronos változatát ott hagytam abba amikor Grivi megszólalt. Azaz abszolut mélypont. Azóta se néztem szinkronosan tovább.
-
Talán a Star Wars kereteibe csak neccesen fér bele, de ugy vagyok vele, hogy ez még okés. Itt most a Gattaca jut eszembe, ahol SPOILER pont azért nem gyanakodnak a gyilkosra, mert a génjei alapján nem hajlamos az ilyesmire. Ott pont az volt a végkicsengés, hogy nem csak a gének határozzák meg az embert és puszta génmanipulációval nem lehet kordában tartani senkit. A Star Wars talán nem ennyire bonyolult, de az azért feltételezhető, hogy kivételek/hibás egyedek mindenhol vannak és ezalól a klónkatonák sem kivételek.
-
A sorozat mintha most kezdene igazán belelendülni. Az újabb részek szinte kivétel nélkül nivósak. Az, hogy visszaugrottunk az időben cseppet sem zavart, föleg, hogy igazi kohéziót az eddigi részek között se éreztem (pl. a 15-dik részben hol volt Ahsoka?). Mintha ez a sorozat egyébként is csak szemezgetne... Az elején öröm volt látni a droidokat, amint hatékonyan gyilkolnak. S bár nem különösebben tetszett a nagy film (ó micsoda eufemizmus), de az ahogy az elözményeit bemutatták az nagyon dicséretes, a maga összes apró részletével. Még eltudnék viselni egy-két ilyen visszkacsintást a későbbiekben is.
-
Érdekes, nekem eszembe nem jutna elmenni innen. Mondjuk számomra Budapest a legcsodálatosabb város a világon, igy talán érthető ha nem akarom leváltani a legjobbat valami másodvonalbélire... nyugaton lehet hogy kolbászból van a kerités, de például Pennsylvaniában (az USA-ban) bátyámra és a haverjaira rátámadtak miután kiderült, hogy nem helybéliek... az egyik srácnak (szintén zenész mint a bátyám) ugy szétverték a fejét, hogy soha életében nem tud már trombitálni. Ez nem egy nagyvárosban volt, hanem egy álmos kisvárosban. Ebből persze nem az következik, hogy az milyen rossz, itt meg milyen biztonságos... igazából nem sok minden következik belőle ha csak az nem, hogy verekedés, sőt gyilkosság mindenütt van. Mostanság pedig igen gyakran ugymond faji alapú, ugyhogy ha már nagyon menekülni akartok akkor ne Nyugat-Európába menjetek.
-
Azt se tudom ki az a Berzsenyi... viszont a klónok hangja Berzsenyi nélkül is jó volt (talán az eredeti angol CW sorozatban az a klónok hangja aki a nagy filmekben? Na ugye hogy nem).