Rövid számadás az utobbi napokról:
Road to Guantanamo (2006): Féluton a dokumentumfilm és a játékfilm között. Egy történet három brit srácról, akik elkövették azt az öles hibát, hogy rosszkor rossz helyen voltak... történetesen 2001 végén Afganisztánban, ami számukra egy beutalót jelentett a Guantanamon fenntartott amerikai "börtönbe", ahol több éves megprobáltatásaik vették kezdetüket. Mivel a narrációt tényleg ők adják, igy kicsit megrázóbb az egész, ugyanakkor a rendező annyira minimál-eszközöket használ, hogy az alkotás talán távolságtartóbb lett, mint kellett volna. Ám ezzel együtt is egy hatásos és fontos film (ami sok buktatót kikerül, például nem csinál hőst a főszereplőkből), ami mögül úgy áll fel az ember, hogy hát igen: a világ nem fekete és fehér... a világ szürke.
Devil Wears Prada (2006): Mivel nemzetközi szinten is rekordokat döntögetett, úgy gondoltam érdemes vele egy próbát tenni... hátha van benne valami különös. De nincs. Egy szokásos, már-már agy-zsibbasztóan klisés romantikus-vigjáték. Asszem most újabb egy évig nem nézek hasonlú műfajú filmet
Eragon (2006): Jeremy Irons a következő sárkányos-forgatókönyvet látva jobb lesz, ha visitva elkezd rohanni az ellenkező irányba... megint sikerült mellényúlnia. Azért a készitőket sajnálom: látszik, hogy mindent megpróbáltak, de hát sz*rból nem lehet várat épiteni (pedig a trükkök egészen szépek, akárcsak a magyar táj - merthogy nagyrészt itt forgatták). A szereplőkkel és a történettel nem azaz elsődleges baj, hogy klisés, hanem, hogy egy az egyben van átvéve minden eleme, úgy hogy sajnos a másolás során ezek elvesztették minden belső varázsukat. Semmi egyedi iz! Aki látta vagy olvasta a Gyűrűk Urát, valamint látta a Star Wars-okat s mellettük legalább csak hallott az 'Ezüsttövis'-ről annak nem hogy újat nem fog adni, de jelentről jelenetre megtudja majd mondani, hogy mi honnan lett copy-pastelve. Igazat kell adjak annak a kritikusnak aki azt mondta, hogy a könyv irója lehet, hogy 15 éves, de a forgatókönyvet mintha egy 12 éves irta volna.
Lady in the Water (2006): Shyamalan új munkája vegyes érzéseket kelt. Nem vagyok a direktor túlzottan nagy rajongója... például a Jelek-en majdnem elaludtam, pedig moziban néztem és a hangfalak jól felvoltak tekerve (viszont a körbeutált Falu meg egészen tetszett). Új munkája attól érdekes, hogy már nem görcsöl a sokadik nagy csavart hajkurászva... óriási csavar nincs, s mintha igy jobb is lenne az egész. Mint a többi filmjében, a szinészi és az operatőri munka most is kiváló, egyedül a mesét éreztem sokszor túlmagyarázottnak... de amikor nem ennek túlrészletezésén van a hangsúly akkor a film nagyonis működik. Azaz óriási fricska, pedig amit általába véve a kritikusoknak ad az egyik jelenetben (akik jól le is húzták a filmet) már-már szenzációs