Dzséjt

Én is így oldanám meg, az epizódban is látható montázshoz hasonló megoldás erre tökéletes lenne.

@Rixon Mondj még ilyen szépeket. Már így is úgy rá vagyok csavarodva a holnapi részekre, hogy ma kábé már semmit sem tudtam csinálni. A munkában alig haladtam, mert nehéz 3D-zni és programozni, ha az Andoron jár az agyad, játszani sincs kedvem... Szerintem az ep7 óta nem éreztem magam így egy SW mű előtt.

Nekem is ma dobta fel, de én most nem merülök el benne, már túlságosan rá vagyok pörögve az Andor soron következő etapjára.

Ha velem beszélgettél volna erről 1984-ben, tuti szóba hozom a II. világégés releváns példáit. De '84-ben tuti nem beszéltetek arról sem, hogy milyen náci gyűlést idéz meg a Halálcsillagon tartott meeting, az Andor 2. évadának első epizódjához meg rögvest felhoztad a wannseei konferenciát. Szóval rád is hat. Az tény, hogy lehetne másból is példát meríteni, de őszintén szólva, katonai konvojok kirablásában és nem háborús baráti tűzben nem vagyok otthon. Csak abból tudok példát hozni, amit ismerek, és többé-kevésbé témába is vág. Ha tudnék ilyet, azzal példáznék. Baráti tűz hála az égnek, ritkán esik meg békeidőben. Amúgy a valóságban ehhez még csak hasonló sem történt, vagy legalábbis nem tudni róla. Csak egy mesében lehet annyira idióta és szerencsétlen egy ember, mint Samm.

Lehet olyanok, mint a Pachycephalosaurusok voltak, hogy a koponyájuk úgy nő és lesz egyre tömörebb, ahogy idősödnek.

Ez így totál értelmetlen. A Sith a light side szöges ellentéte, és ha már valamit a Sith-hez hasonlítasz, az gonosz. Ennyi erővel azt is írhatnád, hogy jóságosan nácis. A Mass Effect 3-ban konkrétan el lehet követni két fajirtást zsinorban a nagy büdös semmi okán. Ez nálam baromira messze van a "teljesen vállalható"-tól. Igen, de ha mázlid van, pont az szívja meg, akit erkölcstelennek vélsz.

Még, hogy senkinek : Most eszünkbe jutnak az Andort nézve. Bocs Ody, de a világ, így a Star Wars is, változik, és ahányféle ember, annyiféle gondolatot hoznak ki a régi és az új művek is. Ami jó, mert ha mindig ugyanazt kapnánk és mindig csak ugyanarról beszélhetnénk, ez a fórum már rég nem létezne. Bár megjegyzem, még George Lucasnak is eszébe jutott a második világháború az ep4-5-6 készítésekor, hiszen a gonoszok egy az egyben a nácikról vannak mintázva, míg az ep4 űrcsatáit második világháborús dokufelvételek nyomán koreografálták meg, szóval eléggé kétlem, hogy anno az ep4-5-6-ot nézve senkinek sem jutottak eszébe ilyen dolgok. A Rogue One meg az Andor pedig elég keményen rápakolt a második világháborús narratívára, konkrétan megidézve történelmi eseményeket és szervezeteket. Vagy kegyetlenségét, ha azt veszem, miket mondott neki. A csávónak így hátralévő élete minden egyes napján együtt kell élnie ezekkel a percekkel. Akármerre is sodorja az élet, akármilyen emberré is válik, ezek a rémképek és Vel szavai minden éjjel kísérteni fogják, minden nap ott lesznek vele. Egy fejlövés ennek gyorsan véget vetett volna. Ezért is tartom úgy, hogy a halál megelőzésnek jó, de bűntetésnek nem igazán.

Omaha Beachen egy szövetséges sem lőtt le másik szövetségest. Azon senki sem ütközik meg, ha egy Olaszországot is megjárt amerikai katonát az Omaha szakaszon ledarál egy német MG-42-es. Foglalkozási ártalom, hogy háborúban kinyír az ellenség. De az sokakat megütött volna, ha egy tejfeles szájú közlegény a Utah partszakaszon hátba lövi Garanddal a forntvonalbeli veterán hadnagyát, miközben a hadnagy megparancsolta, hogy amíg nem érnek fel a dombra, addig a zsákból elő se húzza. Az egyik hősi halál, a másik egy elkerülhető baleset. Senki nem szólna egy szót sem, ha egy véletlen arra tévedt birodalmi katona végzett volna Cintával. Bár úgy tűnik, a birodalmi katonák tudnak parancsot követni, mert még véletlen sem jártak arra.

Azokat a vadbarmokat nem ez a játék vagy másik teszi vadbarommá, már eleve azok, és bármi triggerelheti őket. Amúgy érdekes, hogy ha van választási lehetőségem, mint például a Mass Effetc Trilogy, a Witcher 3 vagy a Cyberpunk 2077, ott mindig az általam erkölcsileg helyesnek vélt opciót választom. Ilyen ámokfutásokat, rosszalkodásokat csak olyan játékokban csinálok, amikben ilyen alakokat is alakítok. A GTA 5 esetében például, ha ámokfutok, azt mindig Trevorral teszem, mert ő az agylövött pszichopata. Szerintem az. Mondjuk egy Rockstar-játéktól az a minimum, hogy így nézzen ki. Bár a trailer alatt a kommentek közt olvastam olyan elmés hozzászólást, hogy szerinte semmivel sem szebb ez, mint a GTA 5. Többen is szemüveget vagy agyműtétet javasoltak neki.

Dek azért néz ki kissé másképpen, mert fiatalabb lesz az összes eddigi, filmben látott predatornál.

Pedig nincs is annál jobb, mint egy olyan nap után, amikor legszívesebben mindenkit lemészárolnál, a látóteredbe kerül, beugrani a GTA-ban egy kocsiba, és elkezdeni lemészárolni mindenkit, aki a látóteredbe kerül. Elgázolni pár tucat gyalogost, leggéppuskázni az ámokfutásodat ok nélkül megzavaró zsarukat, ellopni egy katonai helikoptert és a város fölött csatázni a téged üldöző FBI-jal és hadsereggel. Vagy csak simán elrabolsz egy busznyi túristát, hogy aztán az autópályán száguldozz szembe a forgalommal, hogy aztán halálsikolyuk szimfóniáját hallgatva ugrass le a mólóról bele az óceánba, de még az utolsó pillanatban kiugorva.* Olyan megnyugtató. *Bár úgy tűnhet, hogy mindez szándékos túlzás, valójában tényleg megcsináltam már a GTA 5-ben mindet. És ez csak a múlt heti ténykedésem... Hát... Annak, hogy a Rockstar bejelenti a Half-Life 3-at nagyobb az esélye, minthogy a Valve valaha is el tud számolni háromig.

Az ilyeneket olvasva azon gondolkodom, hogy az utolsó három részt korábban kéne majd elkezdenem, mert lehet a végén automatikusan indítani fogom a Rogue One-t.

Vice City-t jól kipofozták, azt meg kell hagyni. Remélem itt is találhatunk majd visszautalásokat az eredeti Vice City-re. Olyasmire gondolok, mint például, hogy a GTA 5-ben is megtalálható majdnem ugyanolyan formában a Grove Street Los Santosban, mint a GTA: San Andreasban.

Egy gameplay videó valahogy jobban lázbahozna, mint ez a cutscene montázs.

Én meg -9.

Na, pont fel akartam tenni a kérdést, hogy ki mit vár tőle. Mert egy biztos, itt a Ghorman vége. Ez nem spoiler, ez kánon, a Rebels-ből tudjuk, mikor történt, azt is, mi történt utána, így sok dolgról már 2017 óta tudjuk, hogy most (Y.e. 2) fog megtörténni, csak mint a PT esetében, még a hogyan a kérdéses. - Most lesz a ghormani mészárlás, ami alatt a Birodalom több száz vagy több ezer fegyvertelent fog megölni. Az Andor földhözragadt mivolta miatt én arra készülök, hogy ez egy piszok kemény, a 66-os parancs jeleneteihez minimum felérő, de szerintem azt bizonyos aspektusokban (például az erőszak ábrázolásában) túl is szárnyaló eseménysor lesz. Már a ferrixi tömegbe lövetés is elég kemény volt a maga módján. - Mon Mothma beszéde a Szenátusban és menekülése a Coruscantról. Szerintem ezzel fog zárulni a sztoriszál, ezt felölei a harmadik rész (a mészárlás tippre a másodikban lesz). Örülnék egy Palpatine megjelenésnek, de úgy érzem, nem lesz. Őt úgy kezelik az Andoriban, ahogy a Rogue One-ban és az A New Hope-ban is, csak emlegetik. A kis emberek szemszögén át látjuk az eseményeket, és számukra az Uralkodó egy láthatatlan, megfoghatatlan, az eseményektől távol maradó és azoktól izolált alak. Mothma beszéde szerintem nagyon ütős lesz, fel fog érni Luthen első évados monológjához az áldozathozatalról. Arra is számítok, hogy a szenátusi politikai adok-kapok még sosem volt olyan erős, mint amilyen itt lesz (nem lepne meg, ha Bail is felszólalna, és viszontlátnánk néhány szenátort az RO-ból is). A menekítés pedig akciódúsnak ígérkezik. Örülnék, ha megemlítenének olyan dolgokat, mint Handoff-művelet, Archeon Nebula, esetleg a Ghost nevét. (Imádnék egy olyan jelenetet is, amiben Luthen vagy Kleya üzen Herának, akit láthatnánk hologramon Mary Elizabeth Winstead megformálásában, vagy csak hallhatnánk a hangját - mivel Luthenék hanglapú rádiót használnak - Vanessa Marshall orgánumán; de ebben még annál is jobban kételkedem, mint Palpatine megjelenésében.) - Az előző két sztoriszálban elvesztettünk egy-egy korábbi fontos szereplőt, most szerintem többeket is utolér a végzete. Én Syril és Luthen halálára számítok (előbbi a mészárlás, utóbbi Mothma menekítése során veszik oda, ha tippelnem kéne). Ugyanakkor, ha Tengely tényleg meghal, és most a ghormani ügy is lezárul, Dedra is feleslegessé válik, így könnyen lehet, hogy őt is most látjuk utoljára. - Jó lenne látni a dantooine-i lázadó bázist, de, hát ebben sajnos már mindennél erősebben kételkedem. Ez a bázis már olyan marad, mint Columbo felesége. - Remélem, nem lesz komoly retcon. Mothma beszédének részletét hallhattuk a Rebels-ben, de ha azt átírják, azon nem fogok fennakadni. Az egy részletnek lett megírva, amit csak úgy meghallgattak hőseink, hogy a néző kapjon valami kis infót, de itt teljes beszédet kell hallani, aminek ütnie kell. Bár tetszene, ha a Rebels-ben hallottakat is sikerülne belefoglalni. Viszont, attól még mindig tartok, hogy a Lázadók Szövetségének megalapítása benne lesz a sztoriban, és nem úgy fog zajlani, mint a Rebels-ben, ami viszont már nem tetszene, finoman szólva (tönkretenné az Andort számomra, mert úgy kerülne be az én SW történetembe, mint a sorozat, ami szétb*szta a Star Wars kontinuitását). Ne teremtsenek precedenst arra, hogy mozgóképes művekben látottakat is teljesen át lehet írni, ha az alkotó úri kedve úgy tartja, mert az veszélyes.

Ez itt duplikált infó, majdnem ugyanazokkal a példákkal. Egybe lehetne szerkeszteni. A Ghormannel láthatóan nagyon aprólékosak voltak, ami jó, hiszen rendkívül fontos világ. Mondjuk szerintem ez is a Star Wars igazi esszenciája, hogy bár "csak" egy űrfantasy, nagyon-nagyon sok dolog van úgy kidolgozva, hogy azok túlmutatnak azon jeleneten, amiben szerepelnek. Így válik élővé a Galaxis, ahol elhiszed, hogy akkor is zajlik az élet, ha a kamera nem mutatja.

Én inkább arra számítok, hogy a Birodalom fogja elárulni Karnt. Nem lepődnék meg, ha ő is a Ghorman Mészárlás áldozatává válna, vagy mert lelövi egy rohamosztagos a BBI parancsára, vagy mert maga Dedra fogja kiiktatni. A trailerben van egy jelenet, amiben Dedra zaklatottan az egyenruhája gallérjával szórakozik. Az vagy azért lesz szerintem, mert akkor nézte végig a Ghorman mészárlást, és ez már sok(k) neki, vagy akkor nyírta ki Karnt, ami szintén lehet sok(k) neki. Vagy mindkettő.

Szerintem az mindenképpen Luthen javára írható, hogy bár megkapná a lázadó Ghormant beavatkozás nélkül is, igyekszik esélyt adni nekik és segíti őket. Akkor is így tenne, ha normálisak lennének a körülmények, maximum akkor Vel is meghalt volna. Vagy, mivel nem a Birodalom rendez nekik partit, nem csak Velt és Cintát küldi, hanem több, jobban felfegyverzett embert, hiszen normális keretek között mások lennének a körülmények, és akkor azokra Luthen is máshogy kalkulál. De itt most Luthen is a BBI kottájából játszik, amit Syril Karn által már azelőtt átadásra került, hogy Cassian odaért volna. Biztos, hogy nem ő az egyetlen felelős személy. Ott van Mon Mothma, Bail Organa, minden sejt vezére, akik hajlandóak voltak a szövetségre, stb. Szerintem az elképzelhetetlen, hogy Luthen, aki költői túlzással élve egy bantha böffentéséről is hírt szerez, ne tudna arról a sejtről, amiben két Jedi van, plusz a Szabad Ryloth Mozgalmat vezető háborús hős lánya (és pont az előző rész legelején hallottuk, hogy Kleya fenntart valamilyen kapcsolatot a Ryloth-tal), plusz Mandalore egykori uralkodójának jobbkezének a lánya, és egy kölyök, aki beszédével felrázott egy egész szektort alig egy évvel ezelőtt. És akiket nem mások vettek célba, mint a Főinkvizítor, Yularen ezredes sztártanítványa, Kallus BBI ügynök, Tarkin kormányzó és Darth Vader (és Thrawn főadmirális még csak "jövőre" jön). Akik elpusztították Tarkin zászlóshajóját és a Birodalom interdictor prototípusát. Akik látványos puff-puff között szállították le a B-szárnyú prototípust, és emellett együtt dolgoztak az ex-Jedi Fulcrummal. Nem tartom kizártnak, hogy van olyan jelentéktelen sejt, amiről sosem hallott, de kötve hiszem, hogy egy olyan nagy zajt csapó sejtről, mint a Főnix, ami teli van celebekkel, pont nem hallott semmit. Viszont azzal egyetértek, hogy Luthen fölött eljárt az idő. Már nem lehet az árnyékból harcolni, ki kell lépni a fényre, és ő alkalmatlan vezető arra, hogy onnan vezesse a lázadást. Erre tényleg egy Mon Mothma vagy Bail Organa formátumú ember kell. Emberek, akik mögé nem csak a realisták és a mindenre elszántak, de az idealisták is beállnak. Aki tényleg tömegeket nyerhet meg. Ám a Szövetség később is elkövetett durvább dolgokat, csak továbbra is titokban. Hiszen láttuk, Draven Mon utasításaira fittyet hányva parancsolta meg Cassiannak, hogy elfogás, tárgyalás, kihallgatás nélkül helyben végezze ki Galen Ersót. És Draven tábornok már a szövetségi hírszerzés egyik műveleti parancsnoka. De azt is láttuk, hogy Cassian simán hátba lőtte a társát, mindezt úgy, hogy már a Szövetség századosa és egyik top hírszerző tisztje. De még Mon Mothma is végez rideg számításokat, amikor a pusztuló Lothalra egészen addig nem hajlandó odaküldeni a lázadó csapatokat, amíg ki nem derül, hogy abból a Szövetségnek haszna lehet. Ezek mind-mind Luthen módszerei, az ő hagyatéka. Csak a Szövetség ezt nyilván nem fogja reklámozni.

The Last of Us 2x04...

Ez a habsobabos mesei ideál, amiben romantizálva van a háború. A Star Wars másik fele, nagyobbik része, ahol az erkölcsileg tökéletes fehér lovag precízen csak a velejéig romlott ellenségre csap le. De az Andor, vagy éppen a Rogue One a Star Wars nem ezen része. Itt a hadvezérek reálisabbak, szürkék, aki ideális, szép háborút akar vívni, az úgy jár, mint Mon Mothma, szomorú fejjel közli a Birodalom és a "még nem is folyó" háború miatt már az egész családját elvesztő Jynnel, hogy "hát hiába minden áldozatod, nem szavazták meg, pakoljunk össze és menjünk haza". Nem feledkezem el, csak ezek nem számítanak, amikor olyan haditerveket kovácsolsz, amiknek időben és térben is messzire terjed a hatása. Szerinted a normandiai hadműveletek megtervezésekor Eisenhower, Montgomery, Ramsay, Tedder vagy Leigh-Mallory kalkulált a morállal és a közösséget megtartó ideológiával? Ezekkel nem a legfőbb hadvezérek foglalkoznak. Hogyan is tudnának? Hadseregek tartoznak az irányításuk alá, több százezer ember. A morál fenntartása a rajparancsnokok, szakaszvezetők és századparancsnokok dolga, ezért is létezik a katonai hiearchia. A közösség megtartó ideológia meg könnyen megtalálható, ezt még Luthen is alkalmazza, akárhányszor emlékezteti a bajtársait, mi ellen harcolnak és mi a tét. A cél kristálytiszta és mindenki tudja, mi a tét. Még a Ghorman Front is. A lépték az egyetlen különbség. A legtöbb lázadó sejt önzőn csak a saját világára gondol, ami amúgy teljesen érthető, itt az önző szót nem feltétlen pejoratív értelemben használom. A Maquis-t sem érdekelte egész Európa, csak Franciaország. Így volt ezzel például Cham Syndulla is, akit annyira csak és kizárólag a Ryloth foglalkoztatott, hogy még a lányával is évekre összeveszett, csak mert az nagyobb léptékben gondolkodott. De ez még a Főnix-sejtnél is így volt, ahol Ezra csak Lothallal foglalkozott. Mon Mothma volt az, aki megvilágította számára azt, amiben Luthen (vagy épp Hera) is gondolkodik: az egész Galaxist kell felszabadítani, mert csak úgy lehet nyerni. A Ghorman Front ugyanilyen önző. Papolhatsz nekik a Galaxisról, nem fogja érdekelni őket. Rylanz egyből a magas lóról kezdett beszélni, amint olyasmit hallott Cassiantól, ami nem tetszett neki. Ám a ghormaniaknak elég annyi, hogy harcolhassanak a saját világukért, hát Luthen megadta nekik a lehetőséget. Mi a baj ezzel? A Ghorman Front célja kristálytiszta és a zászlajuk alatt mindenki tudja, hogy miért harcol: a Ghorman szabadságáért. Luthen nagyobb léptékbe gondolkodva kihasználja ezt. És azzal sem lehet vádolni, hogy nem segített nekik, hiszen odaküldte Velt és Cintát. Az más kérdés, hogy az arrogancia becsapott és Luthen egyik embere áldozatul esett ennek. A nagy kérdés az, hogy Luthen ezt hogyan kezeli. "Balesetek mindig történnek" - ahogy Saw mondta, amikor kilátásba helyezte Wil kinyírását, de attól még nem biztos, hogy Luthen díjazni fogja, hogy az egyik legjobb emberére nem vigyázott az, akit támogat. Szóval nem értem, mi itt a probléma. Luthen segítséget nyújtott a harcban, amire a ghormaniak oly lelkesen vágytak. Cassian felvilágosította őket arról, hogy mi lesz a következménye, ha belevágnak. Senki sem árul itt zsákbamacskát, csak Syril Karn. A ghormaniak meg felnőtt, döntésképes emberek. Ha felfogták, hogy mi lesz az ára, és így vágtak bele, akkor teljes felelősséggel tették azt. Ha túl ostobák vagy arrogánsak, hogy elfogadják ezt, az is az ő bajuk. Luthen csak kihasználja a ghormaniak vágyait. Még csak nem is manipulálja őket. Nem olyan ez, mint Aldhani, ahol a Galaxis népét a tudtukon kívül, de részéről tudatosan kényszerítette még rosszabb helyzetbe. A Ghroman Front saját kútfőből dolgozik évek óta. És ne legyen senkinek illúziója, a Ghorman Front akkor is véghezviszi a rablást, ha Luthen hallgat Cassianra és a kisujját sem mozdítja értük. Végső soron Luthen úgy is megkapta volna, amit akar (méghozzá Cinta áldozata nélkül, de nyilván ezt senki sem látta előre), hiszen egy kolóniákbeli világ lázadt volna úgy is. Csak akkor normális körülmények között valószínűleg sokkal több áldozattal, és lehet, kisebb szajréval végződik az esemény, és egy brutális megtorlással, hiszen az aldhani-i rablás óta a Birodalom nem oly elnéző, mint korábban. (Persze itt nem áll fent normális körülmény, mivel a BBI is játékban van, de ezzel kapcsolatban még Luthen is sötétben tapogatózik.) Ez így jobb lett volna? Nem Luthen vitte el a lázadást a Ghormanre. A Birodalom egyre komolyabb jelenlétéhez sincs köze. Ha Luthen szabóságot nyit, nem lázadó kémhálózatot épít, a Ghorman akkor is a Birodalom célpontjává vált volna. Viszont segített a Ghorman Frontnak Vel és Cinta odaküldésével, Cassian értékelése ellenére. És igen, beáldozná a bolygót, de a bolygó lakói nélküle is feláldoznák magukat, mert ők is kristálytiszta célokat követnek: ezek a szeretteik, a hazájuk, a Ghorman szabadsága. Ami a következő felvonással kapcsolatban engem foglalkoztat, hogy vajon Luthennek feltűnik-e, hogy a Birodalom kemény megtorlása elmaradt, és a Ghorman Front könnyen ér el sikereket? Vagy lerázza a dolgot azzal, hogy Andor rosszúl értékelte őket (bár Cinta halálának körülményei Cassiant igazolják)? Mert utóbbi esetben Luthennel már tényleg baj van. A sikerek könnyen átruházhatják rá Palpatine egy másik tulajdonságát is: az elbizakodottságot, a túlzott magabiztosságot. Luthen lassan húsz éve ténykedik, és tettei nyomán születik meg a Lázadók Szövetsége, ami végül megdönti a Birodalmat. Én nem tudom, te mit értékelsz hosszú távnak és esélytelenségnek, de az én könyvemben az ábra kifejezetten azt mutatja, hogy hosszú távon ez hoz győzelmet. Egyedül nem menne, de Luthen Real nem is dolgozik egyedül. Ott van mellett Mon Mothma, aki mellett ott van Bail Organa. Bail beszervezte a nagyobb lázadásban Ahsokát, aki valószínűleg Luthentől is származó infókkal és eszközökkel látja el a szintén Bail által beszervezett Herát, aki hozta magávla Kanant, Zebet, Choppert, Sabine-t és Ezrát, sőt még a Szabad Ryloth Mozgalmat is közelebb tudta hozni az egységes galaktikus lázadáshoz. Ezra beszéde nyomán a Szellem-sejt és a Főnix-sejt egyesült, és így hathatós segítséget tudtak nyújtani később több fronton. Egyebek mellett Mon Mothmának, aki a Ghroman Front sajnos vesztes, de nem hiábavaló hadjárata után életre hívhatta a Lázadók Szövetségét. Utána Ezra és a többi Szellem közreműködésével fellázadt az egész Lothal. És ugyanebben a hálóban ott van Sabine Wren is, aki hozzájárult a Mandalore lázadásához. És ez a Luthen által szőtt hálónak csak egy kis része. Luthen és Mothma felépített egy hálózatot, ami - ahogy az első évadban elhangzott köztük - működik. Rengeteg egyéni, de tiszta célokért harcoló sejtből és több ezer lényből áll. Ezekben vannak az olyan parancsnokok, akik segítenek abban, hogy a "katonák" lássák a célt és fentartsák a morált. Nem Luthen feladata, hogy a kétségek között őrlődő Sabine Wrent útba igazítsa, hanem Hera Syndulláé. Hera fogja össze a Szellemeket, Jun Sato a Főnix-sejtet, Saw a Partizánokat, Raylanz a Ghorman Frontot és így tovább. Luthen meg összefogja ezt az egészet, és az olyan ügynökökön keresztül, mint Cassian, Ahsoka, Cinta és Vel, segíti ezeket a sejteket. De ezek egyikét sem Luthen hívta életre, ő csak megjelenik, és próbálja az egységesség és a galaktikus lázadás felé terelni őket. És közel húsz év alatt ez megvalósul, és győz a lázadás. Amúgy szerintem az Andor valóságosabb, keményebb, szürkébb háborús ábrázolása már csak azért is baromi jó és hasznos a Star Wars-nak, mert még inkább kiemeli, mennyire "csak" egy bábszínház volt a klónok háborúja. Ott a Jedik lehettek erkölcscsősz tábornokok, a Grievous-félék sikert arathattak ostoba harci droidokkal. De itt, az Andornak és a Rogue One-nak hála a polgárháború valódi háborúvá vált, ahol az egyik fél velejéig gonosz, és éppen emiatt a másik fél sem finomkodhat. Ráadásul itt föl kell rázni a Galaxis népét húsz éves szunnyadásából és rá kell ébreszteni, hogy lassan megfojtják őket, mert itt nincsenek droid és klón seregek, akik majd megvívják helyettük a háborút. És bizony a jó célért is olykor rossz dolgot kell tenni, és valódi súllyal bíró áldozatot hozni a végső célért. Ez már itt nem a Sith Társulat bábjátéka, hanem valódi háború. És ez még Palpatine-t is árnyalja, mert megmutatkozik, hogy mire is képes, ha nem ő uralja az egész játékteret, hanem vannak más, hozzá hasonló tehetséggel megáldott játékosok is. Érthetővé válik, hogy az a zsenialitás, amivel a klón háborúk során átvette a hatalmat, miért nem működik már a polgárháború alatt.

Ha a Rogue One-t is idevesszük, akkor már Cassian sem, az ő halálát is láttuk. Jelenleg a kérdés az, hogy abból a csoportból bárki is megélte-e a polgárháború végét. Vagy legalább a yavini csatát. Emberileg, morális szűrőn át nézve valóban nem szimpatikus, de háborút nem lehet emberbarátin, morálisan vívni (a Jedik ezért voltak pocsék hadvezérek és vesztették volna el a klón háborúkat, ha nem egy bábszínház résztvevői lettek volna). Luthen Real közelebb áll egy valódi hadvezérhez, mint a mindent megszavaztató és/vagy mindenből lelkiismereti kérdést csináló Mon Mothma. Egy valódi hadvezér számára az emberélet csak számok a haditervben és a jelentésekben. Elfogadható veszteség, járulékos veszteség, kiszámított kockázat, ilyen fogalmak mentén mérik az elesett katonákat és civileket. A nevekkel foglalkozzanak az alárendeltek. Luthen nekem például pont ezért szimpatikusabb ebben a környezetben, mint Mothma. A fickó elfogadja, hogy a háborúban az emberek meghalnak, hogy nincs se erkölcs, se szabályok, és az emberélet értékét a hasznosságában mérik. Ha Mothmán múlik, a scarifi csata előtt feloszlik a lázadás, mert nem szavazták meg a hadműveletet... És végső soron Luthennek Ghormannel is igaza lesz, hiszen az eredmény a végre magát cselekvésre elszánó Mon Mothma és a Lázadók Szövetsége.

Kicsit agyaltam ezen a kém ügyön, és szerintem Pluti tényleg kém volt. A kérdezősködése valóban gyanússá teszi, de ez még valóban jöhet abból, amit többen is írtak korábban, hogy féltette az életét és biztosra akart menni. Bár egy olyan betegesen paranoid embernek, mint Saw talán ennyi is elég lehetne, azért szerintem ennyire mélyen még nem jár az őrületben. Viszont az a rádió, amit találtak, valószínűleg ténylegesen az árulásának bizonyítéka. Hogy miért? Nos, a lázadásnál minden cellánál szó szerint létfontosságú a külső kommunikáció szigorú korlátozása. Ez még akkor is így van, amikor már Szövetség néven futnak. Hiszen egy ki- és bemenő jel könnyen elfogható, legallgatható és a legrosszabb esetben, bemérhető. Jeles példa a The Phantom Menace, amiben Darth Maul úgy tudta meg, hogy Amidala a Tatooine-ra menekült, hogy kiküldött egy hamis üzenetet, amit a csapat befogott (feltehetően olyan frekvencián ment az üzi, amit a naboo-iak ismertek és használtak, nem valami nyílt frekin, amin boldog-boldogtalan befoghatta). Sőt Kleya az első évad egyik epizódjában Velnek is mondta, hogy éppolyan veszélyes üzenetet fogadni, mint küldeni. Tehát ahhoz, hogy az egyes sejtek bázisa vagy később maga a lázadó főparancsnokság rejtve maradhasson, nem telefonálhat bárki, bárhová, bármikor (ez amúgy a valóságban is így van, titkos állomáshelyről nincs üzengetés). Ennek megakadályozására valószínűleg rengeteg szabály és technológia áll rendelkezésre. Mindehhez tegyük hozzá, hogy egy standard lázadó sejt, teszem azt a Főnix-sejt esetében is ez volt a teljesen normális eljárás. Erre viszont még néhány extra réteget rá is húzott a Partizánok sejtjét körüllengő általános paranoia, ami Saw-tól ered. Szóval, a technikai eszközök a Star Wars-ban eléggé lehetővé teszik, hogy figyeljék egy adott terület kommunikációját, ezt már sokszor, sokféleképpen láttuk. De talán Pluti erre még figyelt, hiszen azért a Birodalom sem teljesen amatőr. Viszont azt is tudjuk a korábbi művekből, hogy a kommunikációs hatótávolság véges, így eléggé valószínűtlen, hogy az a kis komlink, amit nála találtak, elég lett volna ahhoz, hogy bolygón kívülre üzenjen. Hisz minnél messzebb üzensz, annál nagyobb antenna kell. Obi-Wan Delta-7-ese a Geonosisról nem tudott Coruscantra üzenni, Amidala naboo-i jachtjáról már a nagyjából ugyanolyan távolságra lévő Tatooine-ról egy gombnyomással élő kapcsolatot lehetett létrehozni. Viszont ugyanazzal a Delta-7-essel Kenobi fel tudta venni a kapcsolatot a Jedi Templomban a Kaminón, ami jóval messzebb van Coruscanttól, mint a Tatooine vagy a Geonosis. Méghozzá azért, mert R4 ott a Delta-7 antennájával rákapcsolódhatott Typica City kommunikációs rendszerére és azon át küldhetett adást. Vagyis, az ep2 és más művekben látottak alapján kellett lennie valaminek a közelben, amire az a kis komlink rá tudott kapcsolódni és azon át üzenetet küldhetett az összekötőnek, tartózkodott bárhol a Galaxisban. Lehetett akár Coruscanton is, akár az Ileenium-rendszerben valahol, vagy a Sanbra-szektorban (ez utóbbi talán a legvalószínűbb, mert se túl messze, se túl közel nincs). Ez a valami lehetett egy űrhajó, egy kihelyezett nagyteljesítményű adó-vevő, egy bolygó körül hagyott szerkentyű, de az is lehet, hogy maga a bázis kommunikációs rendszere, amit Pluti valahogy meghekkeét. Akárhogy is, ha Saw gyanakodott a fickóra és elkezdte figyeltetni a kommunikációt, ezen a vonalon simán lebukhatott. Persze mindez nem igazolható, de Saw ezen a vonalon simán bizonyosságot nyerhetett. És a tény, hogy élénken kérdezősködött és titokban komlinket hordott magával, ráadásul Tubes konkrétan a komlinket kereste a hullánál, sanszos, hogy Pluti tényleg azzal bukott le, hogy kommunikált valakivel, Saw meg figyeltette a kommunikációt.

Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor azt mondom, hogy a Tales of the Underworld nem nyűgözött le. A Ventress-szál volt számomra az érdekesebb, viszont ez nem igazán alvilági sztori, ráadásul a három epizódnak együtt olyan az összehatása, mintha tényleg egy sorozat pilotepizódját nézném. Még az sincs meg benne, mint a korábbi vagy az ezt követő Bane sztoriszálakban, hogy az egyes epizódok között évek telnek el, hanem egy folyamatos történet. Ha nem szakítanák meg, simán elmenne egy TCW vagy TBB epizódnak. Sőt megkockáztatom, hogy ezt egyetlen összefüggő, sorozatnyitó epizódnak írták meg. A Cad Bane sztori meg számomra csak "egynek elment" kategória. Vannak tetszetős elemei, a helyszín változása, Bane haverjának karaktere, a hangulat. De Bane-hez semmit sem ad a sztori, semmi olyat, ami új megvilágításba helyezné a karaktert vagy legalább alapot adna arra, miért olyan, amilyen. Az egyetlen igazán nagy plusz sem ér semmit, mert Bane-re egyáltalán nem gyakorolt hatást. Ha ez érdekli, akkor ajánlom figyelmébe az Új hajnal című regényt, az meséli el Hera és Kanan találkozását.

Mostanra mindenről baromi sok kontent van. Szinte nincs mű, ami valahogy ne kapcsolódna a Jedikhez, mégis sikerült nyitásból tető alá hozni egy Tales of... szériát, de ugyanez elmondható a Birodalomról és az utóbbi időben az alvilág is eléggé felfutott (Solo, The Book of Boba Fett, Skeleton Crew, Outlaws, a képregényekben is markánsan jelen van). És nem ezért vagy azért, de a Sith is eléggé le van fogva, hiszen ahol van Jedi, ott előbb vagy utóbb előmászik egy Sith is. A lázadásban is akad szép számmal olyan karakter, akinek az élete jelentősebb részeit ilyen formában el lehetne mesélni. Mindjárt itt van Cinta Kaz, akinek az Andor másfél évada alatt simán összejött egy fél Tales of the Rebels-re elég sztori. De vannak méretes lyukak, Sabine, Hera, Kallus és Zeb életében is, ha már Filoni művelből merítkezünk, és így tovább. Mivel ezek a sztorik karakterekre, nem érákra vagy konkrét szervezetkre épülnek, rengeteg mindent el lehetne még mesélni ilyen minisorozatban.