A második évad közeledte okán úgy döntöttem, repetázok a The Bad Batch első évadával. Azt el kell árulnom, hogy a sorozat annyira nem fogott meg anno. Tetszett, sok remek rész van benne és nem kevés emlékezetes momentum, de valahogy az összhatás nem jött át. Nem úgy, mint például a The Clone Wars utolsó évadai, vagy a Rebels esetén. Nem éreztem késztetést, hogy a kaminoi bombázást leszámítva megnézzek néhány jelenetet, és komplett epizódokat sem néztem meg újra. Elkezdődött, lement és úgy maradt nálam. És alapból a második évad felé sem érzem azt a lelkesedést, amit az említett animációs sorozatok esetében éreztem az új szezonok iránt, vagy amennyire várom az új élőszereplős évadokat.
Valószínűleg emögött az áll, hogy akkor halt meg a nagymamám, ami elindított az életemben egy lavinát, így a Rossz osztag nem tudta áttörni az ingerküszöbömet, hiába ostromolták. Szóval a második kör már csak ezért is jó ötlet volt, hiszen ezúttal sokkal jobb közérzettel ültem le elé, és mit ad isten, jobban tetszett, mint elsőre. Azt továbbra is tartom, hogy a sorozat eddigi leggyengébb része az, amikor nem a Birodalommal foglalkoznak, így például továbbra is az Infestedet tartom a leggyengébb résznek, amiben egyszerűen nem találtam semmi érdekeset, az epizód főgonosza pedig egy igen gyenge és szánalmas karakter, még azt sem tudnám elhinni róla, hogy Bib Fortunának ellenfele lenne, nemhogy Cidnek és személyes klón egységének. Na, de ennyi a negatívumokból. Van néhány apróság, ami még nem tetszett egyik-másik részben, de összességében semmi kirívó, főleg, ha a Birodalom is képbe került.
Az egyik, ami most megragdott, az az osztagban felépülő családi kötelék. Érdekes, hogy ezt az első alkalommal kicsit sem éreztem. Különösen tetszett Hunter apafigurává válása, és Echo, mint bölcs nagybácsi szerepe. Ő ugyanis a másodparancsnok, ha Hunter nincs ott, a vezető szerep Echóra hárul, és Hunter után ő figyel a legjobban oda Omegára. Érdemes figyelni rá, amikor a háttérben van, és Wrecker vagy más tesz vagy mond valamit, ami nem túl tetszetős vagy éppen negatívan hat Omegára, Echo az, aki ilyenkor a háttérben egy rosszalló gesztussal jelez az illetőnek. Szintén ő az, aki nehezebben idomul az új körülményekhez, ami részben jó. Például a lojalitása más klónokhoz sokszor afféle erkölcsi útmutatóként is szolgál a többieknek. Erre a legjobb példa, amikor Hunter kész lenne feladni a küldetést a Darón, és Echo az, aki meggyőzi őket, hogy mentsék ki Gregort. Ugyanakkor a szeparatisták iránt éreztt meglehetősen jogos ellenérzései is erőteljesebben jelenik meg. Ez sem csoda, lényegében géppé változtatták és megölték a testvéreit (Hevy-t, Droidbaitet, Cutupot és Fivest - oké, az utolsó kettő haláláért közvetlen nem a szepik a felelősek, de hozzájárultak). Ellenben valahogy a Rossz osztag tagjaiban ilyen ellenérzés mintha egyáltalán nem alakult volna ki, inkább tekintenek a Konföderációra a szórakozásukat biztosító szolgáltatóként, semmint valódi ellenségként. Ez a nagyszerű Common Groundból jön le igazán, ahol Echo még a küldetés gondolatától is viszolyog, de a csapat többi tagjából csak Wrecker emel szót az ellen, hogy szepiket mentenek. De ő is inkább úgy panaszkodik, mint a gyerek, akit nem hagynak játszani.
Talán most már le is jött, hogy a kedvenc karakterem Echo lett. Persze a csapat többi tagja sem közömbös. Hunter fejlődése a leglekövethetőbb, osztagparancsnokból lassan, de biztosan alakul át a család patriarchájává és Omega apjává. Ez már csak azért is szép, mert ez egy klón katona számára teljesen idegen terep, hiszen őket katonai egységek, nem családok vezetésére teremtették. Mégis, kisebb-nagyobb döccenőket leszámítva szépen veszi az akadályokat, ami remek bemutatása annak is, miért voltak olyan jól sikerült katonai termékek a klónok: hihetetlen alkalmazkodóképesek és önállóak. Mondhatnánk, hogy ez csak Hunter genetikai defektjének tudható be, de láttuk, hogy a regek is képesek erre, jeles példa a TCW-ben és a TBB-ben is megfordult Cut Lawquane.
Szintén kiemelném még Omegát, aki amellett, hogy a sztori egyik mozgatórugója és a csapat új életének Alfája és... nos, Omegája, egyben hősenk lelkiismerete is. Azt hiszem, már az első évad alapján kijelenthetjük, hogy Omega nélkül a csapat élete nagyon máshogy alakult volna. Nem csak azért, mert a kislány nélkül valószínűleg annyira azért nem hajkurásznák őket fejvadászok, hanem azért is, mert a csapat hajlamos a dolgokat pusztán katonai racionalitással szemlélni, és Omega teszi ehhez hozzá az érzelmi alapot. Ez a legjobban a Rescue on Ryloth-ban mutatkozik meg, amikor Hunter a helyzet értékelése után ott akarja hagyni a Ryloth-t, és Omega az, aki végül fordít a helyzeten, látva és megértve Hera szenvedését és elszántságát.
Ami a csapat másik két tagját illeti, ők egyelőre nem mutattak túl sok jellemfejlődést, és úgy tűnik, megmaradtak a "gyerekeknek". Wrecker és Tech inkább csak asszisztálnak a sztorikhoz, utóbbinak saját arcja sem volt az évadban - Wreckernek legalább ott volt a beinduló chip, noha ez sem változtatott a karakteren, egy epizóddal később már olyan volt, mintha a sosem bolondult volna meg. Szegény Tech-nek meg ennyi sem jutott ki. Jó lenne, ha ők ketten is nagyobb szerepet kapnának.
Illetve nem szabad elfeledkezni a fekete bárányról, Crosshairről sem, aki bár közel sem a kedvencem, a legérdekesebb utat járja. A chip bekapcsolása egy ideig felmentették a tettei alól, hiszen így a klón nem tehet semmit, láthattuk, hogy Rex és Wrecker is hogy átalakult. Ugyanakkor, amint eltávolította a chipet, minden tettéért őt terheli a felelősség. Ami amúgy szerintem a Bracca után történt meg. Ekkor került a fejére egy sebhely pont ott, ahol a chip is lehetett, és ez az égési nyom eltakarja a műtét hegét. Ám ezért vált komplex figurává is, talán a csapat legösszetettebb karakterévé. Merthogy láthatóan hiányoznak neki a testvérei, mi több, a csapat lelkiismerete, Omega is hat rá. Ez szépen átjön, amikor nem csak a lányt, de a droidját is megmentette. Ez utóbbit pusztán Omega kedvéért tette. Viszont szerintem túlságosan is megsértődött azon, hogy hátrahagyták - noha a csapatnak akkor tényleg nem volt választása. A chipről még nem tudtak, Crosshair és a többi klón pedig félreérthetetlenül meg akarta ölni őket, Wreckert kis híján sikerült is. A másik, hogy úgy tűnik, Crosshair nehezen bírkózik meg az átalakulással, túl merev ő ahhoz, és próbál ragaszkodni a megszokothoz: vagyis egy nagy hadsereg része akar lenni, próbálná tovább szolgálni azt a célt, amiért teremtették. Ami nyilván nem az, hogy a saját fejük után menve bóklásszanak a Galaxisban, miközben egy kislányra vigyáznak. És emiatt a vágy miatt hajlandó elnézni a Birodalom gaztetteit - és itt képbe jön az is, hogy vele nincs ott állandóan Omega, a Rossz osztag lelkiismerete, így ő az említett katonai racionalitással szemléli az eseményeket. Az ő története már csak ezért is izgalmas, hiszen tudjuk, hogy egy ponton a Birodalom az összes klónt eldobja. Crosshair reménykedhet abban, hogy a hasznossága miatt megtartják, de hát láttuk, hogy Rampartnak mennyit jelent. És az a pillanat, amikor Crosshair rájön, hogy bármit is tesz, a Birodalom nem fogja többre értékelni egy eldobható eszköznél, nagyon jelentős lesz.
Szóval a család felállása jelenleg ez: Hunter, az apa egyedül neveli a lányát, Omegát, a kocka fiát, Tech-et és a szellemileg kissé visszamaradt másik fiát, Wreckert. Ebben pedig segít neki a bátyja, Echo, aki bölcs nagybácsiként levesz némi terhet a válláról. És ott van Crosshair, a fekete bárány. Az egészben az a legérdekesebb, hogy igazából mind a négyen testvérek, mi több, ikrek, akik közül a legfiatalabbnak kinéző Omega a legidősebb. És még a Palpatine família fura. Persze a Star Warsban sosem volt jelen a hagyományos(nak mondott) családmodell, hiszen Luke-ot a nagybátyja és a nagynénje nevelte, ráadásul Owen nem volt vérszerinti testvére Anakinnak. Leiát pedig teljes mértékben örökbefogadott volt. Anakinnak apja sincs, Jango Fett pedig önmaga klónját nevelte fiaként, aki az apjaként tekint rá és sértésnek veszi, ha Jangót a donorjaként említik. "Van, ami többet számít, mint a vér" - mondta Luke, és ez igazán illik ezekre a családokra. Nem azért lesz valaki a családod tagja, mert összeköt a vér. És ez a Rossz osztagra is igaz, noha az ő esetükben a vér is összeköti őket, hiszen az "apjuk" ugyanaz. Amúgy szerintem jó lenne, ha ebbe a csapatba még belépne egy anyafigura.
A családi oldal mellett a sorozat másik nagy erőssége, ahogy bemutatja a Birodalom kezdeti lépéseit. Az ezzel foglalkozó részek a legerősebbek, már csak azért is, mert olyan világokon és szereplőkön át ábrázolják ezt, akiket a TCW-ből már ismerünk. A Ryloth és a Raxus Prime kulcsfontosságú szerepet tölt be ebben a témában, hiszen az előbbi egy köztársasági világ volt, aminek megígérték, hogy a háború végével a klónok lelépnek. Ez megmutatta, hogy a Birodalom magasról tojik a korábbi ígéretekre. A Raxus pedig a szeparatisták "Coruscantja" volt, így ennek sorsának bemutatása is igencsak fontos. Ha így bántak ezzel a világgal, hogy bánhattak a kevésbé jelendőt konföderációs bolygókkal? De a Saleucami képében a konfliktusból jórészt kimaradó világok sorsát is megfestették neki. Közben láthattunk olyat, hogy hogyan és miért került bevezetésre a lánckód, és ami még fontosabb, hogyan kezdődött meg a klónok lecserélése a sorozott katonákra. Kifejezetten tetszik, hogy a rohamosztagosok nem egyből jelentek meg. Először egy kis egységet teszteltek, aztán megjelentek a TK-osztagosok (a korai koncepciórajzokon szereplő páncélokban, amiért szintén jár a taps), végül lerombolták Kaminót is. Persze a klónok még mindig a birodalmi hadsereg gerincét képezik, de szerintem a második évadban fokozatosan egyre több TK-osztagost fogunk látni, a klónok elkezdenek kikopni. Ugyanígy lassan a köztársasági színektől megfosztott hadi eszközöknek is el kell kezdeni eltűnni. Megkockáztatom, hogy a második évadban meg fog jelenni az első Imperial I és talán már TIE/ln-t láthatunk majd. Apróság, de abban is reménykedem, hogy kiderül, miért nevezik stormtroopernek a rohamosztagosokat. Persze az univerzumon kívüli magyarázat az, hogy Lucas a Német Birodalom hadseregének 1916 és 1918 között működő speciális katonáiról nevezte el őket (Sturmtruppen, azaz stormtrooper, illetve nevezték őket Stoßtruppennek, azaz shock troopernek is).
Szintén tetszik, hogy a TBB első évada afféle retrospektív back door pilot a Rebels-hez. Bár mint az egységes univerzumok híve, nem pártolom Filoni döntéseit, amellyel önkényesen felrúgja a kánont, alkotóként és végeredményben a Star Wars mozgóképes oldalát előtérbe helyező rajongóként is azt mondom, jó, hogy Kanan 66-os parancsát láthattuk itt, főleg, miután Hera (és Chopper) sztoriját is megismerhettük. Így nagyon szép átkötést kaptunk a TCW és a Rebels között, ráadásul az utóbbi sorozat is vizuális emlékekkel gazdagodott. Legalábbis a TBB óta számomra sokkal erősebb az a jelenet, amikor a Főinkvizítor hatására Kanan kénytelen visszaemlékezni Billaba halálára. A képregény csak úgy felrémlett, a TBB epizódja viszont egészében jelenik meg és egy sor esemény összekapcsolódik. Ugyanígy erősebb Hera és Cham újratalálkozása a Rebels-ben, vagy az, amikor láthatjuk Eleni képét. És alapból remek a majdnem egész Syndulla családot látni (hiszen Hera bátyja/öccse már nem lehet köztük, révén meghalt).
Végül még megjegyezném, hogy az első megtekintés utáni visszafogott lelkesedésem talán részben annak is köszönhető, hogy a The Clone Warsban látott bemutatkozása a csapatnak nekem annyira nem tetszett. Egyikük sem volt különösen szimpatikus, különösen Wrecker és Crosshair az, akik idegesítettek. Most viszont úgy néztem meg, hogy elfeledkeztem előtte megtekinteni azt a részt (pedig azzal akartam kezdeni), és csak az első évad után néztem meg újra a TCW epizódok idevonatkozó szakaszát. És bár a TBB miatt már elnézőbb voltam velük, a Rossz osztag még mindig nem az igazi ebben a négy részben. Az Aftermath-ban történt bemutatkozásuk sokkal jobban sikerült.
Mindent összevetve a második megtekintés során sokkal jobban tetszett a The Bad Batch, így már a második évadot is lelkesebben várom. A trailerek alapján a klónok 66-os parancshoz fűződő viszonyát tovább fogják boncolgatni, és végre olyan klón is szerepet kap, aki ugyan sikertelenül, de végrehajtotta a 66-os parancsot és a chip nincs eltávolítva belőle. Remélem Howzer is visszatér még, vagy legalábbis kiderül, hogy ő inmunis volt-e a parancsra, vagy csak visszaváltozott valahogy. Akárhogy is, ez a téma nagyon érdekes és fontos, hiszen a Birodalomra potenciális veszélyt jelent a klón sereg. Valamilyen formában történő eliminálásuk így igen jelentős lépés lehet. Illetve örülnék, ha a Birodalomtól független sztorik is kicsit erősebbek lennének, mert úgy érzem, ezen a vonalon kicsit gyengébben szerepel a sorozat. Legalábbis az első évad.
