Dzséjt

Nálam az az egy nem kérdés, hogy a Tales of the Jedi nincs játékban. Remek minisorozat, aminek Dooku-szála hatalmas, összességében mini jellege miatt nekem a szememben még egy TCW, TBD vagy Rebels évadhoz sem feltétlen tudna felnőni. A másik három sorozat már nehezebb dió. Az Andor vitathatatlanul a legjobban összerakott sorozat, nem csak mint Star Wars, de mint tévéműsor is. Még a leggyengébb része is remek volt, a többi meg fenomenális, és amit fel tudnék róni neki, az is semmiség. Az Obi-Wan Kenoi és a The Book of Boba Fett nem volt ennyire erős megalkotás terén, ugyanakkor könnyedebb hangvételük, epikusabb látványviláguk és kalandjuk miatt hozzám közelebb állnak. Szívesebben indítok el egy random epizódot ezek közül, mint az Andorból, és valószínűleg ezeket többször is fogom újranézni önállóan, míg az Andorhoz csak akkor nyúlok, ha az élőszereplős matérián akarom kronológiailag átrágni magamat. Na meg persze a második évad előtt. Ismétlem, ez nem azért van így, mert az Andort rosszabbnak tartom a másik kettőnél, csak bizonyos elemei nagyszerűségük ellenére kevésbé állnak közel hozzám. De még erre sem adom le a voksomat, mert itt aztán tényleg érdemes mérlegelni.

Leia nálam is versenyben van Dedra mellett. Előbbi egy aranyos kis csoda, és valóban remek párost alkot Ben Kenobival, miközben sokat adott hozzá a karakterhez is különböző szempontokból.Dedra meg klasszikus mesék nem éppen klasszikus gonosz boszorkánya. Hatékonysága, esze és találékonysága kiemeli a Birodalom megszokott inkompetens szürkeségéből. Mon Mothma is felmerült bennem, mert sokat fejlődött a szememben, de még mindig nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy kis híján feloszlott a hülye ideái miatt a Lázadók Szövetsége és szétcseszi az új Köztársaságot. Szóval ezen is meditálok még, ígérem.

Nálam Obi-Wan, Luthen és Boba is versenyben van. Nagyon sokat emelt a szememben a karakteren a sorozat, hogy láthattuk megtörve, láthattuk, ahogy összeszedi magát és felemelkedik a romok közül, hogy kiderült, mi a gyökere annak a "bizonyos szemszögnek". Az pedig különösen sokat adott hozzá, hogy afféle apa szerepben is tündökölt. De nekem Boba Fett is tetszett. Lehet, hogy nem ő a legkomplexebb karakter és Temuerra Morrison sem egy Ewan McGregor vagy Stellan Skarsgård, de hozta, amit kellett, néha meg is lepett és összességében Boba Fett végre egy karakterré vált, nem pedig egy biodíszlet cool jelmezben. Luthen Real meg, nos, kell ezt ecsetelni? Szóval még ücsörgök ezen egy kicsit.

Na, ma bemelegítésül megnéztem az Avatart. Jó pár éve nem láttam már, de még mindig tetszik. Igaz, hogy a sztorija nem nagy eresztés, a pandorai állatok jórészt földi állatok "hatlábú változatai", és máig nem értem, James Cameron hogy egyezhetett bele abba, hogy lenyúlják a Jurassic Park filmek teljes hangkészletét. Ráadásul nem is a legjellegtelenebbeket, nem, a thanatornak a T-rex hangján kell üvöltenie, a direhorses meg a velociraptorok hívóhangján puffognak. De hallottam a spinosaurus, a dilophosaurus, a brachiosaurus, a triceratops és a pteronodon hangját is. De mindezek csak semmiségek, így is tetszik Pandora és élővilága, na meg az a sok remek kis katonai és egyéb sci-fi kütyü, ami a filmben megjelenik. Quaritch pedig még mindig hatalmas forma, imádom minden pillanatát. Ezúttal is jól szórakoztam rajta, tetszettek a karakterek és a hangulat, ráadásul nagy tévén látni még jobb élmény volt (pedig csak sima Blu-ray lemezről néztem, de a tévém szépen felpimpelte, csak néha éreztem azt, hogy hopp, mégsem 4K-s alapokról fut a film). Szerintem nem is öregedett rosszúl, noha tagadhatatlan, hogy a kor már meglátszik rajta. Kíváncsi leszek, hogy ehhez képest mennyi lesz a javulás a folytatásban. A látvány terén a legmagasabbak az elvárásaim, hiszen olyan időket élünk, amikor az első Avatar szintjén lévő CGI-t már a tévésorozatok is lepipálhatják. Az Amerikai Egyesült Államok biztosan létezik abban az időben is, mert egy sportközvetítés során ki van írva, hogy USA vs. PAR 4-1 (a PAR Paraguay rövidítése, szóval az is megvan, ahogy a közvetítés alapján Németország és Spanyolország is szuverén állam még). Az is fix, hogy Jake Amerikában lakik, mert a nyitóképek során, amikor az utcán gurul a tömegben, látható az utcanév tábla, amin az áll, hogy Jefferson 1200 N. Ez az utcanév pedig csak két városban fordul elő: a texasi San Angelóban és a kalifonian Anaheimben. Persze lehet, hogy 2148-ra más városban is lesz ilyen utca, de az is valószínűleg az USA területén jelenik meg, ugyanis a Jefferson Street náluk nagyjából olyan, mint nálunk a Kossuth utca. De több mint valószínű, hogy Anaheim szerepel a nyitójelenetben, ugyanis James Cameron egy ideig ott lakott. Ami Jake korábbi katonai karrierjét illeti, majdnem biztos, hogy US Marine volt, illetve saját szavait használva, még az is: "Nem létezik olyan, hogy ex-tengerészgyalogos. Leszerelhetsz, de a hozzáállást nem veszted el." És, hogy miért tűnik majdnem biztosnak? Nos, a filmben több fegyveres konfliktust is említenek. Jake Venezuelában sérült meg, Quaritch pedig említ egy bevetést Nigériában, amit megúszott karcolás nélkül. Ha pedig a Földön továbbra is vannak országok közötti fegyveres konfliktusok, ráadásul az elhangzottak szerint elég kemények, akkor nincs egységes földi kormány, így egységes földi hadsereg sem létezhet. Ebből következik, hogy Jake csak valamelyik ország tengerészgyalogosa lehetett. Nos, tengerészgyalogsága nincs sok országnak, csak olyanoknak, amik partját tenger vagy óceán nyaldossa, szóval ez máris szűkíti a kört. De van két nagyon konkrét utalás arra, hogy a USMC tagja volt. Az egyik, hogy többen is Jarheadként hivatkoznak Jake-re, köztük ő maga is több ízben így nevezi magát. Ezzel a névvel pedig kizárólag a USMC katonáit szokták illetni. A második, hogy Jake használja a USMC csatakiáltását, az "Oorah!"-t is, amit szintén nem használ semmilyen más katonai ágazat vagy ország hadereje (a US Navy-nek, a US Air Force-nak és a US Army-nak is megvan a saját egyedi csatakiáltása). Mindezek alapján a legkéeznfekvőbb következtetés az, hogy Jake Sully tizedes az Egyesült Államok hadseregében szolgált, mint tengerészgyalogos. Az RDA cég magán zsoldoshadseregében persze már vannak más fegyvernemből és más országok hadseregéből is, de az 99 százalék, hogy Jake US Marine volt (az 1 százalékot meghagyom arra, hogy a filmben konkrétan nem mondják ezt ki). És a filmben elhangzottak alapján Quaritch is a USMC kötelégében szolgált, mert említi, hogy ő is 1st Recon volt, mint Jake - és igen, a USMC-ben van egy 1st Reconnaissance Battalion (1st Recon BN, azaz 1. felderítő zászlóalj). Ha ráérősek, akkor igen, 20 perc kell nekik, de Quaritch otthon akart lenni ebédre, szóval az RDA zsoldosai 5 perc alatt szanaszét verték a na'vi-kat.

Mivel már hivatalosan is tudjuk, hogy Hera szerepel a sorozatban, és az is rég napvilágot látott, hogy Mary Elizabeth Winstead szerepet kapott a sorozatban, így egyáltalán nem spoileres.

Ez is bíztató, meg az is, hogy végre nem Alien-prequel. Bár igazán annak örülnék, ha az Aliens/Alien3 és az Alien Resurrection közti 200 évben játszódna. De végül az Alien: Isolation címó videojáték is jól sült el, ami szintén az első két rész között játszódik, ráadásul abba sikerült egy Ripley-t is beletenni Amanda képében. Persze ellenpélda is van, az Alien: Árnyékhajsza című könyv, bár az inkább azon hasalt el, hogy nagyon izzadtságszagúan passzírozták bele Ellen Ripley-t és Ash-t a két film közötti eseményekbe, és még így sem sikerült passzentosan megcsinálni (lényegében egy nyílpuska rá a bizonyíték, hogy a könyvbeli események teljesen kizárt, hogy bármilyen formában is megtörténhettek volna). De mindent összevetve, eddig a filmmel kapcsolatban bizakodóbb vagyok, mint a sorozattal kapcsolatban.

A cím csak munkacím, nem a végleges. A sztori a pletykák szerint az Alien és az Aliens közti 57 évben fog játszódni.

Akár az is lehet, az andorbeli kínzóeszköznek/módszernek nincs még neve.

De nem a magyaron, ott még nincsen fent.

Ha Jake az első részben a szárazföldön harcolt és US Marine volt, akkor most a tengeren harcolva már US Na'vi?

A keresésnél nekem sem, a Minden Gyűjtemény között láttam meg, ráadásul a Kiemelt szekcióban, szóval új lehet. Meg is lepődtem. Aztán megint, amikor ez fogadott. És amúgy ugyanott a Gyerekdalok, mondókák, számjátékok gyűjteményre is ezt adja, pedig úgy érzem, az nem 18+ fölötti tartalom. Amúgy minden más gyűjtemény rendesen megjelenik, szóval én arra tippelek, hogy e két gyűjteménynek még nem szabadott volna megjelennie, csak idő előtt láthatóvá vált. Hát vagy bugos.

Szívesen.

Szóval, a Taken-filmek senkinek sem valóak? Mert a 18-as a legmagasabb besorolás, mégsem nézhetem meg.

Nálam évek óta ez lesz az első karácsony, amelynek egyik napján sem kell dolgoznom. Ennek ellenére nincs nagyon karácsonyi hangulatom, bár igazából már évek óta nem éreztem ilyesmit. Viszonyt annyiból várom, hogy kíváncsi vagyok, hogyan viseli majd a fa a két "kis" cica első karácsonyát. Optimistán nagyjából öt percet adok neki, és szerintem ez lesz a fa utolsó karácsonya is egyben.

A The Mandalorianben 1x07 The Reckoning szinkronjában és magyar feliratában a strand-castet úgy fordították, hogy "konstruált", de ebben a genetic szó nem volt hozzátéve az angol változatban sem. Ennél közelebbit nem találtam. Sajnos, amelyik enciklopédiában említik, azok nem lettek magyarul kiadva.

Igen, 1959-ben adták ki. Robert A. Heinlein könyve annyira az Aliens alapja, hogy Cameron kötelező olvasmányként nyomta a színészek kezébe. És minden meg is van a filmben, ami a könyvben: pszeudo-arachnidok = xenopmorphok pszeudo-arachnid királynő és katonák = xenomorph királynő és katonák Mobil Erők (Mobile Infantry) = Gyarmatügyi Tengerészgyalogság (Colonial Marines) erővért (Powered Armor) = rakodógép (Power Loader) A poén, hogy az erővérteket a könyvbéli formájában az Avatarban sikerült megvalósítania az AMP-k (Amplified Mobility Platform) formájában, és ezen kívül is átemelt pár dolgot a Csillagközi invázióból ide. Például a könyvbeli másik ellenség, a skinnie-k (paszulykarók a magyar fordításban) leírása gyanúsan emlékeztet a na'vikra: 2,5-3 méter magasak, nagyon vékonyak, kékes színűek.

Szerintem inkább az Örök Sith tagjai voltak, nem akolitusok. A Preatorianus Guardok ugyanolyanok voltak, mint korábban a Royal Guardok vagy az ep9-ben a Sovereign Protectorok (akikkel Rey harcolt).

"You want more, and you know you shouldn't."

Nem szerepel benne, nem is említik. Nem, mivel a könyvben jelent meg először és eddig csak ebben szerepelt.

Akkor jobb, ha mindjárt két vendégkönyvet tesznek ki. Azért a képeket elnézve itt ez a veszély annyira nem fenyeget. Mindjárt ezen többségében PT sisakok vannak, hét klón tökfödő lelhető fel, ezek közül ráadásul csak egy filmbeli, a több TCW-s. De ott az Első Rend TIE pilótájának a sisakja is, a Purge Trooper sisak a Fallen Orderből/Obi-Wan Kenobiból is. OT-s sisak csak három látható, de abból a háromból kettő ugyanannak az egynek a non-canonical változata (és mivel az egyik ezüstös, szerintem a laikusok lazán összekeverik Phasma bilijével). Itt meg Grievous és Kylo Ren elég látványos, utóbbinak a kardja is ott van. Ott a polc alján csak ott figyel Aayla Secura, Kit Fisto és Ahsoka Tano, de ott látható Leia fénykardja is az ep9-ből. Ezen a képen is feltűnő Jango Fett páncélja. És hát ja, hogy Fint idézzem: "REEEEEY!!!!!!"

Ezt nagyon bírnám és passzolna is a képbe. Tudjuk, hogy Tekka nagy utazó és felfedező volt ifjabb korában. Sőt, Jude Law korban nagyjából passzol a karakter e korabeli önmagához. 49 éves, Tekka pedig a sorozat idején (9 évvel a yavini csata után) 54 éves volt, az az öt év pedig semmi, még öregítő smink sem kell. Ráadásul az Erőben hívő misztikus emberként is passzolna a pletykált témákhoz, és általa még Luke-ot is be lehetne néha hozni a képbe.

Nekem most lett meg rá a jegyem, péntek, 15:40, sima 3D. Lehet, hogy jó lenne IMAX-ben látni, de azért ezért nem megyek fel Pestre. Jó lesz nekem a 10 perc gyalogútra lévő Cinema City.

Nem tudom eldönteni, hogy ezek most pro vagy kontra példák? Mert az Aliens a Starship Troopers című könyv adaptálása, a True Lies a francia La Totale! amerikai remake-je, a Titanic egy történelmi filmbe oltott Rómeo és Júlia feldolgozás, az Avatar pedig a Dances With Wolves sci-fisített változata. És bár Terminator 2 és a The Abyss ugyan nem szerepelnek itt, de az előbbi lényegében az első, a The Outer Limits egyik epizódjára, a Soldierre gyanúsan emlékeztetőt The Terminator újrafeldolgozása kicsit átrendezett szereposztással, míg utóbbi alapja H. G. Well 1897-es In the Abyss című novellája. Szóval Cameronban nagyjából annyi az egyediség és az igény a komolyabb, eredeti történetre, mint egy tükörtojásban. Ahogy Lucas a Star Warsban, úgy Cameron a filmjeiben is máshonnan kölcsönzött elemeket mixel össze hatásosan, és mindezt korszakalkotó látványra felfűzve tálalja. Mindig így csinálta, az említett filmekben is.

A második évad közeledte okán úgy döntöttem, repetázok a The Bad Batch első évadával. Azt el kell árulnom, hogy a sorozat annyira nem fogott meg anno. Tetszett, sok remek rész van benne és nem kevés emlékezetes momentum, de valahogy az összhatás nem jött át. Nem úgy, mint például a The Clone Wars utolsó évadai, vagy a Rebels esetén. Nem éreztem késztetést, hogy a kaminoi bombázást leszámítva megnézzek néhány jelenetet, és komplett epizódokat sem néztem meg újra. Elkezdődött, lement és úgy maradt nálam. És alapból a második évad felé sem érzem azt a lelkesedést, amit az említett animációs sorozatok esetében éreztem az új szezonok iránt, vagy amennyire várom az új élőszereplős évadokat. Valószínűleg emögött az áll, hogy akkor halt meg a nagymamám, ami elindított az életemben egy lavinát, így a Rossz osztag nem tudta áttörni az ingerküszöbömet, hiába ostromolták. Szóval a második kör már csak ezért is jó ötlet volt, hiszen ezúttal sokkal jobb közérzettel ültem le elé, és mit ad isten, jobban tetszett, mint elsőre. Azt továbbra is tartom, hogy a sorozat eddigi leggyengébb része az, amikor nem a Birodalommal foglalkoznak, így például továbbra is az Infestedet tartom a leggyengébb résznek, amiben egyszerűen nem találtam semmi érdekeset, az epizód főgonosza pedig egy igen gyenge és szánalmas karakter, még azt sem tudnám elhinni róla, hogy Bib Fortunának ellenfele lenne, nemhogy Cidnek és személyes klón egységének. Na, de ennyi a negatívumokból. Van néhány apróság, ami még nem tetszett egyik-másik részben, de összességében semmi kirívó, főleg, ha a Birodalom is képbe került. Az egyik, ami most megragdott, az az osztagban felépülő családi kötelék. Érdekes, hogy ezt az első alkalommal kicsit sem éreztem. Különösen tetszett Hunter apafigurává válása, és Echo, mint bölcs nagybácsi szerepe. Ő ugyanis a másodparancsnok, ha Hunter nincs ott, a vezető szerep Echóra hárul, és Hunter után ő figyel a legjobban oda Omegára. Érdemes figyelni rá, amikor a háttérben van, és Wrecker vagy más tesz vagy mond valamit, ami nem túl tetszetős vagy éppen negatívan hat Omegára, Echo az, aki ilyenkor a háttérben egy rosszalló gesztussal jelez az illetőnek. Szintén ő az, aki nehezebben idomul az új körülményekhez, ami részben jó. Például a lojalitása más klónokhoz sokszor afféle erkölcsi útmutatóként is szolgál a többieknek. Erre a legjobb példa, amikor Hunter kész lenne feladni a küldetést a Darón, és Echo az, aki meggyőzi őket, hogy mentsék ki Gregort. Ugyanakkor a szeparatisták iránt éreztt meglehetősen jogos ellenérzései is erőteljesebben jelenik meg. Ez sem csoda, lényegében géppé változtatták és megölték a testvéreit (Hevy-t, Droidbaitet, Cutupot és Fivest - oké, az utolsó kettő haláláért közvetlen nem a szepik a felelősek, de hozzájárultak). Ellenben valahogy a Rossz osztag tagjaiban ilyen ellenérzés mintha egyáltalán nem alakult volna ki, inkább tekintenek a Konföderációra a szórakozásukat biztosító szolgáltatóként, semmint valódi ellenségként. Ez a nagyszerű Common Groundból jön le igazán, ahol Echo még a küldetés gondolatától is viszolyog, de a csapat többi tagjából csak Wrecker emel szót az ellen, hogy szepiket mentenek. De ő is inkább úgy panaszkodik, mint a gyerek, akit nem hagynak játszani. Talán most már le is jött, hogy a kedvenc karakterem Echo lett. Persze a csapat többi tagja sem közömbös. Hunter fejlődése a leglekövethetőbb, osztagparancsnokból lassan, de biztosan alakul át a család patriarchájává és Omega apjává. Ez már csak azért is szép, mert ez egy klón katona számára teljesen idegen terep, hiszen őket katonai egységek, nem családok vezetésére teremtették. Mégis, kisebb-nagyobb döccenőket leszámítva szépen veszi az akadályokat, ami remek bemutatása annak is, miért voltak olyan jól sikerült katonai termékek a klónok: hihetetlen alkalmazkodóképesek és önállóak. Mondhatnánk, hogy ez csak Hunter genetikai defektjének tudható be, de láttuk, hogy a regek is képesek erre, jeles példa a TCW-ben és a TBB-ben is megfordult Cut Lawquane. Szintén kiemelném még Omegát, aki amellett, hogy a sztori egyik mozgatórugója és a csapat új életének Alfája és... nos, Omegája, egyben hősenk lelkiismerete is. Azt hiszem, már az első évad alapján kijelenthetjük, hogy Omega nélkül a csapat élete nagyon máshogy alakult volna. Nem csak azért, mert a kislány nélkül valószínűleg annyira azért nem hajkurásznák őket fejvadászok, hanem azért is, mert a csapat hajlamos a dolgokat pusztán katonai racionalitással szemlélni, és Omega teszi ehhez hozzá az érzelmi alapot. Ez a legjobban a Rescue on Ryloth-ban mutatkozik meg, amikor Hunter a helyzet értékelése után ott akarja hagyni a Ryloth-t, és Omega az, aki végül fordít a helyzeten, látva és megértve Hera szenvedését és elszántságát. Ami a csapat másik két tagját illeti, ők egyelőre nem mutattak túl sok jellemfejlődést, és úgy tűnik, megmaradtak a "gyerekeknek". Wrecker és Tech inkább csak asszisztálnak a sztorikhoz, utóbbinak saját arcja sem volt az évadban - Wreckernek legalább ott volt a beinduló chip, noha ez sem változtatott a karakteren, egy epizóddal később már olyan volt, mintha a sosem bolondult volna meg. Szegény Tech-nek meg ennyi sem jutott ki. Jó lenne, ha ők ketten is nagyobb szerepet kapnának. Illetve nem szabad elfeledkezni a fekete bárányról, Crosshairről sem, aki bár közel sem a kedvencem, a legérdekesebb utat járja. A chip bekapcsolása egy ideig felmentették a tettei alól, hiszen így a klón nem tehet semmit, láthattuk, hogy Rex és Wrecker is hogy átalakult. Ugyanakkor, amint eltávolította a chipet, minden tettéért őt terheli a felelősség. Ami amúgy szerintem a Bracca után történt meg. Ekkor került a fejére egy sebhely pont ott, ahol a chip is lehetett, és ez az égési nyom eltakarja a műtét hegét. Ám ezért vált komplex figurává is, talán a csapat legösszetettebb karakterévé. Merthogy láthatóan hiányoznak neki a testvérei, mi több, a csapat lelkiismerete, Omega is hat rá. Ez szépen átjön, amikor nem csak a lányt, de a droidját is megmentette. Ez utóbbit pusztán Omega kedvéért tette. Viszont szerintem túlságosan is megsértődött azon, hogy hátrahagyták - noha a csapatnak akkor tényleg nem volt választása. A chipről még nem tudtak, Crosshair és a többi klón pedig félreérthetetlenül meg akarta ölni őket, Wreckert kis híján sikerült is. A másik, hogy úgy tűnik, Crosshair nehezen bírkózik meg az átalakulással, túl merev ő ahhoz, és próbál ragaszkodni a megszokothoz: vagyis egy nagy hadsereg része akar lenni, próbálná tovább szolgálni azt a célt, amiért teremtették. Ami nyilván nem az, hogy a saját fejük után menve bóklásszanak a Galaxisban, miközben egy kislányra vigyáznak. És emiatt a vágy miatt hajlandó elnézni a Birodalom gaztetteit - és itt képbe jön az is, hogy vele nincs ott állandóan Omega, a Rossz osztag lelkiismerete, így ő az említett katonai racionalitással szemléli az eseményeket. Az ő története már csak ezért is izgalmas, hiszen tudjuk, hogy egy ponton a Birodalom az összes klónt eldobja. Crosshair reménykedhet abban, hogy a hasznossága miatt megtartják, de hát láttuk, hogy Rampartnak mennyit jelent. És az a pillanat, amikor Crosshair rájön, hogy bármit is tesz, a Birodalom nem fogja többre értékelni egy eldobható eszköznél, nagyon jelentős lesz. Szóval a család felállása jelenleg ez: Hunter, az apa egyedül neveli a lányát, Omegát, a kocka fiát, Tech-et és a szellemileg kissé visszamaradt másik fiát, Wreckert. Ebben pedig segít neki a bátyja, Echo, aki bölcs nagybácsiként levesz némi terhet a válláról. És ott van Crosshair, a fekete bárány. Az egészben az a legérdekesebb, hogy igazából mind a négyen testvérek, mi több, ikrek, akik közül a legfiatalabbnak kinéző Omega a legidősebb. És még a Palpatine família fura. Persze a Star Warsban sosem volt jelen a hagyományos(nak mondott) családmodell, hiszen Luke-ot a nagybátyja és a nagynénje nevelte, ráadásul Owen nem volt vérszerinti testvére Anakinnak. Leiát pedig teljes mértékben örökbefogadott volt. Anakinnak apja sincs, Jango Fett pedig önmaga klónját nevelte fiaként, aki az apjaként tekint rá és sértésnek veszi, ha Jangót a donorjaként említik. "Van, ami többet számít, mint a vér" - mondta Luke, és ez igazán illik ezekre a családokra. Nem azért lesz valaki a családod tagja, mert összeköt a vér. És ez a Rossz osztagra is igaz, noha az ő esetükben a vér is összeköti őket, hiszen az "apjuk" ugyanaz. Amúgy szerintem jó lenne, ha ebbe a csapatba még belépne egy anyafigura. A családi oldal mellett a sorozat másik nagy erőssége, ahogy bemutatja a Birodalom kezdeti lépéseit. Az ezzel foglalkozó részek a legerősebbek, már csak azért is, mert olyan világokon és szereplőkön át ábrázolják ezt, akiket a TCW-ből már ismerünk. A Ryloth és a Raxus Prime kulcsfontosságú szerepet tölt be ebben a témában, hiszen az előbbi egy köztársasági világ volt, aminek megígérték, hogy a háború végével a klónok lelépnek. Ez megmutatta, hogy a Birodalom magasról tojik a korábbi ígéretekre. A Raxus pedig a szeparatisták "Coruscantja" volt, így ennek sorsának bemutatása is igencsak fontos. Ha így bántak ezzel a világgal, hogy bánhattak a kevésbé jelendőt konföderációs bolygókkal? De a Saleucami képében a konfliktusból jórészt kimaradó világok sorsát is megfestették neki. Közben láthattunk olyat, hogy hogyan és miért került bevezetésre a lánckód, és ami még fontosabb, hogyan kezdődött meg a klónok lecserélése a sorozott katonákra. Kifejezetten tetszik, hogy a rohamosztagosok nem egyből jelentek meg. Először egy kis egységet teszteltek, aztán megjelentek a TK-osztagosok (a korai koncepciórajzokon szereplő páncélokban, amiért szintén jár a taps), végül lerombolták Kaminót is. Persze a klónok még mindig a birodalmi hadsereg gerincét képezik, de szerintem a második évadban fokozatosan egyre több TK-osztagost fogunk látni, a klónok elkezdenek kikopni. Ugyanígy lassan a köztársasági színektől megfosztott hadi eszközöknek is el kell kezdeni eltűnni. Megkockáztatom, hogy a második évadban meg fog jelenni az első Imperial I és talán már TIE/ln-t láthatunk majd. Apróság, de abban is reménykedem, hogy kiderül, miért nevezik stormtroopernek a rohamosztagosokat. Persze az univerzumon kívüli magyarázat az, hogy Lucas a Német Birodalom hadseregének 1916 és 1918 között működő speciális katonáiról nevezte el őket (Sturmtruppen, azaz stormtrooper, illetve nevezték őket Stoßtruppennek, azaz shock troopernek is). Szintén tetszik, hogy a TBB első évada afféle retrospektív back door pilot a Rebels-hez. Bár mint az egységes univerzumok híve, nem pártolom Filoni döntéseit, amellyel önkényesen felrúgja a kánont, alkotóként és végeredményben a Star Wars mozgóképes oldalát előtérbe helyező rajongóként is azt mondom, jó, hogy Kanan 66-os parancsát láthattuk itt, főleg, miután Hera (és Chopper) sztoriját is megismerhettük. Így nagyon szép átkötést kaptunk a TCW és a Rebels között, ráadásul az utóbbi sorozat is vizuális emlékekkel gazdagodott. Legalábbis a TBB óta számomra sokkal erősebb az a jelenet, amikor a Főinkvizítor hatására Kanan kénytelen visszaemlékezni Billaba halálára. A képregény csak úgy felrémlett, a TBB epizódja viszont egészében jelenik meg és egy sor esemény összekapcsolódik. Ugyanígy erősebb Hera és Cham újratalálkozása a Rebels-ben, vagy az, amikor láthatjuk Eleni képét. És alapból remek a majdnem egész Syndulla családot látni (hiszen Hera bátyja/öccse már nem lehet köztük, révén meghalt). Végül még megjegyezném, hogy az első megtekintés utáni visszafogott lelkesedésem talán részben annak is köszönhető, hogy a The Clone Warsban látott bemutatkozása a csapatnak nekem annyira nem tetszett. Egyikük sem volt különösen szimpatikus, különösen Wrecker és Crosshair az, akik idegesítettek. Most viszont úgy néztem meg, hogy elfeledkeztem előtte megtekinteni azt a részt (pedig azzal akartam kezdeni), és csak az első évad után néztem meg újra a TCW epizódok idevonatkozó szakaszát. És bár a TBB miatt már elnézőbb voltam velük, a Rossz osztag még mindig nem az igazi ebben a négy részben. Az Aftermath-ban történt bemutatkozásuk sokkal jobban sikerült. Mindent összevetve a második megtekintés során sokkal jobban tetszett a The Bad Batch, így már a második évadot is lelkesebben várom. A trailerek alapján a klónok 66-os parancshoz fűződő viszonyát tovább fogják boncolgatni, és végre olyan klón is szerepet kap, aki ugyan sikertelenül, de végrehajtotta a 66-os parancsot és a chip nincs eltávolítva belőle. Remélem Howzer is visszatér még, vagy legalábbis kiderül, hogy ő inmunis volt-e a parancsra, vagy csak visszaváltozott valahogy. Akárhogy is, ez a téma nagyon érdekes és fontos, hiszen a Birodalomra potenciális veszélyt jelent a klón sereg. Valamilyen formában történő eliminálásuk így igen jelentős lépés lehet. Illetve örülnék, ha a Birodalomtól független sztorik is kicsit erősebbek lennének, mert úgy érzem, ezen a vonalon kicsit gyengébben szerepel a sorozat. Legalábbis az első évad.

Hát, ez elég meglepő indok, mivel semmi nincs benne, ami kicsit is emlékeztetné az embert a Stranger Things-re. Ha csak az nem, hogy mindkettőben van egy-két szörnyeteg, de ilyen alapon akkor azt is mondhatnánk, hogy nagyon predatoros. A Harry Potterrel jóval több közös vonást lehet felfedezni.