Dzséjt

Vendégszereplő alatt arra gondoltam, hogy másik műből érkeztek. Krrsantan ugye eredetileg képregényes karakter.

Esetleg valahogy így: Legjobb főszereplő Boba Fett Fennec Shand Pyke nagyfőnök Buckalakó törzsfőnök (Din Djarin - talán megkockáztathatjuk) Legjobb vendégszereplő Din Djarin Grogu Cad Bane Luke Skywalker Ahsoka Tano Cobb Vanth Krrsantan Igazából négy karakter van, akik szerintem ellopnák a díjat Boba és társai elől: Djarin, Grogu, Luke és Ahsoka. De lehet, hogy a TCW-s múlt miatt Bane is. Ezek főszereplő és mellékszereplő kategóriában is sokkal esélyesebbek, mint teszem azt Boba. Egyrészt a komolyabb múltjuk miatt, másrészt mert Boba azért elég megosztó lett. De, ha ez így nem jó, akkor a másik, amit még fenntartanék, hogy kurtítsuk a főszereplők listáját hat névre: Fett, Shand, Djarin, Bane, Pyke nagyvezér, Nagypiás Buckalakó törzsfőnök. Ezeket szerintem nyugodtan kijelölhetjük, a TBoBF azért nem egy olyan nagy merítésű sorozat, hogy nehéz lenne eldönteni, ki főszereplő és ki nem. Sőt, már ez a hatos lista is laza, mert igazából csak Fett, Shand és Djarin főszereplők.

Egy, nem is akarom megváltoztatni. Kettő, mi köze van itt bárminek is ahhoz, hogy mit mond Nyáry Krisztián író. Nem vele beszélgetek. Majd, ha az ő véleményére leszek kíváncsi, akkor utána olvasok neki. Ebből meg még az is kiderült, hogy igazából a témát nem is ismerve mondasz véleményt. Pildi posztjára reagáltál, aki az ellenérvekről és kellemetlenségekről beszélt. Ahhoz fűzted hozzá a te gondolatodat egy "vagy"-gyal, én meg erre a posztodra reagáltam. És abban a posztodban nemhogy a vélemény szó nem szerepel, de még a szerintem sem. Szóval erről ennyit. Meg rólad is.

Ennek meg akkor semmi köze az e-könyv olvasókhoz se érvként, se ellenérvként, csak bedobtad ide a levegőbe. A "szerintem ennek így kell lennie" nem ellenérv, csak vélemény. Adhatsz te fizikai könyvet, linket vagy fájlt is karácsonyra, húsvétra, mindenszetekre, akármire, a XXI. században egyik sem akadály vagy ciki. Ahogy az a videojátékoknál is működik, amiket szintén lehet ajándékozni digitális és fizikai formában is. Szóval ennek így ebben a formában semmi köze az e-könyv olvasókhoz, se pro, se kontra, kár volt bedobnod. Úgy ajándékozol, ahogy akarsz, bár talán nem árt megkérdezni az illetőt is, hogy akarja-e mondjuk a fizikai könyvet vagy a digitálisat. Ez például ma már alapvető udvariasság, ha tudod, hogy valakinek van e-könyv olvasója vagy szokása okostelefonon olvasni. Baromira nem erősítettelek meg. Arra akartam rávilágítani, hogy ellenérvként nincs értelme annak, hogy "karácsonyra fájlt adni ajándékba rosszúl néz ki". Ismételten, ez egy vélemény, nem ellenérv az e-könyv olvasókkal szemben.

Üljél le, mert amit most fogok írni, attl padlót fogsz. Nehéz lesz elhinni, de így van. Tapasztalatból mondom, van ilyen csoda: attól, hogy e-köny olvasót használsz, még adhatsz és kaphatsz is könyvet. Tudom, hogy hihetetlen, de igaz. Én már több mint tíz éve használok Kindle-t, és még idén karácsonyra is kaptam két könyvet (lefotózzam, hogy elhidd? A Jurassic Park és az Elveszett világ 2015-ös kiadásai, a húgom antikváriumból szerezte, bár talán ezt már nem kellett volna ide írnom, mert ez már olyan csoda lehet, mint a tenger ketté választása). És figyeld, ez a legdurvább: a húgomnak három könyvet adtam ajándékba karácsonyra, pedig ő egy igazi kis sátán, mert nem is Kindle-t, hanem az ördög legrosszabb találmányát, az okostelefonját használja olvasásra (is). Így van. Na, ha leültél vagy a hír hatására estél a popódra, akkor még ne kelj fel, mert közlök még egy sokkoló dolgot: mindketten elolvastuk már a könyveket. A fizikai, lapozható változatot. Na, most már felállhatsz. Több ilyen durva dolgot ma nem jelentek be. A lényeg, az Amazon nem fejlesztett ki egy varázspajzsot a Kindle-höz, és más cégek sem a saját kütyüikhez, amikkel attól kezdve, hogy megvettél egy e-könyv olvasót, már nem tudsz többé könyvhöz érni. Adhatsz ajándékba e-könyv olvasó birtokosnak könyvet továbbra is, és te is kaphatsz e-könyv olvasó birtokosként könyvet karácsonyra, de akár a születésnapodra, a házassági évfordulóra vagy a lábkörmöd beszakadásának harmadik évfordulójára. Akármire. Ha úgy szottyan kedved, bemehetsz egy boltba egy kellemes keddi délutánon, és csak úgy a hecc kedvéért is vehetsz könyvet, még akkor is, ha egy Kindle lapul a zsebedben vagy a táskád mélyén. Erről ennyit. Jöhet a következő mondvacsinált, maradi ellenérv.

A legjobb főszereplő kategória nincs kicsit túltolva? Olyan szereplők is ott vannak, akik két percet, ha szerepelnek az egész sorozatban. Például Mok Shaiz. Szerintem ott bőven elég lenne Fett, Djarin, Fennec, Cad és a pyke nagyfőnök (utóbbi kettő mint fő antagonisták). Esetleg még Grogu, bár szerintem ő már nagyon határeset. A másik, amit már korában említettem, hogy Djarin, Grogu, Ahsoka, Luke, Bane, Cobb és Krrsantan akár mehetne egy "Legjobb vendégszereplő" kategóriába is, hogy ne szorítsák le a többi szereplőt.

Erre kíváncsi leszek. A múltkor volt szerencsém látni egy videojátékos eseményen, ahol megkérdezték tőle, melyik a kedvenc karaktere, akit eddig ő alakított. Tudni érdemes, hogy a Far Cry 6-ban ő alakítja a főgonoszt, ezért is volt ott. Nyilván mindenki azt hitte, hogy a játékbeli figurát, a diktátor Castillót fogja bemondani, de ő Gideon moffot mondta.

Benne van a 2018-as remastered (ps5) változata, annak mindhárom DLC-je és a Miles Morales.

Annyira tetszett a Spider-Man: No Way Home, hogy ma megvettem a Marvel's Spider-Man: Miles Morales Ultimate Editiont, amiben mindkét Spidey-játék benne van. Sokat nem játszottam vele, de eddig baromi jó. Játék és No Way Home spoiler következik:

Spider-Man: No Way Home Az egyik legjobb MCU-film! Így összerakni egy ilyen komplex filmet, hát le a kalappal. Rengeteg aspektusát imádom, nagyon sok jót tudnék írni róla, de inkább nem kezdek neki, mert reggelig itt ülnék. Inkább csak azt említeném meg, hogy baromi jó ötlet volt végignézni a Raim-trilógiát és az Amazing-duót előtte, mert így a két másik Pókember minden mondata és olykor tette is sokkal érthetőbb volt, sőt szerintem egy-két momentum nem is érthető, ha nem láttad az előző öt filmet. Plusz azért nagyon sok érzelmi többletet adott a visszatérők megpillantása úgy, hogy az öt film is friss emlékként volt bennem. S noha nem vagyok elájulva azoktól a filmektől, azért így is ütött, amikor régi ellenfelek és persze a két másik Pókember előkerült. Hozzátenném még, hogy nem csak az öt előző filmet néztem meg, hanem azokat az MCU-mozikat is, amiben a Pókember 1 szerepelt (kivéve az Iron Man 2-t, azért az 5 másodpercért azért nem akartam végignézni az egész filmet). És be kell valjam, a No Way Home-nak hála utólagosan sokat nőtt a szememben ez a Pókember is. Egyben, más filmek beékelése nélkül látva Peter Parker fejlődését a Civil Wartól a No Way Home-ig nagyon jó. A végén úgy éreztem, hogy igen, egy éretlen kamaszból egy érett férfi lett, aki képes felelős döntéseket hozni és magát mindenki más mögé rendelni. Ráadásul a No Way Home-ban szerintem Tom Holland baromi nagyot alakít. Eddig sem tartottam rossz színésznek, de itt megmutatta, mi lakozik benne. A sztori vége viszont annyira nem tetszett. Egy dolgot viszont nem értek:

The Amazing Spider-Man 1-2 No, ezek is sorra kerültek. Az első tanno láttam, nem különösebben ragadott meg, sőt kifejezetten unalmasnak találtam. Emiatt a második részt már meg sem néztem. Éppen ezért lepett meg, hogy most kifejezetten lekötött és tetszett a The Amazing Spider-Man. Mondjuk még így is jobbnak tartom az MCU-s Spider-filmeket, de az Amazingeket már jobbnak tartom a Sam Raimi trilógiánál. Tetszik, hogy itt Parker már a Pókemberré válás előtt sem egy ügyetlen, töketlen alak, ahogy az is, hogy a képességei megszerzése után nem válik mágikus úton egyből szuperhőssé. Ki kell ismernie az erejét, és meg kell tanulnia bánni az új képességeivel. Ráadásul itt legalább azt is elhittem róla, hogy tényleg zseni, ami a másik szériából kicsit sem jön át. Sőt abban kifejezetten idiótának tűnik Pete. A többi szereplő is sokkal szimpatikusabb. Szignifikáns javulás, hogy May néni és Ben bácsi már nem tűnnek dédszülőnek. Bár Ben bácsi még így is nagypapának tűnt, már sokkal emberibb volt, mint elődje, ami egy kétlábon járó bölcsességkönyvnek tűnt, semmint emberi lénynek. May néni is hihetőbb volt, pláne, hogy ő róla már elhittem, hogy egy 14-18 éves srác nagynénje. Az más kérdés, hogy az akkor 29 éves Andrew Garfieldről sem hittem el, hogy 14-18 éves. Nem értem, ha nem votlak képesek egy legalább a 20-as évei elején járó színészt találni, akkor miért nem tették át főiskolába Parkert, mert Maguire és Garfield is nagy mellényúlás volt ezen a téren. Ráadásul Garfieldnek sokkal erőteljesebb arcvonásai vannak, így neki még az a kevés előnye sem volt meg, mint Maguire-nek. Gwen Stacy is ezerszer szimpatikusabb volt, mint M.J. a másik sztoriban a legszimpatikusabb (nem volt olyan) pillanataiban, bár egyelőre nálam még mindig az Into the Spider-Verse Gwenje jön be a legjobban. Arra azért kíváncsi vagyok, hogy valaha is megjelenik-e ő az MCU-ban. Mivel ott ugye M.J, jóval korábban jelent meg, ráadásul egy teljesen más nő képében (szóval lényegében nem csak Gwen, de Mary Jane sincs még sehol az MCU-ban). De mint eredetsztori, egy fokkal jobban tetszett a The Amazing Spider-Man, mint a Spider-Man, a háttértörténet is érdekesebb volt azzal, hogy Pókember megszületésébe a szüleit is bevonták. Az pedig még meg is lepett... A The Amazing Spider-Man 2 viszont ezzel együtt is gyengébb volt, főleg azért, mert iszonyú gyengén beleerőltették Harry-t. Előadják, hogy ő és Pete országos cimborák az idők kezdete óta, miközben az előző részben még csak meg sem említették Harry-t. De minden hibája ellenére, a The Amazin Spider-Man duológia jobban tetszett, mint a Raimi féle trilógia. Garfield Pókemberének visszatérésére így más legalább kíváncsi vagyok.

Nem valószínű. Rengeteg oka, köztük technikai oka, van annak, hogy ilyet nem csinálnak, és soha nem is csináltak. Talán csak a nagyon-nagyon korai időkben, az 1980-as és 1990-es években, de a modern játékokban mindig minden körülmények között színészekkel veszik fel a beszédet. Még az olyan jelentékteleneket is, amikor a Battlefrontokban kiválasztod a karaktert, és az mond egy mondatot. Egyszerűen ilyen jók azok a hangszínészek.

Az öreg Ben Kenobi hangját itt is Stephen Stanton adja, mint a Rebels-ben és szerintem is kiváló munkát végzett. Ford ugyan valóban nem fért bele a költségvetésbe (bár ő eleve nem hangszínészkedik), meg semmilyen más nagyobb név sem (azért ez még mindig "csak" egy LEGO-játék a TT Gamestől, nem egy Battlefront a DICE-tól ), de azért a filmekből és animációs sorozatokból több hang is visszaköszön: Billy Dee Williams (Lando), Anthony Daniels (C-3PO), Daniel Logan (Boba Fett), Naomi Ackie (Jannah), Matthew Wood (Grievous, harci droidok), a már említett Stephen Stanton (az öreg Kenobi, Rebels), James Arnold Taylor (fiatal Kenobi, TCW), Sam Witwer (Darth Maul és Darth Sidious, TCW/Rebels), Tom Kane (Yoda, TCW). Sajnos nem. Mivel csak egy óránk volt a próbára, így nem akartam tökölni, mentem tovább. Ilyen lehetőségek során sajnos nincs nagyon lehetőség szabadon játszani, menni kell előre, hogy minél többet lásson az ember a játékból. Már csak a videók miatt is - ezt se mi rögzítjük, hanem a játék kiadója, aztán elküldik a vágatlan anyagot, mi meg azt szerkesztjük. Bár ez esetben ez csak annyiban merült ki, hogy kitettük az elejére a Guru logóját, azt leszámítva semmi sincs megvágva.

Az természetesen nem helyes, de mivel éppen a Jedi Rend megszűnésének helyességét bizonygatja, ezért nem meglepő. Ugyanígy abban sincs igaza, hogy a Jedik hagyták felemelkedni Sidioust. Abban sem ők a kizárólagos felelősek, a Szenátus keze ugyanúgy, ha nem még jobban benne van. Sőt a Szenátussal ellentétben, ha későn is, ők legalább megpróbálták megállítani.

A múlt héten volt szerencsém kipróbálni a LEGO Star Wars: The Skywalker Sagát (cikk itt). Aranyos játék lesz, aki szerette az előzőeket, ezt tuti imádni fogja. Itt meg is nézhetitek a szesszióról a videót (amikor épp bénázok, kéretik pont pislogni ):

Ezér is használom a mondatomban olyan nagyon sűrűn az is szócskát. ha megfigyeled, az ezt megelőző posztomban még ki IS emeltem. Obi-Wan IS, a Jedi Rend IS, Mace Windu IS, Palpatine IS, még Qui-Gon és Padmé IS. Meg maga Anakin Skywalker IS. Ő és Palpatine a legnagyobb felelős.

Pontosan! Igenis volt felelőssége Obi-Wannak, ő IS oka az átállásnak. Észre kellett volna vennie a jeleket. Palpatine túlságosan nagyra nőtt befolyását (amit Obi-Wan hagyott megnőni), a fiúban dúló érzelmi viharokat, a fokozódó kötődést Padmé iránt (lényegében tudta, hogy összebútorozott a nővel, mégis elnézte), hogy Anakin őrlődik. Luke legalább felismerte Benben a jeleket, Obi-Wan egy részét észre sem vette, egy része fölött meg jótékonyan szemet hunyt. És igenis neki kellett volna Anakin érzelmi, lelki és szellemi fejlődést irányítania. Nyilván - ahogy azt írtam is egy másik posztban - nincs akkora felelőssége Darth Vader megszületésében, mint Luke-nak Kylo Ren megteremtésében. De van felelőssége Obi-Wannak is, egyénileg. Ő volt a mestere, és ha a tanonc bukik, az minősíti a mestert is.

Pedig azt jelenti, bizonyos szemszögből nézve. Nem bontja ki, de a tartalma ez. Kezdjük azzal, hogy a mondattal Obi-Wan bevallja, mennyire önhitt volt, hiszen Yodához, a valaha volt legnagyobb Jedi mesterhez hasonlította magát. Lényegében ezt mondta: lehetek olyan jó, mint a legek legjobbja, mindezt úgy, hogy épp csak Jedi lovaggá vált. Ez már megalapozza a vallomás tartalmát, az önhittségből fakadó bukást. Aztán elismeri, hogy tévedett. De ez nem simán annak elismerése, hogy ha akart volna sem lehetett volna olyan jó tanár, mint Yoda, hanem annak is, hogy baromira tévúton járt ezzel az elképzeléssel, és ez bizony rossz tanárrá tette. Ráadásul, ezt a mondatot egy másik megelőzi: "Magamra vállaltam, hogy Jedit faragok belőle." Ami nem jött össze, hisz Sith-té vált. És Ben nem említi, hogy azért ebben részt vettek más Jedik is, na meg Palpatine, és azért a háborús éra sem éppen olyan közeg, ahol könnyű Jedinek lenni. Szóval voltak mentő körülmények, de Obi-Wan ezeket nem hozza fel, a saját önhittségét állítja a középpontba. Igazából Luke és Obi-Wan ezen a téren hasonló. Mindkettejük kudarcához hozzájárult az önhittség, hiszen Luke meg azt hozza fel, hogy legendává vált.

Szinte kizárt, hogy Ahsoka valaha is olyat mondott, hogy Obi-Wan a felelős. Ezt Luke tényleg Bentől szedte. Eleve, Ahsoka egyáltalán nem ismeri Anakin bukásának pontos körülményeit, hogy hogyan állt át végül a Sötét Oldalra. A Rebelsig azt sem tudta, hogy Darth Vader az Anakin Skywalker. Utána meg már nem nagyon volt módja kideríteni, hogyan állt át. Ráadásul Ahsoka akkor ismerte meg Obi-Want és Anakint, amikor már nem voltak mester-tanítvány viszonyban - amikor ez feloldódott, a két férfi kapcsolata látványosan megváltozott. Eltűnt a feszültség közüllük, sokkal lazábbak, barátibbak lettek egymással. És amíg Ahsoka velük lógott, a két Jedi lovag kapcsolata nagyon is felhőtlen és baráti volt. Nem is tudok hirtelen felidézni olyan momentumot a TCW-ből, amikor Anakin úgy szidta volna Obi-Want Ahsoka jelenlétében, ahogy Padmé jelenlétében tette az ep2-ben, vagy olyat, hogy Anakin és Obi-Wan Ahsoka füle hallatára komolyabban vitáztak. Ezek alapján nem hiszem, hogy Luke olyat hallhatott Ahsokától, hogy Obi-Wan volt a hunyó, ő lenne a kizárólagos felelős Darth Vader megteremtéséért. Éppen ellenkezőleg, szerintem úgy festhette le a kapcsolatukat, ahogy az ep4-ben Ben Kenobi is: barátok voltak, bajtársak jóban-rosszban. Ellenben Ben az ep6-ban valóban magát tette felelőssé ezért (és bár azt Luke nyilván nem tudhatja, de már az ep3-ban elismerte, hogy kudarcot vallott Anakinnal) Luke jelenlétében. Ez nyilván megmaradt az ifjú Jediben. Plusz azt se feledjük, hogy Luke magától is rájöhetett arra az örök igazságra, hogy egy tanítvány bukásáért valamilyen szinten a mester is hibás, és amikor Obi-Want hibáztatja, azt pont egy olyan lelki állapotban mondja, amikor ő maga valóban elkövetett egy komoly hibát a tanítványával. Bár Ben bukásáért sem csak és kizárólag Luke a felelős, nagyobb felelősség nyomja a vállát ezen a téren, mint amekkora részt Obi-Wan vállalt Vader megteremtésében. Ráadásul abban a pillanatban éppen Rey-nek bizonygatja (meg talán önmagának is? hisz hat éven át nem tudta rávenni magát a Jedi Rend elpusztítására), miért kellene végleg eltűnnie a Jediknek. Ez is nagyban befolyásolja, hogy akkor miket mond.

Szerintem - az eddigiek alapján - ez inkább egy hirtelen bekövetkezett változás volt, semmint egy 30 éves folyamat vége. Az ep6 és az ep7 közötti művek mindegyike azt mutatja, hogy Luke Ben árulásáig pozitívan látta a Jedi Rend jövőjét, nem élt meg csalódásokat önmagával, a tanítványaival vagy az általa újjáalkotott Jedi Renddel kapcsolatban. Egy megért, bölcs mentor figurává vált, ezt láttuk itt, ezt láttuk a Battlefront 2-ben, ezt láttuk az ep6 és 7 közötti képregényekben. A Bennel történtek után változott meg, az a kudarc hatott rá oly mértékben, hogy az addigi felfogását a Jedikről és főleg önmagáról drasztikusan megváltozott. Ami érthető, Ben az ő kudarca volt, ő hibázott galaktikus léptékűt, amikor aktiválta egy alvó ifjú mellett egy fénykardot azzal a szándékkal, hogy megöli álmában. Ez az önmagában történő csalódás az, ami átformálta akkor és ott, az akkor meghozott döntése következményeit látjuk az ep8-ban. Ezt az is alátámasztja, hogy bár Luke közvetlen reakciót nem láttuk, de a döntés felajánlásához vezető folyamatot megfigyelhettük. És Luke jelét sem adta annak, hogy amiatt aggódna, hogy mi lesz, ha Grogu elmegy. Magáért Groguért aggódott, az elkötelezettsége miatt. És nyilván Ahsoka és az apja miatt már azzal is tisztába lehetett, hogy ez mihez vezethet. Mihez vezethet az, ha valaki nem áll szívvel-lélekkel a Jedi elhivatás mellett, de legalább van egy nagyon szoros kötődése valaki felé. Ráadásul pont, hogy Grogunál ennek aztán végképp beláthatatlan következményei lehetnek, hiszen egy ember legalább elpatkol legrosszabb esetben is 100 éves kora környékén, egy Yoda fajába tartozó Sith Nagyúr viszont 900 évig is a Galaxis nyakán maradhat. Luke Grogu elhivatottsága irányába fejezett ki aggodalmat, és egy szóval sem utalt rá, hogy az aggasztaná, hogy az első potenciális tanítvány elhagyja a még el sem készült akadémiát. Pedig Ahsokának ez ügyben is kifejezhette volna aggodalmát, tanács reményében. Szóval egyszerűen nem látom ebben a Luke Skywalkerben azt, hogy egy általa felajánlott választás miatt csalódjon. Akkor nem Groguban, hanem magában kéne csalódnia, hiszen ő volt az, aki lehetőséget adott Grogunak a választásra, pedig rá is kényszeríthette volna az akaratát. Ám pont, hogy saját mester kvalifitásáról tett tanúbizonyságot: felismerte, hogy a döntést Grogu kezébe kell adnia. Ez olyan lehetőség, amit a Jedik közül Grogun kívül csak három másik jelöltnek adtak meg: Anakin, Luke és Rey. Sőt technikailag Grogu is csak második körben kapta meg a lehetőséget, mert első körben neki sem volt beleszólása. Az Erőhasználathoz megfelelő szintű midi-chlorian értékkel született, hát elvitték a Jedi Templomba, kész, slussz, passz. Luke ezzel szemben adott neki választási lehetőséget, ami máris azt jelzi, hogy túlnőtt Grogu régi mesterein. Ahogy abban is, hogy felismerte, nem kényszerítheti rá a Jedik útját arra, aki nem elkötelezett. Mint ahogy abban is mesteri kvalifitásai mutatkoznak meg, hogy felismerte: Grogu már elég érett ahhoz, hogy meghozzon egy ilyen döntést önmagától. Szóval nem látom, miért kéne itt bármilyen mennyiségű csalódást éreznie Luke-nak. Mesterként pont, hogy jobban funkcionál, mint mondjuk Obi-Wan, amikor Anakint vagy Luke-ot tanította (bár Ben megadta a választás lehetőségét, az a hazugság rész azért nem éppen a legjobb alap egy mester-tanítvány kapcsolathoz). Grogu pedig meghozta a helyes döntést, hiszen, ha a szíve nem a Jedikhez húz, akkor jobb, ha nem is válik azzá. És őszintén szólva, még az öreg, megkeseredett Luke Skywalkerben sem látom, hogy ilyen körülmények között csalódást okozott volna. Maximum annyit tudok elképzelni, hogy egy sóhajtás és egy búcsú erejéig szomorú volt. Aztán megrázta magát, és folytatta azt, amin már öt éve dolgozik. De persze majd meglátjuk, mihez kezdenek majd Luke-kal ezután. Az tény, hogy Leia és Grogu okozhatta azt, hogy újabb hat évig nem lesz tanítványa (tudomásunk szerint) Luke-nak, de még ez sem feltétlen lehet kizárólag csalódás miatt. Rá is ébredhetett arra, hogy még neki is tanulnia kell, mire mesterré válhat, vagy egyszerűen más dolga akadt. Végül is, a Jedik múltjáról még van mit felfedeznie.

Még a felét sem tölthette el a rendben, hiszen most 50 éves, 28 évvel a rend elpusztítása után. Legjobb esetben is csak 22 évet tölthetett el ott, de mivel egy olyan idegen lényről van szó, ami 900 évig tud élni, jó kérdés, hogy ez mennyit jelent az ő esetében. Tuti nem annyit, mint egy ember esetében, aki 22 év alatt felnőtté válik és padawant fogadhat. Yodánál ez 100 éves kornál játszott először. Szóval lehet, hogy ennél a fajnál semmivel sem számított öregebbnek, mint az a szegény kiskölyök, aki segítségkérésért odaszaladt "Skywalker mesterhez". Márpedig egy ekkora gyerek számára még nem az a realitás, mint mondjuk neked. Számára még ez nem a véres valóság, hanem egy érdekes, változó, egyszerűen feldolgozható világ, aminek a felét sem fogja fel. És amibe pont ezért nyilván nem vágyódik vissza később sem, pláne nem a következő 28 évben (mert az is benne van a pakliban, hogy az eddigi élete több mint fele csak szenvedés volt) traumák után. Még egy felnőtt sem gondolkodna hideg racionalitással, ha 28 évig kínozzák és tesztelgetik, miután az egész világát elpusztították, aztán felajánlják, hogy visszatérhet egy ahhoz hasonló közegbe, amit anno brutális keretek között vesztett el és talán nem is emlékszik rá teljesen, vagy választhatja azt az embert, aki 28 év után először jól bánt vele és szeretet mutatott az irányába és az emléke nagyon is élénk. Luke meg felnőttebb és bölcsebb ember annál, semmint, hogy az ő általa kínált választás után csalódjon azért, mert a kis padawanja élt a választás jogával. Nyilván mérlegelte a helyzetet, és tudta jól, hogy a pakliban az is benne van, hogy nem a jediséget fogja választani a pöttöm. Eleve tudta, hogy másfelé húz a kicsi szíve, ezért is döntött úgy, hogy megadja a lehetőséget Grogunak a távozásra. Különben is, Luke-ot ekkor már a saját ikertestvére is otthagyta, pedig aztán ő jóval közelebb volt a Jedivé váláshoz, mint Grogu, hiszen Leia szó szerint a tanítása utolsó estéjén, a sikerre vitt végső próba után döntött úgy, hogy egy szerette miatt hátrahagyja az egész jediskedést. Miért egy alig ismert lény általa kínált választása érintené rosszabbúl Luke-ot, mint a saját húga önfejű választása?

Boldog születésnapot!

No, mivel már elérhető virágbolti kiadásban a Spider-Man: No Way Home, gondoltam itt az ideje megnézni, ha már moziban nem láttam. De előtte még újranézem a többi Spider-Man mozit, mert ugye mára már nyílt titok, hogy a korábbi két filmszéria több szereplője is visszatért ebben a moziban. És ugyan nem tudom, hogy mennyi háttértudást igényel eme karakterek jelenléte, de amúgy sem árt az ismétlés, főleg, ha az adott műveket olyan rég láttam, hogy alig emlékszem rájuk, vagy egyáltalán nem is láttam. A sort Sam Raimi trilógiájával kezdtem természetesen, ennek értem most a végére. Az újrázásra, mint kiderült, nagy szükségem volt, mert a részek már teljesen összemosódtak a fejembe, és baromi sok dologra nem is emlékeztem, bár úgy érzem, jó okkal. Előbbire példa, hogy úgy emlékeztem, hogy Ben bácsi halálának pontos körülményei a második részből derült ki. Utóbbira meg az a legjobb példa, hogy nem emlékeztem arra, hogy Venomból egy dühkezelési problémákkal küzdő pizsamát csináltak. De a trilógia végére érve a véleményem nem változott sokat ahhoz képest, amit az elmúlt 15-20 évben hangoztattam: ezek a filmek nem tetszenek. Úgy 15-20 évre valószínűleg újra talonba is teszem őket. Ami változott, az az, hogy a Spider-Man 3 most nem tűnt annyira sz*r filmnek, mint elsőre. Talán azért van ez, mert most nem pár év, hanem csak pár nap különbséggel néztem meg a részeket, és így egymáshoz viszonyítva nem érzem annyira rossznak. Persze a táncikálós rész így is a trilógia mélypontja, és mondom, Venom rosszúl sikerült Pókember cosplayerré avanzsálása mindennek a legallja (eddig is tetszettek az új Venom-filmek, de ezután alaposan felértékelődtek bennem ), de mégsem érzetem szignifikánsan rosszabbnak a másik két részhez képest. Viszont most jobban meg tudtam fogalmazni magamban, miért nem tetszik ez a trilógia: az egyetlen karakter, akit legalább egy kicsit kedvelek, mert humoros a fazon, az J. Jonah Jameson. És azt hiszem, ezzel sok mindent elmondtam. Tobey Maguire egyszerűen nekem nem működik Peter Parkerként, annyira tenyérbemászónak tartom az arcát. Ráadásul az általa alakított Parker sem szimpatikus ezzel a mindenért önmagát hibáztatással, gáz csetlés-botlással és beképzeltséggel, amire az ostobasága teszi rá a koronát (a nyilvánosság előtt, amikor jól tudja, hogy a barátnője is nézi, lesmárol egy másik nőt, és nem érti, mi a baja ezzel a barátnőjének ). És nem fejlődik a karakter, sőt inkább visszafejlődik. Mindezeken túl, baromira nehéz elhinnem az első rész idején 27 éves Tobey Maguire-ről, hogy 18-20 éves Peter Parker lenne. Mondjuk azt sem tudom bevenni, hogy egy ilyen fiatal Parkernek 70 éves nagybátyja és nagynénje van. Még nagyszülőknek is sok lenne ez. De akit a legjobban rüheltem, az MJ. Ilyen egy felszínes, önző, flippergolyóként üzemelő ostoba libát a romantikus tinivígjátékok antagonistájaként szokás megjeleníteni. A csaj három rész alatt négy pasit dobott, kettővel úgy járt, hogy közben másik pasival smárolt (és még ő akadt ki Parker nyilvános csókolózásán... ), Harry-vel ráadásul elég szemét módon bánt. Bár megjegyzem, Harry totál megérdemelte, mert a három idióta közül ő volt a legidiótább. Emellett a filmek sok más sebből is véreznek, raádásul vannak olyan "tipikus képregényes" momentumok, amik már a '70-es években készült Supermanban is kínos volt, hát még a 2000-es években készült filmekben. Ilyen az, amikor Parker annyira védi az inkongitóját, hogy a nyílt utcán, emberek szeme láttára kezd levetkőzni. Széttépi az ingjét (mert miért ne...), épp csak annyira, hogy mindenki lássa a pókruhát és az emblémát. Persze a túlzsúfolt utcán senki nem lát semmit. Vagy éppen ezer ember (és fényképezőgép) előtt harcol maszk nélkül, de így sem lepleződik le. Amikor mégis, akkor mindenki kollektíven belemegy minden megbeszélés nélkül, hogy biza ők nem mondják el senkinek a titkot (mázli, hogy ekkortájt még nem voltak okostelefonok). Szóval, ez a trilógia 20 év után sem lett a kedvencem. Szerintem gyenge filmek. Azok voltak akkor is, amikor készültek, és most is. A Spider-Man: Homecomingot és a Spider-Man: Far from Home-ot még azzal együtt is sokszorosan jobbnak tartom, hogy ez a két film sem a kedvencem.

Megkapta, ami járt neki.