Dzséjt

Ez tegnap, amikor újranéztem az évadot, nekem is feltűnt. Igen, ez is beszédes. Bár eszembe jutott egy másik, nagyon-nagyon vad teória is. Mi van, ha Gideon moff akar Erőhasználót faragni magából? Azt állítja az utolsó részben, hogy a gyermek, akiből valamit ki akarnak vonni (ezek nyilván a midi-chlorianok lesznek, hiszen mi mást lehetne még kivonni egy extrém Erőérzéeny lényből) személyes célokra kell neki. Mi van, ha Gideon látott Jediket akcióban - ISB ügynök volt a Mandalore-on a Birodalom idején. Ha ott tartózkodott, amikor Kanan és Ezra arrafelé sündörögtek, láthatta őket, ha nem is élőben, de felvételről mindenképpen (és beosztásánál fogva hozzáférhetett Kanan és Ezra, de akár még Maul, Ahsoka és Obi-Wan aktájához is, akik ugye kötődtek Mandalore-hoz, ahol szolgált). És maga is megkívánta az Erő hatalmát. ISB ügynökként az inkvizítorok sem lehettek előtte ismeretlenek, Vader hatalma meg ugye eléggé közismert volt a Birodalomban. Sőt, mostanra már az is köztudomású lehet, hogy Palpatine Sith Nagyúr volt. Szóval, Gideon látta/hallotta/olvasta hogy mikre képesek ezek az Erőhasználó mókusok, és ő is megkívánta ezt a hatalmat. Úgyhogy szerzett magának egy fénykardot, úgy öltözik, mint egy Sith/inkvizítor (a ruhája az utóbbiakra emlékeztet, nem egy hagyományos birodalmi moff cucc) és genetikai kísérletekkel megpróbálja Erőhasználóvá tenni magát. Palpatine klón teste és Snoke az élő bizonyítéka annak, hogy géntechnológiával (sötét tudományokkal) létrehozott mesterséges lényeket is fel lehet ruházni az Erő hatalmával. A kérdés az, hogy ezek a sötét géntechnológiai tudományok mi másra jók? Vajon ezekkel a természetellenes dolgokkal fel lehet tornászni valaki midi-chlorian számát annyira, hogy Erőhasználóvá váljon? Extrém teória, tudom, és én is inkább a Sidious-irányba hajlok (az jobban is tetszene, mert további alapokat adna az ST-nek), ugyanakkor az eddigiek alapján Gideon eléggé elszállt birodalmi, akitől kitelhetnek ilyen extrém vágyak. Persze az, hogy vágyik rá, még nem jelenti azt, hogy sikerülhet is, de lehet annyira elszállt, hogy ilyen irányú projektbe fogjon.

Nem lepődtem meg rajta, hanem felháborodtam, újra. Azért ha több ezer harcképzett embert nevezel inkompetensnek és állítod azt, hogy az egész Galaxisban csak Obi-Wan és Anakin hajthat végre egy ilyen mentőakciót azzal a több ezer harcedzett emberrel szemben, arra egy kis kifejtés nem ártana, mert így nem tudom sokra becsülni ezt a választ. Ez érthető, csak az nem, hogy miért. Mármint, a kancellárt elrabolták, Anakin és Obi-Wan pedig egy órányira volt a csatától. Ez elhangzik a részben. Ellenben a Jedi Rend mennyire, öt percre? Ekkor Coruscanton volt Mace Windu, Yoda, Shaak Ti (mondjuk vele megszakadt a kapcsolat), Kit Fisto, Agen Kolar, Stass Allie, Saesee Tiin és Coleman Kcaj, vagyis a Jedi Tanács túlnyomó többsége. Már ha ez a nyolc Jedi megrohamozza az Invisible Handet, akkor sincs sok esélye Dookunak és Grievousnek, de mivel a Templomban még ekkor is akadt több ezer Jedi, így akár annyi lovagot is magukkal vihettek volna Grievous hajójára, amennyit elvittek a Geonosisra. Ez itt a kérdés: Mit csinált a Jedi Tanács és a Rend Coruscanton lévő lovagjai abban az egy órában, amíg vártak a hős duó befutására, és amiben percenként végezhették volna ki a kancellárt vagy bármelyik pillanatban megpattanhattak volna a szeparatisták? Hol volt Yoda és Mace Windu? Elrabolták a Köztársaság kancellárját, és a Jedi Rend két vezetője nem indít érte mentőakciót, amikor öt percre vannak, ehelyett feláldozzák Mandalore népét és megvárják, míg egy óra múlva befut Obi-Wan és Anakin? Remélem így már érthetőbb a dilemmám. Obi-Wan és Anakin messze voltak. Egy órára. Ez tény, mert elhangzik. Egy óra alatt egy ilyen csatában bármi megtörténhet. Az Invisible Hand leléphetett volna, a kancellárt megölhették volna, a hajót szétlőhették volna alatta. Tudom, sok a "volna", de a Jedi Tanácsnak felelős katonai vezetőként ezekkel számolnia kellett előre. Akkor ezek még nem "volnák" voltak, hanem lehetőségek. Veszélyes lehetőségek. Olyan veszélyes lehetőségek, amibe nem fér bele, hogy egy órán át várakoznak két olyan emberre, akiknél ugyanúgy nincs semmi garancia arra, hogy meg tudják menteni a kancellárt. Dooku rendszeresen náspángolta el Obi-Want és Anakint, és Obi-Wan egyszer sem bírt el még Grievousszel. Semmi sem garantálta, hogy pont most fognak győzedelmeskedni. Szóval miért is kellett ilyen kockázati tényező mellett feláldozni Mandalore-t, ahol egy, a Jedik számára is rendkívül értékes célszemély volt, és egy órát tétlenül várni két olyan személyre, akik sikere egyáltalán nem volt garantálva? Amit eddig láttunk, abból inkább az jön le, hogy a Jediknek szándékában sem volt a kisujjukat megmozdítani Palpatine-ért, és ha Obi-Wan és Anakin nem fut be, akkor Palpatine még mindig ott ücsörögne az Invisible Handen. Ha ide vesszük még azt is, hogy az egyik Venator megkísérelte szétlőni azt a hajót, amin a kancellár volt... Hm... A Jedi Tanács látványosan távol marad a csatától, és az egyik Venator, amiknek ők parancsolnak, lőni kezdi a hajót, amin ott a kancellár, akit már sunyisággal gyanúsítanak... A Geonosisra senki sem hívta Obi-Want. A Mandalore közvetlen segítséget kért a Jediktől, az egyik esetben név szerint Obi-Wantól. Van némi különbség. Mondjuk azon a jogon, hogy a bolygó megválasztott uralkodója erre kérte őket? Satine közvetlen a Jedi Templomba üzent és név szerint kért segítséget a Jedi Tanács egyik tagjától, azaz Obi-Wan Kenobitól. Ezen a ponton Satine feladta a politikáját, innentől már nem számított, hogy semleges. Aztán a Semleges Világok Tanácsa valószínűleg megszűnt létezni Satine halálával, szóval eme rész eseményeire ez már nem is biztos, hogy téma. Ráadásul, mivel Ahsokát és egy légiónyi klónt így is odaküldtek, eleve ez nem is kérdés: beavatkozhatnak zokszó nélkül. Az a baj, hogyha Anakin nem áll elő az ötlettel, akkor szimplán feladják Mandalore-t és Maul elfogását (akinek elfogása ugye már csak azért is létszükségletűnek kéne lennie a Jedi Tanács számára, mert egyrészt legjobb tudomásuk szerint ő Dooku tanítványa, másrészt tudthat egyet s más a Sith terveiről).

Na jó, de ezt a Jedik nem tudták. Ők nem azért dobták félre Mandalore segítségért kiáltó népért, mert Palpatine-nak szüksége volt az új tanítványára.

Miért ne háborodhatnék fel azon, ha újra látom? Most komolyan, ne beszéljünk semmiről, amit már korábban láttunk? Akkor majdnem az összes ST topikot bezárhatnánk, az ep7-et meg le is lakatolhatnánk. Ha ebben a részben, vagy egy jövőbeniben látok valamit, amit már láttam korábban, miért ne írhatnék róla? Ennek a résznek is a témája, nem? Ennek a résznek is van kapcsolata a többivel, ugye? Akkor miért is nem háborodhatok fel itt is, ahogy felháborodtam az ep2-nél, a TCW korábbi részeinél, stb.? Itt újra előjött a téma, hát újra írtam róla. És írni is fogok róla még, ha előjön újra. Ha nem tetszik, hogy kritizálom a balfék Jedik galaktikus ostobaságát, amiért rossz döntést rossz döntésre halmoztak, azok szerint cselekszenek és ezzel a Sith kezére játszották a Galaxist, ne olvasd a posztjaimat, mert nem fogom a Jediket vagy bárkit, aki hozzájárult minden rosszhoz, dicsérni, az tótzicher. Ennek meg abszolúte semmi köze ahhoz, amit firtattam, teljesen fölösleges ide out-universe dolgokat becitálni. Nem is értem, hogyan jutottál el ide... Semmi bajom itt a logikával, mivel nem tartom logikátlanságnak. Éppen ellenkezőleg, úgy vélem, hogy Obi-Wan és a Jedi Rend úgy cselekedett, ahogy cselekednie kellett, csak az nem méltó egy Jedi lovaghoz, ellenben egy politikus fogdmegjéhez, bábjához vagy katonájához. Ez a bajom. Hogy a Jedi Rend nem Jedi Rendként üzemel, hanem uruk és parancsolójuk bőrének megmentése érdekében inkább veszni hagyják a tőlük segítséget kérőket, és visszahívják a legkiválóbbakat is. Ez egy érthető, logikus, de teljesen megvethető és elítélhető, valamint joggal vitatható döntés in-universe, kár volt becitálnod a valóságot. Ahsoka vagy Obi-Wan igazának semmi köze ahhoz, hogy ez egy film. És a vitánk ebből indult ki, jó lenne ennél is maradni. Ez a súlyos, penge logikával levezetett érvelés még Sabine-nak is sok(k) volt.

Tehát akkor a Coruscanton állomásozó Jedik ezrei és klón katonák százezrei inkompetensek, és az egész Galaxisban csak Anakin Skywalker és Obi-Wan Kenobi lehet a nagy megmentő? Ez meg arrogancia, szintén nem ékes Jedi erény. Egy Jedi lovagnak nem oda kéne rohannia, ahol ezer más ember (köztük Jedik, mi több, a Rend vezetői) is segíthet, hanem oda, ahol nincs segítség. A katonák rohannak oda, ahová a politika kéri. Arról nem is beszélve, hogy minek kéne a fontosabbnak lennie egy Jedi számára? Egy kancellár életének, akire már a Jedik is gyanakszanak, mert jóval régebb óta van hatalmon, mint ahogy azt a törvények meghatározták, vagy egy bolygó felszabadítása egy Sith Nagyúr hatalma alól? Eleve egy Jedinek nem szabadna olyan fogalmakkal élnie, hogy "semleges bolygó". A semlegesség ez esetben egy szemét politikai meghatározás egy katonai konfliktusban. A semlegesség jelentése ebben a kontextusban az, hogy nincsenek velük, tehát ellenük vannak. A Jedinek - normál esetben - ezt úgy kéne látnia, hogy az egy bajba jutott bolygó, ártatlan életekkel, aminek a megvédésére a Jedi felesküdött. Mert ők a béke őrzésére és az igazság védelmére, a gyengék megsegítésére esküdtek fel, nem a politika kiszolgálására. Nem a kancellár testőrei. Persze, mivel a Jedik itt már csak a Sith bábjai, naná, hogy csokiznak egy politikailag ellenségnek nyilvánított bolygóra és inkább mennek megmenteni urukat és parancsolójukat. Érthető, csak szerintem ebben semmi jó sincs. Még akkor sem látnék ebben a döntésben jót, ha nem tudnám, hogy kicsoda valójában Palpatine és mi felé robogott el a két Jedi. Én abszolúte Ahsokának adok igazat. Ez a Jedi Rend elrohadt, itt már bűzlik az üszkös test. De hamarosan jön az eutanázia. Pont az a baj, hogy nem egyedi eset. És mégsem tanulnak belőle, mégsem látják, hogy újra és újra és újra elkövetik ugyanazt a hibát.

Nem foglalták el a fővárost, csak rettegésben tartották, mert az uralkodó nem adott engedélyt a visszavágásra és száműzött minden harcost és fegyvert a bolygóról. De még Satine is tudta, amit sok mindenki más is (lásd: The Mandalore Plot és folytatásai, amikben ez konkrétan elhangzik), hogyha tényleges megszállás alá kerül Mandalore, akkor a nép felveszi a kesztyűt. Akkor Satine-t és a békepolitikáját ugyanúgy félredobják bárki kedvéért, aki azt mondja, hogy harcoljanak. És a Rebels a megmondója, hogy ez a félelem nem volt alaptalan. Még a Concord Dawnon lévő maroknyi mandalore-ival sem mert kekeckedni a Birodalom, inkább fizettek nekik. Ahogy minden más haditechnikailag fejlett bolygó, ez is veszélyt jelentett a Birodalomra. Nem önmagában, hanem azzal, hogy azt a tudást és technikát egy lázadó csoport szolgálatába állítja. A klón háborúk ezeknek a világoknak a ledózerolását is szolgálta. És Mandalore csak alvó farkasok világa, nem bárányoké. Ha a Birodalom nem a Köztársaság színeiben, alattomosan vonul be, hanem nyíltan, az komoly fejfájást jelenthetett volna Palpatine-nak. Ha csak az lett volna Sidious célja, hogy beborítsa a semleges rendszerek tanácsát, ahhoz elég lett volna megöletni Satine-t, de Palpatine az egész The Mandalore Plot-trilógiában azon volt, hogy Mandalore-ra bevonuljon a Köztársasági Nagy Hadsereg.

Elérkeztem a The Clone Wars utolsó részéhez, ami ugyan már egyáltalán nem kapcsolódik a Mandalore-maratonomhoz, de hülye lettem volna megállni az előző résznél. Már csak azért is, mert a bemutatókor tőlem szokatlanul karcsún nyilatkoztam az epizódról. Ez nem a véletlen műve, nagyon maga alá temetett akkor és azóta is. Az utolsó négy részt ugyanis sokszor megnéztem már. Elég sűrűn pörög a gépen. Ezt megelőzően szombaton láttam utoljára. Az utolsó rész számomra egy korszak lezárását is jelenti. És itt nem csak arra gondolok, hogy véget ért a TCW, amit a kezdetek kezdete óta követtem, de azt hiszem, ezzel lezárult a PT és az egész Skywalker Saga is. Nyilván még vissza fogunk térni ezekbe az érákba, hiszen az Obi-Wan és a Cassian sorozat, és a The Mandalorian, na meg a Bad Batch is a Saga korszakában játszódik, mégis, az ep9 után ez volt az epilógusa a Sagának, amiben 1999 óta masszívan benne vagyok, de már 1990-ben belepottyantam. Maga a rész nagyon durva, főleg látványra. A zuhanó csillagromboló mozivászonra való, de már a nyitány is, ahogy a Venator magányosan siklik a hiperűrben, miközben a belsejébe szabályos háború dúl a túlélésért. Az űrhajó puszta mérete azt mutatja, mennyire lehetetlen helyzetben van Ahsoka és Rex. Ráadásul a tény, hogy ez egy zárt űrhajó, ami ráadásul a hiperűrben Coruscant, az ellenség fészke fellé robog, még kilátástalanabbá teszi a helyzetet. Rex szerencsére a chip eltávolításával egy-kettőre visszakapta régi önmagát, ami már csak azért is jó, mert számtalan poénja mellett ő adta a rész egyik érzelmi lándzsáját. Amikor megmondja Ahsokának, hogy a testvérei gond nélkül feláldoznák az életüket azért, hogy őket megöljék, és a sisak alatt kicsordul a könnye, az szívbemarkoló. Ezen a ponton Rex és Ahsoka ugyanannyit vesztett: az addigi életüket, a barátaikat, a testvéreiket. Az utolsó pillanat, amikor a roncs Venator és az eltemetett klónok előtt állnak - még ha Rex távolabbról is szemléli a helyzetet -, ennek a kiteljesülése. Darth Maul meg egy állat. Azért kitépni egy hiperhajtómű-generátort, miközben a hajó a hiperűrben van, nagyfokú vakmerőségre, vagy inkább totális őrületre vall. De valószínűleg pont ez mentette meg Ahsokáékat, hiszen így ki tudtak jutni a hajóból. Ha a Venator nem lép ki a hipertérből, sajnszos, hogy csak a Coruscant fölött tudtak volna felszállni, már ha valaha is fel tudtak volna szállni, mert azért az a káosz, amit Maul teremtett, sokat segített hőseinknek. Az is ütős, hogy kiderült, Ahsoka sem salambalam az Erőben. Azért nem sűrűn láttunk olyat, hogy a Jedik felszálló hajókat fognak vissza ilyen hatékonyan. Jó, nem egy Rey vagy Kylo Ren, de hát Ahsoka nem is a Kiválasztott vagy a legnagyobb Sith leszármazottja, mégis hatalmas erő lakozik benne. A zárókép meg még szimbolikusabb. A birodalmiak jelenléte, Darth Vader életnagyságban és az eltemetett klón sisak mind-mind azt jelzik, hogy egy korszaknak vége. Amúgy remélem, hogy ezek a rohamosztagosok nem csak a TCW, hanem a Bad Batch miatt is készültek el - vagyis remélem, hogy az a sorozat a TCW szintjét fogja képviselni látványban. Szerintem nagyobb szükség van ilyen jellegű animációs sorozatokra, mint olyanra, amit a Resistance képviselt.

Azt hiszem, én kimerítem az 5. kategóriát, és a 11. kategóriába is belecsúszom.

Tömény szomorúság ez a rész. Nyitásból látjuk, amint a Darth Maul egyik legfőbb csatlósaként szolgált Gar Saxont bilincsbe verve elvezetik a klónok. Mondhatnánk, hogy igazság, de egy hét múlva ugyanez az alak lehet, hogy már Mandalore helytartója lesz Darth Sidious csatlósaként. Aztán látjuk, hogy klónok segítik a sebesült mandalore-iaikat. Az előző részben meg azt láttuk, amint Sundary lakosságát beterelik az óvóhelyekre. És annak is tanúi lehetünk most, hogy Ahsoka távozásával még maradtak hátra klón csapatok. Csak gondoljuk ezt végig: Maul seregei legyőzve. Jó? Nem. Ugyanis egy helyre lett gyűjtve mindenki, aki hajlandó lepaktálni a hatalomért a gonosszal. Ahogy Pre Vizsla akaratlanul egy helyre gyűjtötte a politikai ellenlábasait, amit aztán Maul kihasznált a Shades of Reasonben, most ugyanúgy Bo-Katan gyűjtötte egy helyre azokat, akik hajlandók Sidious mellé beállni. Az Uralkodónak nem kell keresnie a Mandalore-on a támogatóit, egy börtönben megtalálja mindet. Aztán, a főváros lakói el vannak zárva. Nem tudnak polgári felkelést kitörni a Birodalom ellen, hiszen el lettek spájzolva, és van egy olyan sanda gyanúm, hogy amíg a Birodalom nem veti meg a lábát a Mandalore-on, a polgárok a "biztonságuk érdekében" ott is maradnak az óvóhelyeken. És végül, kik maradtak szabadon? Bo-Katan emberei, akik már ahhoz sem voltak elegen, hogy Maul csapatait megállítsák. Ezért kellett a Köztársaság segítsége. Szóval esélytelenek a hátramaradt klón légiókkal szemben. A káosz kitöréséig pedig már csak percek vannak. Sőt talán miközben Ahsoka és Bo-Katan elbúcsúznak, talán Windu pont akkor repül ki az ablakon. Ezekben a percekben fedheti fel magát Sidious és keni el a száját Winduéknak. Vagy talán már azt tárgyalja Vaderrel, mi legyen a Jedik sorsa. És tudjuk az ep3-ból, hogy a 66-os parancs kiadása után a klónok azonnal megkezdték a világok leigázását. Láttuk Utapaun, hogy nem sokkal Obi-Wan kilövése után a klónok már bilincsbe verve kísérték az utapauiakat. Bo-Katan lehet vissza sem ért még a palotába, amikor a klónok ellene fordultak - ha nem is úgy, hogy fegyvert tartottak rá, hanem úgy, hogy nem voltak hajlandó kivonulni, kiengedni a népet, stb. Amit az úrnő nyilván nem nézett tétlenül. Mindeközben Ahsoka is szembekerül a 66-os paranccsal. Nagyon tetszik a készítők megoldása, hogy Rex néhány pillanatig ellent tudott állni a chipnek. Ezzel nem sérült az, amit tudtunk. Azzal, hogy leállította a másik két klónt és közölte Fives nevét, megmentette Ahsoka életét, ugyanakkor megpróbálta végrehajtani a parancsot. És hát nem sokon múlott az, hogy nem sikerült neki. Amúgy mázli, hogy Ahsoka itt megölte azt a két klónt, akik még ott voltak Rex mellett. Ők ugyanis látták, hogy Rex ellenáll. Lehet, hogy ha élnek és ezt közlik Jesse-vel, akkor az ARC katona megöli Rexet is már ott helyben. Maul meg egy állat. Fénykard nélkül is megállíthatatlan erő. Szintén szomorú, hogy Maul egyik utolsó áldozata a Ridge nevű klón. Őt először (és egészen eddig utoljára) a TCW mozifilmben, a teth-i csatában láthattuk. Neki szólnak a LAAT/i-ben, hogy valami baj van a rádiójával.

Most nem megyek végig azon, hogy ez a rész egy égkő a TCW-ben, de az egész franchise-ban is. Azzal sem akarok foglalkozni, hogy a Shades of Reason gyönyörű párbaját csak Ahsoka és Maul összecsapása tudta überelni, de az nagyon. Ki merem jelenteni, hogy az ST sem tudott ennél jobb párbajt felmutatni (érdekesebbet igen, de jobban koreografáltabbat és látványosabbat nem). Ez itt egy ízig-vérig PT-s párbaj. Amit ráadásul egy baromi jó beszélgetés előzött meg Maul és Ahsoka között. Maul amúgy olyan laza, mint a rigalánc. Mint akinek már tényleg nincs vesztenivalója - mondjuk ezen a ponton tényleg nincs. Mandalore oldaláról nézve, ez a sordöntő pillanat. Mault ugyan sikerül kirúgni, de a Köztársaság már itt van. Bár Bo-Katan még azt mondja Ahsokának, hogy mihamarább el kell mennie a Köztársaságnak, amiről Ahsoka biztosítja is, tudjuk, hogy ez nem így lesz. Tudjuk, hogy a következő alkonyatkor már a birodalmi megszálló erő fogja Sundary utcáit járni. És ez a legfélelmetesebb: este elfogják Mault, felszabadul a Sith uralma alól Mandalore, és talán fél nappal ezután a Sith Birodalom zsarnoksága alá kerülnek. Szóval mindaz, amit ebben a sztoriszálban eddig történt, hirtelen teljesen feleslegessé válik. Bo-Katan hiába szabadítja fel a népét, egy napig sem lehetnek szabadok. Csak sajnos nem tudják. "Áldott tudatlanság", ahogy Maul mondja.

Megérkeztem a Mandalore klónháborús történetének végső állomásához. Satine már nincs, de Maul még mindig a Mandalore ura. Bo-Katan pedig kénytelen annak a Köztársaságnak a segítségét kérni, amit Satine annyira távol akart tartani a hazájától, és amiben Bo-Katan sokáig az ellenséget látta (vagyis a nővérével ellentétben ő képes volt félretenni az elveit a népe érdekében). És ami minden mandalore-i ellensége volt évszázadokon át. És sajnos ezzel végleg megpecsételte népe sorsát, hiszen már csak napok választanak el attól, hogy a segítő Köztársasági Nagy Hadseregből megszálló Birodalmi Hadsereg legyen. Persze ezt senki sem tudja még a jelenlévők közül, egyedül Maul sejt valamit, aki megrendezte az egész konfliktust, hogy kiiktassa Anakin Skywalkert. Ahsoka visszatérését és azt, ahogy beolvas Obi-Wannak, imádom. Rávilágít minden hibára, ami a Jedi Rendben található. A kancellár füttyent és a Jedi Rend minden bajbajutott embert hátrahagy. Persze Obi-Wan próbálja kimagyarázni magát, hogy a Coruscant népének van rájuk szüksége, de egyrészt, se Kenobi, se Anakin nem foglalkozott ott Corsucant népével, egyből a kancellárt ment megmenteni. Másrészt, a Coruscanton állomásozott a Köztársasági Nagy Hadsereg gerince és a Jedi Rend. Egyáltalán nem volt szükség ott két plusz Jedi lovagra, meg egy bónusz csillagrombolóra. Ellentétben Mandalore-ral, ami már másodszor kért közvetlenül a Jedi Rendtől segítséget, és másodszor hagyták cserben. Vagyis hát, hagyták volna cserben, ha első alkalommal Obi-Wan nem tojik a Tanács parancsára, és most Anakin nem áll elő mentőötlettel. Szóval ez menti a helyzetet, de gáz, hogy a Jedi Rend politikai okokból félredobja azokat, akik segítséget kérnek tőlük. Az invázió viszont nagyon szép szekvencia, és látszik, hogy az eddig kicsit elveszett Ahsoka újra elemében van. Rex is nagyon élvezi, hogy egykori parancsnokával harcolhat, Bo-Katan pedig remek vezetőként folyamatosan a népéért aggódik. Amúgy Bo-Katan és más is rendszeresen mondogatja, hogy ő nem olyan, mint Satine, de szerintem ezzel csak nyertek. Persze mindez még csak a kezdete a végjátéknak. Külön érdeme az epizódnak, hogy elég masszívan kikacsint a jövő felé is. Eleve nagyobb szerepet kapott Gar Saxon, de láthattuk Caleb Dume-ot is, és Ursa Wren is szerepelt, Bo-Katan meg ugye elindult afelé, hogy ő legyen az új mand'alore. Borzongató belegondolni, hogy miközben Ahsoka, Rex és Bo-Katan itt csatáznak, Obi-Wan és Anakin pedig a Coruscanton, addig valószínűleg a kis, 3 éves Sabine odahaza a Krownesten várja a Sundariban harcoló anyukáját, s közben a 14 éves Calebet a Kalleren már csak napok választják el attól, hogy elinduljon azon az úton, ami Kanan Jarrusszá teszi. (Ja, és ne felejtsük, hogy néhány nap múlva megszületik Ezra Bridger is. )

Ez is benne volt, de az is, hogy a mandalore-i egy harcos nép, magasan fejlett haditechnikával, ami önmagában is pokoli veszélyes lehet a Birodalomra. Szóval őket le kellett zúzni még a Birodalom megalapulása előtt, vagy legalábbis olyan helyzetbe kerülni, hogy a bolygó már Köztársasági megszállás alatt legyen, amikor Palpatine császárrá koronázza magát. Ez persze megtörtént, csak miért húzta hónapokig az időt?

@Bomarr Szerintem egyáltalán nem hülyeség. A Microsoft streaming szolgáltatása és a Sony exkluzív játékai szerintem tök jól megférnek egymás mellett, és a kettővel együtt lényegében majdnem minden játékkal játszhatsz, ha előfizetsz az Xbox Game Pass-ra (erre amúgy Xbox nélkül is elő lehet fizetni, hiszen egy rahedli PC-s játék is van benne), ami megjelent vagy meg fog jelenni.

Én sem várom el a tökéleteset, Padmét sem tartom annak, és nem csak Anakin miatt, hanem mert naivsága miatt hatalomra juttatta Palpatine-t. De olyan sincs, még általánosságban sem, hogy "jobb ember már nem is lehetne". Mindig van hová fejlődni, és Satine-nak lett is még volna bőven oka fejlődni.

Bár csak lazán, de ez is kapcsolódik a Mandalore-lore-hoz, így a mandalori nagy menet részeként ezt is újraolvastam, amikor eljött az időrendi ideje. Lényegében egy TCW epizód ideje alatt le lehet tudni, és még mindig kellemes olvasmánynak tartom. A képek szépek és a történet is érdekes, s még mindig fájlalom, hogy ez nem készült el rendes animációs epizódban. Annyira jó lett volna látni ezeket a kardpárbajokat, és az sem lett volna rossz, ha Talzin mama sorsa sem ilyen formában pecsételődik meg. De persze örüljünk, hogy legalább így megismerhettük ezt a sztorit. A mandók itt persze csak támogató szerepet kapnak, viszont annyiból jelentős ebben a szálban, hogy itt jelenik meg Mandalore későbbi helytartója, Gar Saxon, illetve Rook Kast, aki ugyan nem vitte sokra, de később még vele, illetve a klánjával is találkozhatunk. Szintén tetszetős Sidious ármánykodása, aki ezúttal is aktívan beavatkozik az eseményekbe, mindeközben képes elhitetni a Jedikkel, hogy Darth Tyranus és Darth Maul párosa a két Sith. Ezzel a húzással valószínűleg még inkább erősítette a Jedik ama feltételezését, hogy nincs is semmiféle Darth Sidious, amiről Dooku hadovált, csak "csalás és zavarkeltés" miatt dobta be a nevet. Lényegében egy végtelenül egyszerű húzással Sidious időt nyert saját magának. Érdekes, hogy Sidious ebben a részben Mault "Talzin nem túl értékes ajándékaként" írja le. Itt most a "nem túl értékes" részre gondolok. Felmerült bennem, hogy Sidious alapból nem akarta hosszú távon megtartani Mault. Ezt a gyanút az is támogatja, hogy Sidious már évekkel azelőtt összedolgozott Dookuval, hogy Maul eltűnt volna, hiszen Dooku még Valorum kancellársága idején ölette meg Sifo-Dyast. Vagyis Dooku már akkor többet tudott Palpatine terveiről, míg Maulnak, az aktuális tanítványának fogalma sem volt minderről. Sanszos, hogy Sidious nem tartotta többre Mault egy Jedi-verő legénynél, akit akkor is kiiktatott volna egy bizonyos ponton, ha történetesen Obi-Wan nem győzi le a Naboo-n.

Azét annak, aki minden alap nélkül börtönnel fenyegeti meg azt, aki egy perccel azelőtt a saját testével védte őt a felé záporozó lézersugarak elől, és aki a barátját és plátói szerelmét nyíltan porig alázza magasrangú vezetők előtt, mert az nem ért vele egyet, meg aki haragból bizonyítékokat semmisít meg, annak azért bőven lenne még hová fejlődnie. A felsorolt jellemhibák egyike sem igaz például Padmé Amidalára, Mon Mothmára vagy Bail Organára, akik jobb emberek, mint Satine. Szóval de, lehetett volna ennél jobb ember. Sokkal jobb. Mert az emberi karakter is hozzájárul ahhoz, hogy milyen uralkodó és politikus.

Így van, de az is igaz, hogy ha valaki jót akar, az még nem feltétlenül fog jót is tenni. Az is számít, sőt az számít igazán, hogy ki és hogyan tesz azért a jóért. És Satine nem volt jó ember erre a feladatra. Nem véletlen nem látta át a külső és belső ármánykodásokat, nem véletlen volt csak két barátja, nem véletlen szőtte át a birodalma legfelső szintjeit a korrupció, ami szó szerint az orra előtt folyt, és nem véletlen, hogy a saját népe pár nap alatt elfordult tőle egy Pre Vizsla kedvéért. Satine rossz uralkodó volt, pocsék politikus, és szerintem emberként sem volt a legjobb a béke-fanatizmusa miatt. Mandalore klón háborús eseményeire nagyon is igaz ez a mondás: a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve. Hát, Satine kikövezte az utat jó szándékkal, és Mandalore pokolra jutott. Padmé Amidala a legjobb példa arra, hogy milyen egy jó békepárti politikus. Ő is békét akart, a végsőkig elment ezért. A Kereskedelmi Szövetség már megszállta a bolygóját, de ő még ekkor sem ment bele a háborúba, mert reménykedett a Köztársaságban. Amikor ez a remény szertefoszlott, elspájzolta az elveit, halálos lőfegyvert ragadott, hadsereget szervezett és kirugdosta a KSz-t a bolygójáról. De akár Bail Organát is említhetném, aki szintén a béke elkötelezettje volt, de amikor már látta, hogy ezt elérni békés módszerekkel lehetetlen, csak megszervezett egy fegyveres felkelést. Satine-nak példát kellett volna vennie róluk, de leginkább Padméról, aki nem fanatikusan, hanem ésszerűen hitt a békében, aki nem hagyta a népét szenvedni az ő eszméi miatt, és aki beszélte azt a nyelvet, amit az erőszakos emberek megértenek.

Adtak ki a múlt hónapban. Persze nem beszélhetnek a különböző üzletek nevében, de arról adtak ki nyilatkozatot, hogy a koronavírus miatt csak nagyon kevés példányt sikerült legyártani, amiket ők mind egy szálig ki is szállítottak az üzletekbe és legjobb tudomásuk szerint, ott el is keltek. Ugyanezt megtette a Microsoft is. Olyat meg sosem mondott senki, hogy mindenki kapni fog már az elején, sőt már nyáron beszéltek arról több ízben is, hogy mind az új Xbox, mind a PS5 korlátozottan fog csak megjelenni. Ezt nem tegnap találták ki, ez hónapok óta többször harsogott lehetőség, amit a múlt hónapban mindkét cég hivatalos közleményben tett ténnyé. Ez meg nem járható út. Egyrészt, semmi sem garantálja, hogy tavasszal le tudják gyártani, hiszen se a COVID 19, se a kínai és a tajvani kormány nincs a Sony vagy a Microsoft ellenőrzése alatt. Ha a kínai vagy a tajvani kormány azt mondja, hogy újra leállnak a gyárak a koronavírus miatt tavasszal, akkor a Sony és a Microsoft fel is fordulhat, akkor sem lesz új konzol. Ráadásul, amikor újraindul minden, akkor sem biztos, hogy a PS5 vagy az Xbox alkatrészek lesznek elsőként legyártva, hiszen minden gyár készít más alkatrészt is, és például lehetséges, hogy (hasra ütök) a létfenntartó készülékek alaplapját vagy egy nagy, nemzetközi autómárka alkatrészét előbbre veszik, mint a PS5 processzorát. Másrészt, minél tovább húzzák ezeket a kiadásokat, annál gyorsabban fog elévülni a konzol. A PS5 már így is kisebb teljesítményű, mint az Xbox Series X, ami meg kisebb teljesítményű, mint egy gamer PC. Fél év múlva még elavultabbak lesznek. Egy év múlva még annál is. És gamer PC-t akár holnap is vehetsz. És azon játszhatod a Microsoft, azaz a Sony elsőszámú konkurensének a játékait. A harmadik ok pedig az, hogy ha ez a két konzol késik, azzal nem csak a Sony vagy a Microsoft b*szik rá, hanem játékkiadók, -fejlesztők és -terjesztők serege, sőt még én, a gamer újságíró is. Emberek százezrei, cégek százai függnek eme két konzoltól. Ez pláne a Sony-nak lenne nagy érvágás, ami az exkluzív címekkel élteti a konzolját, hiszen náluk nem alternatíva a PC, mint a Microsoftnál. Sőt náluk még a régebbi konzol sem alternatíva. Arról nem is beszélve, hogy az új szériák gyártását és a PS5 továbbfejlesztését valamiből finanszírozni is kell. Mert attól, hogy a PS5 fél évvel később jön ki, attól abban a fél évben a konzol még viszi a pénzt (viszont nem termeli vissza). Mert ugye a céget eközben is működtetni kell, a kutatás és fejlesztés nem áll le, ami kellemetlen, ha közben nincs, ami pénzt hozna, mert PS5 nélkül nincsenek új, exkluzív játékok - aztán meg a nép jól az Xbox felé fordul, vagy a PC felé, ami szintén nem olyasmi, amit a Sony megengedhet magának. És ez is egy fontos szempont: a Sony most nem engedheti meg magának, hogy az Xbox után jöjjön ki hónapokkal. A Microsoft ezzel a (Stadiával ellentétben náluk működő) "play everywhere" üzletpolitikával és azzal, hogy nem kényszerít rá senkit a konzolváltásra, plusz még nevetségesen olcsón kínálja a streaming szolgáltatását mindenféle nyalánksággal és több száz játékkal megspékelve (plusz még az EA is lepaktált velük és a Bethesdát is megszerezték), nagyon komolyan alávághat a Sony-nak, ami ennek a felét sem tudja felmutatni. Csak az exkluzívokra támaszkodhat, amivel anno verte az Xbox One-t, de a Series-szekkel szemben ez lehet, hogy kevés lesz. Pláne, hogy nincs is nagy exkluzív nyitócím. Ezért sem késhet. Az, hogy ez a vevőt nem érdekli, az a vevő baja. A Sony tájékoztatta az embereket a szituációról és ennyi megértés igazán lehetne az emberekben. Nem ez a luxuscikk az egyetlen dolog, aminek forgalmazása szívás idén. Aki amiatt hisztizik, mert nem tud idén új konzolt venni, annak először is kifejezném irigységemet, mert baromi jó dolga lehet, ha ez a legnagyobb baja, aztán meg szájon vágnám, hogy kapjon már az agyához.

Szomorú, hogy a legtöbb alkalommal, amikor ellátogattunk Mandalore-ra, azt éppen polgárháború emésztette. Hol a Bo-Katan vezette rebellisek harcoltak Darth Maul külhoni seregével és mandi csatlósaival, máskor meg a Bo-Katan vezette rebellisek harcoltak Darth Sidious külhoni seregeivel és mandi csatlósaival. Az első nagy adok-kapok ebben a részben kezdődik, egyben ebben a részben uralja el a sötétség végleg Mandalore-t. Satine halálával véget ért egy szép reményű, de nagyon rövid, és már a kezdet kezdetén halálra ítélt korszak. Az Új Mandalore, a pacifista Mandalore eszmélye végleg elbukott. Bár az valószínűleg már mindenkinek lejött, hogy számomra Satine a fanatizmusa miatt egyáltalán nem szimpatikus, azért a halálát nem kívántam. És pláne nem kívántam Obi-Wannak ilyen gyötrelmet. De Kenobi itt is megmutatta, hogy nagyszerű Jedi lovag, hisz elfogadta Satine halálát és egy percig sem adta meg Maulnak a várt elégtételt. Dacolt vele és a Sötét Oldallal, a fényben maradt. Nyilván fájdalmas volt neki a szeretett nő halála, de Anakinnal ellentétben ő nem csak a gondolatát tudta elviselni az elvesztésének, hanem a tényleges veszteséget is. Anakin igazán példát vehetett volna róla. Nagy szívességet tett volna a Galaxisnak. A másik, amit nagyon csípek ebben a részben, az Darth Sidious beavatkozása. Itt is megmutatkozik, mekkora bantha pudu keverő az öreg. Ahogy meditál, jelzi, hogy végig szemmel tartotta Mault, de egészen addig nem lépett közbe, nem akarta kiiktatni a rivális Sith Nagyurat, amíg az nem tesz meg valamit, ami az ő céljait szolgálja. És ez Satine, a több ezer semleges rendszert egybefogó ember megölése volt. Satine nélkül ugyanis valószínűleg nem csak Mandalore bukott el, vált a Köztársaság prédájává, de a semleges rendszerek szövetségének is vége. Palpatine immár ezekre a rendszerekre is ráteheti mocskos kezét "törvényesen". Valószínűleg nem is a véletlen műve, hogy ezután a rész után többet már nem hallunk a Semleges Rendszerek Tanácsáról. Az meg külön szám, ahogy Sidious párbajozik Maulékkal. Nagyon hamar mindenki tudtára adja, hogy nem ellenfele a két zabrak. Ahogy az ablakhoz keni őket, és ott is tartja, lényegében már akkor megölhetné mindkettejüket. De ő még azért kardozik egy kicsit. Tényleg, mintha kiélvezné a helyzetet, hogy végre kiszabadulhatott a corsucanti irodából és ő is akciózhat egy kicsit. Aztán eljön a pont, amikor az egészre ráun, és pár másodperccel azután végez Opress-szel, aztán Mault is lefegyverezi. Ami viszont érdekes, hogy Obi-Wan szerint a Köztársaság inváziót fog indítani a Mandalore ellen, miután ő visszatért Corsucantra és beszámol az itt történtekről. Ez viszont nem történt meg még hosszú-hosszú hónapokig, és akkor is csak Ahsoka erősködésének hála indult meg. Vajon miért gondolta meg magát a Szenátus, vagyis hát, Palpatine? Egészen eddig merényleteket hajtott végre meg hamis bizonyítékokat kreált, hogy a Köztársaság bevegye Mandalore-t, most meg, amikor ott az ok és az alkalom, nem élt vele. Talán Satine kiiktatása és a polgárháború eszkalálódása miatt már nem érezte fenyegetésnek a Birodalomra nézve? Végül is, megeshet. Az viszont szomorú, hogy a Jedi Rend a kisujját sem mozdítja, amikor egy bolygó uralkodója közvetlen tőlük kér segítséget. És miért? Mert a Mandalore semleges. Megint a politika. A Jedik újra bebizonyították, hogy ők már nem a béke őrei, hanem a Szenátus fogdmegjei. De tetszik, hogy Obi-Wan - még ha személyes okok miatt is - nyíltan szembeszegült a Jedi Tanács vezetőinek közvetlen utasításával. Azért ragadt rá néhány dolog Qui-Gontól és Anakintól.

Nem tudom, mi volt ez, de mára már nyoma sincs. Hála az égnek, mert ez még mindig egy nagyszerű rész. Talán csak azt tudnám felróni neki, hogy Mandalore terrorizálása kicsit fura vágás ügyileg (látjuk Savage-t megtámadni a bankot, aztán több snitt is következik, ami azt sugallja, hogy napok teltek el, és csak azután látjuk kijönni a bankból). De mindaz, amit itt Maul leművel, az zseniális. De sajnos, ahhoz, hogy ő most sikerrel járjon, nagyon kellett Satine félre siklott politikája, ami ugye arról szólt, hogy egy kulturális szinten is harcos népet tesz légynek sem ártó néppé. Most komolyan, ezt hogyan képzelte, amikor a mandik magukat a több száz éves, agyonfegyverzett páncéljaikban határozzák meg? Békepolitikája több ponton is visszacsapott, kezdve a kereskedelmi utak elzárásától, ami éhezést okozott, a csempészhálózat felszámolásán át, ami eszkalálta a nyomort, egészen odáig, hogy békefenntartó őrei, akik javánál csak bosszantásra jó botok voltak képtelenek voltak hatékonyan szembeszállni a halálos fegyverekkel érkező és bizony a gyilkolástól egy pillanatig sem elrettenő bűnözőkkel. Brutális, ahogy a pyke-ok és a Fekete Nap emberkéi sorban lövik agyon a menekülő civileket, az Új Mandalore katonái pedig tehetetlenül hadonásznak botjaikkal és pajzsaik mögé bújva is védtelenek a brutális előrenyomulással szemben. Igazából a népnek valahol mázlija van, hogy ez csak megrendezett akció volt, máskülönben Új Mandalore népét simán rabigába hajtják ezek a bűnbandák és eladják őket rabszolgának a zygeriai piacon. Nem is csoda, hogy Satine népe már nem hallgatott rá, de itták a megváltóként érkező Pre Vizsla szavait, aki ideológiák és szájkarate helyett talpig beskárban és lézerstukkerekkel lépett akcióba, ahogy azt több mint ezer éven át minden mandi tette. Mert azért na, Death Watch ide vagy oda, a Satine előtti, még nem pacifizált mandókat nem tudta volna terrorizálni néhány bűnbanda. A színjátékot ugyan Maul rendezte meg, de a színpadon Satine állította fel. És ez egy szomorú tragédiája Mandalore-nak, a népnek. Persze végül Pre Vizsla is elbukott, hiszen Maul simán kijátszotta - amihez sajnos Satine-nak szintén van némi köze, hiszen ő juttatta anno hatalomra Almecet, majd tette abba a börtönbe, ahol Maul rátalálhatott. Nyilván a hercegnő nem tudta, hogy ez lesz, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy a régi mandi törvények szerint Almecet kivégezték volna a bűnei miatt (gyerekek haltak meg miatt és az egész bolygón halálos járvány tört ki). Így viszont csak életfogytiglant kapott, aminek hála Maul remek szövetségest talált benne. Amúgy Satine szerintem már-már beteges naívságát remekül jellemzi az a jelenet, amiben Darth Maulnak úgy adja elő Almec bűneit, mintha attól a szörnyeteg meggondolná magát. Hát lényegében beajánlotta Almecet Maulnak. Az epizód végi párbaj meg egészen az évad végéig a legszebben megkoreografált kardcsata az egész TCW-ben. Gyönyörű az egész, a mozgások ezúttal folyékonyak, nem olyan szögletesek, mint más epizódokban. S a végén még Vizsla is mutat némi becsületet: elfogadja a vereséget és méltósággal hal meg, ráadásul utolsó szavaival jóvá hagyja Maul trónra jutását. Ahogy egy valódi mandihoz illik. Kár, hogy csak az utolsó percben tudott ilyen gerinces lenni, és pont Maulnak kellett átadnia a stafétakardot... Bo-Katan lázadása meg egy teljesen más mese, amit a további részek mesélnek el, és még közel húsz évvel ezután is folytatódik. Amúgy a jövő ismeretében érdekes Maulnak eme mondata: "Unfortunately for you, history will not see it that way." ("Szerencsétlenségedre a történelem nem így fogja megítélni.") Ezt ugye Bo-Katannak mondja, aki szembeszegült vele és árulónak bélyegezte mindazokat, akik Maul mellé álltak. Hát, tudjuk, hogy ebben Maul tévedett.

Ez az a rész, amiben a Sith-ek és a mandalore-i nép sorsa újra keresztezi egymást, méghozzá a legrosszabb módon: hatékonyan. Darth Maul vezetésével a Death Watch eredményesebbé válik, mint amikor Pre Vizsla és csatlósai még Darth Tyranustól vártak megváltást. Maul tovább folytatja azt, amit elkezdett: a saját birodalmát az alvilágban próbálja megalkotni, egy olyan területen, ahová Sidious keze nem ér el. Fura belegondolni, hogy miközben Maul és Sidious egymás halálát akarják, szervezetük a háború után remekül együttműködik. Lásd a Solót, ahol Maul emberei Sidious embereit látják vendégül egy partin, s amiben a Kesselt Maul pyke-jai zsákmányolják ki, de a lázadás első jelére Sidious egyik csillagrombolója jön megvédeni. De persze itt még erről szó sincs, hiszen mind Maul, mind Sidious birodalma formálódóban van, előbbi, mint később is, az utóbbi árnyékában. Ilyen formán az Árnyékkollektíva név nagyon is találó. Ráadásul a hatalom igen változatosan vonzza be a kollektívába a csoportokat. A Fekete Napot egy erőszakos csellel szervezik be, a Pyke Szindikátus önként és dalolva érkezett, a Hutt Klánokat pedig nyílt támadással kellett beráncigálni - utóbbinál amúgy jól megmutatkozott, hogy egy Mandalore harcos mennyivel jobb a csőcseléknél. Persze azért az olyan harcedzett fejvadászok, mint Sugi és csapata, azért megizzasztották őket, de csak pár pillanatig, aztán a mandik visszaverték őket is. A rész igazi pikantériája viszont az, hogy Maul és Vizsla kölcsönösen készül elárulni egymást, ami jól jellemzi, hogy mennyire romlott ez a két banda, és azt is, hogy semmivel sem jobbak Jabbánál, pedig ő szó szerint egy féreg. Sőt, talán ő még egy fokkal jobb, mert ő legalább betartotta a Köztársasággal kötött alkut, és még Hannak is hajlandó volt időt adni, csak azután vadásztatta le, hogy a korelliai még a haladék ellenére is cseszett fizetni (amire ráadásul még figyelmeztette is a hatalmasságosság). Szóval jól egymásra találtak a Sith-ek és a Death Watch.

Szerintem ezen ne agyalj, mert hót fölösleges. A hologramok működési elve mindig is teljesen irreális volt. Gondolj az ep3-ban arra a jelenetre, amikor Yoda a Kashyyykon van és meetingel a Tanáccsal. Yoda oldalán azt látjuk, hogy a Jedi Tanács tagjai elé vannak vetítve piciben az asztalra. A Tanács oldaláról meg úgy látjuk, hogy Yoda holoalakja a székében ül rendes méretben, és az a holoalak úgy is forgatja a fejét, mintha Yoda ténylegesen ott lenne. Teljes képtelenség, hogy az igazi Yoda úgy beszéljen a tanácshoz, mint a holo-Yoda, hiszen a kettő teljesen más pozícióban és méretben van a Tanács valódi és holografikus változatához képest. És ez csak egy példa, de a mozifilmektől a Rebels-ig és még azon is túl rengeteg olyna példa van, amikor a holografikus figura olyasmit tesz, amit az, akiről elvileg a kivetítés készült, nem tehetne meg. Szóval ne agyalj ezen, vagy képzeld azt, hogy Maul köré ki volt vetítve az egész csarnok, és azért látta meg Ahsokát. Láttunk már hasonlót, például, amikor Anakin és Ahsoka rekonstruálta a Jedi Templomban történt robbantást. Az egész hangárra kivetítették azoknak a perceknek a visszajátszását és olyan aprólékosan, hogy még a szétrepülő roncsokat is elemezni lehetett. Ezután szerintem nem nagy dolog, ha Maul teszem azt maga köré vetített egy gyárat, hogy jobban átlássa a környezetét azoknak, akiket éppen helyre tesz.

Nem lesz. Pontosabban szólva nagyon nagy az esély rá, hogy nem lesz. Előrendelésben jórészt elfogyott nem csak az, amit erre szántak, hanem a boltok készletei is (a készletre szántakat is benyomták az előrendelések teljesítésébe). November 12-én még talán, erőteljesen talán lehet szerencséd, de november 24-én nagyjából isteni csoda lesz, ha találsz egyet egy boltban.

Holnap kap egy apró DLC-t a Star Wars: Squadrons. Vadászgépeink pilótafülkéjét Baby Yoda figurával is feldíszíthetjük eztán. Azért remélem, hogy a gombokat nem fogja nyomkodni.

Ismét késik a Cyberpunk 2077. Az új dátum 2077 2020. december 10.