Dzséjt

Miért, ez nem elég? Több ezer fényévről képesek beszélni egymással, sőt tárgyakat átadni egymásnak, és minderre csak ők ketten képesek az egész Galaxisban generációk óta. Ja, meg szinte automatikusan megtanulja az egyik, amit a másiktól lát, mivel egyek az Erőben. Amit az egyik tud, azt tudja a másik is. "Csak" ennyitől nagyjából legyőzhetetlen páros lehettek volna, ha tovább él Ben.

Kronológiai Saga-újranézésem tegnapi állomása a Solo volt, ami valószínűleg sosem lesz a széria legerősebb része, de így is egy bitang szórakoztató, a Star Wars világát ügyesen kitágító és más perspektívából megmutató film, ami nem csak címében, de sok más aspektusából is szóló mozi. Ez nem olyan epikus, mint a többi epizód, nem áll a középpontjában valamilyen háború, nem forog kockán semmilyen világ békéje, nincsenek se hercegnők, se királynők, se szenátorok, se Jedik, és egy cameót leszámítva Sith-ek sem, Itt csak néhány egyszerű ember van, aki - Jangót idézve - boldogulni próbál a maga egyszerű, bár nem hétköznapi módján. Ez nem is igazán űropera, hanem inkább sci-fi western/kalandfilm. Könnyed, laza, humoros, király, és egyszerűen jó érzés nézni Han, Lando, Qi'ra és Beckett kalandját. Ugyanakkor szerintem remek átkötő mozi is. Mivel nem lázadók és birodalmiak szemszögéből csodálkozhatunk rá a Galaxisra, láthatjuk, hogy a régi Köztársaságból milyen rohadó Birodalom lett. A film nézése közben jutott eszembe egy elég konkrét kontraszt a két éra között. A béke idején, még a klónok háborúja előtt egy űrkikötő így festett Coruscanton. Nagy, nyitott, mindenki szabadon mozoghatott, droidok serénykedtek a placcon. De a Naboo űrkikötője sem rosszabb. Ám minden megváltozott a Birodalom érájára. Az űrkikötő Corellián zárt, klausztrofób, az emberek lassan haladó sorokban közlekedhetnek csak, így haladnak át az ellenőrző pontokon, közben birodalmi rohamosztagosok figyelnek rájuk csőre húzott fegyverekkel, olykor csak úgy kikapják az embert a sorból és elviszik valahová, ahonnan talán soha többé nem tér vissza. A szülőket elszakítják a gyerekektől, a droidokat automatikusan elkobozzák (ezt még a hangosbemondó is nyomatékosítja), és közben szól a birodalmi toborzóműsor. Szerintem az egész corelliai szakasz nagyszerű átkötés lett, remekül megmutatja a kisemberek szemszögéből, hogy itt bizony már nem az van, ami a Köztársaságban. Ez szerintem még a Jedhánál és Mos Eisley-nél is jobban mutatja, mennyire elfajult a helyzet, mert a holdnál még lehet mondani, hogy csak Saw miatt van az egész hercehurca, az űrkikötő város meg rohamosztagosok nélkül sem vendégmarasztaló hely. De Corelliánál nincsenek lázadó támadások, és Coronet a Birodalom előtt annyira nem volt lepra hely. Ráadásul ez egy ugyanolyan magvilág, mint Coruscant, nincs is messze tőle. Ugyanígy nagyszerűen megmutatja a Birodalomban mélyen gyökerező korrupciót. A legalacsonyabb tisztektől, akiket némi értékes üzemanyaggal le lehet kenyerezni, egészen a Dryden Vos hajóján partizó magas rangú tisztekig. Mindez jól mutatja, hogy ez már nem az a világ, ahol egy ügyetlen, kajla száműzött lényből tábornok, majd szenátor lehetett, ahol egy rabszolga-kisfiú fogatversenyzőből Jedi lovaggá válhatott, ahol egy tizennégy éves lány egy egész bolygót kormányzott. Ez a Birodalom, ahol annak van hatalma, akinek pénze van, és akinek pénze van még egy birodalmi kormányzót is lebökhet, nem üti meg a bokáját. Nem csoda, hogy ebben a világban csak úgy tudnak boldogulni a Hanhoz és Qi'rához hasonló szerencsétlenek, ha a bűn útjára lépnek. A Solo mindezek mellett még azért is remek átkötés, mert Hanon keresztül bepillantást nyerhetünk a birodalmi hadseregbe is. A későbbi filmekben csupán tiszteket láthattunk, a rohamosztagosok jószerivel tényleg csak céltáblaként funkcionáltak. Itt viszont láthatjuk Hanon keresztül, mennyire más a birodalmi hadsereg, mint a köztársasági. Már az ep3-ból is világos volt, hogy a klónok tényleg függetlenek, erre rávilágított még az a csekélyke rész is, ami Cody és Obi-Wan között zajlott. A TCW pedig alaposan kitágította ezt, így erőteljes kontrasztot mutat a mimbani csata utáni jelenet, amiben Han két közbeszólását is olyan pillantások és szavak követték, mintha az Uralkodó anyját szidta volna nyilvánosan. De az is jó, hogy a Solóban már említik a lázadást, a majdani Szövetségre utalgatnak, így sokkal folytonosabbá vált ez a rész is. Itt már említik, hogy formálódik valami, így azok számára is van egy átkötés, akik nem kísérték figyelemmel a Rebels-t, azok is láthatják, hogy a Szövetség, amit a Rogue One-ban, illetve az ep4-5-6-ban láttunk egy tízéves folyamat végterméke. Így már a filmekben sem annyira a semmiből jelenik meg egy hadsereg, ami nyílt polgárháborút folytathat a Birodalommal. Mégis, a Solo mindezek ellenére meg tudta tartani könnyed, kalandos, szórakoztató mivoltát. Miközben az egyik legkomolyabb földi csatát prezentálja és elénk tárja a Birodalom mocskát az alvilág szennyével együtt, nem lett olyan sötét hangulatú, mint a Revenge of the Sith vagy ezt követően a Rogue One. Ez szintén erősíti a film átköt jellegét, ugyanis a két borús film közé, amikben a hősök csak hullanak és csupán a végén jelenik meg a remény, bekerült egy ilyen felemelőbb mozi is, ami véleményem szerint már csak azért is fontos, mert a Star Wars mindig is sokkal inkább volt pozitív szellemiségű szórakoztató alkotás, s bár a sötét, nyomasztó hangulat is szükséges olykor, hiszen így ábrázolható igazán, hogy hőseink olyasmi ellen harcolnak, ami tényleg rossz, és így legalább tétje is van a dolognak, mégis jobb, ha nem kapjuk olyan töményen, mint az ep3-RO kettősben. Jó ez a Solo így közöttük.

Az is lehet, hogy Rey anyja volt Erőérzékeny, és Rey tőle (is) örökölte meg. Azt tudjuk, hogy aki Erőérzékeny, az nem feltétlen fogja is használni az Erőt, amíg nem világosítják fel és kezdik el tanítani. Rey, Luke, Leia vagy éppen Ezra, mind olyan midi-chlorian szinttel rendelkeztek egész életükben, hogy tudták volna akármikor használni az Erőt, mégis, ez vagy csak kis dolgokban, vagy egyáltalán nem nyilvánult meg, amíg be nem avatták őket és meg nem kezdődött a kiképzésük. Szóval lehet, hogy Rey anyja volt ilyen alvó Erőérzékeny állapotban, de mivel sosem mondták meg neki azt, hogy tudná használni az Erőt és sosem képezték ki, nem lett Erőhasználó, amire talán a Palpatine gének még rá is tettek egy lapáttal.

Boldog születésnapot mindkét ünnepeltnek!

Én meg végre eljutottam oda, hogy kitettem Facebookra a Podcastot, az utolsó, ep2-es anyagot emeltem ki, de az egész lejátszási listát linkeltem, így aki rákattint, az mind a kilenc részt elérheti. Aztán innentől akkor kirakom az új podcastokat.

Basszus gyerekek, homokgilisztáztok és női hátsókat emlegettek, nekem meg olyan freudi kép villant be, amit bármilyen elvetemült hentai rajzoló megirigyelne.

Szerintem úgy pontosabb, hogy az unoka, vagy fia, lánya, apja és anyja (stb), az egy családi kapcsolatot jelöl, aminek lehet köze vér szerinti kapcsolathoz, de nem elengedhetetlenül. Mert ugye ott az örökbefogadás. Leia az anyjának Brehát, az apjának Bailt tekinti, még harminc évvel azután is így gondol rájuk, hogy megtudta, kik voltak az igazi szülei (és azt mindig is tudta, hogy őt adoptálták). Őket nevezi apának és anyának, pedig elég jól tudjuk, hogy semmilyen vérségi kapcsolat nincs köztük. És bár erre még nem utaltak, de mivel Ben Solónak nem volt fogalma arról, ki volt a valódi nagyapja, így mielőtt ez kiderült, és Palpatine elkezdett Vader hangján a fejében susogni, addig szerintem ő is inkább az Organákra tekintett nagyszülőként. De felhozhatjuk Berut és Owent is, akiknek vér szerint köze nincs Luke-hoz, ő mégis nagybátyja és nagynénjeként tekint rájuk. Itt a képlet annyiban fura, hogy Rey apja (nevezzük az egyszerűség kedvéért Palpatine Jr.-nak) vagy éppen Boba Fett félúton van a vér szerinti és az adoptált családi kapcsolat között. Nem hagyományos módon született egyik sem, de mivel Jangóból és Palpatine-ból származnak, így vér szerintiek. Egy klónnál, akármilyen is, vér szerintibb semmi sem lehet, hiszen szó szerint az alany véréből hozzák létre. Mondhatjuk úgy is, hogy Boba vér szerinti adoptált fia Jangónak, és Palpatine Jr. is vér szerinti adoptált fia Palpatine-nak. Ráadásul Palpatine esetében még célszerű is lehet valódi fiaként és unokájaként hivatkozni az utódokra, mert valószínűleg az a meghatározás, hogy "Palpatine császár unokája, Palpatine császárnő" több követőt és nagyobb félelmet kelthet már pusztán a nevével és rokoni kapcsolatával, mintha úgy reklámoznák, hogy a csaj Palpatine elcseszett klónjának a kölyke.

Ma került sor az ep3-ra, ami - mily meglepő - még mindig remek film, az ep9 pedig emelte az ázsióját. Az egyik, ami felvetődött bennem, hogy Palpatine ekkor bevállalt egy elég rizikós akciót, nevezetesen a saját elrablását. Ebben az egészben azért mégis volt néhány olyan változó, ami komolyan fenyegette az életét. Jeles példa a Venator, ami ágyúzni kezdte az Invisible Handet és az elég komoly sérüléseket szenvedett. Ha akkor nem sikerült volna a droidoknak egyenesbe hozni a hajót, vagy Anakin nem tudja a zuhanó roncsot rendesen letenni, akkor Palpatine-nak meszeltek. De már akkor is, amikor a lift zuhant feléjük. Ha Anakin és Obi-Wan csak egy pillanattal később reagál, Sidious max az Erő használatával (és így önmaga leleplezésével) maradhatott volna életben. Szóval felmerült bennem a kérdés, hogy talán azért mert ekkora kockázatot vállalni, mert már tudta, hogy be tudja csapni a halált. Azt nem tudni, hogy mikor állt készen az Exegolon a klón, de a klónozás csodája ekkor már több mint tíz éve a rendelkezésére áll (még egy nyers klón esetén is már 13 éves klónja lenne, de akár a klón sereg megrendelése előtt is klónoztathatta magát). A Contingency-tervezetet, aminek része a feltámadása is, pedig két évvel az ep1 után indította el. Szóval van rá sansz, hogy már most képes lett volna visszatérni és ezért mert nagy kockázatokat is bevállalni. Persze ez csak egy lehetőség. Az operás jelenetre most nem térnék ki, azzal kapcsolatban éppen vitázunk egy másik topikban, meg már fejtegettem korábban is. Annyit azért hozzátennék, hogy döbbenetes volt újranézni minden Palpatine-os jelenetet az ep9 ismeretében. Az se semmi, hogy már ezt az egész hatalomátvételt elrendezte, de ha abba belegondolok, hogy annyira előre tervezett, hogy ötven egynéhány év múlva is még keveri a bantha pudut, hát az elképesztő. És, ahogy Anakin letérdel elé és felesküszik neki, nem tudtam nem arra gondolni, hogy ez a szemétláda ennek a szerencsétlen kölyöknek is, aki minden hibája ellenére talán csudajó apa lehetett volna, még az unokáját is tönkreteszi. És miért? Bosszúból. Mert a nagypapa lehajította őt, és egy rothadó testbe kényszerült. Kicsinyesség felsőfokon, bár kevesebbet nem is várnék egy Sith-től. De mégis ott az elégtétel, hogy végül ő fog eltaknyolni. Mert a végén, harminc évnyi kiérdemelt szenvedés után Ben Solo és Rey Palpatine Skywalker ott fog vele szemben állni kivont fénykarddal, és a végén a saját villámai tépik cafatokra (szenvedj mocsok!), amit a saját unokája küld vissza neki. És persze különös érzés látni most már nem csak Luke, de Leia születését is, hiszen immár mindkettejük teljes élete ismert. Most már azt is tudjuk, Leia hogyan végzi: úgy, mint az anyja. Csodálatos párhuzam, hogy végül a szeretett férjhez köthető medállal a kezükben hunynak el, és utolsó tettük a szerettük megmentéséért való küzdelem volt. Padmé sajnos nem tudta megmenteni Anakint, de Leia megmenthette a fiát. És talán ez a legszomorúbb: itt ez a család, akik arra teremtettek, hogy szenvedjenek. Anakinnal és Padméval indul, Luke-kal és Leiával folytatódik, és Bennel és Rey-jel ér véget. A legszomorúbb talán Padmé sorsa, mert a többiek legalább arra kaptak sanszot, hogy megismerhessék a gyermekeiket. Padmé néhány perccel azután, hogy megszülte ikreit, meghalt, és sajnos hiába van hat film még, végig az az érzésem, hogy őt szegényt teljesen elfelejtették. Csak azok a halvány emlékképek maradtak fenn róla, amikre Leia emlékszik, feltehetően az Erőn át. Szerk.: azt meg még ki is hagytam, hogy milyen pluszt ad hozzá a TCW vége. Nem egyszer eszembe jutott, hogy Ahsoka, Rex és Maul éppen mit csinál. Főleg a két mű közti közös holojelenetnél. Ahsoka ugye annyira próbálta elérni Anakint, aki annál a jelenetnél lényegében egy perccel azelőtt hagyta el a termet, hogy Ahsoka becsatlakozott a videokonferenciára.

Jaaaa... Na igen, a magyar szinkron sajnos elég komolyan dezinformatív. Nem értem, miért kéne kitágítani a képletet az Erőhasználókun túlra, amikor Anakin motivációja a téma és ő csak az Erőhasználókban gondolkodott. A Jediktől meg nem tudná eltántorítani, legalábbis nem ezzel a "not from a Jedi" hadovával, ha Anakin konkrétan tudná, hogy a Jediknek van ilyen képessége, elég lenne bemennie az archívumba, kikérni a holokront, elolvasni és megtanulni. Ez a lényeg: Anakin NEM TUDTA, hogy van/volt ilyen képessége a Jediknek, így Palpatine persze, hogy el tudta távolítani a saját meséjével, miszerint ez a képesség csak a Sith-eknek adatott meg, mert a Jedik szerint az ilyesmi természetellenes. Nem tudom, milyen a témában a magyar szinkron, de az angolban ebben semmi ködös nincs: ANAKIN: Is it possible to learn this power? PALPATINE: Not from a Jedi. Ez elég konkrét. Kerek perec ki lett mondva Sidious által, hogy Jeditől halált elkerülő képességek megtanulása nem lehetséges. Továbbra is, Anakin motivációja a téma, naná, hogy ebben a szellemi képességei is közrejátszanak. Megint valami olyan perspektívából vizsgálod a kérdést, aminek köze nincs ahhoz, amiből én vizsgálom, mégis, azt magyarázod, amit én is. Ha lett volna annyi esze, hogy nem csak a Jedi Rend ezeréves tudorában és Palpatine-ban gondolkodik, akkor talán maga is megtalálta volna a Rey által bemutatott képességet. Vagy ha elmegy egy orvosdroidhoz, és megkérdi, lehetne-e császározni a nejét a szülés beindulása előtt, mert baromi nagy a kockázata annak, hogy meghal, talán az is megoldás lenne. Éppen ez a lényeg: Anakin a saját korlátjai, Sidious mesterkedései és a Jedik hiányosságai és filozófiái miatt nem kapott meg egy fontos információt. Ezért ez egy olyan tragédia, amit az ep9 adott hozzá a történethez. Köszönöm szépen, hogy kilyukadtál oda, ahonnan én elindultam. Hosszú és rögös út volt, de csak eljutottunk idáig. Értem, tehát az Erőgyógyítás nem diág-exkluzív dolog, de az Erőgyógyítás az igen. Őőőőőő... Igaz, a halálos sérülés frissessége, nem a képesség alkalmazójának tudása és tapasztalata a mérvadó. Az, hogy egy beszélni sem tudó baba megment valakit, aki talán percekre van a biztos haláltól, az smafu, mert az a seb friss volt. Igen, megeshet, hogy a Leány és a Kiválasztott abban a pillanatban Pb-k lettek az Erőben, egy kapcsolat, amit soha az előtt és az után sem láttak, és ezzel urai és parancsolói lettek életnek és halálnak, mert hármat értek egy áráért. De azért jópofa, hogy itt már számít az elképesztő Erőérzékenység, de, amikor azt írtam, hogy Anakin is képes lehet elképesztő Erőérzékenysége miatt arra, amire Ben, akkor meg nem számított. Járni is alig tudott, szerintem ez azért elég beszédes. Bár... Ja, nem. Bocs, nem érvelhetek vele. Látjátok, hogy megálltam! Tusé! Mert ettől az még értékes gondolat marad. Ez olyan, mint amikor a Solóban megjelent Maul. Sokan nem látták a TCW-t és a Rebelst, és nem értették. Lenci konkrétan elkezdett nekem a film után teóriát felvázolni, miszerint ő lehet Snoke vagy van hozzá valamilyen köze. A teória érdekes volt, de persze megmondtam neki, hogy Mault már az ep4 előtt megölte Ben Kenobi a Tatooine-on. Vagy ilyen, amikor egy film előtt teóriázunk. Ilyen volt Res származásának kérdése, Palpaitne feltámadásának kérdése, Snoke előéletének kérdése, stb. Ezeknél is lehetett, hogy volt, aki premierkor lett igazolva vagy cáfolva, van, aki meg egy héttel később. Vagy itt a TCW 7. évada. Most ne beszéljünk róla, ne fejtsük ki az ep3-mal kapcsolatban a filmre gyakorolt érzelmi hatásait, csak azért, mert hazánkban még nem jelent meg? Hiszen sokan lehetnek, akik nem tudják letölteni, mert nincs elég erős netjük, vagy mindenképpen becsületesen akarnak hozzájutni, és megvárják a Disney+-t, vagy egyszerűen csak magyar szinkronnal akarják először látni. Ami meg a kérdésedet illeti, sosem írtam olyat, hogy az érved nulla. Legfeljebb az én érvem a jobb, amennyiben az lefektetett alapokon nyugszik, míg a tiéd nem. Ám, ha a tiéd fekszik jobb alapokon, akkor nyilván a tiéd a jobb. Misztikus alapokban meg lényegében mindenkinek jó érvei vannak és senkinek nincsenek jó érvei, mert az egy ilyen dolog. De ez így működik, egy vitában az egyik érv jobb lehet, mint a másik, és addig cserélgetjük ezeket az érveket, amíg el nem jutunk egy konszenzusra, vagy az egyik fél rá nem un. Ez mindenben így működik. Én is mondhatok hasztalan érvet, mert valamit nem olvastam,, amit te meg igen, és lesöpörheted az én érvemet a tiéddel. Szóval azért írd le, mert lehet, hogy téves alapokon nyugszik, de egy konstruktív beszélgetés vagy vita végére eljuthatunk egy megfelelő konszenzusra, aminek akár az is lehet a vége, hogy egy téves alapra helyezett teória megmaradhat vagy még jobbá is válhat, ha tényekre helyezzük át. Hogy ez azonnal, egy nappal vagy egy évvel később következik be, az szerintem tök mindegy, az viszont nem az, hogy te lényegében azt kérted, hogy személy szerint én (mivel néven lettem nevezve) a saját véleményemet ne védhessem meg, mert olyan információk is formálták, amit rajtunk kívül álló tényező befolyásol. Ennyi erővel én meg megkérhetnélek, hogy tanulj meg angolul és olvasd el a könyvet. Nyilván joggal vennél zokon egy ilyen kérést, ezért sem kérek ilyet. Tizenöt évig nem volt gond, hogy tudok olyat a Star Warsról, amit ti még nem és ezt megosztom. Ne most kezdjünk el ezen fennakadni. Itt az áll a háttérben, hogy az ep3 az USA-ban is a film előtt jött ki. Viszont az ep9-et, sőt az ep8-at is a premier után adták ki Amerikában is. Az ep9 könyv konkrétan március 17-én jelent meg az USA-ban. Szóval még annyira nem is vagyunk lemaradva. Ugyanígy a The Last Jedi is három hónappal a film után jött ki könyv formában. (A The Force Awakens viszont még a régi könyvekhez hasonlóan a film előtt hónapokkal jelent meg.) Hogy miért állt át erre a Disney, az jó kérdés. Talán azért, hogy ne a könyv tényleg inkább csak kiegészítője legyen a filmeknek, ne egy alternatív változata, mint az ep3, ami azért elég keményen megváltoztatta a film nem egy aspektusát. Na meg persze ott vannak a háttérben a kemény üzleti dolgok is, például, hogy a magyar kiadó hány könyvet tud bevállalni évente. Erről én mondjuk nem tudok sokat, de @Darth Revan9 szerintem a megfelelő topikban ki tudja fejteni részletesebben. Szerintem is akkor, amikor eldobja a kardot. Az a folyamat vége. Mint Anakinnál, amikor letérdel Sidious elé, akkor ér a Sötét Oldalra vezető út végére. Vagy, amikor Luke eldobja a kardját, ezzel végleg eldöntve, hogy a Világos Oldalon marad. Szóval szerintem ez egy ilyen fejben eldőlő dolog, és ezek a tettek mutatják meg a döntés pillanatát.

Anakin meg akarja menteni Padmét a haláltól, Palpatine pedig ezt ajánlja neki (szó sincs feltámasztásról, hiszen Anakin eleve el akarja kerülni Padmé halálát). Nem feltámasztást, hanem egy módszert keres, amivel megakadályozható az, hogy az emberek meghalnak. Ezt a módszert látjuk az ep9-ben két Jeditől. Szerintem eléggé fontos tényező, hogy képes lett volna rá vagy sem, mert, ha a Jedik valóban nem rendelkeztek ezzel a képességgel, akkor Anakinnak nem volt választása, hiszen akkor tényleg csak a Sith kínált a vágyainak megfelelő alternatívát. A Jediknél esélye sem lett volna. A tragédia pont az, hogy a Sith-ek ezt nem tudták, vagy legalábbis nem úgy, ahogy Anakinnak kellett (önző lények révén önmagukat tudták csak megóvni a haláltól ideig-óriág, elég drasztikus módon) a Jedik viszont igen. Anakin pedig joggal hiheti, hogy Padmé a szülésbe hal bele, ami valamilyen fizikai traumát okoz neki, ergo, amire szüksége van az vagy egy képesség, amivel elkerülhető a fizikai trauma okozása, ennél fogva a halál, vagy egy képesség, amivel fel lehet gyógyítani abból a traumából, ezzel elkerülve a halálát. Persze Padmé nem egy fizikai traumába halt bele, így feltételezhető, hogy Anakin tényleg nem tudta volna megmenteni ezzel a képességgel - vagy, ha az agyhalál beállta előtt mégis vissza tudta volna hozni, az átélt események miatt Padmé talán újra meghalt volna. De az igazi lényeg az, hogy amikor Anakin keresi a megoldást, akkor ő biztos nem arra gondol, hogy Padmé lelki sérülésbe hal meg, hanem fizikai traumát akar megelőzni, amit a szülés fog okozni. Erre a megoldást ismerték a Jedik. Ha ezt tudta volna, akkor Palpatine ajánlata már nem lett volna annyira csábító, mert abban a hitben állt a vén lókötő oldalára, hogy csak és kizárólag az ő rendjében van olyan képesség, amivel megmentheti Padmét. Anakin nem látott alternatívát az aktuális gondja megoldására, csak a Sith-et. Csak képzeljük el, ha a Yodával való beszélgetés után az öreg Jedi még hozzáteszi: amúgy van egy Jedi képesség, amivel komolyabb sérülések és mérgezések is gyógyíthatóak. Esetleg ezt is használhatod, míg megtanulod elengedni a szeretteidet. Nem mindenre jó, mert ha az illető feje leszakad, akkor nem valami hatásos, plusz van benne rizikó, mert a saját életerődből kell átadnod, és, ha a trauma túl nagy, akkor te belehalsz, de hát ilyen az élet, valamit valamiért. Lehet, hogy ez sem nyerte volna el a tetszését, de mégis csak alternatívát nyújtott volna Anakinnak, és nem marad egyedüli opció Palpatine ajánlata. Semmi sem mosódik össze, ha csak össze nem mosod készakarva. Sidious ennyit mond: "He had such a knowledge of the Dark Side that he could even keep the ones he cared about from dying." Anakint meg ez érdekelte: "He could actually save people from death?" Palpatine nem arról beszél, hogy Plagueis képes volt feltámasztani halott embereket, hanem arról, hogy képes volt megakadályozni azok halálát, akik fontosak voltak neki. És Anakin sem arra kíváncsi, hogy fel tudott-e támasztani a halottakat, hanem arra, hogy meg tudta-e óvni őket a haláltól. A feltámasztás és a halál elkerülése baromira nem ugyanaz a dolog, mivel az egyikhez pont az szükséges, amit a másikkal el akarsz kerülni. Anakinnak egy olyan vagy ahhoz hasonló képesség kellett, amivel Rey bírt, nem olyan, amivel Palpatine. Anakin a haláltól félti a szeretteit, mert azt véglegesnek gondolja, nem gondolkodik feltámadásban. Az csak Padmé halála után kezdte érdekelni. Mi itt az ellentmondás? Rey-nél szimplán még nem állt be az agyhalál és nem olyan sérülése volt, ami az élettel összeegyezhetetlen (nem robbant szét, nem szakadt le a feje, stb), ergo gyógyítható volt egy olyan misztikus energiamezővel, aminek hatalma mellett egy bolygó elpusztítása jelentéktelen, és amivel egy félbe vágott és egy szénné égett élőlény is lehúzhat még két-három évtizedet az élők sorában. És a klinikai halottak általában eléggé halottnak tűnnek, mivel hiányzanak belőlük olyan funkciók, amik az élethez kellenek: légzés, keringés, agyműködés. Ez a gyógyítás ez nem diád-exkluzív képesség. Még ha azt el is felejtjük diszkréten, hogy Rey az ősi Jedi könyvek egyikéből tanulta meg, akkor se menjünk el amellett, hogy Baby Yoda, aki még beszélni sem tud, nemhogy képzett Jedi lovag vagy egy diád része lenne, képes volt felgyógyítani Greef Kargát egy gyors lefolyású, halálos mérgezésből. De ott a Leány is, aki szintén saját életerejét átadva támasztotta fel Ahsokát, csak neki ehhez a Kiválasztottat kellett használni csatornaként (hogy azért, mert máshogy nem volt rá képes vagy mert a halálos sérülése miatt önállóan már nem volt meg ehhez az ereje, az jó kérdés). A diát egyetlen valóban új képességet adott, ami exkluzív ebben a kapcsolatban: a tér-idő átkötését a két fél között. Minden más képesség a sajátjuk. Kylo nem a diád miatt tud az emberekben olvasni és lézernyalábot lefagyasztani a levegőben, Rey nem a diád miatt tud gyógyítani. És? Attól, hogy te neked nincs egy dologról tudomásod, az még az univerzum része, és, ha én ezt a dolgot ismerem, akkor teljes joggal használhatom érvként a véleményem mellett. Amúgy az még egy érdekes kérdés, hogy vajon Ben akkor is meghalt volna-e, ha előtte Sidious nem csapolja meg az életerejét és nem vágja bele abba a lyukba, ami további, komoly sérüléseket okozott neki. Meg még mit nem? Ezzel az erővel arra is megkérhetnél, hogy többé hozzá se szóljak a fórumhoz. Ugyanis nem tudok egy információ megszerzése után már úgy értelmezni dolgokat, mintha nem tudnám az információt, így akkor nekem részt venni egy beszélgetésben k*rvára fölösleges. Nehogy már engem szívassatok meg, mert Magyarországon valami később vagy sohasem jelenik meg. És mi lesz, ha itthon sosem jelenik meg az a mű, amiben egy infó van?

Ben ugyanazt az Erőgyógyítást használta, amit Rey - hiszen tőle tanulta el. Az ep9 könyvben kicsit részletesebben le van ez írva: Lehet, hogy nem minden Jedi tudta volna visszahozni Rey-t ebből a traumából, hiszen a Jedik sem egyformán erősek az Erőben és nincsenek egyforma képességeik, de én az Erő nemzette Kiválasztról írtam, aki még a diádnál is különlegesebb és erősebb, aki a mortisi isteneket is térdre kényszerítette és egyensúlyt hozott az Erőben. Nagyon durván lezúdulna a szememben Anakin ázsiója, ha az Erő gyermeke képtelen lenne ilyen kunsztra. És ez egy olyan plusz, ami számomra összeköti a PT-t az ST-vel, Bent és Rey-t Anakinnal és Padméval, keretbe foglalja a Sagát és részint ez ad értelmet a harmadik trilógia létezésének számomra. Amikor ráeszméltem, hogy a "not from a Jedi" egy ordas nagy hazugság, és ezáltal még tragikusabbá vált Anakin sorsa, akkor éreztem igazán, hogy az ep7-9 nem csak felszínesen, hanem igazi mélységeiben is a Saga szerves része. Könyv idevonatkozó részeinek olvasása előtt is így éreztem már, és szerencsére a könyv sem cáfolt rá. Az ellenkezőjéről meg se próbáljatok meggyőzni, mert nem akarom, hogy elvegyétek ezt a pluszt tőlem a Skywalker Sagából. Szerintem inkább az a lökéshullám ártott meg neki, ami lezúzta az egész csarnokot, és amit ő közvetlen közelről kapott meg. Lehet, hogy külső sérülése nem volt, de valószínűleg a csontjainak és a szerveinek azért megártott egy olyan csapás, ami kőszobrok tucatjait és egy masszív kőtrónt is szétzúzott. OFF Ody: diád vagy dyad, de az hét szentség, hogy nem dyád. Írd magyarul vagy angolul, de kérlek, ilyen hibrid formába ne. Nem szeretek nyelvtannáciskodni, de ez bántja a szememet.

Mi ebben a fura? Az egész videojáték ipar késésben van a vírus. Az lenne a fura, ha ez a játék nem késne.

Ma egy ilyennel látogatott meg a futár. Szerencsére ezúttal sem kell csalatkoznom az Amazonban. Múlt hét csütörtök délután rendeltem meg, e hét péntekre ígérték, és most érkezett meg.

Az a hír járja, hogy előbb is jött volna, de végül ez is késik a koronavírus miatt.

Sigourne Weaver nem öregszik, oké, elfogadom, de hogyhogy Grace él? Ezt nehezen veszem be.

Általában epizódonként, és mindegyik epizódot az elejétől a végéig. Amúgy régen úgy, ahogy ment a tévében, próbáltam nem lemaradni róla, már csak azért sem, mert vettem fel a részeket VHS-re. Aztán feltalálták az Endless-t (anno ez volt az Ncore), és akkor... Nos, akkor pont felhagytam a Trekkel, mert abban az évben ért véget Enterprise, és utána egészen tavalyig egyik sorozatot sem néztem újra (2005 és 2019 között csak a három Kelvin-filmet néztem meg néha-néha). Akkor viszont nekiültem kronológiailag, ENT, DIS, TOS, most a TNG-t nyúzom, párhuzamban a DS9-nal (na meg ugye élőben követem a DIS-t és a PIC-et). Nafene, itt is az lesz, hogy Sulu előbb kerül az Enterprise-ra, mint Kirk?

Folytattam a Sagát! Ha nem lenne a The Last Jedi, valószínűleg még mindig az Attack of the Clones lenne a kedvencem. Annyira be tud rántani ez a mozi a messzi-messzi Galaxisba, hogy ihaj. Ráadásul ehhez már rendesen hozzápakolt az ep9 is. Először is ebben jelenik meg a klónozás és a genetikai manipuláció, ami nem csak Palpatine feltámadásának egyik záloga, hanem lényegében Rey létezésének is az alapja. A másik nagyon fontos elem, hogy időrendben ez az első film, ami megmutatja, hogy a Star Wars világában a halál után is van létezés, pláne az Erőhasználók számára, így az elmúlásra nem lehet ugyanúgy tekinteni, mint a mi világunkban, ebben az univerzumban a szellem/lélek/tudat létezhet a test nélkül. S ily módon Qui-Gon kiáltása az Erő honából már nem csak a későbbi Jedi szellemek, de Palpatine feltámadásának is alapot jelent. A harmadik pedig az, amit már a párhuzamos összeállításomban is említettem: Shmi halála. Egész pontosan az, hogy Anakin nem tudta megmenteni. Ez a jelenet már régen is szívszorító volt, de az ep9 után még inkább azzá vált. Anakin tehetetlenül nézi végig, amint édesanyja életét veszti a karjaiban, és én közben nem tudtam nem arra gondolni, hogy 50+ év múlva az unokája egy hasonló helyzetben meg tudja menteni a szerettét. Persze, ez olyan áldozattal jár, amit szerintem Anakin ekkor még nem lenne képes meghozni, sőt szerintem az anyja sem akarná, hogy meghozza. Ennek ellenére, amikor azt mondja Anakin Padménak, hogy nem állt hatalmában megmenteni az anyját, az embernek óhatatlanul eszébe jut, hogy talán a Jedi Templom archívumának mélyén ott van ugyanaz a tudás, amivel Rey és Ben Solo megmentik egymás életét - a tudás, amivel Anakin megmenthetné Padmét. Csak abban az archívumban már annyi tudás van felhalmozva, hogy valószínűleg a Jedik a javukat el is felejtették. Nem használni, azt is, hogy ilyen tudás létezett. Rey is csak azért tudta meg, mert egy ősi fában talált néhány poros könyvet. És ez máig egy óriási húzása az ep8-nak: az ep2-ben a Jediknek ultramodern, hologramokkal meg képernyőkkel kikövezett, holokronos széffel felturbózott könyvtáruk van, és még egy nyíl hegyét sem tudják kideríteni, addig az ősi Jedik megelégedtek pár könyvvel. És míg Obi-Wannak a hatalmas archívum ellenére szakácsoktól és gyerekektől kell útmutatást kapnia, addig Rey egy kis olvasással életet menthet és rég halott Jediktől kérhet segítséget. Jocasta Nu arrogáns kinyilatkoztatása, hogy ami abban az archívumban nem található meg, az nem létezik, pusztán az ep2-ben látottak alapján is bicskanyitogató volt, de az ep8-9 után legszívesebben szájon vágnám a pökhendi vénasszonyt. A film vége pedig szintén párhuzamba állítható az ep9-cel, de akár az egész ST-vel is, ugyanis az ep2 végén is felemelkedik és rázúdul a Galaxisra Palpatine titkos hadserege, és az ep7-9-ben is ez a helyzet. Az Első Rend sokáig titokban létezett, a Végső Rend meg csak a végén mutatta meg magát. A Palpatine szeme láttára felemelkedő Acclamatorok, fedélzetükön a klónosztagosok légióival hátborzongató előképei az exegoli pusztából felemelkedő Xystonokkal, ami gyomrában sith-osztagosok légiói várják, hogy rázúduljanak a Galaxisra. Ráadásul a Sith katonák, akárcsak az Első Rend rohamosztagosai ugyanúgy születésüktől harcra lettek nevelve, mint az eme részben megjelenő klón katonák.

A The Rise of Skywalker ismeretében most néztem meg először a The Phantome Menace-t. Mivel ez a film még egy teljesen más korban, 67 évvel korábban játszódik, mint a végkifejlet, az új film nem sokat tesz hozzá. Sok szempontból a TPM a legkülönlegesebb epizód, hiszen ez az egyetlen olyan rész, ami nem egy galaktikus konfliktus alatt játszódik. Itt még tényleg béke honol a Köztársaságban, a nézeteltéréseket pedig még Jedi lovagokkal, nem katonákkal próbálják megoldani. Itt még érvényesülhet egy olyan ártatlan, kajla lény, mint Jar Jar, és a konfliktusok adókból fakadnak, nem abból, hogy egy flotta lerohanta a kormány fővárosát vagy az aktuális hatalom egész bolygók elpusztítására alkalmas űrállomásokat épít. Naboo megszállása is inkább tűnik lokális ügynek, nem pedig galaktikus problémának, jóllehet, mi nézők már tudjuk, hogy ez a megszállás kulcsszerepet játszott Palpatine hatalomra jutásában. És ő az, aki összekapcsolja ezt a filmet az ep9-cel, miatta állt össze számomra ez a 9+2 film egy kerek egésszé. És, ahogy az új trilógia egészében, úgy ebben is Darth Sidious egy baljós árny, akiből a főhősök annyit látnak, mint amennyit mi látunk belőle az ep7-8-ban. Különösen ebben a filmben élvezhetjük azt a luxust, hogy belenézhetünk az ellenség lapjaiba. Igazi kibickét figyelhetjük Sidious ténykedését a csatlósai oldalán is, míg az ep2-ben ugyanez igaz, csak ott a "Palpatine" felét figyelhetjük meg alaposabba, míg az ep3-ban összemosódik a kettő. Az ep7-9-ben viszont azt élhettük át, amit a szereplők ebben a trilógiában: csak a végén látták meg az igazi ellenség arcát, addig olyan személyekkel találkoztak, mint Maul, Gunray, Grievous és társai. Csak gondoljuk el, milyen lenne ez a trilógia, ha egészen addig, míg az ep3-ban Palpatine felfedi magát Anakin előtt, kivágnák a Sidiousos jeleneteket. Nincs meeting Gunray-ékkel, se találka a Palpatine-lakás erkélyén Maullal, stb. Nem is említenék. Érdekes lenne, annyi szent. Más, de érdekes. De természetesen ez egy "mi lett volna, ha", mert ez a trilógia, és különösen ez a rész nem így épül fel. Itt látjuk Sidious ténykedését, és hátborzongató belegondolni, hogy ennek a szörnyetegnek talán már most dolgoznak a csatlósai az Exegolon azon, hogy ha kell, fel tudják támasztani. Persze ekkor a halál veszélye még nem fenyegeti, hiszen a veszélytől holoadás-távolságra van, és a köznép számára ő csak egy jóravaló szenátor. A másik figura, akit még érdekes volt látni, az Maul, hiszen az ő története is alaposan kibővült, ráadásul a TCW utolsó évadával már majdnem teljessé vált. Most már csak azt nem tudjuk, hogyan került Malachorra. Bár sosem rejtettem véka alá, hogy az a mód, ahogy Mault visszahozták, nem tetszik, viszont vitathatatlanul a Star Wars franchise egyik legjelentősebb és legérdekesebb gonoszává nőtte ki magát. Anno nem tetszett, hogy ilyen idétlen véget ért, csapkodja a földet, majd Obi-Wan nemes egyszerűséggel ketté vágja. Szóval ilyen téren jó, hogy kijutott abból a gödörből, ahová az élet sodorta. És azért az se semmi, hogy e film két Sith Nagyura az, akiket tényleg baromi nehéz volt megölni. Mindkettő olyan helyzetbe került, ami után kizártnak tartottuk, hogy viszontlátjuk élve, aztán mindkettő visszatért egyfajta robotzombiként, a Sötét Oldal és a technológia legocsmányabb kombójának hála. Persze Vader is ilyen, de az ő életútja más, róla egyszer sem hittük, hogy véglegesen meghalt, mert a Mustafarról a szemünk láttára jött el, aztán meg pár perccel a teste elégetése után láthattuk Erőszellemként. Meg az is érdekes volt, hogy realizáltam, ebből a filmből csak R2, 3PO és Palpatine az, aki még az ep9-ben is megvan. És mindhárom túl van a halálon, hiszen R2-t és 3PO-t is szétlőtték kalandos útjukon (R2-t még szét is robbantották), ráadásul 3PO még memóriatörlésen is átesett. Mondhatjuk, hogy bár sokáig velünk maradtak, ők sem a régiek.

Szerintem, ha a Sith-eket vissza akarják hozni, akkor az inkább egy az ep1 előtti, régi köztársaságbeli időkben játszódó sztori lenne. Abban nem is kevés igazság van, hogy ha behoznak egy másik Sötét Oldali Erőhasználó frakciót, ami csak a nevében nem Sith, annak nincs sok értelme. Viszont annak se sok, hogy újra és újra a Sith-eket rángassák elő, mert az meg csak olyan lesz, mint a Doctor Who-ban a dalekok, a cybermanek és a Mester: a folytonos legyőzésük és visszatérésük végül röhejessé teszi az egész koncepciót.

Amíg létezik az Erő, addig létezik a Sötét Oldal is, és amíg vannak Erőhasználók, addig lesznek olyanok is, akik átállnak a Sötét Oldalra. Ha Rey visszaállítja a Jedi Rendet, előbb-utóbb lesz egy tag, akit megront, ha más nem, a hatalomvágy. És, amíg vannak érző élőlények, addig ez a személy követőket is találhat. És mivel a Sith történelmi rend, ez a bukott Jedi ugyanúgy újraalkothatja a Sith rendet, ahogy Rey a Jedit, még ha csak névlegesen is. De az sem biztos, hogy minden tan elveszett. A TCW, a Rebels és a Resistance is mutatott Sith világokat, az ep9-ben is előkerült egy. A Sith már kétszer uralta a Galaxist, mindenfelé szertehagyott dolgokat - Sith holokron is előkerült pár. Szóval semmi sem zárja ki, hogy a Sith egyszer ne térjen vissza, vagy alakuljon más gonosz Erőhasználó rend. Az Egyensúly nem azt jelenti, hogy innentől kezdve az idők végezetéig mindenki ultra jó lesz és a gonosz soha többé nem üti fel a fejét. És ezt nem az ST bizonyítja, hanem a PT, amiből már ki lehetett következtetni, hogy az egyensúly felborulhat. És ami egyszer felborulhat, az felborulhat százszor is. Most szerintem az a fontos, hogy évszázadokra ne legyen galaktikus konfliktus. Legyen egy tartósabb béke, mint a régi Köztársaság idején, aztán majd 500, 1000 vagy 5000 év múlva, amikor a Galaxis népe már elfeledte a régi nagy háborúkat, a szenvedést és belekényelmesedett a jólétbe, és már mindennél fontosabb számára, hogy még jobban éljen, akkor törjön ki az újabb galaktikus konfliktus. A tisztító tűz, hogy úgy mondjam, most egy darabig ne lobbanjon ki. Ami magát Anakint és az Egyensúlyt illeti: szerintem is egyértelműen Anain volt a kiválasztott, az Erő őt teremtette meg arra a célra, hogy visszaállítsa önmagát ebbe a természetes, harmonikus formába. Amivel viszont - hogy úgy mondjam - az Erő sem számolt, az az a tény, hogy a Sith-ek természetellenes dolgokra képesek. Anakin beállította az Egyensúlyt, de mivel Palpatine az Erő és a technológia természetellenes elemeit kihasználva nem múlt ki véglegesen, az Egyensúly nem tudott fennmaradni. A Sith nem pusztult el, de - és ebből a szempontból jelentős Anakin tette - halandóvá vált. Ez pedig egy kulcs dolog, mert, ha ezt nem érte volna el Anakin, akkor Palpatine lehet, hogy sosem halt volna meg. Sőt könnyen lehet, hogy mire természetes úton kifingott volna, az exegoli szektás komák megalkották volna neki a tökéletes klónt, és akkor egy új, fiatal testben térhetett volna vissza újra és újra és újra. Anakin idő előtt megölte, ezáltal megnyitotta az utána jövőknek a lehetőséget, hogy megöljék. Sőt lényegében Rey is annak köszönheti a létezését, hogy Anakin egyszer megölte Palpatine-t.

Hát vagy az, vagy innentől ez egy isten áldotta ötlet lenne, mert nem Rian "Antikrisztus" Johnsontól származik.

Komoly gond nem lehet, mert a Facebook oldal rendesen működik, frissül orrba-szájba.

Imádtam a Stargate-et, mind az SG-1-t, mind az Atlantist. Az Universe-t én már személy szerint nem bírtam végignézni. Jól indult, de nekem végül nem sikerült megszeretnem a karaktereket, és a sorozat is céltalannak és semmitmondónak tűnt. Igazából az SG-nek is szerintem az lett a bukta, hogy már nem tudták hová fokozni a dolgot. Az ál-istenek (goa'uld) után jöttek az isteni ál-istenek (Anubis), aztán meg az isteni istenek (Ori), ami miatt meg vakartad a fejedet, hogy olyan hétköznapibb ellenfelekkel, mint a lidércek, miért nem tudnak elbánni. Közben meg kihalt a szériából a humor és a gyermeki báj (Universe), miközben nevetségessé vált, hogy míg a világ háromnegyede már a Csillagkapu Programban dolgozik és földön kívüli kolóniáink vannak, meg kisebb csillagflottánk, még mindig titokban van az egész. Én örülnék, ha újraindulna a széria (reboot nélkül), de csak akkor, ha már egy olyan univerzummal nyitunk, amiben a Föld nyitott a csillagkapura, vagyis nem titok, hogy léteznek idegenek és az emberek ide-oda grasszálnak az univerzumban (amúgy az Universe 3. évada ezzel nyitott volna).

Ez egy komplex dolog, pláne, ha szakmabelivel beszélsz. Az illúzió keltést itt úgy kell érteni, hogy a játék egy része "az álladat leteszed, olyan szép", egy része meg "ja, hogy ettől nem teszem le az állam" szép. Ez nem egyenlő azzal, hogy csúnya. Ma egy low polly sem olyan, mint régen, egész pontosan, amire ma azt mondjuk, hogy low polly, az régen a maximum volt. Ezért sem tűnik fel az avatatlan szemnek az, hogy a Witcher 3 erdői low polly fákból áll. Hasra ütéses példával élve: a leteszem az állam kategória a 4K, a low polly meg a 720p vagy a 800x600, attól függően, mekkora tájat kell megjeleníteni. Egy Doomban, ahol kis, zárt pályák vannak, ott a nem szembetűnő asseteket (dobozok, távoli sziklák, stb.) lehetnek 720p textúrával megáldva, míg egy Witcherben, ahol a hatalmas játéktér felét, de még inkább háromnegyedét fák teszik ki, ez lemehet 800x600-ra. Egyszerűen azért, mert a memóriába millió fát kell betölteni. Az összhatásban nem tűnik fel a mezei játékosoknak, mint én, te, Bomarr, Frenkie, akárki. Mi "aztadekurvaszépazazerdő" felkiáltással fogunk botorkálni benne. Egyszerűen azért, mert nem járkálunk assetről asstere, és elemezgetjük, meg nem ez a szakmánk, így a szemünk nincs is hozzászokva. De azért, mert ezek a fák 800x600-as felbontásban vannak textúrázva, még nem csúnyák, ezen a szinten ki vannak dolgozva. Egyszerűen annyiról van szó, hogy markáns a különbség az élességben, ha egy 1080p-s fa mellé állítod. Sőt vannak trükkösebb megoldások is, például, amikor a távolban álló fa 800x600-ban virít, de, amikor egy bizonyos távolságra érsz, akkor a játék feltextúrázza 1080p-re (jó esetben ezt észre sem veszed, rossz esetben a szemed láttára történik meg, és még hozzáértés nélkül is kiszúrod, ahogy az elmosódott objektum hirtelen élessé válik). Szóval az illúziót az AAA kategóriás játékoknál úgy kell érteni, hogy vannak a "k*rva szép" dolgok, ezek legtöbbször azok, amik fókuszban vannak, és vannak a "szép" dolgok. Persze mindez csak az igazán minőségi játékokra illik. De például ott a - ha már erről beszéltünk - Mafia 3. Na, ott aztán durván megcsodálható ez a jelenség, ráadásul ott a "k*rva szép" és a "ez de ocsmány" váltja egymást. És nem szubjektíven. Ugyanis a játék felváltva operál in-game és előre renderelt átvezetőkkel. Az előre renderelt ugye az "egyszerűbb", azt fel lehet húzni 1080p és 4K-ba is, nem zabálja jobban a memóriát, mint egy HD vagy 4K film, hiszen ezek lerenderelt videók, lényegében filmek. Csak a videó fájlt kell betöltenie a programnak. Egy in-game átvezető már más, ott a játék assetjeiből építi fel azt, amit látsz. A hozzáértő fejlesztők ilyenkor az asseteket is felskálázzák (lásd: Naughty Dog játékok, in-game átvezetőket használnak, de amint elindul az átvezető, a program felskáláz mindent, amit látsz - az Uncharted 2-3-nál ez elég látványos, az Uncharted 4-nél és a Lost Legacy-nál már észre sem veszed). A Mafia 3-nál ellenben minden úgy marad, ahogy a játékban. A karakterek is low poly-k maradnak, és mivel az in-game karakterekben nincs armimika, ezért faarccal adják elő a sztorijukat. És ezeknél már azt mondod te is, én is, mindenki, hogy csúnya. Meg amatőr. És itt jön a komplexitás: egy videojátéknál nagyon sok minden számít a "szépségben". A motor nem csak annyiból áll, hogy megjelenít egy szép képet. Arra a Paint is képes. Itt számít ezer dolog. A fény beesési szögének számítása, az arcmimika, a karakterek végtagjainak animációja, a nem is látható karakterek mozgatása, stb. Rendkívül komplex az, amit te látsz akár az Unreal Engine 5 videójában, akár egy videóban. És a mai játékprogramok már annyira fejlettek, hogy ha jól meg vannak csinálva, akkor azok a részek, amikben csalnak, az sem problémás. Mert az emberi szem számára összemosva nem tűnik fel az 1080p és a 720p közti különbség, ha az 1080p-s karakter áll a 720p-s fa mellett, nem veszed észre. Egy jó játékfejlesztő tudja, hogy úgyis a karakterre fókuszálsz. Nem tudom, sikerült-e megvilágítanom a dolgot. Igazság szerint, mivel én csak felhasználóként, nem fejlesztőként dolgozom ebben az iparban, szerintem én sem értem az egészet. A lényeg az, hogy az illúzió keltés itt nem azt jelenti, hogy valójában csúnya, amit látsz, hanem "csak" azt, hogy nem olyan szép, mint amit a tech demókban látsz. Szép lenne, ha egy Horizon: Zero Dawn, egy The Witcher 3: Wild Hunt, vagy egy The Last of Us: Part 2 minden assettje 4K-s felbontásban léteznek, és a játék minden pontjában real time lenne minden szimulálna, de ahhoz HAL 9000, MOTHER és Skynet összes számítási kapacitása kevés lenne még akkor is, ha hozzátesszük azt a motort, ami az OASIS-t futtatta.

És, amikor jönnek a trollok és a heaterek: "Do not fear that feeble attack!"