Dzséjt

Finn pontosan tudta, hogy él, hiszen még mondja is D-O-nak, hogy elment, de nem tudja, hogy hová. A kard eldobását biztos nem látták, hiszen akkor már a csapat az Ajan Klosson volt. Viszont az, hogy tartottak tőle, abban van ráció, ahogy így a szavaid nyomán belegondolok. Elvégre Poe első kézből tapasztalta azt meg, amikor az Erővel ledermesztette nem csak őt, de egy plazmanyalábot is röptében, illetve alig pár órával korábban látta ő és Finn, amint Kylo (és Rey) képes visszatartani az Erővel egy űrhajót. Ezután a lassan röpképtelen Falcon kisujj-gyakorlat lett volna neki. Igen, így belegondolva maximum egy csillagrombolóval az ülepem alatt mentem volna közel hozzá, ha nem tudom használni az Erőt úgy, mint Yoda.

Hogy mit mondanak egy interjúban, az továbbra is olyan, mintha nem is mondták volna. Olyat is mondtak már, hogy Boba Fett szerepelni fog az ep3-ban. Majd ha valamilyen kánon műben van, akkor van nyitva az a bizonyos doboz. Igen, de Ezra nem az előtte élt Jediket szólította meg, mint Rey. Egyáltalán nem szólított meg Jediket, ami azt illeti. Yoda csak úgy benézett, ráadásul erre olyan helyen volt képes, ami eleve átjáró volt téren és időn át. Nem ugyanaz a két szituáció. Na, ez a része valóban aggaszt.

Szerintem az sem biztos, hogy Finn-ék nem tudtak Kylo jelenlétéről. Igazából arra nem kaptunk utalást, hogy ők nem látták a TIE landolását (amíg a vízen voltak, vagy még indulás előtt láthatták is), és se Finn, se Jannah nem tűnt meglepettnek, hogy Rey párbajozik Kylóval. Másik lehetséges magyarázat, hogy Finn és Jannah már a Halálcsillag II roncsában voltak, amikor Kylo megérkezett. A párosnak ugyanúgy fel kellett másznia a roncson a víz szintjéről indulva, mint Rey-nek (és ők képzetlenebbek lehettek ilyen téren, mint a Jedi), ellenben Kylo a felszínen landolt, könnyebben és gyorsabban bejuthatott a toronyba, mint a két ex-rohamosztagos. Rey-nek meg nem is feltétlen kellett megéreznie. Azt azért már tudjuk, hogy az Erő, ha éppen nem koncentrálnak rá, nem működik detektorként (Maul jelenlétét Qui-Gon már csak akkor érezte meg, amikor az pár méterre volt tőlükj, Sidioust meg sosem érzékelték a Jedik, pedig vele szemben ültek). Ezt csak bonyolíthatja a helyzet, hogy valószínűleg a Halálcsillag II roncsán az Erő háborgott, komoly jelenléte lehetett a Sötét Oldalnak. Mégis csak ott halt meg Darth Sidious és Darth Vader, és az a páncélterem, ahol az útkeresőt őrizték, szintén eléggé misztikus helynek tűnt, hiszen megjelent ott Darth Rey. Szóval az a gyanúm, hogy ott, a trónterem roncsaiban, de talán az egész Kef Biren kicsit nehezebb érzékelni a mások jelenlétét. Háboroghat az Erő, erőteljesen jelen lehet a Sötét Oldal, ami elrejthette Kylo Ren jelenlétét. És ehhez még vegyük hozzá azt, amit Cupsy írt, hogy Rey zaklatott állapotba került. De akkor én is hadd dobják fel egy kérdést: vajon Finn, Poe, Chewie, Jannah és az ex-rohamosztagosai miért hagyták ott Kylo Rent? Nem volt messze tőlük, a Falcon már önmagában sakkban tarthatta volna az ágyuival, vagyis messze túlerőben voltak. És Rennek nem volt mivel hová menekülnie. Mégis, a Falcon felszedte Finnt és eltűztek. Még Jannah-t is hátra hagyták, bár azért gondolom őt letették a szárazföldön. Miért nem fogták el az ellenség egyik legfontosabb vezetőjét, ha egyszer a markukban volt?

Rossz példa, mert hatalmas nagy a különbség Ezra és Ahsoka között. Jelenleg Ezra helyzete pontosan ugyanolyan, mint Schrödinger macsekjának állapota. Amíg nem adnak hírt róla, lehet élő és halott is. Nem tudjuk, amíg Filoniék "ki nem nyitják a dobozt". Eltűnt, és az ő helyzetében a Chimera ugyanolyan valószínűséggel repülhetett bele egy napba, mint ahogy landolhatott egy lakatlan bolygón, ahonnan nem tud eljönni és minden túlélő ott éli le az élete hátralévő részét. Ahogy megtalálhatják őket 10-20 évvel később. Stb. Ahsoka ezzel szemben a Rebels óta egyértelműen él és a Galaxis ismert részében tartózkodott. Emelett Ezra nem volt Luke Skywalker apjának a tanítványa, és a régi Jedi Rend tagja sem. Remélem, nem kell részleteznem, hogy ez a két dolog miét is fontos a Saga egyik főhősének, Luke-nak. Ezra eltűnt, ennyi, a sztori itt le is zárulhat azzal, hogy sohasem találták meg, mert az ilyesmi elfogadott, ha az ember vakon ugrik a hiperűrbe űrbálnákkal egy súlyosan megrongált csillagrombolón. Ahsoka körül viszont ezer lényeges kérdés van. Ennek semmi köze az ízléshez. Van egy fontos szereplő ebben az egészben, aki kapcsolatot jelent két generáció között, de pont az a kapcsolat nincs megmutatva, inkább lóg a levegőben, mert a készítők képtelenek elszakadni a karaktertől. Persze egy vele foglalkozó sorozat pont ezt bemutathatná, de itt például lényeges lenne egy olyan momentum, amiben Ashoka találkozik Luke-kal. Mark Hamill pedig már nem mai csirke, és nekem nehogy újracastingolják Luke-ot egy széria kedvéért. De vajon futja arra egy szériának, hogy fiatalítsanak Hamilen? A The Mandalorianban működhet a karakter, bár nekem még ezzel kapcsolatban is vannak fenntartásaim. Ahsoka túl erős karakter és túl népszerű. Ha csak egy árnyalatnyival többet szerepel, mint kéne, akkor ellopja a show-t, ahogy azt tette egy-két esetben a Rebelsben is. Ha egy árnyalatnyival kevesebbet, csalódás lesz mindenkinek. Szóval egyelőre nem villanyoz fel se a Mandiban való megjelenése, se egy esetleges sorozat ötlete. De persze, minden a megvalósításon múlik. Alapvetően szeretem a karaktert, szóval könnyen megnyerhet magának, és lehet a fenti kérdésekkel foglalkozni, de azért remélem, hogy a története vége is megvan Filoni fejében, nem csak az, hogy tovább életben maradjon, mint az utolsó Skywalker. Bár az ep9 alapján azt azért nem élte túl.

Akkor igen, már ha tényleg ez a terv. Bár nem tudom, ezt mennyire tudnám értékelni. Az a helyzet, hogy Ahsokának már rég nem szabadna élnie. Annyi a kérdőjel és a bizonytalanság körülötte, miközben igen jelentős személlyé nőtte ki magát, hogy azt hiszem, már nem is lehetne minden téren kielégítő és megnyugtató véget írni neki. Legkésőbb a Rebelsben meg kellett volna halnia.

Az első, amit ezzel a résszel kapcsolatban megemlítenék, hogy iszonyú gyönyörű. Az embert szemét kényeztette a neonfényes Coruscant, és rég nem éreztem ilyen megragadónak ezt a bolygót - anno én már untam, de nyilván hozzájárult az élményhez az is, hogy az ep3 óta lényegében csak villanásnyi időre láttuk. A végén a "kis" talponálló pedig egyenes utat talált magának a szívem SW mindennapokat imádó csücskébe. De úgy az egész részre ez volt a jellemző. Olyan ez, mint a bulizó passanaiak. Lehet, hogy a Galaxisban dúl a háború, de attól az élet még nem állt meg, pláne nem olyan bolygókon, ahová soha vagy csak ritkán jut el a konfliktus. Coruscant ilyen. Néha robbantanak, néha dorbézol egy toronymagas szörny, de úgy alapvetően nyugi van. És itt bizony milliárdok éldegélenk, sokan nagyon lecsúszottan. Szinte átéreztem Ahsoka fájdalmát, miközben Trace arról beszélt, hogy a Jedik annyira elfoglaltak a háborúval, hogy a saját portájukon sem tartanak rendet. És azért tényleg, na, ők ott éldegélnek fenn a "tiszta levegőn" a csodálatos, minden luxust megadó palotájukban templomukban, pár ezer méterrel lejjebb meg senyvednek az emberek. Itt is kiütközött az, mennyire eltávolodtak a Jedik a hétköznapi polgároktól, mennyire politikai rendőrök, illetve most már katonák - és ehhez bizony az új trilógia rendesen hozzáadta a magáét, elég csak arra gondolni, amit Ahch-Tón láttunk, vagy arra, hogy Luke is távol maradt a politikától (valószínűleg ezt a hibát helyesen ismerte fel), de az ep9 alapján Rey sem a Coruscanton fog berendezkedni. Ahsoka viszontlátása fura érzés volt a Rebels után. A többieknél nem éreztem így, még Rexnél sem, talán azért, mert a százados esetében azonnal a régi változathoz léptünk vissza, Ahsoka viszont megújult. Új a ruhája, láthatóan kicsit idősebb is, és igen, ahogy @Pildi írta, nagyon elhagyatottnak, gyökértelennek tűnt. Láttuk Ahsokát az eredeti, otthonos közegében, láttuk a már magára talált öreg Ahsokát, de most hirtelen kaptunk egyet, ami a kettő között van. Ez persze nem baj, de hozzá kell szokni a Jedi mivoltát már elrejtő, de a helyzetéhez még nem hozzászokott Ahsokához. Talán arra a változatára emlékeztet a legjobban, ami az Ahsoka című könyvben volt. Persze abban már túl van egy tragéidán, ami itt még előtte áll. De hát a Star Wars sosem a kronológiai egyszerűségéről volt híres. Ami jelen esetben engem is foglalkoztat, az tényleg az, hogy ez hogyan fog bekapcsolódni a nagyobb egészbe. Egyelőre nagyon személyes a dolog és távol áll a klón háborúktól, de hát már láttunk ilyet a TCW-ben. A két új szereplő tetszik, mondom ezt úgy, hogy Trace-szel ellentétben a nővére egyáltalán nem szimpatikus. És ő az a ritka karakter, aki már azelőtt unszimpatikus volt, hogy megszólalt. Valahogy az öltözködése és az egész lénye taszító, de a későbbi viselkedése sem másította meg a véleményemet. De meglátjuk, hová fejlődik.

Az ep8-ban mondták is, hogy, ha a Supremacy-vel történik valami, akkor egy másik romboló átveszi a szerepét. Ezért kellett Finnéknek bessunyogni és titokban megpróbálni deaktiválni, hogy időt nyerjenek. Erre meg tényleg ez a legkézenfekvőbb válasz. De akár az sem lehetetlen, hogy mivel tudta, hogy Rey-ék a Falconnal furikáznak, így tudott valami trükköt, amivel bemérhette, mint ahogy az apja is tette az ep7-ben. És a diádos ötlet sem rossz.

Call of Duty: WWII, Battlefield 5 (ezeknek van single része is), Sniper Elite 4 (bár ez TPS), Battalion 1944 (ez meg multis), ezk ugrottak be. A második világháborús FPS-eknek tulajdonképpen leáldozott a 2000-es években.

A múlt héten apám lebetegedett, köhögött és volt némi hőemelkedése, de két nap alatt kiheverte. Én követtem a példáját a hét elején, de így a hét végére már nekem sincs bajom. Emellett meg kezd gyötörni az allergia, pedig az nálam csak csak május/június környékén szokott zavaróvá válni, és augusztus/szeptember környékén elviselhetetlenné.

Kész.

No, erre a posztra már egy ideje készülök. Szerettem volna egy olyat, hogy az összes - eddig felfedezett - párhuzamot csokorba gyűjtöm szép nagy, éles képekkel. Mivel a Blu-ray ezt már lehetővé teszi, így összeszedtem egy csokorra valót. Több is szerepelt már itt, hála olyan lelkes rajongóknak, mint @Ody Mandrell, @Rog, @Donát, @Kenobi tábornok, @Darth Sky, @Frenkie, @kudar, @Yoda József, @Whill (remélem, senkit sem hagytam ki), és néhánnyal én is igyekeztem hozzájárulni, na meg pár újat is talán még tudok mutatni ebben a posztban. Lássuk hát. Oly távol, mégis közel. Ez a két jelenet egymás mellé állítva alkot gyönyörű, mégis tragikus egészet. Padmé és Anakin egy olyan pár, akiknek sosem szabadott volna összejönniük, hiszen tiltott szerelmük az, ami alapköve volt Darth Vader megteremtésének. Rey és Ben szerelme pedig olyasmi, ami talán valami csodálatos dolognak lehetett volna az alapköve, de ez sosem teljesülhetett be. Amúgy egyik kapcsolat sem hagyományos, talán szerelemről egyik esetben sem lehet beszélni, legalábbis nem a romantikus értelemben. Anakin esetében sajnos ez a szerelem hatalomvággyal párosult, Ben és Rey esetében pedig inkább olyan "ellentétek vonzzák egymást" felállás érezhető, amiben úgy érzem, több a szexuális töltet, mint az érzelem. Szóval szerelem helyett talán jobb jelző mindkettőre a tragikus kapcsolat, ami nem nyerhette el a happy endet. Viszont ebben a jelenetben nem csak ez mutatkozik meg, hanem az is, hogy míg Padmét és Anakint a távolság nem csak fizikailag választotta el, de a köztük lévő szakadékot is mutatta, addig Rey és Ben esetében a távolságot az Erő áthidalta, és úgyszólván testközelbe kerültek, eggyé lettek. Ezt remekül érzékelteti a kamera beállítása is. Anakin és Padmé esetében a két fél nem tölt ki egy teret, helyette azt az érzetet kelti, mintha egymással szemben állnának (nem csak, mint partnerek, de mint ellenfelek is, hiszen ezekben a pillanatokban hatalmas szakadás áll be kettejük között). Ezzel szemben Rey és Ben egyaránt a kép közepét dominálják, egy teret töltenek ki, ugyanabba az irányba néznek. Érdekes amúgy a színhasználat is. Anakin és Padmé esetében meleg, Ben és Rey esetében hideg színek vannak, ami pont ellentétes azzal, ami bennük lejátszódik. Persze a színeknek itt nem konrkétan a szereplőkhöz, hanem a környezethez és az aktuális cselekményhez van közük. A lemenő nap sugara a Köztársaság, a Jedik és Anakin Skywalker alkonyát szimbolizálja, míg a kék a feltámadt Sith és a Birodalom színe. Ezt nem kell túlmagyarázni. Az első képen Leia születésének pillanatát láthatjuk, a másodikon a halálát. A hercegnő mellett az egyetlen közös nevező R2-D2, az egyetlen olyan, még fizikai értelemben is létező lény, aki ott volt mindkét eseménynél és emlékszik is rá. Maradva még kicsit Leia és Padmé halálánál, itt is vonható párhuzam. Mindkét nőt nagyon nagy tisztelet övezte, haláluk sokakat megrázott, és nem csak a hozzájuk közel állókat, de a népüket, a beosztottjaikat is. Sokan le is rótták a tiszteletüket a holt előtt. Emellett Padmé és a lánya is "magánál tartott" egy nyakba valót, ami szeretett, de a Sith-nek hála elvesztett férjükhöz köthető. Amidala az Anakintól kapott japorfa medált tartotta a kezében a búcsúztatásakor, míg Leia Han medállját tartotta közel magához a vég perceiben. És, ha már tragédiák, szerintem ez a legszívbemarkolóbb az egész Skywalker Sagában. Hogy miért? Palpatine hazugsága miatt! "Not from a Jedi" - mondta ezt Anakinnak, pedig a Jedik birtokában volt a hatalom, amivel meg lehetett menteni a szeretteiket a haláltól. Igaz, ehhez nagyon nagy áldozatra volt szükség: önfeláldozásra. Anakin nem tudta megmenteni az anyját a haláltól, de Ben, a Jedik képességeivel meg tudta menteni Rey-t. Azt talán írnom sem kell, hogy Abrams milyen szépen átvett szinte mindent az ep2-ből, a kamera beállítását, a szeretett nő holtestének tartását, Anakin és unokája hasonló mozdulatait és arckifejezését. Brilliáns! Na, még egy halál, és esküszöm, hogy végzem a Star Wars eme zord oldalával. Itt Vörös Vezér, becsületes nevén Gaven "Dave" Dreis halálát láthatjuk, aki sikeresen túlélte a scarifi csatát, de a yaviniban elfogyott a szerencséje. Gépe súlyos találatot kapott, és tehetetlenül üvöltve zuhant bele a Birodalom bolygópusztító fegyverébe. Luke az egészet végignézi, végül elborzadva elfordul. A jelenet szinte egy az egyben megismétlődik Temmin "Snap" Wexley-vel, persze a kor filmtechnikájának köszönhetően sokkal látványosabb, de a kulcsmomentumok ugyanazok. Az X-szárnyú súlyos találatot kap, Temmin üvölt, a gép belefúródik egy bolygópusztító fegyverbe, Poe pedig az egészet végignézi és végül elborzadva elfordul. "The dark side of the Force is a pathway to many abilities some consider to be..." "Unnatural." És, hogy mennyire természetellenes, mennyire szörnyű az, amit a Sith-ek képesek magukkal művelni, hogy elkerüljék a halált, azt Darth Sidious, Darth Vader és Darth Maul is megmutatta nekünk. Mindegyiknek eggyé kellett volna válnia az Erővel már évtizedekkel azt megelőzően, hogy megmurdeltek véglegesen, mégis, a Sötét Oldal praktikáinak és a legelfajzottabb technológiáknak hála afféle gépzombiként tovább élhetnek. Amúgy szerintem ez arról is sokat elárult, kik az igazi Sith-ek a filmekben. Gondolok itt arra, hogy Dooku mennyire nem volt Sidious igaz tanítványa, csak egy beugró két rendes Sith tanítvány között. Nem is csoda, hogy neki a szeme is csak a TCW-ben sárgult el, de ott is csak olyan rövid pillanatra, hogy ha az ember éppen pislantott, lemaradt róla (és a HD felbontás sem árt a kiszúrásához, meg az sem, ha a készítők elárulják kommentben, hol kell keresni ). Egy biztos, Sidious élvezi, ha ezrek kántálják a nevét és éppen nyeregben érzi magát. Ilyen, amikor egy velejéig gonosz teremtény még saját testét sem becsüli, és a céljáért képes szándékosan eltorzítani a saját pofáját. És ilyen, amikor a dolog kicsúszik az irányítása alól (amúgy ez a jelenet számomra az Indiana Jones és a frigyláda fosztogatóinak végét is idézi): Apa és fia: Nagyapa és unokája is szereti a háta mögé dugott karddal védeni a hátát, és vannak, akik a plafonra másznak tőlük: Nagyapa-nagymama, apa-anya, unoka. Megjegyzem, a képi beállítással Abrams ezúttal az ep3-ból merítkezett: És, ha már merítés az ep3-ból, a mustafari és a Kef Bir-i párbaj között alaposan körbejártuka a párhuzamokat, én most csak két-két képpel élnék, amik egyrészt megmutatják, hogy a párbajokban a fénykardon kívül az Erő is nagy szerepet kapott, másrészt azt, hogy mindkét kardcsata életveszélyes, de egymással több értelemben is ellentétes környezetben zajlott. Han és Ben második találkozása a film egyik legszebb jelenete, és a legszimbólikusabb is, hiszen az ep7 "alternatíváját" mutatja meg, azt, hogy akkor minek kellett volna történnie. Hogy Ben mennyire szeretné, ha akkor ez játszódott volna le. Ilyen szépen egyik SW sem mutatta meg egy karakter belső vívódását, ráadásul a jelenet remekül reflektál az ep8-ban elhangzottakra: Ben Solo végül a nagybátyja nyomdokaiba lépve a fénykardja eldobásával tagadta meg Palpatine-t: Apropó, Sidious, nagyon szeret térdeplő csatlósai fölé tornyolsulni: De ez olyasmi, amiben Snoke is élen járt, feltehetően nem véletlenül (bár nála a térdelés elmaradt, de hát ő csak fővezér volt, nem nagyúr): Ez a jelenet valószínűleg megakadt volna a torkomon, ha Luke a végén nem mosolygott volna azzal a gyermeki, "látod Yoda, már nekem is megy" pofával. Kis futás, aztán egy öblös: REEEEEEY!!!!! Boba Fett a Slave I-ban sunyin lapít, amíg a Millennium Falcon ki nem emelkedik az Avenger szeméthalmai közül, hogy aztán suttyomban a nyomába szegődjön. A Ren Lovagjai a Night Buzzardban sunyin lapítanak, amíg a Bestoon Legacy ki nem emelkedik az aszteroidák közül, hogy aztán suttyomban a nyomába szegődjönenek. Az ok, amiért végül elfogadtam a Xystonok kinézetét, az emiatt a párhuzam miatt van. A holtak a sírjaikban fekszenek: A holtak kikelnek a sírjaikból a sátán parancsára: Külön cuki, hogy a sátán modernebb porontyai közül egy lezuttyan egy régi mellé. Unkar Plutt még egy darabig nem fog tönkremenni. A Millennium Falcon vezetésével... Megérkezik a lázadó flotta... Amit a végül jó kedvre derülő Lando Calrissian vezet. Megérkezik a galaktikus flotta... A Millennium Falcon vezetésével... Amit a jókedvű Lando Calrissian vezet. Bár a körülmények mások, mégis valahol szép, hogy Luke és tanítványa, Rey azért hasonlítanak néhány dologban egymásra. Végül is, a fene sem akar a kemény földön ülni. És Yodának ehhez lebegő stokedli kellett. A Sötét Oldal nem erősebb, csak simább, könnyebben járható. Bár a hajó utasai erről lehet, hogy másképpen vélekednek. Rey nagy kalandjának kezdete: És vége: Vajon R2 felelt erre a kérdésre egyszer is? Ami amúgy C-3PO első és utolsó mondata készítési sorrendben. You know? Attól, hogy nagyon nem tetszik nekem ez a dolog lett valami nagyon rossz érzésem: És végül a remény:

Plusz nála van Ezra fénykardja.

Ez már a Rebels óta tuti, hiszen a sorozat utolsó részének epilógusa az ep6 után játszódik és legutoljára ott láttuk Ahsokát. A kérdések pedig jók, remélem, hogy egyszer választ is kapunk majd. Engem az említett Rebels rész óta foglalkoztat a dolog, hogy Ahsoka találkozott-e Luke-kal, bár még jobban érdekel az, hogy mit csinált abban a pár évben, amíg mindenki más a Birodalom ellen harcolt, ő meg... Hát, a kutya tudja, hol volt és mit csinált. A Hollywood Reporter valóban megbízható, de azért ők sem tévedhetetlenek, plusz azért sok minden van, ami megmásíthat egy dolgot. Pl. hallanak egy projektről, amit terveznek, ők leközlik, hogy lesz ilyen, de közben a projektet elmeszelik, aztán így mégsem lesz ilyen. Elnagyolt példa, de szerintem érthető. Az a biztos, amit hivatalosan bejelentenek. Persze én sem kételkedem nagyon, de azért egy kicsit óvatos maradok a belelkesülés előtt.

Hát, én majd akkor kezdek pezsgőt bontani, ha a starwars.com-on olvasom. Túl sok ilyen "jajezleszgyerekektessékörülni" dolog volt már az elmúlt években, amiket azóta sem erősítettek meg hivatalosan, de sokan szomorkodtak, mert végül nem valósult meg, amit meg sem ígértek. Oké, ez esetben talán annyi alapja már van, hogy a 2. évad forgatása véget ért, így könnyebb infókat szerezni. Azért, ha leszerződtetnek egy Rosario Dawsont, nem hiszem, hogy egy animációs hangszínész hangjára fogják cserélni a hangját. Azért Dawson nem egy Ray "Azmegki?" Park. Vagy a Trance-t, ami amúgy egy igen érdekes és nyugtalanító film.

Azt sasoljátok meg, mi van a törött X-szárnyútól balra! Rey régi robogója! Vajon hogyan került oda?

Hát igen, a Kef Bir-i párbaj nnagyszerűen párhuzamban áll a mustafari párbajjal. A TRoS sok szempontból a pozitív ellentéte a RotS-nek.

Köszi neked is, @Sinistra!

Itt olvashattok arról, hogy milyenek erőviszonylatban az új konzolok egymáshoz, illetve a jelenlegi generáció konzoljaihoz képest. Mert az Xbox One-nal elkövetett blama máig tart. Magánvélemény, de szerintem a Microsoftnak ebben a formában nagyon fölösleges erőltetni az Xboxot. Exkluzív cím egy sincs rá, mindent kiad PC-re is, ami persze nem baj, de szerintem simán alávág az új konzoljának. Eleve, azzal reklámozza, hogy a legerősebb konzol, de ez mire jó, amikor még ezt is veri egy High End PC. A Sony jobban csinálja, kiad pár játékot PC-re, aztán ezzel szépen beránt még pár embert a PS5 alá, aminél már eleve garantáltak a PS4-es vásárlók váltása. Mondjuk exkluzívokban még itt sem dúskálunk, de ugye az már nyílt titok, hogy készül a Horizon: Zero Dawn 2 és a God of War folytatása is, de nem lepne meg, ha a Naughty Dognál sutyiban készülnek egy, a Lost Legacy-hoz hasonló, kisebb léptékű Uncharted is.

Nem biztos, sőt pont ma nyilatkozta azt a Sony, hogy egyelőre nincs veszélyben a PS5 megjelenése.

No hát akkor, ezt fogja tudni a PS5, ezt meg az Xbox Series X.

Na, hát ilyenekről még nem is tudok, mert a képregényeket nem igazán követem. De ez tetszik. Igen, ez sem elképzelhetetlen lehetőség, éppen ellenkezőleg, simán el tudom képzelni a Jedi Rendről, hogy örömmel beengedi egykori rendtagjait a templomába, mivel vakon megbízhattak egymásban. Akkor te voltál. Bocsi, de nem találtam a hozzászólást.

Akkor ezek egyike (vagy mindegyike ) lesz a ludas. Ha tudod előre, hogy lesznek ilyen nagyobb kihagyások, érdemes beállítani azt, hogy a fórum e-mailben is értesítsen, akkor azok biztos megmaradnak. Ezt lehet napi és heti leosztásban is kérni, így idegesítővé sem válik.

Hát, megeshet, hogy az ep24 vagy legrosszabb esetben, az ep25 el lesz napolva, de emiatt főjjön az unokáink feje, amikor beülnek az Avatar 2-re.

Köszi szépen, @Nute Gunray! @caseyjones Nem volt abban az egy hónapban sütitörlés vagy webhely adatok törlése, nem futattál takarítást a gépen (CCleanerrel vagy más programmal), esetleg nem voltál kijelentkezve? Ezek okozhatnak ilyen anomáliákat.

Most értem a végére a könyvnek, és szokás szerint nagyon tetszett, főleg, mert kedvenc Jedi mesterem, Qui-Gon Jinn a főhőse - de még így sem tetszett annyira, mint Grey korábban olvasott két könnyve, az Elveszett csillagok és a Vérvonal (ami nálam még mindig a number 1 Star Wars könyv). Nem is tudom, ennek mi lehetett az oka, talán azért, mert kisebb léptékű, kevésbé epikus, mint az említett két könyv. Itt "csak" egy bolygó és nem bolygók vagy az egész Galaxis sorsa volt a tét, nem állt a háttérben polgárháború vagy hidegháború. Ez még kérem az ep1 időszaka, még úgy is, hogy jóval azelőtt játszódik a történet. És ez bizony remekül látszódik a könyvön, kezdve azzal, hogy a tét most csak egy bolygó, az új (jövőbeli) királynő helyzete és annak népe, amit a változás nevében megkaparintani készül magának egy kereskedelmi szervezet, ám a Köztársaság kancellárjának utasítására a helyszínre érkezik két Jedi lovag, Qui-Gon Jinn és tanítványa, Obi-Wan Kenobi, hogy rendezzék a feszült helyzetet. Ismerős? Hát persze, lényegében ez a The Phantom Menace alapköve. Persze vannak lényeges eltérések már a kiindulópontban is (Fanry még nem királynő, a Czerka alattomosabb, sunyibb módszerrel próbálkozik, mint a Kereskedelmi Szövetség, vannak a királynő ellen fellépő terroristák is, stb), de mindez elég ahhoz, hogy megalapozza a "köztársasági éra" hangulatot. És érezhető a különbség. Ebben a korban kevesebb az akció, több a párbeszéd. A Jediknek ugyan már megvannak a hibáik - amire Qui-Gon, főleg a végén remekül rávilágít -, de még inkább nyomozással és diplomáciával, nem a fénykard előrántásával oldják meg a konfliktusokat. Ennek köszönhetően a könyv sokkal filozófikusabb - főleg az Erő és a próféciák ügyében -, több a párbeszéd és kevesebb az akció. Még a végső konfliktust is lényegében párbeszéddel oldják fel, bár tény, egy tarkónak nyomott lézerstukker is szerepet játszott az ügyben, de ahhoz, hogy az előkerüljön, előtte Qui-Gonnak meg kellett világítania egy bizonyos jellembeli hibát, és ezt beszéddel tette. Claudia Gray-ben nagyon szeretem, hogy meg tudja fogni az ismert szereplők esszenciáját és arra alapozva újat adni hozzájuk. Ezt már a Vérvonalban láthattuk, ahol úgy tartotta meg Leia filmbeli karakterét, hogy érezhetően öregebb, bölcsebb, lecsillapodottabb volt már, és még olyan jellemhibákat is hordozott, mint például a Birodalom támogatói elleni vak gyűlölet - ami nem feltétlen volt alaptalan, de olyanokra is kivetítette, akik csak más politikai nézeteket vallottak, de nem támogatták magát Palpatine-t és nem akartak zsarnokságot. Például Casterfo. (És már csak ezért is fogom következőnek a Leiát elolvasni, mert kíváncsi vagyok, hogy Gray képes-e megírni egy fiatalabb Leiát is hasonló odafigyeléssel és érzékkel.) A másik kedvencem tőle az, amikor az Elveszett csillagokban Tarkin lefüleli a kompját megcsodáló két fiatalt, Thane-t és Cienát, és emberi viselkedést tanúsított. Illett a karakterhez, annak ellenére, hogy tudtuk, mekkora görény Tarkin. És most ugyanilyen jól kezelte Qui-Gont és Obi-Want. Mindkettőben felismerhető a filmekbeli karakter, de még nem azok. Eleve rögös a kapcsolatuk, közel állnak ahhoz, hogy elválljanak útjaik, de a pijali kaland összekovácsolja őket, ráadásul rengeteg olyan dolgot megtapasztalnak, amik később fontos lesz számukra. És itt nem csak Qui-Gon próféciák iránti érdeklődésére gondolok - ami nyilván a legfontosabb -, de az olyan apróságokra is, hogy kiderül, miért utál Obi-Wan repülni. Apropó, próféciák, korábban elemezgettük az itt elhangzott jövendöléseket, de úgy vettem észre, sok szempontból tévesen, a könyvekben valójában egy szól ténylegesen a Kiválasztottról, a többi inkább az eljövetelét megelőző és az utána következő eseményekről, vagy olyasmikről szól, amik megvalósulását nem is láthatjuk. Amúgy megdöbbentő, mennyire félnek a Jedik a jövő megismerésétől. Már a filmekből kiviláglik, hogy erős fenntartásokkal kezelik a jövőbelátást, mégis itt mutatkozik meg, hogy szinte tabuvá tették a próféciákat, és ferde szemmel nézik azt, aki hagyatkozik akár mások, akár saját látomásában. És talán pont ez vezetett oda, hogy a holokronokat később elzárták - valahol itt a fórumon valaki ezt már megemlítette, hogy a TCW-ben csak a Jedi Tanács tagjai férhettek hozzá, míg ebben a könyvben lényegében bárki kikérhette. Akkor - a könyvet nem ismerve - arra tippeltem, hogy a Jedi Tanács tagjait megkérve bárki kikérheti őket, de itt erről szó sincs. Szóval lehet, hogy a holokoronok elzárása csak ezután történt meg, talán részben pont Qui-Gonnak köszönhetően. Ami azért tetszene, mert ez is mutatja a Jedi Rend degenerációját: a tudástól való félelem miatt elzárják, ezzel korlátozzák az információikat, így hiába a felhalmozott tudás, az olyan, mintha nem is lenne. Különösen tetszett az, hogy Dookuról is kaptunk némi újdonságot, mert ő a mai napig egy eléggé homályos foltja a nagy egésznek. Jedi mivolta, Sith-é válása és a kapcsolata a klónok ügyével még mindig sok kérdőjelet tartalmaz, amik megválaszolásában ha ez a könyv nem is élenjáró, de mindenképp ad néhány támpontot. Ráadásul igencsak érdekeseket, hiszen most már tudjuk, hogy nagyjából nyolc évvel az ep1 előtt hagyta el a Jedi Rendet (a könyv kontextusából ítélve ez még viszonylag friss dolog lehetett), és nekem az is bizonyítottnak látszik, hogy jó pár évvel azt megelőzően már kapcsolatban állt a Sötét Oldallal, hiszen a fejvadászt, aki kis híján megölte az ifjú Qui-Gont, eléggé megkínozta Erővillámokkal, sőt talán meg is gyilkolta volna, ha a tanítványa nem lép közbe. Ez az infó azért is érdekes, mert eddig úgy képzeltük, hogy Dooku nagyjából az ep1 idején pattanhatott meg - egyrészt, Sidiousnak ekkortájt lett szüksége új tanítványra, másrészt Syfo-Dias halála és a klónok megrendelése is erre az időszakra tehető. Ez persze egyik korábbi műnek sem mond ellent, hiszen Sifo-Dyast megöléséhez és Jango Fett beszervezéséhez nem kellett a Jedi Rend tagjának lenni (és az ebből a könyvből is kiderült, hogy felveszi azokkal a Jedikkel a kapcsolatot, akiket a céljaira akar használni, Averrost szinte azonnal megkereste a fiaskója után), az egyetlen kérdés az, hogy mikor törölte a Kaminót az adattárból. Eddig ugyanis úgy véltük, ő volt, de ezen új infók ismeretében talán maga Sifo-Dyas volt az, bár lehetséges, hogy Dooku sugallatára tette meg ezt az óvintézkedést. Az is nagyon tetszett, hogy itt még a Köztársaság sem olyan tehetetlen, sőt szinte megdöbbentő, hogy Kaj kancellárnak még mennyivel több hatalma van, mint az őt követő Valorumnak. Qui-Gon jelentést tett Yodának, nem sokkal később a Köztársaság máris rendelkezett afelől, hogy hogyan változzon meg a jövendőbeli alkotmány a Pijalon. Pedig ott a helyzet korántsem volt annyira tiszta, mint 8-10 évvel később a Naboo-n, Valorum mégsem tehetett semmit a nyílt fegyveres megszállás ellen. Milyen kevés idő kellett ahhoz, hogy a Köztársaságban durván megromoljon a helyzet. Összességében tehát nagyon tetszett a könyv, én is a legerősebb Star Wars kánon könyvek közé sorolom. Gray-ben továbbra sem kellett csalatkoznom. Szerintem abszolúte hozza azt, amit egy olyan műtől elvárunk, ami egy jobb, békésebb időben játszódik, egy olyan korban, amikor Anakin Skywalker még nincs a képben, amikor talán még Palpatine sem dolgozik a Szenátusban, amikor az, hogy két Jedi pengét akaszt még csak egy hihetetlen elképzelés egy naív Jedi padawan számára. A sors ironiája, hogy ez a padawan 20+ év múlva olyan (egykori) Jedi lovagokkal kénytelen megvívni, mint Dooku és Anakin.