Dzséjt

Yoda leírta a lényeget, tessék ennyi idő után már elfogadni ezt és ne jöjjünk újra és újra ezzel. Kánon minden olyan eleme, ami nem mond ellent más műveknek. A klónos dolog kánon, mert semminek nem mond ellent. Tetszik vagy sem, Rey egy Strand-Cast gyermeke. Majd ha jön egy másik mű, ami azt írja, hogy Palpatine megdugott egy nőt, és annak a kölyke Rey apja, akkor nem lesz kánon.

Aki az elképzelése szerinti sztorit szeretne magának, az írjon magának történetet. Máskülönben kívánom neki azt, amit Geralt a Dzsinnek a könyvben.

Tény és való, ez a filmből nem jön le, csak a kiegészítő művekkel tudjuk meg, ugyanakkor, ha Rey egész karakterét akarjuk elemezni, nagyon is fontos ez az információ is, hiszen ugyanúgy hozzá tartozik, mint a filmben leadott infók sokasága. Ugyanakkor a filmben megadott új infók miatt sem változik meg nagyon a mondanivaló: nem számít, hogy kik voltak az őseid és mit csináltak, hanem az számít, te ki vagy és mit csinálsz. Az, hogy az apa egy klón, Sith, gyári munkás vagy hajléktalan alkesz, az inkább csak ennek a mondanivalónak a körítése. Az igaz, hogy ezt a körítést kétszer kaptuk meg, legfeljebb annyit mondhatunk, hogy az OT tálon hasábburgonya van, az ST tálon meg törtkrumpli, de így is, úgy is krumplit eszünk. Ugyanakkor pont az elkészítés módja azért mégis számít, és a filmben ez az, hogy míg Rey-t olyannyira megrémíti a benne lapuló sötétség és a tény, hogy Palpatine unokája, hogy száműzetésbe vonul emiatt, addig Luke-ban fel sem merül, hogy azért, mert Vader az apja, őt hangyányit is veszélyeztetné a Sötét Oldal. Rey mindig is bizonytalan volt önmagával kapcsolatban, és eme tulajdonságában nagyon fontos szerepe van a származásának. Az ep7-8-ban annak, hogy nem tudja, honnan származik, az ep9-ben meg az, hogy a szörnyű igazság szörnyebb, mint amitől a legjobban félt: nem senkik az ősei, akik csak úgy eladták piáért, hanem maga a gonosz. Rey az ep7 óta a származásában határozta meg önmagát. Luke ezzel szemben ilyen téren sziklaszilárd jellem volt. Owen és Beru stabil önképet biztosítottak neki egyrészt mint remek szülők, másrészt azzal, hogy a valódi szüleiről hamis képet festettek le Luke-nak, így a származása nem befolyásolhatta. Sokáig biztos lehetett abban, hogy kik voltak a szülei, és az nem volt túl érdekes. Tehát nem rossz emberektől rettegve vagy hősöket imádva nőtt fel, csak egy teherhajó pilótájának a képét ismerte, aki még csak nem is harcolt a háborúban (az anyjáról meg a fene tudja, hogy mit tudott, de az biztos, hogy a királynő és a szenátor szavak nem szerepeltek a Larsok meséjében ). Ennek köszönhetően Luke önmagát nem a származásában határozta meg, hanem saját magában. Szóval igen, az OT-ban nincs fókuszban az, hogy a származás nem számít, de szerintem azért, mert nem ez az OT mondanivalója. A főhős nem abban határozza meg magát, hogy kik a szülei, éppen ellenkezőleg, végül a főhős határozza meg az apját, Luke karaktere és tettei befolyásolják Vader karakterének fejlődését. Az OT-nak szerintem inkább az a mondanivalója, hogy mindenki számára van megváltás, ha valaki szereti és kiáll érte, és a gonosz nem fegyverrel, hanem szeretettel pusztítható el, és egy gyermek/gyermekek léte még a legnagyobb gazembereket is megmentheti. És a PT mondanivalója az összefogás és a remény életben tartása mellett az, hogy nem számít, honnan származol. Amúgy szerintem az, hogy mennyire nem mondanivalója az OT-nek ez a származás dolog, azt jól jellemzi, hogy igazán csak az ep9 óta feszegetjük a témát, ez előttről nem emlékszem különösebb diskurzusokra ezzel kapcsolatban. Fel sem merült bennünk, hogy Luke-ot befolyásolta a származása, az viszont rengetegszer, hogy Luke hogyan befolyásolta az apját.

Ott van az is, ami az én mondanivalómban is ott volt: "they did build a working, playable demo running off a PlayStation 5 dev kit". Azt a részt, ahol úgy tűnt, irányítják a karaktert, én is megkérdőjeleztem az eddigi tapasztalatok miatt (főleg a tavalyi vagy tavaly előtti E3-on történtek után, amikor a "gyönyörű" PS4 és Xbox One játékokról kiderült, hogy valójából High End PC-kről futottak), de, ahogy írtam is, még így sem annyira erőforrás-igényes, mint egy komplett játék. De most már azért elkezdhetnék be is jelenteni azokat a next-gen játékokat. Oké, hogy nincs E3 és Gamescom, meg a többi, de, ha csak nem lesz halasztás, akkor alig valamivel több, mint fél év múlva jönnek az új konzolok, de jelenleg úgy néz ki, hogy csak PS4-es és Xbox One játékokkal játszhatunk rajtuk. Gyönyörű ez a demó, de jobban tudnék értékelni egy-két tényleges, valódi játékot. Na jó, megelégszem egy Horizon: Zero Dawn 2 bejelentéssel is.

Mert Rey a főszereplő, a Jedik meg csak mellékszereplők, statiszták és biodíszéletek, így senkit sem érintenek meg (rengeteg van belőlük, de még Obi-Wan Kenobiról is csak a TCW szolgáltat minimális plusz infót), nem is az a funkciójuk, hogy ők szállítsák a történet mondanivalóit, fordulatait, de igazából még a cselekmény továbbgörgetése sem a feladatuk. Ellenben a történetek egyik célja, hogy a főhőssel, akit útja elejétől a végéig követsz, azzal azonosulj és az tudja átadni a mondanivalót. Nem egy mellékszereplő vagy egy statiszta. Szóval ne emlegessük a mellékszereplőként és statisztaként megjelenő Jediket egy lapon Rey-jel, Luke-kal vagy Anakinnal, mert a történetbeli funkciójuknak közük sincs egymáshoz. Ennélfogva felesleges is ezzel érvelni. Nekem szerencsére ez a verzió is tetszik, bár tény, nekem is jobban tetszett az ep8-as "alkeszok kölyke" koncepció. Viszont a "senki" koncepció még így is benne maradt. Igen, Rey ereiben ott csörgedezik a Palpatine vér egy része (igazából Rey is csak annyira tisztán Palpatine, mint amennyire Ben Skywalker), de az a vérvonal nem Palpatine-nal kezdődik. A családfa egy lombikban rügyezett ki, hiszen Rey apja egy klón, vagyis Rey valódi nagyapja egy injekciós tű, a nagyanyja pedig egy lombik. Szó szerint a semmiből termett, és bár klónnak minősítik, nem nyers klón, ráadásul még selejtes is, hiszen nem tudta használni az Erőt. Semmivel sem különb ez a névtelen figura, mint 99. És Rey ennek a névtelen, selejtes lombikivadéknak a sarja, aki olyannyira jelentéktelen, hogy nem csak Palpatine-t nem érdekelte, de még mi sem tudjuk a nevét.

És talán ennél jobban semmi sem világít rá arra, hogy nem kéne egy sorozatot pár rész után temetni, rosszabb esetben meg már látatlanul. Ha nem lett volna a harmadik évad felénél az a koncepcióváltás, valószínűleg én is elvesztem volna, de addig legalább adtam három évad esélyt, nem pedig már az első résznél a Star Wars halálát vizionálom.

Éppen ellenkezőleg, ez nagyon nagy bajt okozna, mert Shaak Ti az ep3-ban látható az egyik tanácsülésen.

Az rendben van, hogy neked ezt jelenti az SW humora, de attól még igaz marad, hogy a Star Warsra nem csak és kizárólag ez a humor jellemző. Én például meg C-3PO folyamatos nyavalygásától kapok idegbajt az OT-ben, pedig az is humor. De ott van a bődli stílus is, amikor Jar Jar orra alá fingik az eopi vagy az óriás bolha belevonyít a kamerába (ezeket is rühelem), vagy, amikor Wicket saját magát parittyázza le (ez aranyos, és ezt a humort hozza az ep7-8 is), vagy C-3PO egész droidgyáras jelenetsora az abszurd humor példája. Az, hogy te csak egyet fogadsz el, és minden mást ignorálsz, attól még a többi is jellemző marad. Kylo és Vader összehasonlítása ilyen téren meg szerintem tök felesleges. Ha más nem, az egész trilógia teljesen és végérvényesen tisztázta, hogy Kylo Ren nem Darth Vader, így kár azt várni tőle, hogy olyan legyen vagy olyan hatást váltson ki, mint Darth Vader. Kylo Ren egy másfajta karakter, máshogy reagál a dolgokra, rá is máshogy reagálnak. Ráadásul, Vader egy olyan Star Wars film első perceiben lépett be, amilyet semmilyen más Star Wars film és Star Wars gonosz nem előzött meg. Hogy a fenébe érhetne el ugyanolyan hatást az a Kylo Ren, akinek már nem csak Vader, de Darth Sidious, Darth Maul, Dooku gróf és Grievous tábornok nyomdokaiban kell lépkednie (a TCW-s és rebelses gonoszokról nem is beszélve). Ugyanez igaz az Alderaanra is (ami szerintem egyáltalán nem valami hűde érzelmes jelenet, nekem a Jedha szétlövése adta meg végre azt az érzelmi pluszt, ami a Halálcsillag pusztító erejének kijárt - így hála égnek már az Alderaan aluldramatizált pusztulása is működik). Az első élményt nem lehet megismételni. Bár az ep7 sok mindenben másolja az ep4-et, de nekem pont az tetszik, hogy a lényeges dolgokban meg sem próbál olyan lenni, inkább a saját dolgaira koncentrál.

Ő is, bár szegény az Első Rend-Ellenállás háborút már épp csak megérte, az elejébe "belekóstolt", aztán... Hát, tudjuk mi történt.

Ebben igazad van. Hát, remélem egyszer retconolják ezt a baromságot, és ezt a valamiért értelmesen kinyírhatatlan Shaak Tit kinyírják értelmesen.

És az Erőn át sem érezte meg, hogy nem csak a Galaxisban, de a közvetlen környezetében százak halnak meg éppen egy csatában? Miféle meditáció lehetett akkor az, tetszhalott állapot? Azért ahhoz baromi mélyen kell meditálni, hogy se a füleivel, se az Erővel ne érezze meg, hogy egy csata zajlik körülötte és tömegesen halnak meg a Jedik, ami olyan cunamit indított el az Erőben, hogy Yoda a szívéhez kapott, pedig ő nem is meditált. És persze mindezt úgy, hogy alig néhány órával azelőtt a Jedi Tanács négy tagja azzal ment el, hogy letartóztatják a kancellárt, akiről már gyanították, hogy ő lehet a Sith Nagyúr, vagyis alsó hangon is számítani kellene a Jedi Tanács egyik tagjának arra, hogy itt bajok lesznek. Szóval, ha ez igaz, akkor Shaak Ti volt a Jedi Rend legnagyobb balfékje, aki megérdemelte, hogy hátba szúrják, mert hogy nem az Erőben való jártasságának hála került be a Jedi Tanácsba, az is biztos.

Sőt, lehet olyan, aki hármat is. A gyerekek a Naboo-n, például Padmé unokahúgai vagy akár Din Djarin simán megélhették a klónok háborújától kezdődően a polgárháborún át az Első Rend-Ellenállás háborúig mindent. És ezek csak az emberek, akik "kérész" életűek néhány fajhoz képest. Szegény Chewbacca három galaktikus háborút harcolt végig, de valószínűleg már Lando is 11 volt a naboo-i invázió idején.

Összességében a Discovery nekem is jobban tetszik, és tőlem is messze áll a TNG csapata, de a nosztalgia faktor miatt, és mert ez folytatta a Nemesis óta megrekedt cselekményt, nekem bejött. Nem lett a kedvenc sorozatom, de a TNG-nél jobban csíptem. Amit igazán fel tudok hozni ellene, az az, hogy a sztori vezérfonala lényegében ugyanaz, mint a DIS második évadának vezérfonala.

Eme kép után érzem igazán jogosnak a Xystonok külsejét. Ahogy ránéztem, kirázott a hideg. Milyen érzés lehet, amikor egy ilyen majdnem másfél kilométeres monstrum lebeg a városod fölött? Minden reggel erre kelsz. A tűzerejével az egész várost letörölhetnék a térképről. Arról nem is beszélve, milyen pech lenne, ha a repurzorokban műszaki hiba lépne fel. Félelmetes. A terror lebegő erődje. Aztán a Birodalom eltűnik, ezek a monstrumok már csak roncsokként lelhetőek fenn a Galaxisban világvégi bolygókon. Fenyegetésük megszűnik, fel lehet lélegezni, lehet élni az életedet anélkül, hogy valamikor egy ilyen gigász a te városod fölé lebeg. Felnevelheted a gyerekedet, akár már unokázhatsz is. Aztán bumm, harminc év után egy tök ugyanilyen formájú, de kétszer ekkora rohadék jelenik meg a bolygó fölött, csak az már nem a várost, hanem az egész bolygót képes eltörölni a térképről. Az emlékek feltörnek, a már elfeledett rettegés visszatér, és a rémálom folytatódik, csak még rémesebben.

Hogy Vader ölte meg meditáció közben a Jedi Templom ostromakor - persze ennek alapját Yoda látomása képezi, amit a TCW: Voices című részében láthattunk (és ami egybevág az egyik ep3-as törölt jelenettel). Mondjuk azt nem értem, hogy a Jedi Tanács egyik tagja miért meditál a Jedi Templom ostroma alatt és várja ki nyugottan, hogy egy Sith Nagyúr csak úgy hátulról lebökje... Úgyhogy én emiatt egyelőre úgy vagyok ezzel, hogy mivel a jövő mindig mozgásban van, így ez csak egy lehetséges lehetőség. És reménykedem, hogy valaki valahol valamikor értelmes halált ad a hölgynek.

Igen. Jelenleg három univerzumot különböztetünk meg a Star Trekben, ezek párhuzamosan léteznek (a sok időutazás és időbe beleavatkozás miatt sokkal-sokkal több párhuzamos világ létezik a Trekben, de ez a három a fő). Elsődleges vagy prime univerzum, ebben játszódik az Enterprise, a Discovery, az eredeti Star Trek, a The Next Generation, a Deep Space Nine, a Voyager és a Picard, valamint az első tíz film, és ez a kiindulópontja a 2009-es Star Trek című filmnek is, mert az öreg Spock és Nero innen utaznak vissza a múltba és kreálják meg a Kelvin-idővonalat. És persze itt fog játszódni az Strange New Worlds és a 31-es szekcióval foglalkozó széria is, amiről azóta sincs hír, hogy bejelentették. Tükör- avagy mirror univerzum, ebbe több sorozatban is elugrunk (ENT, DIS, TOS, DS9), afféle anti-Star Trek univerzum, ebben nem Bolygók Egyesült Föderációja, hanem Terran Birodalom van, mert az emberiség nem felfedezni indult az űrbe, hanem hódítani. Kelvin-idővonal vagy Abramsverse, ebben játszódik a 2009 Star Trek, a Star Trek: Into Darkness és a Star Trek: Beyond. A (hivatalos) nevét a Star Trek elején szétlőtt USS Kelvinről kapta, mivel annak a hajónak a pusztulása hozta létre az alternatív valóságot. Érdekesség: az ENT ennek az univerzumnak is része, mivel a két idővonal 72 évvel a sorozat cselekménye után vált szét. Amúgy a legjelentősebb különbség, hogy a Kelvin-idővonalon a Föderáció gyorsabban fejlődött és terjeszkedett a Narada megjelenése, majd a Vulcan pusztulása miatt.

Nagyszerű hír! Ennek nagyon örülök. Szegény Pike a TOS-ban nem kapott teret, a Kelvin idővonalon is gyorsan halt, de a DIS-ben kibontakozhatott és nagyon szimpatikus karakter lett. A régi/új Spock is tetszett, Number One, vagyis hát, ha már adtak neki nevet, nevezzük nevé: Una meg bár a DIS-ben nem szerepelt sokat, még így is többet, mint a TOS-ban. Vele még sok mindent lehet kezdeni. Hát még azzal a ténnyel, hogy egy teljesen új legénységet ismerhetünk meg az Enterprise fedélzetén. Ráadásul én nagyon csípem a DIS éráját, szóval örülök, hogy új sorozat fog játszódni abban.

Nem hazudtak, de ez csak egy demó, nem teljes játék. Egy teljes játék jóóóóóóóóóóóóval több dologból épül fel. Ebben minden scriptelt, még valószínűleg az a kevés rész is, ami úgy tűnik, hogy irányítanak (de, ha az nem, az olyan rövid szakasz, hogy alig kellett animációt rögzíteni hozzá). A környezet korlátozott, a legjava egy szűk barlangban játszódik. A végén ugyan kitárul, de még az sem akkora, mint egy olyan nyílt világú játék, mint a Horizon: Zero Dawn vagy a The Witcher 3, nem kell megcsinálni úgy, hogy a karakter szabadon mozoghasson benne loading képernyők nélkül. Egy játékot ezek a dolgok korlátoznak, mivel egymillió dolog köti le a hardvereket és ezek javát még csak nem is látod. Mivel a játékos az in-game videók kivételével az elejétől a végééig beleavatkozik, rengeteg dolog nem lehet scriptelt, Mivel az egész játékban mozog a karakter a játékos óhajainak megfelelően, több száz animációt kell rögzíteni (ami manapság még jelentősebbé vált, hála a motion matchingnek, amikben már nem komplett mozdulatokat rögzítenek - pl.: a karakter balra fordul -, hanem részleteket - pl.: a balra fordulásnál több száz animációt kap a láb, a törzs, a fej, a kar és a program ezekből ollózza össze a mozdulatot a környezetet is figyelembe véve - ezért tűnik a The Last of Us Part 2 videóiban Ellie mozgása baromira élethűnek és már-már scriptelt-gyanúsan randomnak, mert ott már ezt a motion matchinget használja). Szóval a fejlesztőknek csalniuk kell, és ezt a grafikán teszik, mert az a legerőforrás-igényesebb. Mondjuk úgy, hogy a játékfejlesztés kicsit olyan, mint a bűvészkedés. Ha jó az illúzió, észre sem veszi az ember, hogy csalnak. Szóval egy videojáték nagyon nagy, nagyon sok minden fut benne, és ezek miatt a készítők kénytelenek csalni. Van, akik abban látják a kompromisszumot, hogy a nyílt világot is szétosztják részletekre, van, aki másban. A The Witcher 3 például szerintem gyönyörű játék, és bár ott is vannak töltőképernyők, Novigrád így is hatalmas. PC-n még szebb is, mint PS4-en és sokkal szebb, mint Xbox One-on, de ezer és egy helyen kell csalni még PC-n is (pl. low poly-k a fák), mert különben a hardverek kihalnának alóla. Ez a nagy különbség: a demó az egy töredéke egy teljes játéknak. Ott mind a processzort, mind a VGA-t, mind a memóriákat csak az és kizárólag az köti le, ami a demó nagyon szűk, nagyon limitált közegében történik, ráadásul az események nagy része scriptelt (amúgy ezért néztek ki anno sokkal jobban az E3-as demók, mert ott is, a teljes játék helyett minden erőforrást abba a részletbe invesztálhattak a teljes játék helyett). Nem véletlen, hogy az ilyen tech demók mindig zárt terekre fókuszálnak, és még az ilyenekben is a nagy, nyílt terek csak kis szerepet kapnak. Egyrészt, sokkal jobban átjönnek az effektet zárt térben, másrészt, ez a "szükséges csalás". Egy teljes játéknál ezzel szemben sokkal-sokkal több minden köti le az erőforrásokat. Példával is élve: a CPU-t ennél a demónál lekötik az effektek, a karakter mozgása és a scriptelt események elindítása. Egy teljes játéknál lekötik ezeken kívül az NPC-k, a szabadon mozgó karakter okozta környezeti hatások, az NPC-k által okozott környezeti hatások, ha változó az időjárás, akkor még annak hatásai is, és mivel ma már a fák levelei is mozognak, így például egy erdős játékban az erdő maga is. Ezek real time dolgok. Nem véletlenül egy kihalt barlang és nem egy nyüzsgő város vagy egy élettel teli erőd lett a demó helyszíne. Tehát nem hazudnak, ezt tudja az Unreal Engine 5 a PlayStation 5 alatt egy demóban. Ez a maximum, amit ezen a hardveren ezzel az Engine-nel ki lehet hozni belőle az optimális körülmények között (és van egy olyan gyanúm, hogy egy high end PC-n még ennél is szebbet látnánk, csak úgy tűnik, az Epic lepaktált a Sony-val, szóval ilyet a PS5 megjelenéséig nem fogunk látni). Viszont azt észben kell tartani, hogy a videojátékok jellegüknél fogva nem tudnak optimális körülményeket nyújtani, mert sokkal több dolog van bennük, mint egy demóban. Egy PS6 valószínűleg már ki tudná ezt hozni egy teljes játékból is, egy High End PC lehet már ma is ki tudná, csak az előbbi még nem létezik, az utóbbi meg az átlag embernek megfizethetetlen. Ennek ellenére nem kell félni, a teljes játékok is gyönyörűek lesznek, és, ha csak nem vagy olyan, aki assetről assetre jár, hogy elemezze a textúrákat és az effektetket, hanem az összképet nézed, akkor ugyanilyen szépnek fogod látni a játékokat is, mint ezt a demót. Mert a legjobb fejlesztők tudják, hogyan keltsék meg a tökéletes illúziót. Ezért gyönyörű a Horizon: Zero Dawn, a The Witcher 3: Wild Hunt, ezért lesz gyönyörű a The Last of Us Part 2 és így tovább.

Mondjuk azt azért tegyük hozzá, hogy ilyen szép egy játék sem lesz, hiába dübörög alatt az UE5. Egyszerűen azért, mert nincs olyan megfizethető hardver, ami elvinné. Az ilyen demókkal ez a "baj", hogy a leg-leg-leget mutatja be, ami tényleg csodás, csak éppen a játékfejlesztésben elérhetetlen, legalábbis az adott generációkon (legfeljebb egy very high end PC-n mehetne valami ilyen szépen egy játék alatt). Persze ettől függetlenül valószínűleg a PS5 és Xbox Series X játékai k*rva gyönyörűek lesznek, és csak a szakavatott szemeknek fog feltűnni, hogy nem ilyen szépek. Illetve az in-game átvezető videók ezt fogják hozni.

Nekem a Recusant-osztályú könnyű rombolók tetszenek a legjobban, amiket a Kereskedelmi Céh használt a klón háborúk alatt. Grievous is többnyire ezeket használta zászlóshajóként az Invisible Handig.

Boldog születésnapot, @A pécsi!

A mimbani csata anno engem is megfogott, főleg azzal, hogy pont a Solóban bennem még egy komolyabb földi csata képe sem rémlett fel. Erre talán a legzsigeribb összecsapást mutatták meg itt jajveszékelő katonákkal, felrobbanó tisztekkel, nyakig mocskosan. Az a pár perc a vérzuhatagot leszámítva kicsit a Ryan közlegény megmentését idézi.

Temuerra Morrison: A fejemet rá, hogy Jango jobb, mint Mace Windu. Lucas: Fogadjunk?

Hogy jelentsen Ahsoka Tano halálát, ezzel szavatolja a lány túlélését. Ennél jobb indok minek kell?

A közönség azt sem tudja, hogy mi Marvel és mi DC, és pláne nem várja a szimpla mezei emberke az X-menket az MCU-ba, ez csak a képregényb*zik vágyálma, de még azoknak sem mindenek, mert nekem a hátam közepére sem hiányoznak.