Huhh. Karácsony. De nagyon fura. Amikor kijöttünk az utolsó vizsgáról, egyik évf társam legelső reakciója az volt, hogy végre lehet megint karácsonyunk. És igaza van, hiányzott. Volt úgy, hogy dec 22-én még vizsgáztam. Karácsony előtt persze érdemes vizsgázni mert nagyobb eséllyel oszt a tanerő is jó jegyet, de az ára.... hát igen. Akkor volt az, hogy a maradék két napban kiolvastam a Szennyből az angyalt, aztán kiporszívóztam és leküldtem apámat a karácsonyfadíszekért. Ennyi volt a nagy készülődés. Ajándékvétel meg október-november táján. Úgyhogy örülök, hogy most legalább karácsonyom lesz
"Újabban" ami nagyon megvisel, az a megvett ajándék. Addig OK hogy adunk tippeket egymásnak hogy mi kéne, esetleg még azt is megsúgni hogy melyik bolt melyik polcán láttam, de azért annak már nem szokásom örülni, ha nekem kell megvennem. Múlt hétvégén anyci úgy vett nekem ajándékot, hogy megkérte az Igazit hogy vigyen haza autóval, ejtsük útba a Mammut2 -t, válasszam ki amelyik rollert kinéztem, be a csomagtartóba, aztán majd ők rendezik egymás közt.... Én vegyem le a polcról? Legyek ott Igazi mellett a pénztárnál, amikor kifizeti? Na ez valahogy azóta sem megy le a torkomon.
Viszont, ha már ünnep: egy jórészt amcsi fórumon tavaly nagyon szépen sikerült a Hálaadás. Mindenki számot vetett azzal, hogy mi jó történt vele az elmúlt évben, és szívből örültünk neki. Sajnos nincs mögötte akkora biznisz hogy beterjedjen Magyarországra, pedig sokkal több értelme van, mint a kereskedelmi ünnepeknek, amik viszont jöttek/jönnek.