Fú... akkor én meg nagyon durván a másik véglet vagyok.
Legtöbb esetben informatikai analfabéták hívnak magukhoz, mert tudják, hogy értek hozzá. Ám elég sokszor tudom az adott illetőről, vagy családról, hogy anyagilag igen csehül állnak, a gépük is már matuzsálem de nincs pénzük jobbra, de azért jó lenne ha a meglévő gép még működne valamennyire. Amikor elkészülök a géppel és kérdik mennyivel tartoznak nincs képem még 2000 Ft-ot sem elkérni. Igen a saját időmből és energiámból áldoztam, hogy ingyen segítsek valakinek. És ez legtöbbször így megy. Van, amikor dugja a kétezrest vagy az ötezrest a zsebembe és ragaszkodik hozzá, akkor nem utasítom vissza. Más dolog, amikor tehetős emberről van szó... de akkor sem mondok többet annál, mint amennyit az elvégzett munka valójában ért.
Komplett gépek eladása. Már nem tudom követni hány gépet adtam el, de azokkal eddig mindig jól jártak, mert jól összerakott és kedvező árú gépek voltak.
Nagyon sok esetben ismerősök, rokonok vásároltak/vásárolnak tőlem. Itt nálam evidens, hogy bejátszik a képbe a baráti ár. De amikor full ismeretlennek adok el gépet, akkor sem fejem meg az illetőt.
Nem tudom... lehet abból fakad ez, hogy keresztyén vagyok, de Frenkiehez hasonlóan sohasem tudnék átverni anyagilag senkit... nem hagyna nyugodni a lelkiismeretem. Az meg nem érdekel, hogy Magyarországon ez hogy megy. Magasról teszek rá!