Oldfighter

Jó utat nekik

A főszereplő mint kategória, más kitételek közé tartozik. Oks, de ne spilázuk túl, elején is írtam. Nálam más meghatározások köré érvényesül ez a szerepkör.

Mace Windu, Padmé pl alig szerepelt. Kevesebbet mint a jelöltjeim. Satine, Boba Fett, Aurra Sing. Ez a három is minimum három olyan részben szerepelt amikben meghatározó központi szerepet töltöttek be. Mace jóformán csak asszisztált, Padmé meg a szabotőrben került csak előtérbe.

Szerdán a retekklubon Én asszem maradok Housnál a versenycsatornán

Nem akarok akadékoskodni, de itt a főszereplők közt nem egy van, aki nem szerepelt végig a sorozatban, de még csak annyi ideig sem, mint a legelőször beküldött jelöltjeim.

Én még képes vagyok századszorra is lefordulni a székről ha látom valahol. De az eredeti reklámban is megküldtem volna azt a gyereket.

Jaja, le van széve egy magas polcról

Ez tényleg kár. Pedig a második rész végéhez hasonlóan itt is jó kis hangulatot lehetett volna teremteni a karakterek közt. Bazz, alig bírom ki, hogy ne kezdjek rögtön neki a második résznek megint. De most le van nekem szedve a Riddickes játék. Bele kéne vetnem magam, mert arról is elég jókat hallottam.

Szláv testvéreinknél már gyúrnak a HBO-s preimerre. Spartakus: Krev a Pisek

Dzséjt, az első rész End Credite után van mód arra, hogy ( a második részhez hasonlóan) vissza lehet térni a játékba? Én nem láttam ilyen lehetőséget most. Van egy küldetés -pont a végső támadás előtt kaptam meg- amit befejeznék

Szerintem mielőtt a megbízásokra adnád a fejed, szedd össze a bandát.

Én cserélgetni szoktam állandóan a tagokat. Nomeg a küldetés milyensége határozza meg igazán, hogy milyen képességű tagokkal veszem körbe magam. .

No, végig vittem újra a Mass Effect első részt, feltápozva, tanácsot megmentve, Ashley lefektetve Egy kis pihi, aztán folyt. köv. a második résszel Conrad Verner egy vérbeli rajongó

Igen, mindenki ezzel foglalkozik, mert amíg "Kiss Pistát" az első leendő alkalommal lecsukják, őt addig (eddig) szabadon engedik, a lá tovább veszélyeztetni mások életét.

Hapan Csillagköd, Hapes-rendszer.... -Hogy?! Visszavonulni? -Ez a parancs érkezett Vader Nagyúrtól, admirális. -Végre valahára! Úgy tűnik észhez tért a főparancsnokunk, Tenzon kapitány. -sóhajtott fel megkönnyebbülten Colombus Moore admirális a híd főmegfigyelő állásában. Alatta, messze előrenyúlva, a csillagrombolójuk felszínét, tucatnyi parázsló kráter csúfította. Az admirális ezen károkat mérte fel éppen. -Persze nem vagyok biztos benne, hogy ezt a többi főtiszt is így gondolja. -folytatta messzemenőkig összevonva a szemöldökeit és feljebb vezette a tekintetét, egyenesen azon birodalmi hadihajók nyomvonalait követve melyek észvesztő sebességgel fúrták bele magukat az ellenség sokkal fegyelmezettebb hajórajainak sűrűjébe. -Rendben kapitány -ereszkedtek meg egy foknyival a vállai ahogy a várakozó fiatal kapitányra pillantott végül-, fordítsa meg a hajót és létesítsen közvetlen kapcsolatot a flotta hajóival. -Értettem, admirális. Amestris főtengernagy az ajkait összepréselve figyelte, hogy miként hullanak atomjaira annak a hapan hajónak az alkotóelemei melyek épp ebben a pillanatban váltak eggyé egy birodalmi csillagromboló sziluettjével. Az igen közeli esemény kihatásai, a Véderő zászlóshajóját is elérték. Baljós rázkódás futott végig az egész hajón, amint a detonáció taréjain milliónyi fémrepesz csapódott a kettős diszkoszforma hajótestnek. A pajzsok a hirtelen és terjedelmes erőhatásoktól túlterhelődtek és a biztonsági protokollnak megfelelően más rendszerekből igyekeztek megfelelő mennyiségű energiát elszivattyúzni ennek kiegyenlítésére. A híd hosszú másodpercekre sötétbe burkolózott, csupán a kijelzők sápadt fényei adtak némi derengő világosságot. -Kitérni! Kitérni! -kiáltotta el magát a hajó elsőtisztje, mialatt sokan a padlóról kényszerültek feltápászkodni. A falakba süllyesztett kapcsolószekrényekből szikrák csaptak ki. A hajó vészesen megdőlt, vészjelző kürtök harsantak, ahogy új fordulóba kezdett, de még a kompenzáló egységek nem voltak híján annyi energiának, hogy a fedélzeten lévőknek biztosítani tudta volna a szokványos gravitációt. Több tucatnyian sérültek meg amint nekicsapódtak a válaszfalaknak, vagy vétették el a következő lépcsőfokokat és magatehetetlenül gurultak le a mélybe. Az éles manőverbe kezdett hapan hajót terjedelmes lángoszlopok követték, melyet a megsemmisülő hajókból előburjánzó oxigén és üzemanyag hizlalt fel gigantikus méretűvé. Nem sokon múlott, hogy a zászlóshajó is az izzó enyészetté váljon. -Állapotjelentést! -adta parancsba a kapitány, amint normalizálódott a helyzet és a világítás is hellyel-közzel visszatért. Szeme sarkából észlelte amint a főtengernagy is visszabotorkált a posztjára. Talán az ő épségének biztosítása volt a legnagyobb súly a vállán. Nem lett volna jó ómen úgy elveszíteni a Hapan Véderő fejét, hogy annak a hajónak a kapitánya túlélje az ő halálát mely hajó fedélzetén tartózkodik. -Pajzsok huszonöt százalékon! -közölte egy hang a félhomályból és a fali csatlakozókból szivárgó füstfellegeken keresztül. Páran oltókészülékeket hoztak működésbe, ott ahol a vezetékek megolvadtak, majd lángra kaptak. Vagy egy féltucatnyi konzol sötétült el véglegesen. -Meghajtók teljesítménye hetven százalékos. A hiperhajtóműveket elvesztettük. -szólt egy másik az ellenkező irányból. -Néhány burkolat melletti folyosót lezárt az automatika. -Veszteségek? -Nehéz megmondani kapitány. Elvesztettünk néhány belső szenzort is a jobb oldali fedélzetek teljes hosszában. Nincs kapcsolatunk a..... -Kezdjék meg a helyreállítást azonnal! Kormány, fordítsa a hajót olyan szögbe, hogy ne tudják áttörni a sérült szekcióinkat a turbóütegeik! -Rajta vagyok, asszonyom! Várjon, csak....! Történt valami.....Főtengernagy, ezt önnek is látnia kell! Amestris odakapta a tekintetét, az életre kelt fő kijelzőre, melyen vibráló fénypontok kusza halmaza bontakozott ki. -....A birodalmi flotta, új irányt vesz. Visszavonulnak! A Véderő főparancsnoka rácsodálkozó tekintettel meredt a frissen bejövő adatokra. A kormányos jól beszélt. A birodalmi erők számtalan hajója fordult meg és tartott kifelé a rendszerből az egyik pillanatról a másikra. -Nem egészen. Nézzék csak! -mutatott a kijelző bal alsó sarka felé a kapitány. -Egy néhány fős egységük továbbra is ide tart, a...... -Melyik egységünk van ott? -szakította félbe a kapitány szavait Amestris, miközben fél szemmel a fő birodalmi erők visszavonulási útvonalát leste, amint egyre távolodva tőlük és a rendszerszéli egységüktől, kifelé tartottak a bolygópályákon túlra. -Néhány vadászunk üldözi őket főtengernagy. -felelte a kapitány leolvasva a székének karfájába süllyesztett kijelzőről az információkat, melyeket közvetlenül oda kért. -Valószínűleg csupán a sebeiket nyalogatni húzódtak a bolygó mögé. Javaslom addig üssük a vasat amíg forró. Vegyük üldözőbe a fő erőiket. -Köszönöm a tanácsát kapitány, de majd én eldöntöm, hogy mikor és milyen intenzitással is üssük azt a vasat. -vezette át a fő kijelzőről a kapitányra a tekintetét. -Mindazonáltal jelen helyzetben igazat adok magának. A birodalmi flotta meggyengült, semmi kétség. Mély lélegzetet vett, mintha megfontolná a következő szavait. -Összevonjuk a flottánkat, Heyla kapitányéval és elpusztítjuk őket. Mindörökre. Hapan Csillagköd, északi-régiók határövezete.... -Itt Myeran százados! Zárkózzanak fel! Ne hagyják elszakítani egymástól magukat. A hapan Miy'tilek már eddig is megtizedelődtek, de mikor a fedélzeti kijelzők újabb közeledő birodalmi TIE rajokat regisztráltak, a végső megsemmisüléssel néztek farkasszemet. Myeren a túlterhelt hajtóművekre újabb feladatot osztott és olyan éles fordulókba kezdett, hogy baljós volt, hogy az apró vadászgép sárkányszerkezete egyben marad e, a rá feszülő erőktől. Az asztromech droid éles visításba kezdet, ellenkezve a pilóta döntésével. De Myeran fittyet hányt a droidjára, sokkal fontosabb dolgok kötötték le a figyelmét. Példának okáért ott volt az egyik Nova osztályú cirkálójuk, melynek szeretett volna a lővonalából kikerülni, miközben az végeláthatatlan folyamban ontotta magából, az ívbe hajó vezérsíkjainak belépőélein található ionlövegeiből, a mérhetetlen károkat okozó energiasugarakat két birodalmi fregattra melyek éppen támogatóállást igyekeztek elfoglalni egy csillagromboló körül. És ott voltak persze a fürge birodalmi vadászgépek is, melyeket már rég lehagyott volna, ha nem a csata kellős közepén kellett volna kerülgetnie azokat a töménytelen roncs-, és repeszfellegeket melyek átláthatatlan akadálypályaként pörögtek-forogtak mindenfelé. Myeran feljebb húzta a gép orrát, hogy szembefordulva a Novával, elhúzzon a tatja felett, bízva abban, hogy a hajó vadászelhárító ütegkezelői már alig várják, hogy jó zsíros kövér célpontokat csalogasson a közelükbe. A számítása bejött, még ha a megfelelő időben, egy kommüzenetben értesítette is a cirkáló tüzéreinek a parancsnokát. Az őt üldöző három TIE vadászból hamarosan nem lett több, mint elhanyagolható alkotóelem a tetemes fémrepeszek milliárdjaiban. -Szép lövés volt. -fordította a tekintetét a kecses hajó felé. -Hívhat még ?vendégeket? Karom Vezér, ha gondolja. -Még meggondolom őrnagy, de....Egy pillanat. -szakította hirtelen félbe a megkönnyebbülésének helyt adó szavait saját maga, amint a kommrendszer egy figyelmeztető sípolást hallatott. -Adás a zászlóshajóról. Myeran gyorsan körbenézet, hogy nem e szolgáltat egy jó kövér célpontot valamelyik birodalmi gépnek, majd látva, hogy nem szűkséges lekötnie a figyelmét a további elkerülő manőverekre, aktiválta a megfelelő csatornát. -Itt Karom Vezér. Hallgatom. -Itt Sárkányanya. Daraan admirális új gyülekezési pontot jelölt ki. Küldöm a koordinátákat. -Hé! -rázta meg a fejét értetlenül. -Maga meg miről beszél? -Új híreket kaptunk a Hapes szektorból százados. A birodalmi flotta visszavonult. Itt pedig sikeresen visszavertük a támadásukat. Megvédtük a szektort százados. Térjenek vissza az anyahajóikra további eligazításra! Myeran elképedve nézett ki mindkét irányba. Nehéz lett volna bármit is levonnia a látottakból, hogy vajon a zászlóshajó kommunikációs tisztje igazat beszélt e. Sok ezer kilométerre kiterjedő törmelékfelhő borított be mindent, sápadtan verve vissza a csillagköd fátyolos ragyogását. Persze minden bizonnyal a zászlóshajón jobban átlátták ezt az egészet, gondolta, leszűrve magában a saját szemszögéből tapasztalt káosz kiterjedését. Daraan admirális ezek szerint úgy döntött, hogy alaposan helyt álltak és nincs szükség tovább pazarolniuk az energiáikat. Súlyos következményei is lehettek volna annak, ha tovább üldözve a birodalmiakat, kilépnek a Csillagködből, átszelve a határt. De mindazonáltal valahol mélyen, Myeran csalódott volt, és talán ebben nem ő volt az egyetlen a hapan armadában. Néhány percen belül, a századának megmaradt tagjainak az élén, visszafelé tartott a súlyos tömegként, a harctér felett trónoló anyahajók felé. Yularen admirális magába roskadva konstatálta, hogy a flottája java részét megsemmisítették. Alaposan alábecsülték az ellenséget, mely mostanra már hátrahagyta a határ menti szektorokat, csupán néhány járőrhajót hagyva hátra. A csata épp olyan hirtelen ért véget, mint ahogy elkezdődött. -......de ezek még csak becslések admirális. A felmérések még órákig is eltart..... -Leléphet, hadnagy. -motyogta kedvtelenül csak félig fordulva a háta mögött a jelentést közlő tisztje felé, aki végül leeresztette a kezében tartott adatblokkot. -Igenis, admirális. -bólintott megértően mintsem kötelességtudatból. Az egész híd ebben a torokszorító érzésben vegzált, melyet a keserű vereség váltott ki mindannyiukból. Miután távozott, magához hívta a kapitányt. -Vexejer kapitány, intézkedjen róla, hogy mielőbb kapcsolatba léphessünk Colombus Moore admirális flottájával. Tudnunk kell, hogy egyáltalán élnek e még. És kerítse elő azt a felelőst akinek dolga lett volna megfelelően biztosítani az összeköttetést a hátvéd erőinkkel. -Azonnal, admirális. Hapan Csillagköd, Hapes-szektor, Hapes, Források Palotája.... A rideg kövön végigcsordogáló bordó vérpatak elérte a legfelső lépcsőfok peremét, majd ragacsos folyamként bukott át rajta, hogy megkezdje útját az alsó szint felé. A vér egykori gazdája nyitott szemmel vált vak szemtanújává eme folyamatnak, miközben az élet már messze elhagyta a lelkét. A nyakán tátongó sebből is kezdett alábbhagyni a lüktető spriccelés. -A legjobb kapitányom egyike volt. -sziszegte a fogai között baljós visszafogottsággal Ta'a Chume a hapanok Anyakirálynéja, hátat fordítva a jelenlévők többségének és azzal a földön heverő, egyenruhás alaknak is, aki fölött Eserian állt terpeszben, tisztogatva a kezében tartott pengét. A balkonon túl, fátyolos holdvilág terpeszkedett, tetézve a komor, drámai fejleményeket. -Főtengernagy! -fordult egy pillanattal később, csípőtől felfelé Amestris irányába, aki sápadtabb volt, mint a lábai előtt fekvő holttest. A Véderő feje alig tudta levenni a tekintetét a hapan kapitány maradványairól, akit még számos tiszt követhet a mai nap folyamán a másvilágra ismerve a mai nap következményeit. A legtöbbjük remegő térdekkel vette körbe a királynőt és a hóhér szerepét betöltő Eseriant. -Mondja, ki legyen a következő? Ki máson statuáljak példát, hogy mit érdemel az, aki figyelmen kívül hagyja a világunkra leselkedő veszélyt és csak úgy hátrahagyja a Hapes rendszert, üldözve a menekülő birodalmiakat, hogy aztán annak egy aprócska része, elkerülve a maga figyelmét, felperzselje a fő ellátóközpontunkat, elpusztítva a termés java részét? Kit áldozzak még fel maga helyet Amestris? -üvöltötte immár az utolsó kérdését, egész testében megremegve, melyet sikerült átvennie a közelben tartózkodóknak, legyenek azok a csatában részt vevő és azt túlélt főtisztek, vagy a palota koronaőrségének tagjai, akik a távolban váltak szem és fültanújává az eseményeknek. Amestris ajkai hiába mozogtak, hang nem jött ki a torkán. Az egész arckifejezéséből látszott, hogy ő valahol egészen ?máshol? jár. Kérdéses volt, hogy bármit is felfogott e az elhangzottakból. Ta'a Chume ezt észrevette rajta és mérgében elfordult tőle. Eltelt egy fél perc mire újból megszólalt. Hangereje ugyan lecsillapodott, de feszült maradt. -Esélye lett volna, hogy önkezüleg vessen véget az életének Amestris mikor szembesült a tévedésével. De tartok tőle, hogy jelenleg azt a luxust nem engedhetem meg magának, hogy helyreállítsa a becsületét. Viszont.....-pillantása a Főnix Gárda jelen lévő, egyszemélyes kivégzőjére vetült-, be kell látnia a magába fektetett bizalmam csorbát szenvedett. Eserian! -Ereneda. -hajtott fejet Eserian, egy tapodtat se mozdulva a jelenlegi pozíciójából, melytől egy karnyújtásnyira, számos potenciális áldozat helyezkedett el. -Szedj össze néhány embert és látogasd meg a főtengernagy otthonát. Azt akarom, hogy Amestris tisztában legyen az elképzeléseimet illetően, hogy mi is a dolga egy Véderő főparancsnoknak. Eserian a lebénult főtengernagyra sandított, majd kötelességtudóan bólintott. -Meglesz, Ereneda. Gondoskodni fogok mindenről.

Abszurditásban versenyre kellhet a Zombieland Bill Murrayes jelenetével. Na az ütött még így rendesen

Jó volt a mostani SGU Bár erős belemagyarázásnak tűnt ez a idegenek részéről való megtalálás, de ettől függetlenül végig érdekes maradt az epizód

Az FPS jelenet is mekkora volt már Na meg amikor apuci faggatja a kicsi lányát, hogy mit szeretne a szülinapjára. Az a megdöbbent arc, aztán megkönnyebbülés

:D

Nálam ott volt a film egyik csúcspontja.

Kick-Ass Ekkora egy beteg filmet is már rég láttam De hatalmas volt, főleg mikor poénosra vették a figurát. Tiszta Zombieland és Hancock egyveleg a film. Aki bírja az abszurditást annak nem lesz gondja vele. Nem szabad komolyan venni a filmet ez a lényeg, még ha néha túlspilázzák néha-néha egy-egy jelenetben. Nicholas Cage marha durva volt, de a kiscsaj még inkább. Tuti, hogy meg fogja osztani a közönséget. De egyszer ki lehet bírni. Én végigvigyorogtam az egészet

Hát nekem Palik nem hiányzik. De tényleg unalmas volt. Látszik, hogy nem volt eső Azért Webber megérdemelte és Vettel is a harmadik helyet.

A' meg ki?

Ma kettős Red Bull győzelemmel számolok, rajtnál Vettel tuti befogja gyújtani az utánégetőket.