Aurra a hajó falának vetette a hátát, átengedve magát a motorok által keltett, megnyugtató remegésnek mely bizsergetően hatott az izmaira. A szónikus zuhanyzófülkékhez csatlakoztatott öltözőhelyiség padján ült, fáradtan, az átellenes fal egy pontját lesve céltalanúl, mígnem oldalról feltárult egy nyílás, és rajta keresztül, Ryela tűnt fel, végezve a tisztálkodással, melynek hatásosságához semmi kétség sem férhetett. Halvány rózsaszín bőréről a legmakacsabb koszfoltok is eltűntek, de a hiányuk nyomán a horzsolások nyomai is megszaporodtak. Egy kétrészes kék alsóneműt viselt, hozzáillőt a törzse két oldalán terebélyesedő pigmentfoltjaihoz, illetve a hajszínéhez.-Nem akarok elégedetlenkedni, de egy hagyományos forróvizes fürdőnek jobban örültem volna. -jegyezte meg az „új” bőrében megkönnyebbülten keresztülsuhanva a helyiségen, a fali szekrények felé tartva, bár a Modarachon történt sérülése következményeként, az a suhanás inkább volt enyhe bicegésnek jellemezhető.
Aurra szívesen osztotta volna a theelin nő véleményét, de per pillanat a részéről fakadó csendet részesítette előnyben; túl kimerült volt ahhoz, hogy amolyan felesleges csevejbe elegyedjen a hajón tartózkodó egyetlen nőnemű társával. Ryelát szemmel láthatóan nem zavarta a fejvadásznő szótlansága, lefoglalta magát azzal, hogy új ruhát varázsolt elő a szekrényből.
-Amint hallom Durak is élvezi a zuhanyt. -folytatta mosolyogva, célozva a szomszédos helyiség felől áradó hangokra, mely talán épp egy tradicionális barabell dal strófáit alkotta, bár ebben semelyikük se mert volna megesküdni. -De azért valljuk be, a hangja az valami botrányos. -kacsintott ki oldalra, miközben felemelt maga elé egy világos blúzt. Sokat nem morfondírozott a dolgon, a következő másodperben már el is kezdett belebújni.
-Egész jól összeforrtatok ti már ketten. -szólalt meg első ízben Aurra, megosztva a megállapítását. -Úgy értem, törődtök egymással, nem csak mint üzletfelek.
Ryela elmosolyodott Aurra furcsán csilingelő hangján, mely talán a korábbinál is közvetlenebbé tette a jelenlétét a hajón.
-Igen, barátokká lettünk.
Visszazárta a szekrényt és nekikezdett belebujtatni a lábait a csizmáiba amik szintén átestek egy kisebb megtisztuláson. Csak most vette észre, hogy Aurra ugyanazt a ruhát vette vissza mint amiben Modarachra tartott velük. De ezt az észrevételét nem tette szóvá. Sőt mi több, szelíden, nyitottabban folytatta a társalgást kettőjük között.
-Neked voltak barátaid? Akikre bármikor számíthattál?
A fejvadásznő éppen a háta mögötti falnak támasztotta a fejét és tekintetét valahová a mennyezeti világítótestekbe fúrta.
-Túl durva világból jöttem ahhoz. A barátság egy olyan luxus ami túl drága még egy dúsgazdag embernek is.
-És...párod? -tette fel óvatosan a következő kérdést, mire Aurra a fekete szemüregeinek mélyéről rávillantotta a pillantását.
-Fejvadász vagyok, drágám. Bejártam keresztül kasul a galaxist, de nincs férfi aki tolerálni tudná ezt egy nőnek.
-Családra sose gondoltál?
Aurra lassan megrázta a fejét.
-Nem tudom hová akarsz kilyukadni, de mielőtt nagyot csalódnál közlöm, a munkámon kívül kevés dolog van ami számít.
Ryela megfontolt bólintásba kezdett.
-Legalább őszinte vagy. Ez is becsülendő.
-Azt nekem elhiheted.
Alig fél perccel később már éppen kifelé tartottak, összefutva Durakkal és Sanguttal, az aqualishal, amikor a hajó mélye felől Roylee és G'hevur tűntek fel. A devaronian már méterekről előrébb kivillantotta fogait a jókedve gyanánt.
-Nagyszerű, nagyszerű. -érintette össze a tenyereit számítva azzal, hogy sikerül kellő benyomást tennie a többiekre. -Fjedor nagyon elégedett az eredménnyel.
Nem volt senki a csoportban aki a közönyös pillantásán kívül bármi mással jutalmazta volna meg a munkaadójuk megbízottját. Úgy tűnt G'hevurt ez nem is nagyon zavarta, talán már hozzá is szokott az ehhez hasonló fogadtatásokhoz.
-Megérdemlik, hogy pihenjenek. A következő úti célunkat úgyis csak holnap érjük el. Most pedig ha megbocsájtanak...... -haladt tovább, kétfelé választva a csoportot, mígnem elkanyarodott a folyosón Royleet hátrahagyva. A pilóta karba font kezekkel nézett a devaronian után, majd mikor eltűnt szem elől, fejével befelé intett az öltözők irányába. Aurra komoran vette tudomásul a jelzést, míg a többiek csak fél pillanattal később reagáltak.
-Mondani akarsz valamit Roylee? -fordult szembe a férfival Aurra, mikor már mindannyian bent voltak. Durak hol a fejvadásznőre, hol pedig a pilótára sandított.
-Mi a fene történik itt?
Ryela megállapodott a hatalmas barabel társa mellett, onnan várva a folytatást, míg Sangut a bejárat mellett támaszkodott meg, vállát nekivetve a falnak. Royleen úgy látszott zavarja az egyetlen, életben maradt aqualish jelenléte, de azért belekezdett.
-G'hevurnak ugyan nem szóltam, de azt hiszem, hogy nem voltunk egyedül a Modarach-rendszerben.
-Hogy?! És ezt csak most mondod? -förmedt rá a theelin nő.
-Az a fickó nem tetszik nekem. -seperte le magáról Ryela megjegyzését és újra zavart pillantást mért Sangut felé, aki erre már ráncolni kezdte a homlokát és agyarai közt furcsa morgó hangokat hallatott.
-Az oké, hogy a csapat tagja vagy Sangut, de te testőrséget fogadtál a devaroniannak. Ezért bocs ha zavar a jelenléted amikor a főnöködről akarok beszélni. -magyarázta Roylee, eleget téve az aqualish rövid, ám velősen megfogalmazott kérésének.
Sangut most hosszabban magyarázta a saját nyelvén a nemtetszését a kivételezéssel szemben. Végül Aurra állt közéjük.
-Hátrébb az agyarakkal Sangut. Roylee csak kíváncsi volt, hogy megbízhat e benned. -terelte vissza a falhoz az aqualisht, majd visszafordult a többiek felé. -G'hevur nekem is bűzlik, akárcsak ez az egész ügy. És ez túl mutat azon, hogy szép kis suma üti a markunkat a meló elvégeztével. Szóval, mit tudtál meg? -kérdezte a pilótájukat.
-A kukkolónkról sajnos nem sokat. Még azelőtt kereket oldott, hogy a szenzorokkal alaposabban utánanézhettem volna. Gyorsan kellett cselekednem mikor észleltük Gundoval a tektonikus elmozdulásokat a bolygón.
Ennél a pontnál a theelin nő és a barabel összenéztek és megvonták a vállaikat, egymásnak üzenve ezzel.
-Viszont nagyon úgy tűnt, hogy alaposan letapogatott minket. -folytatta Roylee.
-Ezt, hogy érted? -kérdezte Ryela, félbeszakítván őt.
-Szerintem lehallgatott minket. G'hevur épp azidőtájt küldött ki egy üzenetet, mielőtt lebukott volna. Véletlenek pedig az én szótáramból már kivesztek.
-Látom rajtad, hogy ez még nem minden. Folytasd! -intett a fejével Aurra.
-Érzem, hogy G'hevur sántikál valamiben. Máskülönben miért az egyik tartalék kommunikációs rendszert használta volna.
-Talán az védve volt. Magad mondtad korábban, hogy elég sok változtatást végeztek a hajón.
-Nem. Itt valami bűzlik. -rázta meg a fejét Ryela következtetésére reagálva. -Van egy olyan érzésem, hogy nem mindent mondtak el nekünk.
-Sangut, és te mit tudsz? -fordította Aurra ismét a figyelmét az aqualish képére, mely fokozódó nyugtalanságról tanúskodott. -Elsőként csatlakoztál a devorianhoz.
Sangut védekezőn tartotta maga elé a kezeit és heves fejrázásba kezdet, de nem csak a fejvadásznő ingerült fellépésétől tartva, hanem Durak mozgolódását is figyelembe véve. A barabel ugyanis ellépett a hozzá képest törékenynek tűnő társától és fenyegetőző testtartással lépett felé egy-két lépést.
-Fogalmam sincs semmiről. -gurgulázta tört basic-en. -A fivéremmel úgy gondoltuk, hogy megéri csatlakozni hozzá. Jó pénzt fizetett, de semmi több. Gondolod, hogy a droidjai engem nem zavarnak? Meg sem bízott bennünk. -fekete, mandula vágású szemei remegni látszottak, mire Aurra visszakozott egy lépést.
-Ajánlom, hogy igazat beszélj.
-Azt én is. -dörögte Durak, felkészítve az aqualisht a komolyabb eshetőségekre.
-És most mi lesz? -tette fel a kézenfekvő kérdést Ryela, tekintetével válogatva a lehetséges válaszadók között.
-Én megyek és leellenőrzöm azt a hívást. -mondta Roylee.
-Rendben. -bólintott rá Aurra. -Mást egyelőre úgy se tudunk tenni. Addig nem, míg nem tudjuk, hogy pontosan hány droidja van a fedélzeten.
-Akár egy tucatnyi is lehet. A berakodásnál egy szép nagy tárolókabint töltöttek meg ismeretlen rekeszekkel amihez csak ő fér hozzá.
-És még ki tudja, hogy mivel. -tette hozzá az orra alatt Aurra, gyanús pillantással méregetve az öltöző sarkait.
-Óvatosnak kell lennünk. -fogalmazta meg szűkszavúan a végsó mondandóját Roylee egy fokkal halkabban mint az előbb.
-Úgy van. -tette hozzá Durak meglökve mintegy „véletlenül” Sangutot a vállával amint elhaladt mellette kifelé tartva.