Embo

Köszi a munkát uraim!

Egyértelmű visszaesés a Dac-trilógiához képest, de felirattal egy kicsit jobban elnyerte a tetszésemet. Számomra nagyon erőltetett ez a nyakláncos eset, Rish Loo egy ellenszenves karakter, Boss Lyonie pedig eléggé töketlen vezető, Boss Nass-t kérném vissza a vezetői székbe. Rish Loo elfogási kísérlete is nevetséges, Anakin elkezdi eltéríteni a sugárnyalábokat ahelyett, hogy egy komisz másodperc alatt szétvágná a kommandó droidokat. Közben Padmé és Lyonie felfordulhat, Anakin csöppet magára hagyta őket. Otoh Gunga szép, Theed-et azonban többet szerettem volna látni, sosem láthatjuk a tradicionális épületeket, csak egy-egy termet. Valaki már írta, hogy Dac bolygójára egy "natúr" karkarodont küldenek(aki megjegyzem jó harcos), egy Naboo-n ott lebzsel Grievous, Dooku, a szeparatista sereg egy tekintélyes része, és a tervek szerint a gunga hadsereg. Nos, a tervek szerint egyedül a nabookat kellet volna bedarálni, erre elég lett volna a gunga hadsereg, esetleg Grievous egy kis csapattal, de még odarakták Dooku papát is, felesleges. Megjegyzem, hogy taktikailag is butaság.Nem volt jelentős csapat a Naboo-n, de ha rosszul sül ki a dolog a CIS komplett vezérkara foglyul esik, meghal. A Magnaguardok jól néznek ki sárgán és lilán is.Úgy vettem észre, hogy a sárga villámmal bravúroskodók valamivel akrobatikusabbak. Anakin nagyon lazán megadja magát a túlerőnek, már ha túlerő volt. A rész legjobb része egyértelműen az, amikor Grievous magabiztosan készül kinyírni Jar-Jar-t, erre megjelenik Tarpals és a gunga milícia. Egyeztetési hiba, figyelmetlenség vagy a fene tudja, hogy mi az, amikor Grievous gondolatolvasókat meghazudtoló módon megtudja azt amit lehet, hogy néhány gunga még nem is igazán fogott fel. Mégpedig azt, hogy Lyonie törzsfőnök nem támogatja a szepik ügyét. A gunga hadsereg nagyon jól nézett ki, Rish Loo beszédénél azok a fejek. Hihetetlen népség. Kisebbfajta csalódást okozott a rész, ettől többet várok.

A TCW eddigi legaranyosabb pillanata, ahogy C3PO-t átölelik.

Mercy Mission:

Elöljáróban annyit, hogy valóban nem volt Grievous és Anakin közt komolyabb eszmecsere, de kérdem én mi a fenének kell őket összehozni. Gondolom úgy vannak a készítők, hogyha Padmé akkor berakjuk mellé Anakin-t.Ennél azért lehetnének kreatívabbak, van még ezernyi jedi, nem kell mindenhova Anakin-t erőltetni, főleg úgy, ha nincs is olyan komoly szerepe.Padmé szereplése azonban kötelező volt. A részről kicsit később írok, talán csöppet negatívabban.

Lok, köszi a feliratot.

Annyira nem tetszett a rész, de a trilógiában számomra a második helyet foglalja el a Water War után. Nos, az elején tetszik Jar-Jar "köpése", bár megmondom őszintén eléggé tágra nyíltak a szemeim amikor a gungan képviselő úr otthagyta névjegyét Amidala kisasszony bal orcáján.Ettől függetlenül ötletes volt.Riff Tamson ebben a részben is egy k*csög.Számomra nem volt kérdés, hogy meg fog halni.Viszont az is igaz, hogy a Monster-ben megkezdett brutalitás a közelébe sem ért az itt látott leszakadt fejnek, felrobbanó gunga, mon cala és quarren hulláknak. Apropó, quarrenek.Nossor Ri a rész elején tett tiszteletadásával kiérdemelte a szimpátiámat, attól függetlenül, hogy szeparatista vezért volt.Úgy éreztem, hogy a hatalmat szerezné megszerezni, de nem magának, hanem a népének és ez nagyon fontos különbség.A trilógia során hosszasan vívódhatott, amíg elhatározta, hogy szembeszáll a droidokkal.Felismerte, hogy Lee-Char nem hagyja figyelmen kívül a quarren nép érdekét sem.A rész végén megpillantottam a quarrenek csontokkal, tüskékkel díszített puskáját is, egyszerűen mesteri alkotás. A karkarodon erősítéstől többet vártam volna, megjegyzem, hogy jobban néztek ki, mint maga Riff Tamson. Anakin, Fisto, Ahsoka, Jar-Jar a háttérbe szorult a rész során, de egyáltalán nem bántam, sőt élveztem, hogy Ackbar és Lee-Char több szerepet kap az epizódban. Ackbar fegyvere az ami nem tetszett, teljesen olyan volt, mint a Harry Potter-ben a varázspálcák, brrr....Viszont ahogy fejjel szétkente azt a droidot, az valami fenomenális. Lee-Char szerintem is kicsit gyorsan érett meg, dehát ennyi belefér, szimpatikus karakterré érett a fiatal herceg....bocsánat, király. A grafika továbbra is gyönyörű, a rész végi ünnepség viszont kicsit szolid ahhoz képest, hogy egy bolygó sorsa dőlt el. Összegezve, erős kezdés volt ez a három rész, sokban teljesítették, felülmúlták az elvárásaim(milicista hadseregek, új fajok, több karakter, különböző sablonok az egy fajba tartotó szereplőknek.), izgatottan várom a folytatást.Bravó!

http://tolkien.hu/index.php?option=com_thcm&contentId=2749&categoryId=220&contentType=PUBLICATION&Itemid=220 Hatalmas film lesz.

Vindi-t és Lok Durdot elkapták, Loathsom szintúgy nem tudott elfutni.A többiek meg meghaltak.Poggle és Tambor-t pedig azért nem említettem, mert ők ott vannak az RoTS-ban. Eddig Mar Tuuk a favorit, Lok Durd viszont Trench mellet a kedvencem.

Ilyenkor jönne jól az episode guide, eloszlatná az ilyesfajta kételyeket. Egyébként, az ilyen egyrészes szeparatista vezérek közül eddig csak a jó öreg Mar Tuuk élte túl.Ha már személyes kedvencemet, Trenchet nem láthatom, szívesen látnám őt újra akcióban.

Én is láttam ahogy ráütött a fejére.Gondolkodtam is azon, miért nem hasadt ketté Tamson feje, hiszen fénykardal megcsiklandozták. Elég jó masszából lehet a srác, lehet olyan típusú a bőre/páncélja, mint a Zillo-nak.

Én is köszönöm.

Én is így vagyok ezzel.

Egyértelműen hozta a rész az elvárt színvonalat. A rész elejei tárgyalást nagyon jól megoldották, rövid volt, de felvázolta a konfliktus mibenlétét. Werebazs! Az a mon cala szenátor bármilyen hihetetlen nem nő, hanem Meena Tills szenátor és férfinak vallja magát. A csata minden eddigit felülmúl úgy érzem.Egyértelműen az eddigi legnagyobb, de valahogy még mindig idegennek érzem magam ebben a vizes környezetben, jobban szeretem a szárazföldi csatákat.Megjegyezném, hogy a mon cala harcosok szinte mindegyike külön árnyalatot, arcot, páncélzatot kapott.Hatalmas piros pont ezért. Nálam Lee-Char és Ackbar feledhetőek voltak, de mindenképpen színes foltjai az epizódnak. A szeparatisták.Azt hiszem itt mérföldkőhöz értünk, hiszen most láthattunk először egy ízig-vérig összeszedett quarren-droid sereget.Nincsenek bugyuta véletlenek, legalább ugyan olyan jól harcolnak, mint a köztársaságiak.A vezérük, Riff Tamson egy mészáros.Ilyet nem képzeltem volna, de nagyon fokozta a rész élvezetét.A kitépett végtagok, borotvaéles fogakkal szorongatott klónok, mind-mind elképesztő látványt nyújtottak az amúgy is epikus csatában. A részben talán két dolog nem nyerte el a tetszésemet.Az egyik az, hogy már megint aquadroidok.Természetesen ez nem is lehetne máshogy, de nekem nagyon nem jönnek be ezek a pisztolyos droidok.B1, B2 őket imádom, ez van. Nem nyerték el tetszésemet továbbá azok a polipszerű, árammal megrakott gépezetek sem.De ezek a kis szépséghibák eltörpülnek a rész lehengerlő stílusa mellett. A Gungan Attack-ban jött számomra a rész legemlékezetesebb pillanata.Amikor az Acclamator kilépett a hiperűrből, kinyílt az alja és ott bent kuporgott egy csomó gungan.Számomra ott ötvöződött a két legszeretettebb dolog a TCW-ben, a milicista harcosok és a modern technológia. Kiváló rész volt,na!

Köszi csoli! Már repül is le!

Arról, hogy gyanítom nem Kyuss-Green Machine című dalát szeretted volna berakni, Water War-os videóként.

Norbi, Donát:A legjobbakat kívánom én is.

Fene egye meg, eléggé eltértek a témától

Wookiepedia-n fent vannak az első három rész szereplőinek nevei.Ez a cápa, ez valami elképesztő vadállat. Grievous, Opress ehhez képest egy szende sorkatona.

Isten éltessen, Dzséjt!

Félreértés ne essék én is csak egy-két momentumra emlékszem 5-6 éves koromból, véletlenül ez az egyik.

Határozottan.

Érdekes, hogy én is tisztán emlékszem arra a pillanatra amikor Mohamed Atta belevezette a gépet a toronyba.Ott ültem a tévé előtt és játszottam a dominóimmal. Az ügyben azóta próbáltam tájékozódni.Nem vagyok teljesen meggyőzve afelől, hogy az USA nem tudott a történtekről.Pearl Harbor-t minden szívfájdalom nélkül feláldozták, nálam ez súlyos érv amellett, hogy nekik megért annyit a tornyok leomlása, hogy casus bellit kreáljanak. A leírtak mellett természetesen sajnálom az ártatlan civileket, tűzoltókat, rendőröket, akik meghaltak.Valahogy azonban nem tudok elsiklani afölött sem, amikor rideg közönnyel bemondják, hogy Afganisztánban ártatlan civilek haltak meg a NATO vagy az amerikaiak légicsapásában.