Donát

Igen, de mégis csak úgy volt megrendezve az a Ben Kenobi-s jelenet, hogy szándékosan volt benne egy susmusra hajazó félrenézés Obi-wantól. Az sok mindent jelenthet, de az, ahogy Ben Kenobi reagál a hírre, aligha a véletlen műve (valószínűleg vagy eleve így kérte Lucas Guinnesstől, vagy tetszett neki a színész zsigeri reakciója, mert később még felhasználhatta a dolgot). A lényeg, hogy úgy volt megrendezve, hogy később ez a jelenet a nagy igazság pillanatában a helyére kerülhessen. Ez tetszik.

Ezt az Audible-ös elérhetőséget hol találtátok? Valamelyik másik topikban van taglalva, hogy miként lehet meghallgatni az új könyvet?

35 szavazat a hátrány jelenleg.

Elolvastam. Kicsit sok az egy mondatra jutó nevek száma. Meg van még benne pár magyartalan kifejezés / helytelen rag ilyesmik, azokat gyomláld ki. De az alap elképzelés nem rossz.

Amint átírod ezt "egyelőre"-re ígérem neked, hogy elolvasom.

Na próbáljuk meg újra. Összességében tetszett a könyv, de Claudia Gray világklasszis színvonalát azért nem éri el. Tetszettek a karakterek, a jól induló, de később korrupt ívet kapó Savit, a kettős Ronan, aki egyfelől képes belátni a saját tévedéseit és átértékelni Thrawnt (saját magában), de kifelé egy hithű Krennic fanatikus, aki az összeesküvés elméletekre is bőven hajlamos. Szerintem Krennic és Tarkin szövegei abszolút karakterhűek, kiválóan voltak megírva és nagyon jól megalapoznak az ROs konfliktusuknak. A cselekmény amilyen bagatel módon indult, annyira izgalmassá vált, amikor Thrawn kideríti, hogy a HCS ellátóvonaláról lopnak el katonai felszerelést (nagyon tetszett a Csillagpor kódnév szerepeltetése is). A párbeszédek olvasmányosak, a cselekmény izgalmas lesz a könyv 1/3-a után, kiváltképp, mikor kettéválnak a szálak Vanto és Thrawn párhuzamos eseményeire. Nagyon tetszett a Tarkin - Krennic - Savit - Ronan - Thrawn ötszög is. Jól továbbvitték Thrawn politikai képzetlenségét is (ami kicsit érthetetlen amúgy, mert logikával a politikai színtéren is sokra lehet vinni), ahogy a Birodalmat belülről felőrlő belső intrikákat is. A végén mondjuk nem tetszett, hogy Thrawn nem igazán harcolt a Defenderek finanszírozási forrásáért, pedig ez volt a tétje az egész kalamajkának... mert amit felmutatott, azt bőven sikerként lehetne kiértékelni, ehhez képest a főadmirális könnyen beletörődött Ronan negatív értékítéletébe. Összességében Zahn írt egy olyan könyvet, amit nagyon nehéz félúton abbahagyni, és minél több SW könyvet olvasok, annál inkább felértékelem ezt a szempontot (az Alphabet osztaggal tavaly óta se veled se nélküled kapcsolatot folytatok pl.) Ebben a könyvben található messze a legjobban átadott és legfondorlatosabb űrcsata leírás, ami egy igazi sakkjátszma és ténylegesen élvezet követni. Néhol valóban túl technikaivá válik a leírás, de érdemes megbirkózni vele, mert Zahnnak eredeti ötletei vannak nemcsak az űrben zajló csaták szöveges átadására de a harci repertoár megreformálására is. Nagyon tetszett pl. a gryskek végtelenül passzív-agresszív, az ellenfélnek semmilyen infót át nem engedő, mindent álcázó, gerilla stílusban a semmiből lecsapó stílusa is. Bár sok konkrét interakcióba nem keveredtek a grysk faj képviselői a birodalmi szereplőkkel, mégis megismertük a grysk nép legfontosabb jellemzőit, például az óvatosságot, a kegyetlen pragmatizmust, a könyörtelenséget, a titkaik féltését és őrzését, a stratégiai szemléletüket és a manipulációs képességeiket is. Szerintem, noha csak ízelítőt kaptunk belőlük eddig, mindenképpen van bennük potenciál, főleg, ha majd nemcsak Thrawn szemszögén keresztül kerülnek szembe a Birodalommal, hanem mezei tisztek és katonákkal bonyolódnak majd interakcióba velük. Ami a negatív listára kívánkozik: Zahn néha túltolja a technikai szövegeket, másrészről olyan dedukciókat ad a Thrawn / Vanto / Farro hármas szájába, amit a könyvből az olvasó nem igazán szűrhet le. Tehát nem nagyon lehet a könyv elébe vágni és kitalálni valamit, amit a karakterek is kitalálnak, mert egyszerűen az olvasó számára nem áll rendelkezésre a szükséges információ. Innen nézve ez sokszor tűnhet akár szemfényvesztésnek is, hiszen ha az olvasó nem tudja végigvinni ugyanazt a logikai ívet, amit maguk a karakterek, akkor kénytelen elhinni az írónak, hogy amit a karaktere levezet, az valóban hiteles következtetés. Ilyen szempontból pl. Zahn sokat tanulhatna Agatha Christie-től, ahol bár nagyritkán szintén voltak ilyen részei a könyveknek, de sokszor az író minden szükséges információt elrejtett a könyvében, csak a szemfüles olvasónak észre kellett vennie, össze kellett raknia és le kellett vonnia a következetést, ami aztán plusz élményt adott, ha a főhős szintén ugyanazt a következetést vonta le, vagy egyszerűen csak a homlokára csaphatott az olvasó, ha nem vett észre valami fontos információt, ami miatt nem tudta a megfelelő következetést levonni. Úgy érzem, hogy a Thrawn könyvekben ez nagyon ritkán lehetséges, ami azért elvesz Thrawn főadmirális varázsából, hiszen az író kvázi direkte állítja róla, hogy zseniális, nem pedig az olvasók vonják le ezt a következetetést tapasztalati úton. Viszont összességében még így is az eddig olvasott kánon könyvek skáláján a 2. legmagasabb polcra tenném a könyvet, trilógián belül szintén (1-3-2 könyvsorrendben), mert az első Thrawn könyv azért ha egy hajszállal is, de előtte van. 4.5 pont.

Are you a young Vernon Dursley?

De a susmusokhoz csuklyát viselt. Az önmagában elég kéne hogy legyen, hogy ne bukjon le. Most a csuklya felvétel előtt vagy alatt váltanád az arcod? Előtte kockázatos, ha valaki meglátja. Utána meg felesleges, mert a csuklya úgy is takarja az arcát.

Mert teljesen felesleges lebuktató tényező lett volna, ha folyamatosan váltogatja az arcát. Az érdekeit a jóképű Palpatine szolgálta, ezért folyamatosan úgy mutatkozott, mindenki előtt. Mert a Szenátusban megmutatta a sebeit, alátámasztva a Jedik puccsát. A Szenátorok felé ez egy ideig jó emlékeztető volt arra, hogy miért kell a Jediket kiirtani. Az átlag bélák felé viszont jobban mutatott a kozmetikázott arc a holoadásokon, és azt mindenféle gyanú nélkül megtehette, hogy manipuláltatta a felvételeket. Ellenben ha a szenátorok újra kisimult arccal látták volna azután, hogy látták a Birodalom kikiáltása környékén hogy nézett ki, az mindenképpen erősítette volna a kósza pletykákat az Uralkodó különleges képességeit illetően, amit Palpatine nyilvánvalóan nem akart.

Valami olyasmi lehetett, hogy úgy szoktam elküldeni a hsz-em, hogy a végén nyomok egy tabot (amivel ráugrik a válasz küldése gombra) és egy entert. Ezzel beküldöm a válaszom. Csakhogy azokban a topikokban, ahol van szavazás, a tab gombra nem a válasz küldésre ugrik, hanem az értékelés küldésre, ami után az történhetett, hogy kiválasztottam az osztályzatot (abban a hitben, hogy a szöveges értékelésem már bent van) és nyomtam egy szavazat küldést, erre a szövegdoboz kiürült, a hozzászólásom pedig elveszett.

De biztos. Szőrén szálán eltűnt sajnos, nem értem mi történt.

Leírtam egy hosszú értékelést és az egész elveszett a válasz küldése gombra. 4.5/5

Igen, sokkal nagyobb adagot vert vissza, ezért is írtam, hogy a folyamat vajon hasonlónak tekinthető-e. Tehát mondhatjuk-e azt, hogy ami a halálát okozta, az történt az EpIII-ban, csak kicsiben? Vagy eleve máshogy néz ki az EpIII-as leolvadás mint az EpIX-es így van rá esély, hogy az EpIII-as tényleg csak színjáték volt, egy álcalevetés.

A másik kérdés itt az, hogy a Rey által visszavert villámok által indukált bomlási folyamat mennyire hasonlít Windu arcrombolására? Mert Reynél ugye szó sem lehetett álca ledobásról, és ha Palpatine feje hasonlóan sérül a 3. részben is, akkor valóban a visszavert villámok rombolását látjuk ott is, nem pedig álcalevetést. De szerintem az EpIIIas arc torzulás valahogy mesterkéltebbnek tűnik.

De hogyan tudják garantálni, hogy jut elég vakcina az oltási tervben éppen érintett rétegnek, ha közben elkezdik oltani a következő réteget? A próféta szóljon belőled!

Tartok tőle, hogy jó, ha 15-20% fogja magát beoltatni. Irgalmatlanul sok az idióta ember, aki semmiképp sem akar oltást, de a helyzet megoldását persze akarja. Már holnaptól! A másik bajom ezzel az, hogy itt vagyok én, már holnap mennék oltásra, de nem mehetek, mert a prioritási listában hátrébb vagyok, ami rendben is van, de ha mondjuk azért nem kapok oltást, mert várakozunk a prio lista elején lévőkre és ők csak mondjuk 30%-ban akarnak oltást, akkor egy csomó vakcina parkolópályán várakozik, miközben lenne egy csomó ember, aki meg szeretné az oltást... szerencsétlen helyzet.

Azt mondjuk nem hiszem, mert a filmben is bedobja Dominic Monaghan karaktere a klónozást, tehát valószínűleg ez volt az eredeti magyarázat, de legalábbis benne volt a pakliban. Még az jutott eszembe, hogy mi van, ha rosszul gondoljuk és Windu nem sérüléseket okozott Palpatine-nak, hanem "leolvasztotta" az álcáját? Kb. 10 éve erről elég sokat beszélgettünk mi is..., lehet Abrams arra jutott, hogy Palpatine eleve így nézett ki, csak elrejtette az eredeti arcát egy álca mögé. Az álcáját viszont ledobta attól a pillanattól fogva, hogy az nem szolgálta az érdekét. Mert a főkancellári iroda jelenetig a rondaság az érdekeivel ellentétes volt (nehezebben jutott volna hatalomra ha ilyen a képe), az iroda jelenet után viszont nagyon is érdekében állt ilyen rondának látszani (hiszen alátámasztotta az igazát és a Jedik puccsát). Van viszont egy bökkenő: hogy tudta elrejteni a Jedik előtt az igazi arcát folyamatosan, anélkül, hogy használta volna az Erőt? Azért hoztam fel ezt a belelátást, mert ott van egy pillanat, amikor érezhetően sumákolás van a levegőben, vagy legalábbis valami furcsaság történik, ezért jól működik nekem a fordulat is, mert magyarázatot ad a furcsa érzésre. És itt bejön a képbe az is, amiket Bomarr is írt fentebb.

Még nem tudom a pontos ütemtervet, de anno megbeszéltük, hogy ha lemegy az ST akkor jön az újabb felvonás.

Nem is állítottam az ellenkezőjét szerintem. Meg írtam egyéb dolgokat is. Plusz még amit Bomarr ír, az is teljesen valid.

Én sem teljesen értem, hogy a fentiekből miért következne az, hogy a Disneyt nem érdekli a kánon? Ebből max annyit lehet leszűrni, hogy a kánon művek külföldi terítése kevésbé prioritás, mint a hazai (USA) értékesítése, de épp nemrég jelentettek be egy tök új érát, ami ugye kánon és teljes mértékben a könyvekre, képregényekre támaszkodik, hatalmas hype-ot raktak mögé, aminek meg is lett az eredménye, ha jól láttam fentebb az előrendelésekben, szóval ha egy dolog tuti, az az, hogy a Disney-t nagyon is érdekli a kánon. Max. a külföldi disztribúciós folyamatok hatékonyságán még lehetne javítani, de ebből teljesen más következetést lehet levonni, nem azt, amit Revan, te levontál.

Amiket leírtál, az rendben is van, na de én nem az ST Saga integritását érzem gyengének, mert az nagyon szépen kijön Palpatine-nal, ezt aláírom. Hanem az ST trilógián belüli integritása nem olyan acélos, mint amilyennek vártam és várnám, és ezért soha nem is lehet nálam az 1. helyen. Ne érts félre, a trilógiának abszolút van létjogosultsága, és szépen elvarr dolgokat, amiket Lucas a levegőben hagyott, nem is állítottam ennek az ellenkezőjét. De "szűklátókörűség" ide, "szűklátókörűség" oda, nekem bizony nehezen áll össze az egész egy koherens egésszé. A legjobb példa erre Rey múltja, amin sajnos nagyon érződik a többszöri koncepcióváltás. Ilyen szempontból olyan az ST mint egy rosszul előadott blöff a pókerben, a flopnál hiszel a blöffölőnek, a turnnél is hiszel a blöffölőnek, de a riveren mutatott játéka nincs összhangban a korábbi játékával, ezért a felépített sztori sántít. Kicsit ilyen érzésem van most, ha az ST-re gondolok. Egyrészről Obi-wan mesélésébe simán bele lehetett látni, hogy valami sumákolás van a háttérben. Másrészt, fontos, hogy ez a csavar nem a VI. rész elején volt, hanem az V. rész derekán. Akkor érezném hasonlónak az OT-t ha 1) a VI-ban csináltak volna egy hátraarcot és kiderül, hogy ja, Luke mégsem Vader fia 2) a Luke - Vader dolog a semmiből, a VI. rész nyitószövegével felvezetve az utolsó rész elején derült volna ki Szerintem nagyon fontos egy történet kapcsán, hogy mikorra adagolod a csavart és/vagy mennyire vezeted fel azt. Szerintem ez jól működött az OT-ben, és nem jól az ST-ben. A koherencián sokat lendített volna, ha Rey sztorijában nincsenek ilyen vargabetűk és/vagy Palpatine visszatérése jobban elő van készítve. Ezzel együtt a részek jó, hogy elkészültek persze, de a fentiek miatt nálam sosem rúg labdába ez a trilógia a legjobb trilógia versenyben.

Ez a "már sose tudjuk meg" kategória. Nagyon sokan nagyon szeretik a IX-et, nekik biztosan nem tetszene ez a gondolat. A VIII. alapján én megforgatnám a szerencsekereket, és elcserélném JJ verzióját egy ismeretlen Rian féle verzióra, szerintem nem járnánk rosszabbul.

Nekem a VII. VIII nagyon előkelő helyen vannak a 9 részes rangsorban. De trilógiaként egyszerűen nem áll össze úgy, mint a PT vagy az OT, pedig utóbbinál nem lenne nehéz jobban összeállnia. Valahogy pont az az egy-két elejtett kapcsolódási pont hiányzik, amitől Palpatine kevésbé lenne kalapból előhúzótt nyuszi a IX-re. Az OT-ben is csak egy-két utalás volt az Uralkodóra és nálam a VI. remekül működött. Az ST-ben is ezt hiányolom, hogy a VII-VIII-ban lényegében semmi jele annak, hogy Palpatine ténykedne, aztán a IX. már azzal kezdődik, amivel. Nagyon élesen érződik nálam a IX-re egy koncepcióváltás, ami nálam teljesen megöli az egységet. A Rey senki-nem senki csavarnak szánt rész is inkább fordítva sül el nálam emiatt. Mintha a készítők se tudnák mit akarnak kezdeni Reyjel és a háttérsztorijával.

2021!