Tegyük fel, hogy egy országnak van 500 millió $ bevétele, és 550 millió $ kiadása. A kettő különbözete az államháztartási hiány, ami évről évre növeli az államadósságot. Ha az ország első évéről van szó, akkor az államadósság megegyezik az államháztartási hiánnyal, azaz 50 millió $-ral. Ha az állam tíz éve áll fent, és minden évben 50 milliónyi deficittel rendelkezik, (és mondjuk nem törleszt, nincs kamat, stb), akkor 10 év alatt az államadóssága 500 millióra nő.
Na most, attól, hogy az állam deficites LEHET, pénzre még szüksége van a maradék 50 millióhoz, hiszen valahogy ki kell fizetnie az 550 milliónyi kiadást (500 millió a bevétel ugye). Ennek a finanszírozására hozták létre az államkötvényt, amit vásárolhatnak magyar/külföldi befektetők is. Az államkötvény lényege: a befektető megveszi, fix hozamra, és X idő múlva kamatostól visszakapja. Például:
A befektetők 50 millió $-nyi állampapírt vásárolnak, 10%-os kamatra, amit 5 éven belül kell visszafizetnie az államnak. Ez esetben az állam ebben a pillanatban megkapja az 50 millió $-t, amit el tud költeni. Ez egy adósság, egy kötelezettség, amit 5 éven belül kell fizetnie úgy, hogy a végén a befektetők (összértékben) 55 millió $-t fognak kapni. A lényege, hogy az állam forráshoz jusson, és a következő 5 évre terhelje rá az adósságot.
Ha az állampapírokból befolyó pénz beruházásokra irányul, amelyek révén nőhet az állami bevétel összege, akkor a kötelezettség akár pozitív kimenetelű lehet (ha a beruházás révén évente 10 millióval emelkedik pl. az állami bevétel, akkor a következő évben már 510, aztán 520... stb lesz a bevétel, összesen +150 millió dollárhoz juttatva az államot, amiből csak 55 milliót kell kifizetni a befektetőknek a következő öt évben).
Minél magasabb a Jegybanki alapkamat, annál nagyobb kereslet az állampapírok iránt külföldről. Minél nagyobb a kereslet az állampapírok iránt, annál erősebb lesz a forint, mert annál több Eurót adnak Forintért cserébe (hisz az állampapír forintban van kifejezve), ami kapóssá teszi a hazai valutát.