Donát

Lada: Nem lehet, hogy azért érzed így, mert most láttad először? A moziban rád zúdul minden, én az EpIII-mal is így voltam, de párszor még megnézi az ember, és leülepedik, átlátja az egésznek a szerkezetét.

Elnézést, hogy közbe szólok, de az én Star Warsomban nem létezik semmilyen 2000-ek delegációja és petició, hiszen ezt kivágták - nyilván nem véletlenül, ennek persze számos oka lehet. - A lázadásnak az EpIII-ban talán csak Bail és Padmé közös jelenete az előzménye, amikor a lány megjegyzi, hogy így száll sírba a demokrácia. Ennél több utalás nincs is a lázadásra, és nem is kell, így tehát nyugodtan feltételezhetjük akár azt is, hogy Bail robbantotta ki az egészet, tehát az Alderaanról indult a titkos szervezkedés, és olyan emberekkel karöltve, akiben Bail Organa megbízott. Felteszem, kevés ilyen idegen felelt meg a kritériumnak, ezért volt kevés idegen. Dzséjt: én azzal vitatkoznék, hogy az EpIV-ben több sejtje lett volna a lázadásnak. Szinte biztos vagyok benne, hogy a Halálcsillag ellen mindenkit bevetettek, aki csak mozdítható volt, ergo, az egész flotta a Yavin 4. holdján tömörült.

Sok boldog születésnapot!!!

Írta: Csabai Donát Néhány dolog, amit ne mondj, ha szakítani akarsz Ez a cikk nem készül komolyan venni magát. Nem készül megsérteni mások ízlését és értékrendjét. Egyáltalán, ez a cikk nem készül semmire, mert ez a cikk csupán csak egy tárgy. Ráadásul az amúgy is kevésbé vidám, virtuális fajtából. Ennek megfelelően kéretik csínján bánni vele, és pláne nem komolyan venni. Vajon egy mondatban el lehet intézni egy két éves kapcsolatot? Vajon jobban jársz-e, ha sms-ben zárod le azt, amit már mindenképp le kell zárnod? Vajon a másikat is ugyanúgy megviseli az msn-es szakítás, és tényleg olyan bunkó dolog, mint amilyennek elsőre tűnik? Ezek azok a kérdések, amelyekkel e cikk nem foglalkozik. Nem akar bíráskodni nemek között, nem akar erkölcsi példabeszédet tartani a manapság egyre gyakoribb egy hetes kapcsolatok ellen… (pedig akarhatna, de nem akar…). Nem, ez a cikk (legfőképp a szerzője) csupán viccet űz mások (vagy épp saját…) esetlen szakítási kísérletéből, olyan szituációkból, ami talán már Veled is megtörtént, vagy épp megfog... Álltál már úgy a park közepén, hogy mondanod kéne valamit? Valamit nagyon, de nagyon sürgősen, lehetőleg úgy, hogy ne bántsd meg a Veled szemben álló, egyébként vonzó, de mostanra már „megunt” srácot / lányt? Álltál már úgy a park közepén, hogy vagy mondasz valamit, vagy a következő másodpercben egy táska csattan a fejeden (fiúk számára választható opció)? És vajon eszedbe jutott-e a megfelelő mondat, a jó válasz a sok közül, amivel elkerülheted a kínos szituációk egyik legkínosabbját… a toporzékolós szakítást? Nos, maradjunk annyiban, hogy a „Kérlek ne sírj!” kérés csak egy nüansznyival jobb a „NE ORDÍTS VELEM!!!” ordításnál. Általában ugyanis ezeket sírás illetve ordítás követi. Hasonlóan balszerencsés választás a „Félreérted a helyzetet!” kijelentés, ugyanis nemcsak, hogy önző módon elképzeljük, mit gondol a másik, de többnyire Ő nagyon is jól érti a dolgot, így a szakítás tetejében még azt is megkapja, hogy hülyének nézed. Ha a lány a fejedhez vágja, hogy megcsaltad a barátnőjével, lehetőleg ne úgy javítsd ki, hogy „Nem a barátnőddel csaltalak meg!” de hasonlóan peches szituációt eredményezhet a „Te is megcsaltál b*** meg!” felkiáltás. Amennyiben persze szeretjük a teátrális jeleneteket, úgy érdemes kipróbálni a „Nem csak vele!” és a „Na és?!” opciókat is, utóbbi azonban csak akkor működik, ha teljes (és általában megjátszott) közönnyel vetjük oda válaszként. Ha a pasid féltékenységi rohamot indít egy fiú barátod ellen (előfordult már ilyen a világtörténelemben), lehetőleg ne úgy védekezz, hogy „Ő csak egy barát!”, és az „Attól, hogy belém karolt, még nem járunk!” szintén rossz válasz. Viszont tökéletesen megfelel a célnak a „Tudom, hogy bűn ronda, de a barátom!” és az „Ő tényleg pasi? Eddig még eszembe se jutott!” riposzt, bár utóbbinál lehetőleg mellőzzük az iróniát. Ha rajtakapnak, amint részegen egy harmadik személlyel csókolózol, lehetőleg ne azt hangoztasd, hogy „Részeg voltam!”, s ne is azzal érvelj, hogy „Rám mászott!”, inkább kérj bocsánatot, és mentsd, amit menteni lehet; lapíts addig, amíg megfelelő ütőkártya nem kerül a kezedbe. Hasonlóan jó megoldást nyújt a megalázkodás téves féltékenységi roham, kiderült „eljátszottam a gondolattal, hogy…”, valamint részegen történt „bocsi, hogy nem ismertelek fel” jelenség után is, ahol mindenfajta agresszív megnyilvánulás azonnali, jóvátehetetlen és kényes szakításhoz vezet (a szerző tapasztalatai szerint). Az esetek nagy részében beválik, ha hideg fejjel, „aludtam rá egyet” elgondolással ülünk le partnerünkkel, hogy megbeszéljük a dolgokat, de mindent elronthat, ha ezek után ragaszkodunk a búcsú szexhez (az orális is!!!). Hasonlóan tönkreteheti kényelmes szakítási tervünket, ha végig partnerünket fényezzük a „nem érdemellek meg”, „túl jó vagy hozzám” és a „sosem találkoztam még ilyen kedves emberrel, de…” kombinációkkal, ez az esetek többségében kétségbeesett síráshoz, szélsőséges esetben dühös kiabáláshoz és ajtócsapkodáshoz vezet. Mint általában, szakításkor is az őszinteség a legkifizetődőbb, kivételt képeznek a „Sötét volt a buliban, tévedtem!”, valamint a „Mióta megszólaltál, azóta ürügyet keresek a szakításra” vallomások, melyeknél egy kegyes hazugság talán szerencsésebb útra visz. A legfontosabb persze mindig az, hogy a lehető legkisebb fájdalmat okozzuk a másiknak (kivétel: szado-mazo őrültek), és minél kíméletesebben és gyorsabban essünk túl a dolgon. Persze sose felejtsük el azt sem, hogy mindenki megérdemel egy kis méltóságot, és tiszteletet.

Nem. Lövésem sem volt sem a karakterről, sem a színészről, aztán amikor megláttam a vásznon, amit nyújtott, az számomra kellemes meglepetés volt, hiszen előljáróban semmi ilyesmire nem számítottam.

Bocsánat, tényleg elírtam, de lüke vagyok. Nem, nem is tudtam a karakteréről.

Most jöttem a filmről. Amikor kijöttem a teremből, az első gondolatom az volt, hogy beírom ide Odynak: Nincs túlsztárolva a film. Legalábbis szerintem. Úgy gondolom, hogy ez a 10-es osztályzat mindenegyes porcikájára rászolgált. Mert ez a film úgy jó, ahogy van, úgy működik, ahogy van, és úgy marad fenn, ahogy van. Többen aggódtak itt, hogy a movie túl komolyan veszi magát. Én úgy gondolom, hogy ez nem történt meg, Nolan úgy tudta fenntartani a feszült légkört, hogy a be-becsempészett poénok miatt két lélegzetvisszafojtás között majd meghalt a közönség a nevetéstől. De ha már Nolannél járok. Az este során végig az volt az érzésem, mintha egy mesterszakács főzne nekem vacsorára, ráadásul úgy, hogy egészen a végéig lövésem sincs arról, mi lesz a menü. A hozzávalók végig tökéletesen adagolva, amit a metaforában a remekül kiválasztott színészek jelentenek, megfűszerezve az egész film egy csipetnyi irónikus humorral, és tálalva egy hatalmas látványorgián... nálam telibe talált, Mr. Nolan, és nem először. A Batman Begins és a Prestige után nálam ismét megmutatta, hogy a Föld egyik, hanem A, legjobb kortárs alkotó rendezője. A zene, melyről tegnap megállapítottam, hogy majdnem egy az egyben ugyanaz, mint a Beginsnél, egyszerűen új dimenzióba lépett nálam, hála annak, hogy moziban hallottam, és az a pár újdonság, amit Zimmermann belecsempészett egyszerűen telitalálat volt. Olyan beteg és őrült volt helyenként, mint Joker... jól kiegészítették egymást. Morgan Freeman, Michael Cain, Gary Oldman és Bale olyat alakítottak a vásznon, ami mindenképpen elismerésre méltó. Csakúgy, mint a Harvey-t alakító színész, számomra igazán kellemes meglepetés volt a játéka. De azt hiszem, ennyit is elég beszélnem róla, s noha még 4 és fél hónap hátra van az évből, én már ki merem jelenteni: Nálam a Batman az év filmje.

Jango zsoldos volt. Annak dolgozott, aki épp felbérelte. Attól, hogy Dooku mellett állt, még nem feltétlen kompromitálta a grófot.

Nem gondolnám, hogy zéró a hatása, szerintem Yoda igen is nyomoz a sereg hátterével kapcsolatban, más kérdés, hogy nem sok mindenre jut, gondolom Palpatine elvarrt minden szálat maga mögött.

Én is gratulálok, Dzséjt! Remek helyre került a díj. Más kérdés, hogy akkor is remek helyre került volna, ha bárki más nyer

Én holnap 17:00-tól nézem a Batmant, már alig várom! Rog, jó nézést estére!

Kolmilannak boldog születésnapot! Bomarr, téged pedig én is hiányollak a fórumról

Ody! Abban a helyzetben gyorsan kellett cselekedni, erre egyedül a klónok voltak alkalmasak. A geonisisi csata pedig bizonyította, hogy milyen hatékonyak ezek a katonák. Mellesleg, a hadsereggel semmi gond nem lett volna, ha a főparancsnoki jogok nem szállnak egyes-egyedül Palpatine kezébe. Amíg a klónok teljesítik a felettesük (Jedik) parancsait, addig nem veszélyeztethetik a köztársaságot.

Sok boldog születésnapot, Ody! Jutalomból újabb 5 napra eltűnök

Bizony nehéz, mert a "csak" szó igen visszás. Mégegyszer mondom, arról nem tehet a film, hogy ilyen Hype van körülötte. Ha jó filmnek várod, akkor nem azt kéne írni, hogy "csak egy jó film", hanem valami ilyesmit: "az biztos, hogy jó film lesz, de majd kiderül, mennyire." Máris eggyel kevesebben értik félre. Arról ne haragudj, nem én tehetek, hogy kétértelműen fogalmazol, utána meg az én értelmezési képességeimet kritizálod, immáron másodjára, holott te fogalmazol pontatlanul, és a TDK ellenérzésre meg alaposan rájátszol azzal, hogy egy másik film várakozásához hasonlítod, ami szerinted sokkal nagyobb (érdekes, a Cloverfieldnél - ami szerinted ennél nagyobb várakozást produkált - nem nagyon bíráltad a felfokozott hype-ot, kíváncsi lennék, vajon miért a TDK-t tiszteled meg ezzel?). Szerintem nemcsak az én hibám, hogy félreértettem. De innentől az egész off, szóval fölösleges is folytatni.

Oldie! Én talán istenítem? Ha találsz egy olyan hsz-t, amit én írtam, és istenítettem benne a TDK-t megnézés ELŐTT, akkor majd gratulálok, mert elárulom: nincs ilyen hozzászólásom. Csupán hagyom, hogy a hűvös "lerántom magam a földre, mert nem is lesz ez olyan jó film" hozzáállás helyett magával ragadjon egy kicsit a várakozás hangulata.

Oldie, ne sértegess szerintem, nem adtam rá okot... Az értelmezésem, köszöni szépen jól van, bár lehet, hogy inkább a tiéddel van gond, ha támadásnak értelmezted az előző hozzászólásomat. A "jó film, de ennyi" sajnos remekül kifejezi egyesek hozzáállását a TDK-hoz, köztük a tiédet. Nem te vagy az első, aki úgy ír itt róla, hogy a hozzákötődő Hype-hoz hasonlítgatja, és azt mondogatja, hogy túlságosan is túl van értékelve, nem ott lenne a helye, ahol van, és hogy CSAK egy jó film. Ahogy Ody is kérdezte, már bocs, de nem ez lenne a lényeg? Kit érdekel, hogy mások mit gondolnak a filmről, köztük a túlőrült Hype-osok, és a "hidegfejű kritikusok"... nehogy már a TDK hibája legyen, hogy sok ember túlértékeli. Az a baj, hogy mindenegyes pozitív TDK értékelést egyesek támadásnak vesznek, mintha ezzel más filmeket bántanánk, pedig nem erről van szó, egyszerűen várjuk a movie-t, szeretnénk megnézni, és bízunk benne, hogy jó lesz. Nem kell az év filmjének lennie, nem kell Batman jelmezben és Jokeres Pezz-cukorral a kezünkben megnézni, és nem érdekel, ha a mellettem ülő húsz ember így (vagy épp nem) nézi meg a filmet, én csak élvezni akarom, hogy az embereknek tetszik, és ezáltal jobban várom a filmet. És sem a hidegfejű kritikusok értékelése nem érdekel (akikre érdekes módon mégis adsz, holott szavaid szerint csak személyes vélemény után ítélkezel...) sem a félőrült Batman rajongóké. Majd ha megnéztem a filmet, eldöntöm, mennyire jó, de az biztos, hogy - ellentétben sokakkal - nem az előzetes várakozáshoz fogom mérni, hanem a saját igényszintemhez.

Én ellenérvelnék. A klónok 10 éven át fejlődtek, nőttek, tanultak, és harci kiképzést kaptak. A parancsokat egyértelmű, hogy ebben a 10 évben vésték az agyukba. Ahogy Dzséjt is írta, valószínűleg a parancsok nagyrésze egyszerű hétköznapi utasítás volt, de voltak speciálisak is, amelyek lehet, hogy mondjuk 60, vagy 65 után következtek, és csak és kizárólag felsőbb utasításra lehetett végrehajtani. A klónok - ahogy azt Lama Su is kiemeli - magasan a droidok fölött álltak, mert különböző helyzetekben különböző, és megfelelő módon reagáltak. A parancsnokoknak tisztában kellett lenniük a parancsokkal ahhoz, hogy azt alkalmazhassák a harctéren. Parancssor nélkül kiengedni a klónokat, amikor 10 év állt rendelkezésre nekik, hogy elsajátítsák... elég nagy butaság, mondhatni, hogyha így történt volna, akkor a harci kiképzés alapvető elemei hiányoztak volna a klónokból. Biztos vagyok benne, hogy a Jedik tudtak a 66-os parancsról, mint egyike a speciális parancsoknak dologról. Nyilvánvalóan, amíg az ő kezükben volt a főparancsnokság, addig nem volt miért aggódniuk, valószínűleg ezek a speciális parancsok felsőbb utasításra adódhattak csak és kizárólag, speciális környezetben (lázadás esetére). Amikor Palpatine kiadhatta a különleges parancsot, nyilván a Jedik is érezték a veszélyt, de talán arroganciájuk azt mondatta velük, hogy egy lovagot 100 klón sem képes megölni. Vagy a másik eshetőség, hogy Winduék úgy számoltak, hogy letartóztatják Palpatine-t, ezzel pedig kiiktatják a veszélyforrást, s így más cselekvésre nincs szükség. (Megint csak a túlzott magabiztosság, ugyebár).

Lehet én vagyok buta, de fel nem foghatom, mi értelme két film előtti várakozást összehasonlítani? Egyrészt semmit sem befolyásol, hogy a hülye, tömeghisztériára hajlamos amerikaiak mennyire várnak egy-egy filmet. Másrészről pedig, mielőtt nem láttuk a filmet, nem értem, miért kell olyan negatívan hozzáállni, mint teszi azt Oldie. Számomra felfoghatatlanok az ilyen kijelentések: "Jó film, de ennyi." Vagy hogy nem lesz olyan jó film, mint amit mondanak róla. Meg kell nézni, el kell dönteni, hogy nekünk mennyire tetszik, az ilyen ranglistás baromságokat meg le kell tojni magasról, ennyi a lényeg.

Én is igyekszem szabaddá tenni magamat.

Már hogyne számítana. Azt gondolod, hogy egyszeri emberek különbséget tudtak tenni Sith és Jedi között? Ugyan, dehogy. A Sith-ek 1000 éve kihaltak, mégcsak nem is élt olyan ember a galaxisban abban az időben, aki látott volna egyet is (mármint "faj szerint"). Számukra az egyetlen dolog, ami számított, hogy Dooku renegát Jedi volt, és kirobbantott egy háborút. Így tehát biztos vagyok benne, hogy jónéhányuk fejében megfordult az a gondolat, hogy mi lesz, ha nemcsak egy, hanem több Jedi is átáll.

Én most eggyel többet látok annál, mintha "-1" - et látnék

Ez a film egészen hihetetlen módon bekezd. Nincs az a tipikus "felvezetés a főcselekményig" indítás, hanem sokkal inkább egy In Medias Res, azaz a "dolgok közepébe vágás" eposzi kellékkel operál. Szinte ott folytatjuk, ahol az EpIV-ben abbahagytuk, az események kellős közepén. Még sehol a birodalom, de már együtt aggódunk Hanért, Luke-ért és szegény Tauntaunért. Nagyon szeretem ezt a gyors, pörgős kezdést, ez teszi az Episode V-öt olyan egyedivé számomra.

Gratulálok a felvételizőknek. Én magam pedig visszatértem a Balatonról.

Hűűű... most már én is nagyon várom a filmet. A spotokat, videókat nem nézem egy ideje, de a képek, és amit írtok, elég ígéretesnek tűnnek!