Donát

Hát erre bizony senki sem számított itt, a fórumon: Horvátország - Törökország: 1-1, te.: 1-3 Az állás: 1. Lokatelli - 27 pont 2. MissKarrde - 23 pont 3. Bomarr - 19 pont 4. Rog - 17 pont 5. Ody - 16 pont 6. Donát - 15 pont 7. Coce - 11 pont 8. Lada - 10 pont A következő forduló műsora: Hollandia - Oroszország

Az MMO az pontosan mit jelent? Hogy fizetős internetes játék?

Nagyon tetszik a változtatás, gratula!

Vader biztos nincs a fedélzetén. Hogyan is lehetne, amikor Piett admirális csak később "veszi rá", hogy a Hoth rendszerbe kell menniük - Ozzel admirális nagy ellenkezésére. Azt nem tudom, hogy az ott az Avenger-e, de hogy Vader nincs rajta, az tuti. Amúgy ez a jelenet kellőképp méltóságos, és baljóslatú ahhoz, hogy érezzük: itt most kicsit más lesz a leosztás ahhoz képest, amit a negyedik részben láttunk

Június 19-vel új időszámítás kezdődött a 2008-as Európa Bajnokság nagydöntőjében. A csoportkörök végeztével ugyanis megkezdődött az EB egyeneses kieséses szakasza, egészen pontosan: a negyeddöntők. Nyolc gárda kvalifikálta magát a 16-os mezőnyből (Portugália, Törökország, Horvátország, Németország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Oroszország) a legjobbak közé, immáron bizonyos, hogy közülük valamelyik emelheti fel június 29-n este az új Henri Delaunay kupát. A lebonyolítás értelmében az A csoport első és a B csoport második helyezettének a találkozójával kezdődött az egyeneskiesés szakasz. Noha az előzetes számítások egy Portugália - Horvátország mérkőzést tartottak a legvalószínűbbnek, a horvátok remek teljesítményüknek hála, elkerülték a luzitánokat, így a magát utolsó pillanatban továbbjuttató Németország nézhetett szembe a bordó mezes portugálokkal. Akik, mint tudjuk, elsőként kvalifikálták magukat a nyolc közé, mindössze két mérkőzés után, így az utolsó csoportkörben még a legjobbjaik pihentetésére is gondolhattak. Így aztán egy igencsak tartalékos válogatott állt ki a házigazda Svájc legjobbjai ellen - és motiváció nélküli, fegyelmezetlen játékuk eredménye egy kettő nullás vereség lett. Mivel a találkozó tétnélküli volt, így a portugálok csak legyintettek egyet: majd az "A" csapat megmutatja! Talán annak köszönhetően, hogy a németeknek az utolsó meccsen is hajtaniuk kellett (mivel a horvátok meglepetésre legyőzték őket 2-1-re), talán másnak, a bázeli stadion azt láthatta az első félórában, amire a legkevésbé számított: Az előzetesen jóval esélyesebbnek hitt portugáloknak annyi közük volt a játékhoz, mint a franciáknak az EB győzelemhez. Magyarán: semennyi. Úgy tűnt, mintha Scolari csapata fejben valahol teljesen máshol lenne. Számos szakember utalt arra, hogy az "A" csapat pihentetésének nem csak előnyei, de hátrányai is vannak: megtörhet a lendület. A bázeli éjszakában pedig pontosan ez történt a luzitánokkal. Hiába járatták a labdát ugyanúgy, mint az első két mérkőzésen, hiába futballozott Deco kirobbanó formában, a hátsó négyes alakzat mentálisan alulmaradt a németekkel szemben. Bár az első két kísérlet még az A csoport győzteséé volt (Simao és J. Moutinho révén), a vezetést a németek szerezték meg egy pazar összjáték után. Ballack és Podolski háromszögelt, utóbbi remekül adott be, az érkező Schweinsteiger pedig megelőzte Paulo Ferreirát, és könnyedén juttatta a hálóba a labdát. Ha a portugáloknak lett volna lendülete, akkor most biztos megtört volna, de mivel ilyenről nem beszélhetünk, inkább fogalmazzunk úgy: a bordó mezesek szenvedtek a pályán. Nem sokkal ezután egy óriási védelmi fegyelmezetlenségnek köszönhetően egy szabadrúgásnál üresen hagyták azt a Miroslav Klose-t, akiről 2002 óta minden futballhoz valamennyire értő ember tudja: kiválóan fejel. (2002-ben az első VB meccsén mesterhármast fejelt (!)). Klose persze most sem hibázott, bebólintotta a németek második találatát is, így alig huszonhat percnyi játék után már 2-0-ra vezettek az előzetesen esélytelennek kikiáltott germánok. Persze hatalmas hiba lenne a mérkőzés elvesztését csak és kizárólag a portugálok nyakába varrni. A németek - talán Joachim Löw eltiltásának köszönhetően, talán más miatt - összekovácsolódtak, és egy teljesen más mentalitású csapat lépett pályára, mint a horvátok, vagy épp az osztrákok ellen. Képesek lettek volna meghalni egymásért, és végig fegyelmezetten futballoztak, hatalmas akaraterőről tanubizonyságot téve. Persze az ember mindig ezt várja a németektől... csak épp a csoportmeccsek során egyáltalán nem érződött ez az akarás a Nationalelf válogatottján. Az első félidő 1-2-vel zárult, hála Nuno Gomes szépítőgóljának, így a portugálok számára volt még egy halvány remény a továbbjutásra, mi pedig, semleges nézők reménykedhettünk abban, hogy remek másodikfélidőre lesz kilátás. És a reményeink - úgy gondolom - beigazolódtak. A portugálok becsülettel mentek előre, de komolyabb helyzetet annak ellenére sem tudtak kialakítani, hogy ők birtokolták a labdát. A második félidő első 15 percének letelte után a kijelző még mindig 1-2 mutatott (volna, ha lett volna...), igaz nem sokáig: a 61. percben ugyanis Ballack, egy újabb védelmi megingást kihasználva ismét két gólosra növelte a németek előnyét. A meccs krónikájához az is hozzátartozik, hogy Ballack igencsak nagyot taszított a vele együtt felugrani kívánó, ám talán éppen emiatt ütemet tévesztő Paulo Ferreirán, aki viszont akármit is mond, a háromból két gólban csúnyán benne volt... A németek tehát ismét kettővel mentek, s ekkor már Scolari mesternek sem maradt túl sok választása: bevetette először Nanit, a Manchester United balszélsőjét, majd pedig Helder Postigát, igaz, ezzel együtt lehívta a pályáról Nuno Gomest is, azaz a portugálok egyetlen aktuális gólszerzőjét... A cserék és a győzni akarás révén luzitánok igencsak beszorították a jól védekező németeket, ám meglepetésre apró, rövid passzok helyett beadásokkal kísérleteztek, amik azonban eleve halálra voltak ítélve az átlag 7 cm-rel magasabb német védők gyűrűjében. Mivel a laposan küldött lövések rendre Lehmann ölében (vagy a nézők között) landoltak, ezért nagyon úgy festett: a portugálok számára ez a hajó már elúszott. Azonban Nani és Helder Postiga gondoskodtak az utolsó percek izgalmairól is. Nani ugyanis megtette azt, amit előtte egy portugál sem tudott: úgy adott be, hogy a német védők képtelenek voltak kifejelni a labdát, ellenben Helder Postiga nagyon is hozzá tudott férkőzni a játékszerhez, s nem volt rest azt a hálóba juttatni. Hozzávetőlegesen hét perccel a mérkőzés vége előtt tehát 2-3-ra módosult az állás, és a portugálok immáron tényleg 10 embberrel támadtak, de minden hiába: még egy gólt már nem tudtak begyötörni. Az eredmény nem változott tehát, s a németek teljesen megérdemelten söpörték be a győzelmet, így jutottak a legjobb négy közé. A portugáloknak pedig ezúttal nem adatott meg, hogy egy újabb rangos torna elődöntőjébe kvalifikálják magukat, de azt hiszem nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy ezzel a generációval még fogunk találkozni, leghamarabb, mi magyarok, a VB selejtezők során.

Horvát-Török: 1-2

Mennyire biztos, hogy lesz KotOR III? ÉS ha igen, mikor?

Ha jól emlékszem, talán még Tibi kérdezte anno, hogy tényleg el lehet-e érni a KoToR-ban, hogy megcsókoljon Bastilla. Nos, jelentem: el Nem volt könnyű meló, de tényleg ki lehet harcolni a csókot!

Nem öngól, mert akkor számít öngólnak, ha a védőjátékos beavatkozása nélkül nem lenne gól a lövés. (és még akkor sem mindig). Erről itt nem beszélhetünk. Portugália - Németország: 2-3 Az állás: 1. Lokatelli - 27 pont 2. MissKarrde - 23 pont 3. Bomarr - 19 pont 4. Rog - 17 pont 5. Ody - 16 pont 6. Donát - 15 pont 7. Coce - 11 pont 8. Lada - 10 pont A következő forduló műsora: Horvátország - Törökország

Portugália - Németország: 1-1 (tizenegyesekkel: 2-4)

Csak nálam ilyen lassú a fórum? Alig hozza be a topicokat már egy ideje :S

Én szeretem No nem a stílusa, hanem a játéka miatt.

Lokatelli 6 pontot kaszírozott be... mindenki más egy ponttal gazdagodott. Hihetetlen! Ami a meccseket illeti: Görögország - Spanyolország: 1-2 Oroszország - Svédország: 2-0 Az állás: 1. Lokatelli - 27 pont 2. MissKarrde - 23 pont 3. Bomarr - 19 pont 4. Ody - 16 pont >> Rog - 16 pont 6. Donát - 15 pont 7. Coce - 11 pont 8. Lada - 9 pont Az első negyeddöntő: Portugália - Németország Ne feledjétek, hogy a 90+30 percre tippelünk itt már. Azaz, ha valaki 2-2-t ír, akkor az a hosszabbítás után tippel 2-2-t (azaz tizenegyeseket), ez esetben írja oda az illető a tizenegyes párbaj várható végeredményét is. Ha valaki 2-1-et tippel pl., de a rendes játékidő 1-1-gyel ér véget, a hosszabbításban azonban 2-1-re módosul az állás, és így ér véget, akkor az illetőnek telitalálata van. A tizenegyespárbajnál plusszpontokat lehet szerezni. Aki eltalálja a tizenegyes párbaj győztesét, az plussz 1 ponttal gyarapszik, aki a pontos eredményét, az plussz 3-mal.

Görögország ? Spanyolország: 0-1 Oroszország ? Svédország: 0-2

Hollandia - Románia: 2-0 Franciaország - Olaszország: 0-2 Az állás: 1. MissKarrde - 22 pont 2. Lokatelli - 21 pont 3. Bomarr - 18 pont 4. Ody - 15 pont >> Rog - 15 pont 6. Donát - 14 pont 7. Coce - 10 pont 8. Lada - 8 pont A következő forduló műsora: Görögország - Spanyolország Oroszország - Svédország

Nem tagadom, amikor felajánlottam Pildinek, hogy egyfajta élménybeszámolót készítek számára a C csoport zárómeccsének egyikéről, akkor legalábbis egyértelmű volt számomra, hogy a választott találkozó nem lehet más, mint a 2006-os VB döntő újrajátszása, a Franciaország - Olaszország ütközet. Arra számítottam, hogy a kiesés rémének lebegése mindkét csapat szeme előtt hozzásegít bennünket egy feszült, izgalmas, mégis élvezhető találkozóhoz. Tévedtem. A találkozó a legek mérkőzésének bizonyult, az már igaz, csak épp nem úgy, ahogy azt várni lehetett volna. Legszebb gól, legnagyszerűbb játék és legbriliánsabb csere helyett sokkal inkább a legpocsékabb csapat, legészrevehetetlenebb csatár, leggyengébb forma, legborzalmasabb edző és legszánalmasabb kommentátor címeket lehetett volna kiosztani ugyanis a találkozó után. Amikor olyan mérkőzésre van kilátás, mint a nagy múltú Franciaország és Itália összecsapása, akkor az ember hajlamos még akkor is nagy várakozással tekinteni a találkozó elé, ha éppenséggel a két csapat mérkőzés előtti formája semmiféle bizakodásra nem ad okot. Így volt ez most is. Noha az olaszok és a franciák az előző két meccsükön gyakorlatilag semmi pozitívat (értsd: futballra emlékeztetőt) nem mutattak, mégis úgy gondoltam, hogy talán most, az utolsó esélyt megragadván emlékezetes találkozót vívnak. Ahogy azt már említettem: tévedtem. Miközben kommentátorunk ?frappáns? és rendkívül idegesítő idézeteivel megkezdte a mérkőzés kommentálását, fájdalmasan állapíthattuk meg, hogy a csapatok ott folytatták, ahol 4 nappal ezelőtt abbahagyták. Egy-egy gyenge lövési kísérlet, vagy épp indítás a kapu elé, ennyi volt mindössze, amit fel tudtak mutatni az első negyedórában, miközben a legnagyobb veszélyt ismét egy védő ? az előző meccsen gólt fejelő, és most kis híján ismétlő Panucci ? jelentette. Igyekezett azért Luca Toni is? a hórihorgas csatár kiélezett csatában harcolt a meccs leggyengébb csatára, vagy a leggyengébb formában lévő csatára címekért, végül is ? köszönhetően helyenként, és formától függetlenül, ösztönösen előforduló, mozdulatainak - én magam az utóbbi mellett tettem le a voksomat, szegény Toni ugyanis akart ? csak épp ma nem tudott. Illetve hülyeségeket beszélek: nemcsak ma? de 8 illetve 4 nappal ezelőtt sem. Egy szó, mint száz, Toni pocsékul játszott ma is, helyzetek sorait puskázta el, olyanokat, amiket máskor könnyűszerrel értékesítene. Nála gyengébben csupán a franciák védelme ? vagy inkább javítom magam: a franciák ? játszottak a meccsen, igaz, mentségükre legyen szólva, az egyetlen, a torna során épkézláb játékot bemutató, jó játékosuk, Frank Ribéry már a kilencedik percben a pálya elhagyására kényszerült ? no nem önszántából. Akkor már tudni lehetett: ez nem a franciák napja. Ribéry sérülése fellelkesítette az olaszokat, akik Pirlo egy remek indítási kísérlete révén remek pozícióba kerültek. Történt ugyanis, hogy Andrea (igen, ez jelen esetben egy férfi név?) remekül indította a leshatárról kilépő Tonit, akit addig-addig rángatta Eric Abidal, míg az olasz csatár el nem esett a tizenhatoson belül ? mivel Abidal gólhelyzetben szabálytalankodott, így nem csak 11-est kaptak az olaszok, de a francia védő ki is állítatta magát. Akárhogyan is, Toni remek üzletet kötött, hiszen formáját tekintve úgy is kihagyta volna a lehetőséget, így viszont a 11-est higgadtan értékesítő Pirlo révén nemcsak gól-, de emberelőnybe is kerültek az olaszok. Hogy aztán 5 percen keresztül futballozzanak is ennek tudatában. Talán nem kockáztatok nagyot, ha azt mondom, az ezt követő rövid periódus volt a mérkőzés legaktívabb szakasza. Az olaszok próbálkoztak, hogy növeljék előnyüket, de sem De Rossinak, sem Toninak nem sikerült gólt szerezni ? a kettő közül talán csak az előbbi meglepő. Az első félidőt tehát egygólos olasz előnnyel zárták a csapatok, és a második félidőre sem fordult sokat a játék képe. A franciák továbbra is poroszkáltak a pályán (immár a ki-beállt Nasri nélkül ? ld. lentebb), és vezérük, Thierry Henry esélyesen indulhatott a legészrevétlenebb csatár díjára. A mérkőzés ennek megfelelően teljes unalomban folytatódott ? a franciák nem tudtak, az olaszok nem akartak focizni ? míg nem aztán De Rossi szerencsés szabadrúgása végleg megpecsételte a gallok sorsát ? Thierry Henry remek mozdulattal továbbította a hálóba a labdát, kár, hogy a sajátjába. Az olaszok kettő góllal vezettek már ekkor, ám Gattuso sárga lapja emlékeztette őket, hogy sem a Milan középpályása, sem Andrea Pirlo nem lehet majd jelen a folytatáson ? ha ugyan lesz folytatás, ami nagyon úgy festett, hogy immáron csak és kizárólag a románokon múlik. A találkozó végül 2-0-ra zárult, az olaszok nem kis örömére, és a meccs végén képletesen átadhattuk a maradék ? még kiosztatlanul maradt - díjakat: A meccs legborzalmasabb edzője, aki egyúttal eséllyel pályázik a torna hasonló címére is, az a Raymond Domenech lett, akinek nem csupán Samir Nasri afférját róhatják fel a felróvásban amúgy is jeleskedő francia szurkolók (Nasri Ribéryt váltotta a 10. percben, hogy aztán a piros lap miatt őt cserélje le Domenech ? a 25. percben?), hanem magát a válogatási módszereit. Hiszen miközben a gallok mindössze egy gólt szereztek 3 meccsükön, addig olyan csatárokat hagytak otthon, mint Djibrilj Cissé vagy épp David Trezegeut, és olyan középpályást, mint Matthieu Flamini (aki helyett az a Vieira kapott meghívót, aki egy percet sem játszott az EB-n?) és olyan védőt, mint Philipp Mexes. További bűnként lehet még Domenech számlájára írni, hogy szánt szándékkal visszafogta a csapatát a románok ellen, pedig valljuk be, ha valahol esélyük volt a galloknak a 3 pont begyűjtésére, az a román meccs volt. A legborzalmasabb kommentátor címet akkor is Somos Ákos (JAVÍTVA) kapná a mai meccs után, ha nem egyes egyedül indulna a kategóriájában, így viszont? ha azt mondom, hogy egy védő összecserélése egy csatárral (Boumsong-Anelka) csupán a kisebbik hibái közé sorolhatók ma, akkor nem tévedek nagyot. Néha a jelenetek teljes félrefordításának elkövetése mellett ma is hozta a szokásos szerencsétlen, fociidegen idézeteit, ami számomra felé billentette a mérleg nyelvét (nem mintha lett volna vetélytársa). És végezetül azt hiszem, kioszthatjuk az EB legborzalmasabb meccse címet is? nem kell sokáig gondolkodni, hogy melyik legyen az? Akárhogyan is, ha az EB előtt valaki azt mondta volna nekem, hogy az olasz francia párosból csupán egy jut tovább az egyeneskieséses szakaszba, azt mondom, hogy ez kevés. Most azt, hogy az az egy is sok?

Boldog születésnapot a fórumnak!!!

Egy kis felvezetés ma estére... 2004; D csoport. 2006; C csoport. 2008; C csoport. Hogy mi köti össze ezt az elsőre érthetetlen három sort? Nos egy közös tény. A fenti 3 mondat a legutóbbi 3 nagy világverseny (EB,VB,EB) halálcsoportjára utal. 2004-ben a D jelű kvartettet kiáltották ki halálosnak a szakemberek és a szurkolók, 2006-ban a C-t, ahogyan idén is. És hogy miért olyan érdekes számunkra ez a tény? Nos azért, mert a 3 csoportot összeköti valami. Egészen pontosan egy narancssárga csapat: a hollandok, akik a legutóbbi három világversenyen nemcsak, hogy sorozatban a legnehezebb kvartettekbe kerültek, de mindháromszor tovább is léptek. Mindháromszor, ugyebár, mert egyes egyedül ők várhatják nyugodtan a ma esti összecsapást a négy gárda közül. A hollandok két egészen elképesztő produkcióval "hazaküldték" ugyanis mind a világbajnok olasz (3-0), mind a vb ezüstérmes francia (4-1) válogatottat, és hála az események kedvező alakulásának, most karba tett kézzel figyelhetik, miként marcangolja egymást a három másik alakulat. Halálra, ugyebár... ha már stílusosak akarunk maradni. Az 'oranjé'-nak persze nagy rutinja van a VB remekelők hazaküldésében: 2004-ben testközelből figyelhette, hogyan esik ki a VB ezüstérmes Németország, az esélytelen Lettország mellett. És most már biztos: a történelem megismétli önmagát. Ugyanis vagy a francia, vagy az olasz (vagy mindkettő) válogatott már tutira távozik a tornáról, a kérdés csupán az, hogy a holland válogatott ad-e számukra még egy esélyt azzal, hogy a gyengének cseppet sem nevezhető B-csapata nem hagyja nyerni a csoportban fegyelmezetten, de legalább annyira impotensen (már ami a támadást illeti) játszó románokat. Persze a nyomás hatalmas Marco Van Bastenen, a holland válogatott szövetségi kapitányán, és nem csupán azért, mert éveken át focizott együtt Donadonival (az olaszok szöv. kapitányával) az olasz AC Milanban (...), hanem azért is, mert szakemberek állításai szerint (C. Maldini, A. Sacchi) a közeljövőben a Seria A-ban szeretne munkát vállalni... Van Basten mindenesetre azt teszi, amit tennie kell: ígérget. Ígéri, hogy válogatottja győzelemre tör majd, ígéri, hogy nem hagyja cserben az olaszokat (és/vagy a franciákat), de hogy mi történik majd este, a pályán, ahol a szavak már vajmi keveset érnek... az bizony fogós kérdés. Akárhogyan is, ma este, Zürichben megismétlődik a 2 évvel ezelőtti VB döntő, azaz az eddig hatalmas csalódást okozó olasz és francia válogatott ismét egymásnak feszül. A döntetlen egyértelműen az olaszoknak kedvezőbb, de mindkét gárda - ha hinni lehet a szakvezetőknek - győzelemre tör. A mérkőzés előtti várakozás természetesen az egekbe hág, és a hatalmas tét könnyen lehet, hogy elnehezíti majd az amúgyis fáradt játékosok lábát. Míg mindeközben, halkan, a fű alatt, az eddig parádézó hollandok "B" csapat néven Robbennel, Van Persie-vel és a számos európai klub által megvásárolni kívánt Huntelaarral a fedélzetén pályára lépnek, és egy mindenre elszánt, győzelemre éhes román válogatottal találkoznak. Csak emlékeztetőül: ha ne adj' isten, a hollandok kikapnak, teljesen mindegy, mi történik a másik mérkőzésen... Hogy mi történik tehát ma este, az teljes talány. De azt hiszem mindannyian tudjuk, hogy az életben csupán egy valami biztos: a Halál. És persze a holland továbbjutás.

Köszi, javítottam, de a pontokat a 0-1 értelmében osztottam ki, csak elírtam az eredményt. Lada! Most nem lehetnek 11-esek, az általad vázolt esetben ugyanis az olaszok jutnának tovább. Tippek: Franciaország - Olaszország: 1-1 Hollandia - Románia: 1-0

A Saga egyik legkiemelkedőbb alkotása kerül terítékre... nem véletlenül mondták, hogy ezen a filmen áll vagy bukik az egész történet... ha ez a rész méltó folytatása tud lenni az előzőnek, akkor készen áll a világ egy újabb fantasztikus történet befogadására. Mind tudjuk, mi lett a történet vége, és alig várom, hogy ezt a sorsdöntő elemét a sagának górcső alá vegyük! Hajrá Dzséjt. Ami pedig Luke és Vader kapcsolatát illeti... valóban nem látjuk a pillanatot, amikor szembesül Luke éltével, de azt hiszem nem is ez a fontos... inkább maga az a folyamat, ahogy viszonyul a fiához. Először csak egy erőérzékeny emberként kezeli, aztán egy tanítványjelöltet lát benne, végül pedig a fiát, akiért képes meghalni és megölni mesterét. Ez az igazi csodája ennek a kapcsolatnak

De jó volt olvasni ezt az emléket A holnapi meccsről tervezem, hogy írok, szóval majd hallhatsz valamit ezekről a meccsekről is - még ha az én tolmácsolásom révén is. A mai eredmények - két igencsak felejthető meccs után: Lengyelország - Horvátország: 0-1 Ausztria - Németország: 0-1 Az állás: 1. MissKarrde - 20 pont 2. Lokatelli - 17 pont 3. Bomarr - 15 pont 4. Ody - 14 pont 5. Donát - 13 pont >> Rog - 13 pont 7. Coce - 10 pont 8. Lada - 5 pont A C csoport műsora: Hollandia - Románia Franciaország - Olaszország

Sok sikert, Mina!

A tegnapi volt az EB egyik legjobb meccse - szerintem Lengyelország - Horvátország: 1-0 Ausztria - Németország: 0-2

Óriási küzdelem után: Törökország - Csehország: 3-2 És a másik meccsen: Svájc - Portugália: 2-0 Ez aztán tippgyilkos eredménysorozat volt... egyedül Rog szerzett egy pontot, mindenki más nullázott... Az állás: 1. Lokatelli - 16 pont >> MissKarrde - 16 pont 3. Ody - 13 pont >> Bomarr - 13 pont 5. Donát - 12 pont 6. Rog - 11 pont 7. Coce - 8 pont 8. Lada - 4 pont A következő forduló műsora: Ausztria - Németország Lengyelország - Horvátország

Nem, nem esett ki, csak tesóm lefotózott, amikor épp másra figyeltem, aztán megmutatta mit alkotott, és tök megtetszett, mert olyan Jack Baueres vonásokat véltem felfedezni az arcomon. Ezért hát kitettem, mégis csak Donát néven futok a fórumon, nem pedig Dr. House néven :D