Mindannyiunk közös emlékei â�� ősi mítoszok a Csillagok háborújában 2. rész

George Lucas 71. születésnapjára való tekintettel fogadjátok szeretettel a Joseph Campbell-féle monomítoszról szóló írás 2. részét.

Az első részben bemutattuk a mítoszok megértésének, magyarázatának különböző lehetőségeit, különös tekintettel Joseph Campbell monomítosz-elméletére. Ebben a részben ezt az elméletet alkalmazzuk a Star Wars IV. részére, és megmutatjuk, George Lucas milyen mélyebb elemeket használt fel az emberiség ősi történeteiből, hogy elmesélhesse egy modern kor mítoszát.

I. Indulás

Az indulás lépcsőfokának első mozzanata a kalandra hívás. Ez az, amikor a hőst valami arra sarkallja, hogy elinduljon az útján. A történetünkben az R2-es droidba táplált üzenet hivatott ezt szimbolizálni, melyet Luke-nak később az idős Obi-Wannal folytatott beszélgetése tesz teljessé.

Kalandra hívás

A következő elem, hogy a leendő hős visszaretten a hívástól. Eleinte Luke sem akar elindulni, ahogy azt sem hiszi el, hogy igazán nagy dolgokra volna képes. Ugyanígy jellemző az, hogy a környezet visszatartó erőt jelent a hős számára. Owen és Beru szerepe pontosan ezt a motívumot szolgálja.

Luke beszélgetése Owennel és Beruval

Luke vívódása az indulás előtt

Ezek után, vagy ezek mellett – nem mindig időrendben jelennek meg az egyes motívumok – általában a hős segítséget kap. Ez a mítoszokban leggyakrabban természetfölötti segítségként jelenik meg, spirituális mester vagy tárgyak formájában. Történetünkben mindkettőre találunk egy-egy példát. Obi-Wan az idős Jedi mester, aki az Erőről beszélve egy új világot tár fel Luke számára. A segítség tárgyi megfelelője pedig a fénykard, amit szintén indulás előtt kap meg.

A mester

A fénykard

A mitikus történetek gyakori motívuma az útitársak megjelenése is. A hős általában magányosan viszi végig az útját, de bizonyos pontokon segítőket kap. Nélkülük nem tudná teljesíteni a küldetését, éppen ezért nincs értékbeli különbség a hős és segítő(k) között. Luke az útitársaival Mos Eisley hírhedt kantinjában találkozik.

Az útitársak: Han és Csubakka

A következő (beavatás) lépcsőfokra jutás minden hős történetében a „küszöb átlépése” motívummal megy végbe. Ez az, amikor az ismert világból az ismeretlenbe, a tudatosból a tudattalanba lépünk át – Campbell szerint. Ezt azonban különféle akadályok nehezíthetik. A hősi eposzokban azt találjuk, hogy a küszöbnek gyakorta vannak őrei, akiken a hősnek (és segítőinek) túl kell jutnia. Több példa is hozható erre az IV. részben. Elsőként a birodalmi rohamosztagosok állítják meg a szereplőket, majd ezen túljutva a fejvadászok kötnek bele Luke-ba. Később Han Solónak kell túljutnia Greedón és Jabbán, végezetül pedig a felszállást nehezítik meg az odaérkező rohamosztagosok.

A küszöb őrei

Történetünkben a küszöb átlépése a Millennium Falconnal történő elindulással megy végbe.

A küszöb átlépése

E ponton érdemes megemlíteni, hogy a történetek visszatérő eleme a mágikus repülés is, amely szintén többféleképpen jelenhet meg. Esetünkben a fénysebesség jeleníti meg ezt a motívumot.

A mágikus repülés

II. Beavatás

Az ismeretlenbe való belépés után következik a „pokoljárás”. A pokoljárás eleme, avagy a túlvilági kalandok már a görögöknél, illetve a távoli népek mítoszaiban szintén előfordultak. A hős így járja be azt az utat, ami ki lett jelölve számára. Ebben az ismeretlen (tudatalatti) világban válik valójában hőssé. A Halálcsillagra történő megérkezés a campbelli értelemben vett cet gyomrát, az alvilágot szimbolizálja.

Az ismeretlen világ

A beavatás során mindig akadnak próbák, amiken a hősnek át kell esnie. Gyakorolnia kell tehát, hogy előrébb jusson. A gyakorlatok erkölcsi útmutatást is jelentenek, ezért e vonatkozásban egyfajta erkölcsi utat is bejár a hős. Esetünkben a fénykard és az Erő helyes alkalmazásaként jelenik meg a motívum.

A gyakorlás

A beavatás során találkozik a leendő hős „az istennő” karakterével, aki vagy segítőként, vagy rosszra csábítóként jelenik meg és le akarja taszítani a hőst az útjáról. Leia karaktere kétségtelenül pozitív előjelű a történetben.

Találkozás az istennővel

Ezt követik általában az olyan további mozzanatok, mint a szöktetés, a szörny legyőzése és az ismeretlen világ további veszedelmei. Leia megszöktetése a börtönblokkból, valamint a vízi szörny és Vader legyőzése is ezekre nyújtanak példákat.

A szöktetés

Fontos állomása a hős útjának a rituális halál bekövetkezése is: ez a hős valamelyik társának önfeláldozása az út sikere érdekében.

A rituális halál

Végezetül az ismert világba való visszajutást is (ahogy a bejutást) különféle veszélyek szokták akadályozni. Filmünkben a TIE-vadászok támadása szimbolizálja ezt.

A küszöb őrei

A beavatás fejezetének utolsó mozzanata a megdicsőülés, amikor a hős véghezviszi a küldetését, és ténylegesen hőssé válik. A véghezvitel azonban nem sikerülne, ha nem hinne igazán a céljának jelentőségében. Az útja során mindenről le kell mondania, ami azelőtt fontos volt számára, míg végül az életét is oda kell már adnia az adott célért. Lucas ismerte a XIX. századi dán filozófus, Kierkekaard munkásságát, akinél megjelenik “a hit ugrása” motívum. A hős csak az ebbéli elrugaszkodásával válik valódi hőssé. A történetben ez az a pont, amikor Luke kikapcsolja a X-szárnyú fedélzeti számítógépét, és végre elkezd hinni az Erőben. Ha nem teszi, elbukott volna a küldetése.

A hit ugrása

III. Visszatérés

A hős visszatérése a monomítosz utolsó nagy fejezete. Gyakori elemei a már említett mágikus repülés, a nagy csata eseményei és a kívülről jövő megmentő is. Ez rendszerint a hős önfeláldozásakor jelenik meg.

A kívülről jövő megmentő

A hős a győzelmet követően „két világ ura lesz”, azaz az ismert és a korábban ismeretlen világot is uralni fogja már.

A két világ ura

A mitikus történetek végén rendszerint az élet szabadsága jelenik meg, amelyet a hős hoz magával diadala eredményeképp. Ezzel együtt egy spirituális tudás birtokosává is válik, amellyel segíteni tudja a környezetében élőket. Joseph Campbell szerint ekkor zárul be a mitikus kör és fejeződik be a hős útja.

George Lucas filmje a fentiek tükrében csakugyan az ősi mítoszok rejtett üzenetét meséli el mai, modern köntösbe burkolva. Sikerének titka talán nem kis mértékben rejlik abban, hogy a kortalan üzenetet a mi korunkban, a mi nyelvünkön tudta elmondani.

A cikk szerzője Nagy Andor, az egri Eszterházy Károly Főiskola Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszék tudományos segédmunkatársa

Teljes cikk megtekintése