Szubjektív összefoglaló a Celebrationről â�� 1. rész

A Celebration első, második és harmadik napjának beszámolói után következzen a résztvevők szubjektív összegzése, elsőként SimonZ osztja meg veletek kedvenc élményeit.

 

Ami a legjobban tetszett:

 

1. A Rogue One panel minden várakozást felülmúlt. Elég kalandosan, de sikerült bejutnunk a fő terembe, a Celebration Stage-re, ráadásul karszalag nélkül. A hangulat óriási volt már azelőtt is, hogy megérkeztek volna a színészek, de utána még jobb lett. A werkfilm (ami először elszabotálódott, de aztán még kétszer megnézhettük – másodjára bizonyára véletlenül) lenyűgöző volt, és a végén még az exkluzív előzetes is megérkezett, Vaderrel. A korábbi Celebrationön ismeretlen élmény volt számomra, hogy a filmkészítők részt vesznek a rendezvényen, és együtt ünnepelnek a rajongókkal. Ja, és ne feledkezzünk meg az ajándék poszterrről sem.

 

 

2. Találkozások: sikerült találkoznom Gareth Edwardsszal, a Zsivány Egyes rendezőjével, aki dedikált nekem egy limitált szériás Rogue One-képet. Doug Chianggal többször is tudtam beszélni (az ő paneljét kénytelen vagyok kihagyni a felsorolásból, pedig itt lenne a helye), ahogy számos művésszel is, köztük a VII. rész látványtervezőivel, valamint Tsuneo Sandával, Jerry Vanderstelttel, Jason Palmerrel (aki magától Drew Struzantől tanult), Christian Waggonerrel és Malcolm Tweennel (ő tervezte a Royal Mail Star Wars-bélyegsorozatát).

 

 

3. Kiállítók: sok kiállító volt, többségében tényleg a Celebrationre való árukészlettel, és rendkívül baráti árakkal. (Érdekes kivételt jelentett egy luxustáskákat bemutató, kevés érdeklődőt vonzó stand.) A non-fiction Star Wars-irodalmat kezelő Abrams Books standján minden könyvre legalább 30% kedvezményt adtak, némelyikre 50-et. És itt többek között a Making of Star Wars-sorozat köteteiről van szó, aminél színvonalasabbakat még nem olvastam Star Wars-témában. (Ezzel kapcsolatos, sajnálatos hír: a kiadótól megtudtam, hogy a Making of The Force Awakens megjelenését eltolták egy egész évvel.) Vasárnap délután, a show vége felé közeledve pedig egészen elképesztő akciók indultak, kiváló játékfigurákat osztogattak 10 fontért (kb. 3750 Ft), az Egmont kiadó pedig minden könyvét 5 fontos (1875 Ft) áron adta. A Kotobukiya honlapján még vagy már nem kapható figurák is beszerezhetőek voltak a rendezvényen.

 

 

4. Jelmezesek: rengeteg magas színvonalú jelmezessel találkoztunk, a féldroid Darth Maultól a tauntaunos Luke-on át a folyamatosan fecsegő jawáig (Utiniii!), és mindenki készségesen pózolt, ha fotózták, még az utolsó nap végén is. R2-D2-kkal Dunát/Temzét lehetett volna rekeszteni, még Boba Fett-festésű darab is volt.

 

 

5. Szervezés: bár voltak előzetes aggályaim (lásd lentebb), meglepően olajozottan ment minden. A beengedési procedúra még a legnagyobb, vasárnap délelőtti tömegben sem tartott tovább 15-20 percnél, biztonsági ellenőrzéssel együtt. A táblák, útbaigazítások egyértelműek voltak. A segítők tájékozottan viselkedtek, és tényleg segíteni próbáltak – semmi tiszteletlenséget nem tapasztaltam, és nem is hallottam ilyesmit mástól sem. A karszalagok ügye sem elég ahhoz, hogy le akarjam húzni a szervezés színvonalát: minimális problémákkal vezényelték le ezt a tömegrendezvényt.

 

Ami a legkevésbé (sem) tetszett:

 

1. A záró, Future Filmmakers paneltől nagyon sokat vártunk, mivel a hasonló összetételű Rogue One panel egészen kiválóra sikeredett, ráadásul ezt még nem is streamelte a starwars.com. Elképzeltünk egy félperces mini-teasert a VIII. részről, amolyan

módra, hiszen a forgatás vége felé össze lehetve vágni néhány képet. Vagy akár kaphattunk volna egy üdvözlő videoüzenetet a stábtól, ha nem tudtak eljönni, annak ellenére, hogy ők is Londonban vannak. Filmcímet is kaphattunk volna (Pablo Hidalgo később jelezte, hogy az még mindig nincs eldöntve). Végül megtudtuk, hogy a VIII. rész tényleg ott folytatódik, ahol a VII. véget ért, hogy mely filmek hatottak a VIII. részre, és hogy ki lesz a fiatal Han Solo. Ez tényleg az elképzelhető minimum információ volt, amit a panel adhatott. Ezt miért nem lehetett streamelni?

 

2. A Celebration Store: a hivatalos appban csak ár nélküli lista jelent meg az ott kapható termékekről, amik 80%-ban ruhák voltak. A sorban legalább egy órát kellett (volna) várni, kivéve, ha az adott nap legelején foglaltál ún. Lightspeed belépőt, ami egy megadott, rövid intervallumban a normálisnál gyorsabb bejutást garantált. De minek várjon az ember valamire, amiről azt sem tudja, micsoda, ha egyszer annyi más érdekes dolog van a rendezvényen?

 

3. A Celebration hivatalos mobilalkalmazása. Arra jó volt, hogy megnézzem, milyen programok lesznek az egyes napokon és helyszíneken, és összeállítsak magamnak egy listát arról, ami érdekel. De arra már nem volt képes, hogy egy nagyítható, interaktív térképen megmutassa, hol találom az egyes kiállítókat (ami két csarnokban, 120 kiállító esetén nem feltétlenül egyszerű), vagy éppen jelezze, vannak-e még karszalagok a kiemelt előadásokra.

 

4. Az előzetes információk hiányosságai. A Celebration előtt egy nappal még bőven voltak a programban “Check back for future updates” címek. A Celebration Store tartalmát mindössze másfél nappal a kezdés előtt tették elérhetővé, mint írtam, árak nélkül. Jelezték ugyan, hogy karszalagos rendszer lesz a Celebration Stage előadásain, de azt nem írták, hogy ez azokra a panelekre is vonatkozik, ahol élőben közvetítik a fő színpad műsorát. Nem jelezték, hogy a VR Experience kipróbálásához előre le kell foglalni az időpontot, nem lehet csak úgy beállni a sorba. Ezek a Celebration élményét nem nagyon befolyásolták, de a megelőző napokban bizonyos amatőr jelleget adtak az egésznek.

 

5. Hogy itt is öt dolgot soroljak fel, az ILMxLAB panelelőadását is megemlítem, ami olyan unalmas volt, hogy kénytelenek voltuk kimenekülni róla, mielőtt elalszunk. (Ez nem azonos a VR élménnyel, ez a műhelyről szóló beszélgetés volt.)

 

 

 

Teljes cikk megtekintése