reaper

18 órával ezelőtt, Darth Revan9 írta:

Még 99 környékén jött ki a figura? Vagy később?

2000-es, nem spoilerezett, mint a filmzene CD.

Ha lesz új kiadó, és eljutnak odáig, hogy tényleg adjanak is ki könyveket, talán az az egy szerencsénk, hogy a utóbbi években azért a külföldi megjelenések sem éppen özönlenek (két nem THR regény jön idén úgy tűnik). A már angolul kapható felnőtt és YA regényeknél sem nagy még a lemaradás. Ha nem húzódik évekig a hiátus, talán nem lesz az a helyzet, mint az Aquila korszak végén, amikor akkora lemaradás lett, hogy a teljes New Jedi Order és után lévő sorozatok kiadása is értelmetlenné vált itthon, amikor újra indult a kiadás. Amúgy az elmúlt pár napban sokszor eszembe is jutott az a pár év, hogy milyen volt, amikor teljesen halott volt a SW könyvkiadás itthon... hát nem esne jól megint.

14 órával ezelőtt, Dzséjt írta:

Azért akárki is rajzolta ezt, morbid humora van. Darth Mault két darabban rajzolta meg. 

Ráadásul ez egy létező akciófigura

Köszönöm szépen mindenkinek! 

Előzetes!

Néhány hivatalos kép, van,a többségét láttuk, van egy-kettő új, viszont ott van, hanyadik részből valók:

8 perccel korábban, Darth Revan9 írta:

És az miért lehetetlen, hogy valaki 5 év alatt egyszer csak másba lesz szerelmes, még ha rövid időre is? Utána elmúlhat a fellángolás és összejöhet azzal is, akit évek óta ismer.

Miért törvényszerű az, hogy ha két karakter közeledik egymáshoz, akkor nem távolodhatnak el egymástól rövidebb időre?

Egyszerűen történetmesélés szempontjából nincs értelme. Kb olyan, mintha kiderülne, hogy Anakinnak volt egy szerelme a Klónok támadása előtt, vagy Leia pasizott/csajozott volna, miközben Han karbonitba volt zárva, ráadásul bármi feloldás nélkül, ami érdemben elkezdi visszaterelni a hősöket a már megkezdett irányba. Ha nem két másik történet közötti átvezető műről lenne szó, hanem egy csak regényes formában megvalósuló folytatásról, akkor oké, ez a szerző iránya, amibe tovább viszi, tetszik, nem tetszik, de ugye itt nem ez a helyzet. De így tényleg csak a rossz értelemben vett öncél érzete marad.

21 órával ezelőtt, Yoda József írta:

Nem olvastam a könyvet, de az itt leírtak alapján, illetve a Survivor alapján full karakteridegen Merrintől, hogy nem foglalkozik Callal, méghozzá egy LMBT szerelmi szál miatt. Nem lenne az utóbbival semmi gond, de úgy tűnik vagy nem ismerte az írónő a folytatást, vagy csak simán lesz*rta, hogy erőltethesse a saját nézeteit. Mindkettő gáz.

 

Minden másban következetesen készíti elő a Survivor eseményei, egyedül a tárgyalt témában nem, én egyértelműen a második lehetőségre hajlok.

12 órával ezelőtt, Darth Revan9 írta:

Az is nézőpont kérdése, hogy ez gyötrődés-e vagy sem. Ugyanis ez egy szerelmi őrlődés a történetben.

Fel kell tennie az embernek a kérdést magában. Mi zavarja igazán?

1. Az hogy Merrinnek van egy leszbikus szerelmi szála a regényben? Ha mondjuk ez a szerelmi szál egy hetero szerelmi szál lenne, tehát, Merrin egy másik férfiba lenne szerelmes és ugyanígy gyötrődne utána, akkor is ilyen rossz érzéssel olvasná az ember?

2. Az, hogy egyáltalán van egy ilyen őrlődő szerelmi szál a regényben? Ez utóbbi esetben akkor is zavarónak kéne lennie, ha Merrin fiúba lenne szerelmes.

 

Heterón se mutatna jól mindkét játék ismeretében.

3 órával ezelőtt, Darth Revan9 írta:

Tényleg rossz lett a könyv? Sok helyen olvasom, hogy nagyon elégedetlenek vele. Sokan a 70-es, 90-es évek mélypontjaihoz hasonlítják - Erőpróba, A Jedik gyermekei, Alkonybolygó.

Tegnapelőtt fejeztem be a könyvet, szóval még friss az élmény. Önmagában egy olvasmányos, kaland a Mantis legénységével, igazából (többségében) még a karakterek is jól el lettek találva, Cal és Greez különösen, valamint annak ábrázolása is jó, hogy kezd a csapat szétesni. Szó sincs a Hambly-McIntyre könyvek ólomnehezen lapozható, vontatott világáról. Az Ötödik Fivér súlya a sztoriban töredéke annak, amekkora helyet a borítón elfoglal. Viszont a Cal-Merrin viszony (nem) kezelése önmagában biztos, hogy sokaknál kiveri a biztosítékot, sőt, az egész regény fő szála miatt főleg hangsúlyos ez a nem figyelembevétel. A képbe bejön egy dezertőr birodalomi nő, akibe Merrin egyből, elég karakteridegen módokon megnyilvánulva zúg bele, Ugye a Fallen Order-ben a Cal és Merrin közötti kémia eléggé teret adott annak a gondolatnak, hogy több is lehet köztük, a Survivor alapján

Ehhez képest a könyv bár kimondja, hogy a két karakter között különleges kapcsolat van, Cal részéről is egyértelműen érezteti, hogy többet érez Merrin iránt, csak épp maga sincs tisztában vele, fordítottan viszont abszolút csak a megjelenő új karakter felé van a vonzódás ábrázolva - az, hogy LMBT a dolog, önmagában nem baj, következetes is, hiszen Merrin a játékban is mesél a régi barátnőjéről a Dathomiron, viszont itt erősen öncélúnak és erőltetettnek tűnik, hogy a két játék karakterépítésébe beleékelnek egy szinte tinilányos csajrománcot. Önmagában tehát nem lenne rossz regény, de a Cal-Merrin kapcsolat szinte teljes negligálása valóban zavaró.

Hera:

Andor előzetes:

Egy rövid, kamerás részlet az Acoyte előzeteséből:

16 perccel korábban, Darth Revan9 írta:

 A Skywalker korát miért nem adaptálják képregényben?

Készült, csak elvileg a még covid miatti átszervezések miatt törölve lett végül.

E.K. Johnston új YA regénnyel jelentkezik, Crimson Climb címmel, Qi'ra lesz a főszereplő.

Köszönöm szépen mindenkinek

Edward Gross - Mark A. Altman - Az Erő titkai

Bár nem cikk, de a nem hivatalos könyvről írt gondolatok talán elférnek ide is. Pár hónapja jött ki ez a vastag (700+ oldalas) kötet, amely nem kevesebbet állít, hogy egy "oral history" formátumban elmeséli a sorozat teljes történetét, cenzúrázatlanul. Ez utóbbi meghatározás egyrészt érdekesen hangzott, hiszen sok olyan téma van, ami megérne egy külső szemlélők általi kivesézést, másrészt gyanúsan is, hiszen az ilyen "rajongóktól rajongóknak" felkiáltással készült művek (nem csak SW, vagy filmes témában) gyakran hajlamosak elmerülni abban, hogy honnantól is sz@r már az egész, amiért rajongunk. Na, itt mindkettőre lesz példa...

A könyv igazából főleg interjúkból szemezget, elvileg a készítők maguk is készítettek beszélgetéseket, de hogy melyik melyik, nem derül ki. Sokat idéznek Lucastól, de ő maga nem nyilatkozott, illetve a már meghalt alkotóktól is értelemszerűen archív szövegeket idéznek, de a többieknél is gyanúsan sok a PR-nyilatkozat szagú rész. Ezen kívül egy marék külsős szakértő véleményezését olvashatjuk, de itt jön a könyv nagy problémája. Az, hogy max 10 ember újra és újra véleményezi a filmeket, és magát a SW jelenséget, szerintem még bőven elégtelen ahhoz, hogy átfogó képet adjon a filmek fogadtatásáról. Bár a ritka, szerzők  által írt szakaszokban említik a kritikai/nézői fogadtatást, de az eltörpül amellett, hogy a szokott pár név megmondja a tutit, ami jórészt az, hogy minden, ami a TESB óta történt, legjobb esetben is közepesen rossz... ooookéééé. Korabeli és későbbi kritikákból, nézői beszámolókból simán lehetett volna egy érdekes, árnyalt képet adni, de így olyan érzésem volt, hogy egy szűk klub összejövetelét olvasom.

A könyv majdnem pontosan fele az eredeti trilógiáról szól, azon belül is az Új reményről, ami abból jogos, hogy a nagybetűs történelemírás ott történt, de igazából ez a SW történelmének amúgy is legbőségesebben feltárt része, és túl sok újat nem sikerült mondani róla, de ez a könyv többi részéről is elmondható. Aki nagyjából mindent elolvas, ami a SW készítéséről szól, az tényleg legfeljebb morzsákat talál. Ami érdekes, hogy a Holiday Speciallal elég sokat foglalkoznak, illetve a 9. rész Trevorrow-féle változatával is (egyértelműen pálcát törve ez a változat mellett), illetve a Baljós árnyak is egész sok oldalt kap, de a többi rész nagyjából a legyünk rajta túl érzetet hozza. Az ewok-filmek kb. csak megemlítve vannak, a Zsivány Egyest és a Solo-t pár bekezdéssel letudják. A könyv végén az animációs sorozatok és a Mandalorian is kap pár oldalt, de az tényleg olyan, mintha a végén a fejükhöz kaptak volna a szerzők, hogy ja, legyen ez is.

Ami talán még pozitív, hogy a Lucas maga által terjesztett legendát, hogy minden előre ki volt találva, tervezve, a helyén kezelik, hogy nem kell azt komolyan venni, illetve a toxikus rajongók is kapnak pár elmarasztaló szót - két fanyalgás között.

Kiknek ajánlható a könyv? Esetleg azoknak, akik még nem ásták bele magukat a filmek készítésének hátterébe, és nem izgatja őket mások véleményét olvasni oldalakon keresztül, vagy azoknak, akiket bár a világ és a jelenség magával ragad, csak épp a filmeket magukat ne kelljen megnézni hozzá. 

Pontozni nem szeretnék, de nagyon vegyes az élmény.

Bob Chapek leköszön a Disney CEO posztjáról, és Bob Iger visszatér.

A híres anime-stúdió, a Ghibli együttműködést jelentett be a Lucasfilmmel.

Hogy ez pontosan mit takar, még nem tudni.

Hey Heey!

4 órával ezelőtt, Darth Revan9 írta:

Nagyszerű. Ki ez a nő a tartályban? Csak nem az a Jedi a Darth Vader: Lángoló tengerek történetből?

Nekem Taron Malicos ugrott be elsőre.

Beszélgetések mentorkarakterekkel, ahol az elhangzottak döntő fontosságúak lesznek.

Egy ideje itt-ott kering ez a pletyka, sőt

de a Redditen, Star Wars Leaks oldalon már abban sem biztosak, hogy valódi leak ez, vagy csak egy tipp kezdett önálló életre kelni.

Pár hét és meglátjuk, minden esetre nem lepődnék meg, ha bejönne. 

Nekem is volt, aki megjegyezte, hogy első nézésre nehéz volt követni a sok történést, de azzal a megjegyzéssel, hogy minden nézésnél egyre jobban összeáll a film. 

Amúgy így utólag tök érdekes, hogy a két újabb trilógiánál egyaránt felrótták a zárórésznél, hogy az előző részek miatt kell sietnie - a 3-nál, hogy a film felénél jön rá, hogy bemutassa, "amiről a teljes trilógiának szólni kellett volna", a 9-nél a már említett "hibajavítás". 

3 perccel korábban, Dzséjt írta:

És ebben a legnagyobb poén az, hogy minden, amit "hibajavításnak" vélnek, az valójában az ep8-ból lett logikusan továbbgondolva. Talán csak a "Rey egy senki" rész az, ami újragondolása az ep8-ban elhangzottaknak, de ez is magyarázható azzal, hogy Kylo nem látott mindent és a maga módján, a maga céljának/felfogásának megfelelően értelmezte a látottakat (ami jellemző a Skywalker-vérvonalra).

Valóban, a "javítások" szerintem nem többek, minthogy Abrams a maga stílusában vitte tovább Johnson dolgait, de attól ez még nem tagadása azoknak.

Nektek is köszönöm