"A Star Wars mára már hatalmas üzlet. Ha Lucas nem készítette volna el a folytatásokat, a film megmaradt volna üde és egzotikus színfoltjaként az újabbkori filmtörténelemnek. Az összelopkodott szereplők (egyedül Han Solo alakja idegen test a történet szövedékében, hiszen ő valóban az amerikai szuperidiotizmus véglénye, a magányos hős degenerált leszármazottja), történet, motívumok egész hada csillagporral leöntve valóban kellemesen bárgyú történetként maradt volna meg, és nem lett volna az anyagelvűség gigavállakozása.
A történet elerőtlenedését jól mutatja a kötelező feka (akit a jogvédők a harmadik epizódban tisztára mosattak Lucas-szal, mert egy fekete nem lehet gonosz a filmvásznon, főleg akkor nem, ha egyedül ő a fekete) Darth Vader fokozatosan szentimentális vén seggfejjé való lefokozása, az űrbalek proli és cégéres gazember Solo és az arisztokratikus és művelt hercegnő kékharisnyás degenerált álszerelmi nyavjgása, Luke szentferencizálódása némi shaolinbeütésekkel elnyomorítva. Mindezek is jól mutatják, hogy a fantáziátlan, félművelt vagy műveleten tömegek ipari méretű átverése áll mindezek mögött. Az egész saga a nibelungi vázra ráépített művi csillogás, parókás és protézises külsőségeivel a der untergang des abendlandes végső betetőzése.
Jót röhögtem név elvtárs óvodás szamárhapcizásán. Érdekesen primitív létforma ez a név elvtárs, hiszen az én "kritikám", mely valójában csak hozzászólás (név elvtárs tudatlansága és ostobasága itt is szembetűnő) azért hiteltelen név elvtárs egysejtű agyában, mert a véleményem összeegyeztethetetlen azzal a ténnyel, hogy kiskamasz koromban baromira tetszett a Leila Organa szenátort alakító filmszínésznő. Igaz, név elvtárs számára felfoghatatlan az a tény, hogy az ember nem létező személyekbe nem lehet szerelmes. Név elvtárs valószínűleg valóságként éli meg a történetet és szereplőit. De hagyjuk is név elvtársat, talán a néhány elemből álló építőkockáival eljátszadozhat.
John Williams (helyesen: John Williams-ről) zenéje nem létező fogalom. Már jó néhány évtizede gyakorló muzsikusi mivoltomat visszafogva - "zenéjével" kapcsolatban továbbra is fenntartom az egyébként a nagy karmesterek vagy olyan zenei zseninek, mint a század egyik vezető tenorjának, a kitűnő karmesternek, Placido Domingónak is a vélekedését, miszerint Williams a Star Wars zenéjét "lenyúlta", és maga a "zene" kezdetleges, közhelyes, sokszor giccses és primitív. Ugyanakkor bombasztikus, hangzatos, kulisszahasogató, önismétlő, rikácsoló, triviális, túlhangszerelt, közönséges.
Név elvtárs - akiről nem beszéhetünk úgy, mint az éleselméjűség, a cizellált kultúráltság vagy a logika emberéről - mivel úgy érzi, hogy beletapostam a homokozójába, ezért beveti a jó öreg libsi és szadeszes pártiskolán, blogokban, fórumokon hallott szövegeit, melyekkel bizonyítja, hogy a fantázia is messze elkerülte. Fantáziátlanságát még azzal is tetézi, hogy kifejezéseket lopkod tőlem. Valéry óta tudjuk, hogy a mondat a lélek képessége. Név elvtárs mondategyeztetési hibái név elvtárs lélektelenségét igazolják. Elég csak a két utolsó mondatába megmerítkeznünk. Igaz, fulladásveszéllyel jár mindez!" - xpress.hu
Ki a fene ez a "K"?
