Obi1

Úgy látszik nem olvasod a junkie-t, én már a nyitás óta teszem, és abszolút nyugalommal tudom kijelenteni, hogy nem tud itthon senki se többet nála a sorozatok terén, neki ez a munkája. De az Alcatraz mi nálad, ha nem bukás? Ha egy sorozatnál 8 rész után a kaszáról van szó, és rohamosan eső nézettségről, akkor mi ez, hatalmas siker? Én se szeretem, de ha megnézed a junkie-s cikkeit, ott pont az ellenkezője ennek. Nem a saját stílusa ilyen, egyszerűen tudja mi kell ehhez a fajta újságíráshoz is. Human egy p*cs.

Szekeres nem más mint a sorozatjunkie-s winnie, aki Magyarország messze leghozzáértőbb sorozatguruja. Nem éppen a levegőbe beszél, az Alcatraz részről-részre egyre kevesebb nézőt vonz. Ha ez nem fog javulni (ami nem szokott csak úgy történni), akkor nincsen esély a folytatásra, kaszálni fogják.

Én mindig nézem az Oscart, most se tettem másként. Csak kaptam egy üveg whiskeyt tegnap, és jó ötletnek tűnt meginni alatta.. hát nem kellett volna, kb a felénél kidőltem. De erről az is tehet hogy eszméletlenül unalmas volt az idei gála, Billy Crystal nagyon középszerű volt. Bár lehet hogy csak Gervais Golden Globe-ja után tűnt ennyire laposnak, nem tudom. Amúgy papírforma volt, a díjazottakat nagyrészt eltaláltam. Én azt nem szeretem az Oscarban, hogy ha van egy favorit film, és akkor mindig annak szórják a díjakat. És én azt is kötelezővé tenném hogy minden jelölt filmet lássanak a bírák(legalább a főbb kategóriákban), mert nem ritka az hogy egy darabot se látnak a jelöltek közül.

E szám hatásár kezdett Charles Manson és csapata féktelen mészárlásba, és írták fel a falra Roman Polanski várandós feleségének a vérével a szám címét; Helter Skelter: http://www.youtube.com/watch?v=aMfkVGCU_BA

Boldog Szülinapot!

Mindegyik zseniálisnak tűnik Karrde, köszi hogy írtál róluk. A Hugot mindenképpen megszeretném moziban nézni, a Shame-re pedig már hónapok óta vártam. A magyar plakátjai zseniálisak. Akartam év végén írni 2011 szerintem legjobb filmjeiről, de néztem hogy rengeteget nem mutattak még be nálunk, vagy csak mostanra kerültek ki, szóval még várat magára, sok filmet kell megnézni. Legutóbb Polanski új filmje tetszett nagyon, a Carnage. Szeretem amikor az ilyen kamara-daraboknál csak a forgatókönyvre és a színészi játékra helyeződik a hangsúly, ilyenkor jönnek ki azok erősségei.

Remek tanácsokat adtok KisKósának, tökéletesen házsártos és magányos vénember lesz belőle.

Ezek a táblagépek a világ legfeleslegesebb dolgai, annyi mindenre használható hogy két ujjamon meg tudom számolni. Senki se vegyen.

Amúgy marketingből csillagos ötös. Lényegtelen milyen szájízzel, de az biztos hogy mindenki iszonyat kíváncsi arra hogy mit hoznak ki a történetszálból, plusz elég felkeltette magára a figyelmet a sorozat. Valószínű hogy ebből az okból, és nem azért tették bele most Mault, mert Lucas leesett a wc-ről, és megálmodta hogy ez hiányzott a filmekből, ez szolgálja legjobban a történetet. Minden esetre eléggé furcsán néznék rá, ha továbbra is azt mondaná hogy a TCW egyenértékű a filmekkel kohézióilag. És azt is erősen kétlem, hogy bárki mostantól úgy nézné az első részt, hogy jaj milyen kár hogy Obi-Wan csak kettévágni tudta Mault, de megölni nem. Aztán jöhetnek a 'Maul is dead' pólók a 'Han shot first' feliratú pólók mellé.

A karcos whiskeyk jellegzetesebbek, markánsabbak, füstösebbek. Energiaitalt csak úgy inni én se ajánlom, bár mértékkel fogyasztva nem túlzottan káros. De néha jól jön, például egyetemes gólyatáborban nem bírtam volna a sok-sok éjszakázást reggeli red bull nélkül, akkor jól jött. Az más kérdés hogy sok 14 éves p*cs kezében egy Monster az már-már kiegészítőnek számít. Ezért se iszok már soha utcán ilyet, ne nézzenek ratyinak. (visszagondolva az elmúlt fél évben egyszer vettem energiaitalt, mert jutányos áron adták) Amúgy ne ezzel akarj beleugrani az alkohol világába. Az oké hogy ha élvezetből megiszol pár üveg sört, vagy olyan italt amit szeretsz, de ha folytatod ezt akkor minden kis apró akadálynál a piához fogsz nyúlni. Ne kezdd azzal hogy összekötöd az italt a bánattal, mert nehezebb kilábalni belőle mint belemenni.

Te is fejest ugrottál a mélybe, rögtön vodkázol meg rumozol. Vannak ilyen kommersz rumok mint a Bacardi 5 ezer körül, 2-3 ezer körül vannak a noname márkák, innen lentebb leginkább csak a rumaromás szeszes-italok vannak (akkor már inkább két üveg aceton), fentebb meg ugyebár határ a csillagos ég. Én annyira nem csípem ezeket, viszont karácsonykor átmentem homiba, elviszkikóláztam egy üveget két nap alatt. Igazi pazarlás.

Én is leginkább azokból építem fel a tudásom, amit a filmekből/sorozatokból ellestem, viszont csak azokból amiket idézni tudok (kvázi megtanulok). Tehát nálam pl. az önmagában kevés hogy nézek egy angol nyelvű sorozatot, az is kell hogy emlékezetes legyen - ilyen szakácskönyvet hiába magolnék, másnapra elfelejteném. És ez így van a szavaknál és a mondatszerkezeteknél is. Egy adott filmért való rajongás tud ezért nagyon jól jönni, a tudásom nagy részét a Csillagok Háborújából és a Lostból szereztem. Emiatt ki is maradtak nálam az általános iskolás szintű specifikus témájú szavak, viszont a bűnügyi szakzsargon meg ilyen hogy szmókmánsztör az csípőből. Mondjuk emiatt esélytelen is vagyok egy felsőfokú nyelvvizsgára, mert rengeteg szó hiányzik (ránézek valamiféle tudományos szövegre, és az életkedvem is elmegy hogy addig azt hittem hogy tudok valamilyen szinten angolul, aztán mégse). Viszont minden témáról el tudok beszélgetni folyékonyan, ami meg a folyamatos angol beszéd áradatnak köszönhető, amit ha megszokik a fül, kényelmesen érzed magad akkor is ha angolul kell beszélni. Nálam olyan szinten van hogy az álmaim 10%-ában angolul beszélnek, és rengetegen gondolkodok önkéntelen angolul. Persze ezzel felkészülni a nyelvvizsgára senki se akarjon, ez évek alatt alakul ki biztos tudássá.

Maul milyen szószátyár lett hirtelen.

Meglátom én a jót is, de nem én hoztam szóba a dolgot, a cikkre reagáltam. Csak én a Spartacussal úgy vagyok hogy azért zavar a felszínessége, mert vannak nagyon erős oldalai is a sorozatnak, és sajnálom hogy ezekkel akarják eladni. Én például nagyon szeretem a 300-at, az egyik kedvencem, de ott nem érzem azt hogy túlzásba vinnék ezt a két dolgot. Viszont Andyt nagyon hiányolom a sorozatból, nem igazán szimpi az új srác egy rész alapján. Belőle áradt egyfajta bölcsesség és érettség, karizmatikus volt - ezt az újról nem tudom még elmondani.

Meg millió másik.

Egyetértek Bomarral. Adva van egy sok potenciállal rendelkező sorozat, ami remek is lehetne, ha nem menne át folyton gagyiba ezekkel az olcsó eszközökkel. Egy ilyen kort bemutató sorozatban igen is legyen szex és erőszak, de ne legyen előírás hogy minden 5 percben legyen egy hímtag vagy belezés, mert különben nem lenne hatásos a sorozat. És éppen ez az, amit a másik topikban is leírtam ma, hogy a kevesebb néha több. Egy másik hasonszőrű sorozatban is mennyire hatásos volt már egy bizonyos lefejezés, pontosan azért mert nem ezzel operálnak ott minden második percben. És nem is mutatták premier-plánban. Ha nem folyna 5 liter vér részenként, és nem próbálnának a lehető legmegbotránkoztatóbbak lenni, akkor csilliószor hatásosabb lenne 1-1 ilyen jelenet. Plusz a megölnek valakit, azt muszáj a kamera előtt lefejezni, szétcincálni, beleit kitépni. Nincs olyan hogy valakit csak úgy leszúrnak, mert az már milyen unalmas lenne. Oldie: 25 órában túltenni egy 2 órás film karakterépítésén igazán szép teljesítmény.

Minden filmbe kell egy olyan karakter, akivel azonosulhatunk, akinek a szemén át látjuk a történetet. Robotokat bámulni 2 órán keresztül lehet hogy papíron jól hangzik, de megvalósításilag nagyon nem lenne jó. Az előző részekkel se az volt a gond hogy kevés robot volt benne, messziről se. Az első részben volt a legkevesebb robotolás, még is az volt a leghatásosabb. A kevesebb néha több.

Senki se amiatt szidja a Spartacust mert prűd, és mert nem szereti se a szexet se a vért. Mind a kettő okés egy bizonyos mennyiségben, amikor úgy kanyarodik a sztori, hogy megkövetelje őket. De ne hogy már a sztorit igazítsák a csöcsökhöz meg a vérhez! Na ez a baj a Spartacussal. Nem bírnak ki fél percet se anélkül hogy ne dobjanak be egy ilyet, és ha nem tudnak, akkor úgy írják a sztorit. Az én részemről abszolút az olyan rossz hogy az már jó kategória a Spartacus, azért nézem. De azért egy minőségi sorozattól az én szememben nagyon távol áll.

Pedig szerintem igaza van a cikknek. Épp tegnap néztem az első részt a második évadból, de olyan mint ha egy rossz 300 paródiát látnék. És ez rossz volt már az előző évadokban is, csak most rátettek még több lapáttal. Nem tudunk mit csinálni 50 percen keresztül, hát töltsük tele csöcsökkel meg vérrel, az mindig bejön. Ez nem minőség, ez vicc.

Köszi, bár olyan elvakult fanatikus nem vagyok, csak egy poszter díszeleg a falamon, pólóból is csak egy van. Amit még hozzátennék, hogy bár tényleg nem az a fajta együttes amelyiken a legjobban akarsz az első sorban tombolni, viszont sokkal személyesebb hangvitelű dalaik vannak. Nem hiába, a saját életüket és érzéseiket sűrítették bele a számaikba, és ez meg is látszódik. Nyilván majd ha Porchéval száguldozok, AC/DC vagy GnR fog szólni, nem a Beatles. Viszont egy hosszú buszozáshoz tökéletes.

Nem szoktam figyelni a névnapokat, de ezen megakadt a szemem. Boldog névnapot Donát.

Nem a Beatles név alatt jött ki, de akár az is lehetett volna. Csak nagyon kevés számnál dolgozott együtt a számok írásánál Lennon és McCartney, általában mindenki megírta a sajátját, így annyira nincs különbség még a korai szólókarrierjük során. Meg még ezt rögtön a felbomlásuk idején adta ki. Illetve annyiban volt ez a szám "Lennonosabb", hogy ő sokkal inkább híve volt a hippis világszemléletnek, és ez tükröződött a dalain is. Ez a Queen-es példa igaz, de akkor még nem volt divat az aréna rock, amiben a Queen olyan hatalmas. Ilyen számokat én is meghallgattam volna tőlük.

Én is szeretek sok minden mást, mióta Bill Haley és Chuck Berry berobbantotta a rock 'n rollt mindent, de azt tartom hogy egyik se tudta megismételni a Beatles példáját. És ami bennük még becsülendő, hogy nem semmi milyen utat tett meg a zenei fejlődésük. Elkezdték az akkori kornak megfelelő rock 'n roll dalokkal, gyártottak populáris slágerdalokat, voltak , vagy éppen , de utolsói éveikben is lázadtak, mint a híres illegális . Ez például az egyik kedvenc dalszövegem, pedig Lennon csak szépen csengő szavakat rakosgatott egymás mellé: http://www.youtube.com/watch?v=KQm3ndwteVs Ha az ember beleássa magát a munkásságukba, a zene mögött levő történetbe, bele fog szeretni a Beatlesbe. Én velem ez történt.

De ha megnézed ezeket a számokat, azért a művészi értéktől a lehető legtávolabb állnak, nyilván nem lehet összehasonlítani őket egy tutkó Beatles albummal, nincsenek egy szinten a disco-slágerek a Beatles-szel. És ezeknek a slágereknek a tipikus példája az, amit úgy neveznek hogy one-hit wonder. Én is sok számot szeretek a nosztalgia-faktor miatt, bár már nem tudnám őket hallgatni. És ha megnézed a Rolling Stone listáját, láthatod hogy nem arra mennek hogy melyik album milyen sikeres lett, és nem is a közönség szavazta össze őket mind az imdb-t, nem hiába nem Miley Cyrus-okkal van teli. Én konkrétan nem tudok a Beatlesnél jobb együttest mondani, és most objektívan nézem. De nem akarok sznobnak tűnni.

A Queen az egy remek példa. Sikeresség és sikeresség között is különbségek vannak, a Beatlesnél az a helyzet hogy mind kritikailag, mind populáris szempontból hihetetlenül kiugró volt. A Rolling Stone 500 legjobb albumának listáján nem hiába van első helyen a Beatlestől a Sgt. Pepper, de másik két albumuk is top10-es. Na ez nem éppen a Britney-szint.