Nem emlékszem már pontosan, hogy Bükkszéken milyen időközönként cigiztek a szakácsok, de nem ilyen gyakran. Talán óránként, de lehet túlzok, de volt egy nagyobb szünet délután amikor cigiztek. Amúgy volt egy szakácsnő aki szintén ilyen ambivalens személy volt, de amúgy a végére jó viszonyunk lett. Plusz volt egy másik szakács is akinek volt egy karkötője amit egy láma áldott meg, és azon viccelődtem, hogy az állat vagy az ember? XD
Én azt amiatt szerettem, mert egyszerűbb volt mint a konyha, és sokkal többet lehetett beszélgetni a vendégekkel, plusz ugye lent volt a büfésoron ahol a diákok java is volt, így lehetett haverkodni is.