Hazafelé volt egy kis "élményem", a metróra felszállt a Kálvin térnél egy totál részeg középkorú Fradi drukker, énekelt teli torokból valami jó kis indulót arról, hogy aki nem szereti a Fradit, az mind halálozzon el (mondjuk nem így mondta, de nincs kedvem csillagozni ), és miután mindenki elmenekült a kocsiból a következő megállóban, leült mellém.... Én olvastam, de nem nagyon zavarta, csak mondta a szöveget, hogy ilyen az igazi drukker, mint ő, neki a csapat a családja, meg hasonlók. Én türelmesen nem figyeltem oda, csak amikor leszállás előtt kért egy puszit. Na akkor már betelt a pohár, szépen elmondtam, hogy ez már túlzás, szálljon le szépen, és menjen haza, mire teljesen meglepő módon szót fogadott, meghajolt, hogy ő nem vadállat, és vele lehet beszélni, és hogy teljesen téves kép él az emberekben a Fradi drukkerekről, de ő most bebizonyítja, hogy úriember...
Aztán jött a Népliget, és tényleg leszállt.