Pildi

Ebben tehát a SW biztosan hasonlít a való világhoz. Viszont én jobban szeretem eszmei alapokon nézi benne az ilyen dolgokat, az sokkal meseszerűbb, és én épp a meseszerűségéért (is) szeretem. Ezt én is elismerem, de a fentebb leírt véleményem miatt az erkölcsi oldalát a dolognak továbbra is súlyosabbnak érzem.

Végül is tényleg hasonlóak, kis különbséggel, talán a Jéger nem annyira édes, meg kicsit más az íze (biztos nem ugyanazok a gyógynövények vannak bennük). És én igazából nem tettem preferencia sorrendet köztük.

Mármint berúgás céljából?

Én nem itéllek el, de megjegyzem, hogy a bűn nem mindig tisztán fekete-fehér kategória. Az árulás valóban főben járó bűn, de én abban hiszek, hogy van velejéig romlott bűnös, és van olyan, aki bűnbe esik, de egyébként nem rossz ember. Épp Anakin a legjobb példa, aki bőven többet tett árulás terén, mint Clovis (épp, ahogy Dzséjt is írta), a felesége és a fia mégis hitt benne, hogy van még benne jó, és érdemes a megmentésre és a bocsánatra. És igazuk volt.

Az a +1 valami igazi ínyencség lesz.

Szerintem az Unicum Next hasonló kategória.

Én a Vukot és a Ludas Matyit szerettem a legjobban.

Mary Shelley: Frankenstein-je remek film volt. De nem volt rossz ez az előzetes sem, lehet, hogy megnézzük majd a Wolfman-t.

Persze, hogy jó így, a próbát csak azért javasoltam a tiszta fehérrel, hogy egyszer össze lehessen hasonlítani a mostanit azzal. De nem fontos, főleg, ha senkit nem kell meggyőzni a meglévő előnyeiről.

Donát, én nem azért írtam, amit írtam, mert elmulasztott kötelességnek érzem Anakin viselkedését, hanem inkább emberi gyengeségnek. Egy átlagembernek is hibájául rónám fel, de ő még ráadásul Jedi-lovag, akitől ilyen dolgokban még többet várna az ember. Persze, ismerjük őt már jól, és igazából senki sem csodálkozik rajta, hogy így járt el, de ez akkor is visszatetsző a számomra. Clavis ellenség volt, de árulása ellenére a jobbik fajtából. És egyetértek Ody-val, nem volt joga eldönteni, hogy milyen büntetést érdemel.

Lehet, hogy így alig látható a különbség, de ha a betűk fényes fehéren világítanának, szerintem mindenkinek feltűnne. Lehet, hogy megérne egy próbát.

Ezzel meg én nem értek egyet, mert olyan módon leplezték le, ami a lehető legszemetebb dolog: kihasználták egy nő iránti gyengéd érzelmeit, ráadásul úgy, hogy elhitették vele, Padmé még mindig kedveli. Vagyis megint bejött a "cél szentesíti az eszközt" effektus, ami egyébként már szerintem Padméhoz sem igazán méltó.Árulásáért Clovis tényleg büntetést érdemel, de én mégis sajnálom, mert a végén volt két jó cselekedete: segített Anakinéknak elmenekülni, és Padménak is megszerezte az ellenszert. Szerintem ezért a két dologért megérdemelte volna, hogy ne hagyják ott szabad prédának, hanem vonják felelősségre hivatalosan. És egyébként szerintem Anakin ezt tette volna, ha nem Padmé lett volna a csalétek ebben az egész lelepleződősdiben és nem kell végignéznie a "románcot". De mivel mindezt tudta és mindent látott, revansot akart, ami meg nem egy Jedihez méltó, főleg azért, mert nem a Köztársaság sérelmét torolta meg vele (ahhoz magával vihette volna), hanem a saját személyes sérelmét.

A tojást illetően igazad van, de a tojáshéj-szín nem barnás, hanem amolyan halvány sárgás tompa fehér.

Rendben, de akkor a jövőbeli monológ a képmutató, a mostani pedig egy őszinte kárörvendés.

Az édes szesz eleve jobban hat, én úgy tudom. Én szeretem a Sangriát, de narancslével, vagy bólénak sok gyümölccsel. Nna attól is jól fejre lehet állni.

Igen, érdekes, hogy miért találták ki épp így a billentyűk elrendezését, amikor ez ellentétben áll a mindenhol elterjedt változattal.

Köszönöm mindenkinek a jókívánságokat!

Nem, azt úgy hívják, hogy tojáshéj-szín. Kicsit sárgásabb, tört-fehér, tényleg nem olyan vakító.

Szerintem ez nem képmutatás, hanem a helyzethez illő kicsinyes bosszú. Bár teljesen jogtalan, hiszen szegény fickó honnan tudhatta volna, hogy Padmé foglalt, ráadásul nem ő kezdte a régi dolgok felemlegetését. És ilyen formán az egész cserbenhagyás tényleg abszolút méltatlan egy Jedi-lovaghoz.

Szerintem sem. Csak ismerhetné már Padmét annyira, hogy tudja, az ilyen szöveggel épp az ellenkező hatást fogja elérni.

Én arra emlékszem, hogy régebben mintha világosabb, sötétszürke részek lettek volna a felületen, a hsz-ek elválasztására, vagy valami ilyesmi, de aztán simán hozzászoktam ehhez a mostani háttérhez. És mintha a váltásnál lett volna néhány felvetés, hogy így túl sötét lett... A betűszin pedig nekem is jó - de ha nem fehér, akkor milyen?

Az lesz a jó, ha már több állat lesz, mint ember. Még van hely, mert kilencen vagyunk anyuval és a tesómékkal együtt. (persze az ízeltlábúak nem számítanak )

Rossz élmény még nem volt, mert úgy tűnik van annyi eszük, hogy ismeretlenhez túl közel nem mennek. Egyébként én is féltem őket, hogy el fognak majd veszni, ha fel akarják fedezni majd a világot, de nem nagyon tudok ellene tenni semmit. Egyelőre még csak a kerítéseken mászkáltak át egyszer-egyszer a szomszédokhoz (az egyik épp kutyás, ráadásul nem épp barátságos az eb, csoda, hogy a macsek épp bőrrel megúszta), úgy hozták vissza őket párszor. De előbb-utóbb kimerészkednek majd az utcára is, és az lesz az igazi veszély. A múltkori talin Krande mesélte, hogy nálad a macska allergiát szőrével gyógyítás működött, remélem, egyszer mi is eljutunk ide, így a kertben szeretgetés által.

Dzséjthez csatlakozván ez az epizód bizonyos szempontból éppen olyan volt, mint a múlt évadban a Hostage Crisis eleje: Anakin és Padmé magánemberként, ahogy kettesben lehettek nagy néha. Igaz a téma nem illik bele a szó szerint vett Klónok háborújába, de a magam részéről én is csak üdvözölni tudom az ilyen hangulatos kitérőket. No akkor itt egy lány. Padmé nekem is nagyon tetszik a sorozatban, ahogy Anakin is - szépek együtt, az az igazság. És hát annak ellenére, hogy kicsit szappanopera-szerű volt az epizód, számomra kifejezetten üdítően hatott az egész kémkedés téma, ami kettőjük párviadala is volt egyben: Padmé mérgelődése, amiért a férjének első a hivatása, aztán a méltó visszavágás hozzá, majd ahogy flörtölt Clovis-szel, közben Anakint meg majd megütötte a guta... Az elején még elég kicsinyesek is egymással, úgy érzem, de a végére helyére kerülnek a dolgok. A legszebb az volt, ahogy Anakin a végén mondja, hogy sosem kételkedett Padméban. Ez is azt bizonyítja, hogy csinálhatnak bármit, veszekedhetnek, akár borsot is törhetnek egymás orra alá, de mindez csak felületes és átmeneti dolog, mert igazán szeretik egymást, és csak ez számít. Ez aztán tényleg lányos és romantikus vélemény volt. Visszaolvasnám a hsz-eket láttam, hogy látnom kellett volna pár ismerőst, de nem sikerült, majd a legközelebbi megnézéskor odafigyelek erre is. Az viszont feltűnt, hogy épp úgy adja a Tanács Anakinnak a megbízást, hogy vegye rá Padmét a kémkedésre, mint anno (vagyis inkább majd a jövőben ) Obi-want bízzák meg, hogy vegye rá Anakint a főkancellár elleni kémkedésre. Igaz, a filmbe nem került bele, de számomra a regény egyik legemlékezetesebb része volt.

No, meg is lettek a képek. Vendégszereplő is van rajtuk, mert van egy sünink is a kertben, és késő este rendszeresen eszeget a macskakajából, a cicusok meg érdeklődve nézik, hogy ez meg kicsoda? Bár lassan már téli álmot fog aludni, ha bejön az igaz nagy hideg. A cicusoknak már van jó helyük, csináltunk közösen egy nagy dobozt OBS munkalapból (még az építkezésből marad), amit kibéleltünk hungarocellel és plusz műszőrméből vartam bele pont beleillő huzatot, hogy jó meleg és barátságos legyen (ha már allergia okokból a házba nem jöhetnek be ). De mivel zárt és nem jó belőle a kilátás (vagyis legalábbis csak egyikük tud kinézni ), így csak igazán kellemetlen időjárás esetén veszik igénybe - no de a tél még csak most jön, szóval meg lesz az becsülve, én biztos vagyok benne. A házról két kép Ez csak nagyon aranyos Sünivel szép az élet